Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

MA Egymillió könyvet vettünk (2. oldal) Tagkönyvcsere után (3. oldal) Befejeződlek a magyar—NDK tárgyalások A Kádár János vezette küldöttség a kábelgyárban Berlinben szerdán délben eredményesen, a testvéri együttműködés jegyében be­fejeződtek a hivatalos ma­gyar—NDK tárgyalások. Ká­dár János délután a berlini munkásság egyik hagyomá­nyos fellegvárában hangoz­tatta, hogy a tárgyalások ki­tűnő internacionalista, testvé­ri, baráti szellemben zajlot­tak le. A tárgyalások köz­ponti témája volt a két test­vérpárt és a két testvéri or­szág sokoldalú kapcsolatai­nak további erősítése. A kül­döttségek véleményt cserél­tek a nemzetközi kérdésekről és a fejlett szocialista társa­dalom építésének magyaror­szági és NDK-beli tapaszta­latairól. A magyar küldöttség szer­dán délután a nagy múltú Wilhelm Pieck kábelgyárba látogatott el. Elkísérte dele­gációnkat Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK államtanácsá­nak elnöke, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Gerhard Reinert, az NDK bu­dapesti nagykövete, és Franz Jahsnowski, a külügyminisz­térium protokollfőnöke. Az NDK első elnökének és megalapítójának nevét viselő üzem ünnepi köntösben vár­ta magyar vendégeit és Erich Honeckert. A két állam nem­zeti lobogóival és vörös zász­lókkal díszítették fel a gyá­riak a bejáratot, a különböző üzemrészeket. Magyar és né­met nyelvű feliratok köszön­tötték Kádár Jánost, Lázár Györgyöt és a többi látoga­tót. A bejáratnál Konrad Naumann, a Politikai Bizott­ság tagja, a berlini pártbizott­ság első titkára fogadta a de­legációt. Baráti kézszorítás vele és az üzem vezetőivel, néhány szívből jövő üdvözlő szó és virágcsokor az ifjú­munkásoktól — ezek voltak a szeretetteljes fogadtatás első mozzanatai. A gyár Kari Liebknecht munkásőregysé- gének parancsnoka tett jelen­tést Kádár Jánosnak, aki ez­Tárgyalások a Kádár János vezette magyar és az Erich Honecker által vezetett NDK párt- és kormányküldöttség között. (Kelet-Magyarország telefotó) után megszemlélte a felsora­kozott munkásőröket. Közvetlen hangulatú be­szélgetéssel folytatódott a program, a kisebb emlék­múzeumnak is beillő Wilhelm Pieck teremben a szíves házi­gazdák — Georg Pohler ve­zérigazgató, Jürge Schewe, az üzemi pártbizottság vezetője és a gyár más vezetői — rész­letesen beszámoltak a kábel­gyár hétköznapjairól, dolgo­zóik életéről. A törzsüzem 6700, az egész kombinát 17 000 dolgozót foglalkoztat. A termelés értéke megha­ladja az évi 2,5 milliárd márkát. Termékeik választé­kára jellemző, hogy 40 000 fé­le huzalt képesek gyártani, a szemmel alig látható haj­szálvékony huzaltól a telefon és villanyhuzalon át a 110 kilovoltos olajhűtésű erősá­ramú kábelig amelyet Ma­gyarországra is szállítanak. A szakvélemények szerint termékeik 90 százaléka világ- színvonalú, megfelel a leg­magasabb követelményeknek is. Kiterjedtek a kombinát nemzetközi kapcsolatai: gyártmányaik egynegyedét exportálják. A törzsüzem 20 éve tart fenn szoros gazdasá­gi, műszaki-tudományos kap­csolatokat a magyar kábel­iparral. Az eleven kapcsola­tot jelzi az a tény is, hogy a „központban”, illetve a két másik gyárban, jelenleg a Budapesti Gyár- és Gépsze­relő Vállalat 80—100 szak­munkása dolgozik. A kombinát és a magyar ipar sokrétű együttműködé­se mindkét félnek hasznos. A távközlési kábelgyáregység szigetelőgépei például a Diós­győri Gépgyárban készültek. A törzsüzem és a Budapesti Kábelművek munkakapcsola­tait évről évre pontos tervek rögzítik, amelyeket követke­zetesen meg is valósítanak. Külön elismeréssel beszélték a kombinát vezetői a magyar munkások, műszakiak szak­értelméről és felkészültsé­géről tanúskodó központi irá­nyító berendezésről, amelyet két éve helyeztek üzembe. A termelés magyar gyártmá­nyú „karmestere” 80 gép munkáját ellenőrzi és irá­nyítja. De nemcsak a magyar gépeknek, hanem a magyar kollégáknak, az ott dolgozó szakmunkásoknak is kijutott az elismerésből. Főként tech­nológiai cső- és gépszerelési feladatokat oldanak meg — eredményesen, jó minőségben. — Jóleső érzés, hogy elége­dettek a munkánkkal — je­gyezte meg Gondár Gyula csőhegesztő és hozzáfűzte: — Az együttes munka so­rán mi magunk is sok érté kés tapasztalatot szerzünk, amelyet jól kamatoztathatunk majd otthon a beruházások, rekonstrukciók és bővítések alkalmával a szerelési mun­kákban. A gyáriak a találkozón munkásőrzászlót adtak át Kádár Jánosnak, azzal a ké­réssel, hogy továbbítsa azt egy arra érdemes munkásőr- egységnek. A látogatás emlé­kére a berlini tv-torony fém­ből készült modelljével aján­dékozták meg az MSZMP KB első titkárát, s a hagyomá­nyos berlini ajándékkal — egy berlini mackóval — Lá­zár György miniszterelnököt. Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága 1977. március 23-án dr. Tar Imrének, a megyei pártbizottság első tit­kárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabó Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöke. Ott volt Strinni Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. A pártbizottság megtárgyalta és jóváhagyta A párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések, értékelő taggyűlések, valamint a tagkönyvkiosz- tó taggyűlések politikai tapasztalatai és a felada­tok című jelentést, a végrehajtást segítő intéz­kedési tervet. A napirend előadója Gulácsi Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára volt. A megyei pártbizottság ezt követően gazda­sági és szövetkezetpolitikai bizottsága tagjai kö­zé választotta Marosi Károlyt, a gabonafelvásár­ló és malomipari vállalat igazgatóját és László Andrást, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesét, majd tájékoztatókat hallgatott meg és vett tudomásul. Nyíregyházán, a városi tanácson Kitüntették a társadalmi munkásokat Szerdán délután ülést tartott Nyíregyháza város tanácsa. A testület meghallgatta és elfogadta a városi választási elnökség beszámolóját és az ügyrendi bizottság jelentését, majd a végrehajtó bizottság tagjainak sorába választotta Kerekes Imrét, a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat igazgatóját. A városi tanács vb új tagja le­tette az esküt. A tanácsülés megvitatta a végrehajtó bizottságnak a város társadalmi munkáját értékelő s a tavalyi eredmé­nyeket feldolgozó jelentéséi. A tanács tagjai elismeréssel nyugtázták, hogy 1976-ban is jelentős sikereket értek el a megyeszékhely lakói, vállala­tainak, üzemeinek és gyárai­nak munkáskollektívái az önként vállalt munkaakciók­ban. Elmondták: az általuk végzett társadalmi munka ér­téke meghaladja a 37 millió forintot. Szép eredményeket mondhat magáénak a város a „Tiszta, virágos Nyíregy­házáért”, a „Járdát min­den nyíregyházi utcára" és az „Együtt Nyíregy­házáért” akciókban. Ezek nyomán sorra megszépültek a megyeszékhely utcái, ta­valy például 29 utcában 45 ezer darab beton járdalapot raktak le az ott lakók, s mintegy 153 ezer négyzetmé­ternyi útfelületet tartottak karban, újítottak fel önkén­tes munkával. A lakosság széles körű összefogásával to­vább épült és gazdagodott a városi stadion és a sóstói if­júsági és kultúrpark. A megyeszékhely 30 válla­latánál dolgozó 414 szocialis­ta brigád vett részt az okta­tási intézményeket patronáló mozgalomban. Elismerésre méltó, hogy több vállalat je­lezte részvételi szándékát az új, leendő vásárcsarnok ki­vitelezésénél is. A tanács egyhangúlag elfo­gadta az 1976. évi társadalmi munkában élenjáró kollek­tívák és személyek kitünte­téséről szóló határozatot. Eszerint a KEMÉV-et, a ME- ZÖGÉP-et és az 5. számú Vo­lán Vállalatot tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű la­kás elsőbérlő-kijelölési jo­gával jutalmazta, további 24 brigádot és 55 személyt pe­dig a „Nyíregyházáért” jel­vény különböző fokozataival tüntettek ki. A testület döntött önálló kereskedelmi szakigazgatási szerv létrehozásának kérdé­sében, valamint az 1977. évi tanácsi értékesítésű lakások kijelölésének módosításáról, majd egyéb ügyeket tárgyalt meg. (kz.) Gáspár Sándor a Brezsnyev-beszédröI Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának a szovjet szakszervezetek 16. kongresz- szusán elhangzott beszédéről nyilatkozott a Moszkvában dolgozó magyar sajtótudósí­tóknak Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitká­ra. — A beszéd külpolitikai vo­natkozásai közül nagy figyel­met érdemei a kelet—nyuga­ti párbeszéd folytatásának felvázolt útja. Kategorikusan kizárva azt, a lehetőséget, hogy a nyugati partnerek, el­sősorban az Egyesült Álla­mok beavatkozzanak a szov­jet belügyekbe és valamiféle ellenszolgáltatásokat, ideoló­giai engedményeket követel­jenek az enyhülés, a fegyver- zetkortlátozás, a leszerelés és a békés egymás mellett élés politikájában való közremű­ködéséért, a Szovjetunió egy­idejűleg az új konkrét javas­latok egész sorát terjesztette elő, amelyek reális lehetősé­get nyújtanak a béke és biz­tonság, az egész emberiség érdekeit szolgáló megegyezé­sekre. A Szovjetunió kész megállapodni mindenekelőtt a hadászati támadó fegyverek korlátozásában, de megfelelő feltételek mellett kivihetőnek tartja a legveszélyesebb ve­gyi fegyverek betiltását, a kí­sérleti nukleáris robbantások teljes beszüntetését és a bécsi haderő-csökkentési tárgyalá­sok kímozdítását a jelenlegi holtpontról. Különösen rész­letes és átfogó az a tervezet, amelyet Leonyid Brezsnyev a sok éve húzódó közel-keleti konfliktus minden érdekelt fél szempontjából igazságos rendezésére terjesztett elő. — Küldöttségünk külön örö­mére szolgált, hogy Leonyid Brezsnyev elvtárs igen mele­gen, nagy elismeréssel beszélt a magyar szervezett munkás­ság, a csepeliek kezdeménye­zéséről, amelyet a Szovjet­unióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom esz­méivel, a szovjet munkásosz­tállyal vállalt szolidaritás je­lének, egyszóval a proletár internacionalizmus nemes megnyilvánulásának tekinte­nek — fejezte be nyilatkoza­tát Gáspár Sándor. XXXIV. évfolyam, 70. szám ARA: M FILLER 1977, március 24., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents