Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
MA Egymillió könyvet vettünk (2. oldal) Tagkönyvcsere után (3. oldal) Befejeződlek a magyar—NDK tárgyalások A Kádár János vezette küldöttség a kábelgyárban Berlinben szerdán délben eredményesen, a testvéri együttműködés jegyében befejeződtek a hivatalos magyar—NDK tárgyalások. Kádár János délután a berlini munkásság egyik hagyományos fellegvárában hangoztatta, hogy a tárgyalások kitűnő internacionalista, testvéri, baráti szellemben zajlottak le. A tárgyalások központi témája volt a két testvérpárt és a két testvéri ország sokoldalú kapcsolatainak további erősítése. A küldöttségek véleményt cseréltek a nemzetközi kérdésekről és a fejlett szocialista társadalom építésének magyarországi és NDK-beli tapasztalatairól. A magyar küldöttség szerdán délután a nagy múltú Wilhelm Pieck kábelgyárba látogatott el. Elkísérte delegációnkat Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete, és Franz Jahsnowski, a külügyminisztérium protokollfőnöke. Az NDK első elnökének és megalapítójának nevét viselő üzem ünnepi köntösben várta magyar vendégeit és Erich Honeckert. A két állam nemzeti lobogóival és vörös zászlókkal díszítették fel a gyáriak a bejáratot, a különböző üzemrészeket. Magyar és német nyelvű feliratok köszöntötték Kádár Jánost, Lázár Györgyöt és a többi látogatót. A bejáratnál Konrad Naumann, a Politikai Bizottság tagja, a berlini pártbizottság első titkára fogadta a delegációt. Baráti kézszorítás vele és az üzem vezetőivel, néhány szívből jövő üdvözlő szó és virágcsokor az ifjúmunkásoktól — ezek voltak a szeretetteljes fogadtatás első mozzanatai. A gyár Kari Liebknecht munkásőregysé- gének parancsnoka tett jelentést Kádár Jánosnak, aki ezTárgyalások a Kádár János vezette magyar és az Erich Honecker által vezetett NDK párt- és kormányküldöttség között. (Kelet-Magyarország telefotó) után megszemlélte a felsorakozott munkásőröket. Közvetlen hangulatú beszélgetéssel folytatódott a program, a kisebb emlékmúzeumnak is beillő Wilhelm Pieck teremben a szíves házigazdák — Georg Pohler vezérigazgató, Jürge Schewe, az üzemi pártbizottság vezetője és a gyár más vezetői — részletesen beszámoltak a kábelgyár hétköznapjairól, dolgozóik életéről. A törzsüzem 6700, az egész kombinát 17 000 dolgozót foglalkoztat. A termelés értéke meghaladja az évi 2,5 milliárd márkát. Termékeik választékára jellemző, hogy 40 000 féle huzalt képesek gyártani, a szemmel alig látható hajszálvékony huzaltól a telefon és villanyhuzalon át a 110 kilovoltos olajhűtésű erősáramú kábelig amelyet Magyarországra is szállítanak. A szakvélemények szerint termékeik 90 százaléka világ- színvonalú, megfelel a legmagasabb követelményeknek is. Kiterjedtek a kombinát nemzetközi kapcsolatai: gyártmányaik egynegyedét exportálják. A törzsüzem 20 éve tart fenn szoros gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatokat a magyar kábeliparral. Az eleven kapcsolatot jelzi az a tény is, hogy a „központban”, illetve a két másik gyárban, jelenleg a Budapesti Gyár- és Gépszerelő Vállalat 80—100 szakmunkása dolgozik. A kombinát és a magyar ipar sokrétű együttműködése mindkét félnek hasznos. A távközlési kábelgyáregység szigetelőgépei például a Diósgyőri Gépgyárban készültek. A törzsüzem és a Budapesti Kábelművek munkakapcsolatait évről évre pontos tervek rögzítik, amelyeket következetesen meg is valósítanak. Külön elismeréssel beszélték a kombinát vezetői a magyar munkások, műszakiak szakértelméről és felkészültségéről tanúskodó központi irányító berendezésről, amelyet két éve helyeztek üzembe. A termelés magyar gyártmányú „karmestere” 80 gép munkáját ellenőrzi és irányítja. De nemcsak a magyar gépeknek, hanem a magyar kollégáknak, az ott dolgozó szakmunkásoknak is kijutott az elismerésből. Főként technológiai cső- és gépszerelési feladatokat oldanak meg — eredményesen, jó minőségben. — Jóleső érzés, hogy elégedettek a munkánkkal — jegyezte meg Gondár Gyula csőhegesztő és hozzáfűzte: — Az együttes munka során mi magunk is sok érté kés tapasztalatot szerzünk, amelyet jól kamatoztathatunk majd otthon a beruházások, rekonstrukciók és bővítések alkalmával a szerelési munkákban. A gyáriak a találkozón munkásőrzászlót adtak át Kádár Jánosnak, azzal a kéréssel, hogy továbbítsa azt egy arra érdemes munkásőr- egységnek. A látogatás emlékére a berlini tv-torony fémből készült modelljével ajándékozták meg az MSZMP KB első titkárát, s a hagyományos berlini ajándékkal — egy berlini mackóval — Lázár György miniszterelnököt. Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága 1977. március 23-án dr. Tar Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöke. Ott volt Strinni Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. A pártbizottság megtárgyalta és jóváhagyta A párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések, értékelő taggyűlések, valamint a tagkönyvkiosz- tó taggyűlések politikai tapasztalatai és a feladatok című jelentést, a végrehajtást segítő intézkedési tervet. A napirend előadója Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára volt. A megyei pártbizottság ezt követően gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottsága tagjai közé választotta Marosi Károlyt, a gabonafelvásárló és malomipari vállalat igazgatóját és László Andrást, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, majd tájékoztatókat hallgatott meg és vett tudomásul. Nyíregyházán, a városi tanácson Kitüntették a társadalmi munkásokat Szerdán délután ülést tartott Nyíregyháza város tanácsa. A testület meghallgatta és elfogadta a városi választási elnökség beszámolóját és az ügyrendi bizottság jelentését, majd a végrehajtó bizottság tagjainak sorába választotta Kerekes Imrét, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat igazgatóját. A városi tanács vb új tagja letette az esküt. A tanácsülés megvitatta a végrehajtó bizottságnak a város társadalmi munkáját értékelő s a tavalyi eredményeket feldolgozó jelentéséi. A tanács tagjai elismeréssel nyugtázták, hogy 1976-ban is jelentős sikereket értek el a megyeszékhely lakói, vállalatainak, üzemeinek és gyárainak munkáskollektívái az önként vállalt munkaakciókban. Elmondták: az általuk végzett társadalmi munka értéke meghaladja a 37 millió forintot. Szép eredményeket mondhat magáénak a város a „Tiszta, virágos Nyíregyházáért”, a „Járdát minden nyíregyházi utcára" és az „Együtt Nyíregyházáért” akciókban. Ezek nyomán sorra megszépültek a megyeszékhely utcái, tavaly például 29 utcában 45 ezer darab beton járdalapot raktak le az ott lakók, s mintegy 153 ezer négyzetméternyi útfelületet tartottak karban, újítottak fel önkéntes munkával. A lakosság széles körű összefogásával tovább épült és gazdagodott a városi stadion és a sóstói ifjúsági és kultúrpark. A megyeszékhely 30 vállalatánál dolgozó 414 szocialista brigád vett részt az oktatási intézményeket patronáló mozgalomban. Elismerésre méltó, hogy több vállalat jelezte részvételi szándékát az új, leendő vásárcsarnok kivitelezésénél is. A tanács egyhangúlag elfogadta az 1976. évi társadalmi munkában élenjáró kollektívák és személyek kitüntetéséről szóló határozatot. Eszerint a KEMÉV-et, a ME- ZÖGÉP-et és az 5. számú Volán Vállalatot tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakás elsőbérlő-kijelölési jogával jutalmazta, további 24 brigádot és 55 személyt pedig a „Nyíregyházáért” jelvény különböző fokozataival tüntettek ki. A testület döntött önálló kereskedelmi szakigazgatási szerv létrehozásának kérdésében, valamint az 1977. évi tanácsi értékesítésű lakások kijelölésének módosításáról, majd egyéb ügyeket tárgyalt meg. (kz.) Gáspár Sándor a Brezsnyev-beszédröI Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának a szovjet szakszervezetek 16. kongresz- szusán elhangzott beszédéről nyilatkozott a Moszkvában dolgozó magyar sajtótudósítóknak Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. — A beszéd külpolitikai vonatkozásai közül nagy figyelmet érdemei a kelet—nyugati párbeszéd folytatásának felvázolt útja. Kategorikusan kizárva azt, a lehetőséget, hogy a nyugati partnerek, elsősorban az Egyesült Államok beavatkozzanak a szovjet belügyekbe és valamiféle ellenszolgáltatásokat, ideológiai engedményeket követeljenek az enyhülés, a fegyver- zetkortlátozás, a leszerelés és a békés egymás mellett élés politikájában való közreműködéséért, a Szovjetunió egyidejűleg az új konkrét javaslatok egész sorát terjesztette elő, amelyek reális lehetőséget nyújtanak a béke és biztonság, az egész emberiség érdekeit szolgáló megegyezésekre. A Szovjetunió kész megállapodni mindenekelőtt a hadászati támadó fegyverek korlátozásában, de megfelelő feltételek mellett kivihetőnek tartja a legveszélyesebb vegyi fegyverek betiltását, a kísérleti nukleáris robbantások teljes beszüntetését és a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások kímozdítását a jelenlegi holtpontról. Különösen részletes és átfogó az a tervezet, amelyet Leonyid Brezsnyev a sok éve húzódó közel-keleti konfliktus minden érdekelt fél szempontjából igazságos rendezésére terjesztett elő. — Küldöttségünk külön örömére szolgált, hogy Leonyid Brezsnyev elvtárs igen melegen, nagy elismeréssel beszélt a magyar szervezett munkásság, a csepeliek kezdeményezéséről, amelyet a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméivel, a szovjet munkásosztállyal vállalt szolidaritás jelének, egyszóval a proletár internacionalizmus nemes megnyilvánulásának tekintenek — fejezte be nyilatkozatát Gáspár Sándor. XXXIV. évfolyam, 70. szám ARA: M FILLER 1977, március 24., csütörtök
