Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 25. Itt a tankönyv, hol a tankönyv? B ármennyire különösnek is tűnik: vannak olyan tankönyvek, amelyek nem léteznek. A Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szak- középiskola szakmai tankönyveiből például jó néhány hiányzik. A szilárdságtan könyv a tantárgy oktatásához feltétlenül szükséges lenne — ám ilyen tankönyv csak elméletben van, valójában még meg sem írták. Hasonló a helyzet az építészettörténet tankönyvével. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Mint az iskolában keseregve mondták, a régi mondást kell alkalmazniuk: — „Magad uram, ha szolgád nincs!” A szolga ebben az esetben a tankönyv lenne — hisz kétségtelen, hogy a legfontosabb segédeszköze, „szolgája” az oktatónak és a tanulónak egyaránt. Csináltak hát tankönyvet. A szakirodalomból a tanárok összeállítottak egy kis jegyzetet házi használatra, szokszorosították és ezt használják az órákon. Ilyen körülmények között persze lényegesen több erőfeszítést igényel a tanítás és a tanulás. Több az órai diktál ás, a szak- irodalomra hivatkozás, a vetítés — egyszóval több munkát kell befektetni ahhoz, hogy eredményt érjenek el. A példa nem egyedülálló — a tanév elején sokhelyütt elhangzott, hogy kevés a tankönyv, egyes könyvek nem érkeztek meg, mások sokat késve kerültek a diákok kezeibe. A szakmunkásképző intézetekben és a szakközépiskolákban a> legnagyobb a gond. A szakmunkásképzőkben amiatt nem elég a tankönyv egyes tárgyakból, mert az eddig használatosakból nem nyomtak újra — ugyanis az új tantervhez új tankönyvek is készülnek majd. Ezért egyes könyvekből már kevés van — elhasználódott egy részük, sok kézben megfordultak. A nyíregyházi mezőgazdasági szakmunkásképzőben például némelyik tankönyvből két diákra jut egy —- de megosztoznak rajta ... A szakközépiskolákban — mint az ÉVISZ példáján bemutattuk — nehezebb a helyzet. A Nyíregyházi Kossuth Gimnázium gépésztagozatára járó felsőbb osztályos tanulók például az anyagismeret tankönyveit csak hírből ismerik, az első osztályosok pedig földrajzkönyv nélkül tanulnak ... A felsorolt példáknál az okok nem azonosak — hiszen egy földrajzkönyvre nem lehet azt mondani, hogy újdonság, s még nem írták meg; egy ki sem nyomott könyvnél pedig nem lehet példány- számhiányra hivatkozni. A tankönyvhiányt — sajnos — már megszoktuk az elmúlt évek-évtizedek során. Most viszont, az új tantervek előtt joggal reménykedhetnek tanárok és diákok abban: talán sikerül szinkronba hozni a tantárgyakat, a tanulók számát és a szükséges tankönyveket ... (tgy) Határban. A tavaszi napsütésben ebédre készül a nyárson sült szalonna. (Elek Emil felvétele) Á magyar nyelv hete Előadás Adyról A hivatali nyelvről, az idegen szavak mai használatáról, a ragadványnevekről, Ady nyelvéről hallhatunk többek közt a XI. magyar nyelv hete megyei rendezvénysorozatában március 25-én. Nyíregyházán a Kölcsey Gimnáziumban, a konzervgyárban, a gumigyárban, a megyei könyvtárban, a tanárképző főiskolán, valamint Mátészalkán, Üjfehértón és Vaján várják előadások az érdeklődőket. A nap egyik legérdekesebb témája a tudományok szakszavainak használata a versben. Erről dr. Bakos József főiskolai tanár tart tájékoztatót Nyíregyházán, a megyei könyvtárban 17 órakor. SZUBTRÓPUSI PERCEK Útra kész a saláta Ópályiban csak egy lépést kell tenni, a fólia küszöbén kell túljutni ahhoz, hogy a márciusból egy szinte szubtrópusi világba kerüljünk. Szűrt nap melegít, folytatja azt, amit az olaj kazán az este megkezdett. Cseppek hullanak le időnként, kövérre hízottak. Már nem bírják súlyukat. A hőmérőt keresem, de már nem látszik ki a saláták közül. A tizennégy fős szocialista brigádból Soma Bertalanná, Varga Józsefné, és Kosztya Györgyné buzgólkodik a növények között. Amerre a szem ellát, innen, a primőröket termelőktől a palántanevelőkig mindenfelé asszonyok. Lehetnek vagy hetvenen. Hagyomány A Kossuth Tsz agronó- musa, Oláh László: — Nálunk az asszonyoknak egész évben folyamatos munkát ad a zöldségkertészet. Van most 12 fóliasátrunk primőrrel, és a palántát is sátor alatt neveljük. Egy hektár a primőr, és a szintén újdonságnak szánt szabadföldi kertészet 31 hektárnyi lesz. öt éve foglalkozik a tsz zöldséggel, és nem bántuk meg. Visszaidézem Sománé szavait, aki elmondta: otthon a kiskertben termesztettek régen is mindenfélét. így aztán az asszonyok keze ugyancsak rájár erre a munkára. Persze, az azért más, és tanultak is hozzá bőven. Igaz, otthon csak annyit termelnek ma, amennyi a konyhára kell. Idő se marad rá, hiszen az első a közösben végzendő munka. Árak A szövetkezet úgy tervezi, hogy az idén az árbevétel 10 százaléka, több mint 2 millió forint a zöldségből jön. Az árut a MÉK-kel szerződték. — A saláták már hét deká- sak — magyarázza a fóliák alatt Varga Józsefné. Március 20-ra elérik a nyolcat, s akkor már szedhető, eladható. — Érdeklődés is van bőven — egészíti ki a főagronómus. A MÉK az első. de az ÁFÉSZ is vevő lenne. És nemcsak az első pár száz darab lesz sláger, hanem a többi is. — Ügy lenne jó — magyarázzák az asszonyok, ha hús- vétig kimenne a saláta, s a helyébe jöhetne más. A napokban már ültetjük a paradicsomot, májusra az is lesz, mégpedig jófajta. De áprilisban — ha jó marad az idő. — szüretelhetjük a paprikát is. — Másként nem érdemes — világosít fel Oláh László. Csak folyamatosan, és gondosan összeválogatott fajtákkal. A hollandiak beváltak, s a cél: nem mindent, hanem azt, ami józan ész szerint szükséges. Mi reméljük, hogy az árunk nagymértékben segíti majd Mátészalka ellátását is. Hűség a sátorhoz Az ópályiak a következő években is kitartanak a zöldségtermesztés mellett. Üjabb fóliákat kívánnak beszerezni, a palántanevelés is sátor alá kerül, ’'növekszik a szabadföldi termesztés is. Gépeket is akarnak, hogy még gyorsabb és könnyebb legyen a munka. — Van állami támogatás és későn visszafizetendő hitelünk — mondja Oláh László. Öntözőberendezésünk jó, és megteremtjük a korszerű növényvédelmet is. Nemcsak azért, mert a zöldségtéma most divat, hanem mert igen jó üzlet, s jó foglalkoztatási lehetőség. Ha beáll a palántanevelő, akkor úgy vélem, a tagságot is érdemes lenne biztatni: termeljen, aki tud, otthon is, mert megéri. Vidáman tavaszi minden Ópályiban, a fóliák körül. Szűrve jön a hang a sátor alól. Palántaliget salátaerdő, paprikajelöltek, növekvő káposzták harsogó zöld színnel köszönik a tápkockát, a gondoskodást. B. L. AUTÓVÁSÁRLÓK KALAUZA 4. Nem kell vámot fizetni akkor, ha az ajándékozó az OTP IKKA akcióját veszi igénybe. A gépkocsi árát ilyenkor is konvertibilis valutában utalják át. Ha valaki a vételtől számított öt éven belül el kívánja adni azt a személy- gépkocsit, amelyet valutáért vásárolt a Konsumtourist vagy az IKKA útján, illetékként meg kell fizetnie a kocsi belföldi forgalmi értékének 10 százalékát. A kereskedelem az új személygépkocsikért 12 hónapra vállal jótállást, vagyis garantálja, hogy ennyi ideig az autó hibátlanul II jótállás feltételei működik, illetve felelősséget vállal a hiba következményeiért. A jótállás azonban számos esetben megszűnhet vagy meghosszabbodhat. Megszűnik a jótállás például akkor, ha a személygépkocsival már 10 000 kilométert megtettek, vagy ha azzal autóversenyen vettek részt, oktatási célra használták, vagy ha a kilométeróra ólomzárát megbontották, illetve a kilométer- órát visszaállították. A garanciális jogok elvesztésével jár az is, ha a vásárló a jótállási jegyben előírt kötelező műszaki átvizsgálásokat elmulasztja. Ha a kijelölt szervizen kívül másvalaki végez javítást, átalakítást a kocsin, az átalakított vagy szakszerűtlenül javított részekre szintén megszűnik a garancia. Korlátozza a jótállást a baleset vágy karambol is: a sérült, hibássá vált szerelési egységekre megszűnik a garancia. Ha nem az előírt minőségű üzemanyagot vagy kenőolajat használjuk, a motorra vonatkozó jótállást veszíthetjük el. A garanciális jog végül is a vevő számára azt jelenti, hogy ha az autó a jótállási időn belül elromlik, akkor a tulajdonos követelheti a javítását, illetve — a későbbiekben részletezendő esetekben — a kicserélését, vagy a vételár visszatérítését. A tulajdonosnak megtérítik a garanciális gépkocsi hibájából keletkezett költségét, tényleges kárát (Folytatjuk) Ami az előadásból kimaradt Kulisszák mögött B ánk bán, a nagyúr, a csizmájára ömlött púdert keféli. Belenevet a barnás porfellegbe. a púder kiömlése jó jel, új szerződést ígér az új évadra. A király, 11. Endre még nem ért haza keresztes hadaival. Az öltöző tükre előtt ül hát, nápolyit eszik és sört kortyol hozzá. Fenséges gusztus. Gertrudis, a királyné Melindával öltözik. Petúr bán, a bihari főispán bajuszt ragaszt. Tiborc a rongyaival bajlódik. Biberach, a ritter nem lézeng: eltűnődve sminkkel. Myska bán fia Sólom mester viccet mesél, A békétlen örömmel újságolja: Gertrudis autóval viszi majd Pestre, hogy főiskolai felvételijét elintézhesse. A színpadon jelmezes árnyak — Ők a statisztéria is — díszleteket raknak. A kellékek még csendben pihennek: döfésre vár a rúgós tőr, csattogásra a hüvelybe dugott kard. A kupák fogatlan szájjal a zsinórpadlásra ásítanak. Műanyag, fa, hamis gyöngy, pléh. A sarokban rongycsomó, mint egy rovar bábja: Soma, a nagyúr kicsi fia. Hét óra tízkor megszólal a gong: a nézőtéri zsongásnak vége szakad. Kezdődik a játék. A király gyufaskatulyát pöcköl. Tűnődik. Ma Nyíregyháza, holnap Vásárosna- mény, majd Fehérgyarmat a Déryné Színház állomása, önálló estre készül: csak az időpontok egyeztetése nagyon nehéz. Myska bán izzadtan lép aZ öltözőbe, fújtatva, törülközve leül. Ruháik nem a fűtött színház melegéhez, inkább a kultúrházak „Jancsi”-kályhás öltözőihez készültek. Beszélgetnek. Jó lenne egy másik darab is, amit váltva játszhatnának. Felüdülésül, hogy ne csak Bánk-ban gondolkozhassanak, hogy ne fenyegessen a megszokás és a rutin réme, hogy ne kopjanak az érzelmek. Ezt csak egy-egy igazi színházi este, egy kőszínház — s benne értő közönség — feledtetheti. Kőszínházra, hírre, népszerűségre, — hogy az utcán is felismerjék őket — erre vágynak. Hiába a hivatalos elismerés — a három Jászai- díjas a kis társulatban — hiába jó néha a kritika, kevés ez. Persze nehezen ismerik be: ez öntudat s tartás kérdése. A nézőtér tapsol. Igaz, a széksorokban szorongó diákok többségének összevetési alapja nincs. Látták — már aki látta — az opera tévéváltozatát, valamit az iskolában is tanultak, de ez néhányuk- nál arra sem elég, hogy tudják, mi és mikor történt. „Száz évvel ezelőtt ilyen öntudatos paraszt nem volt” — vélekedik az egyik. „Melinda szőke és karcsúan törékeny volt...” — így a másik. Hogy Melinda spanyol volt, az fel sem ötlik. Ophé- liára gondolt tán? S miért bizonytalanok mindebben? „Matematikatagozatosok vagyunk” — válaszolja valamelyik. A színészek egy szakmunkásképző iskoláról mesélnek. Ahol a tanár nem sajnálta az időt diákjai felkészítésére. Hogy tudják: mit is néznek meg? A nézőtéren pisszenetlen csend. II. Endre és Bánk vívja csatáját. A nagyúr ösz- szeomlik. Csattannak a tenyerek. A király, Bánk, Melinda, Gertrudis, Petur, Tiborc és a többiek a vasfüggöny nyíló ajtajához lépnek. A kellékesek csomagolnak. Véget ért a játék. Speidl Zoltán ÚTTÖRŐMÚZEUM VAJÁN A magyar úttörőmozgalom egyik jelentős eseménye lesz ősszel egy múzeum felavatása: Vaján az októberi forradalom tiszteletére megnyitják az úttörők országos hagyományőrző múzeumát! A múzeum alapítását a Sza- bolcs-Szatmár megyei úttörőelnökség kezdeményezte a megye párt- és tanácsi vezetésének támogatásával. Megyénk országosan egyedülálló alapítványát a „Szatmár- Bereg történelmi útjain” elnevezésű pályázatot (melyet a történelmi hagyományokat legjobban kutató és őrző úttörőőrsök számára hirdettek meg a Rákóczi-évben) most a hagyományőrző múzeum alapítását követi. A múzeum anyagának ösz- szegyűjtése nem kis feladat, de az úttörőcsapatok, őrsök már példát mutattak megyénkben a lelkes gyűjtőmunkára. Az úttörőszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából több értékes tartalmú kiállítást rendeztek a pajtások gyűjtéséből. Az országos történeti pályázatra több, mint száz dolgozat érkezett a megyei elnökséghez, s ezek közül sokat továbbítottak is az úttörőközpontba. A többieknek is igen nagy hasznát vették, hiszen tavaly készült el a „30 úttörőév Szabolcs-Szatmár- ban” című gazdag kiadvány. A hagyományőrző múzeum létrehozásában sok feladat vár az úttörőkre: összegyűjtik csapatuk, rajuk, őrsük történetét, hagyományait — s azt megfelelő játékos formában fel is dolgozzák! A különféle hagyományok mellett a névadók emlékének ápolása is feladatuk. Ennek elősegítésére a megyében vándortáborokat fognak rendezni, ahol „névadó-találkozót” tarthatnak az azonos nevet viselő csapatok, rajok képviselői! A megyebeli úttörők számára több olyan túrát szerveznek a szünidőkben, ahol gyalogosan, kerékpáron, csónakon, vonaton ismerkedhetnek a gyerekek megyénk történelmi tájaival, emlékeivel. (tgy)
