Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZÄG 1977. március 24. Nyúlhűs egymillió forintért É vről évre eredménye­sebben dolgozik a Vásárosnaményi ÁFÉSZ nyúltenyésztő szakcsoportja, melyet az is bizonyít, hogy nemrég kapták meg a kiváló nyúl- tenyésztői eredményért já­ró Bárdy Bálint-emlékpla- kett arany fokozatát. Ta­valy a szakcsoport 59 tagja 33 ezer kilogramm húsnyulat adott el, ame­lyet teljes egészében kül­földre — Olaszországba, Franciaországba, az NSZK-ba exportáltak. Ez több mint egymillió fo­rint hasznot hozott, amit a későbbiekben tovább nö­velhetnek, hiszen az élő­nyúlexportnak korlátlan piaca van. Az ÁFÉSZ területén ti­zenöt községben foglal­koznak a kistermelők nyűltenyésztéssel, külö­nösen Vásárosnamény- ban és Nagy varsány ban érnek el figyelemre méltó eredményeket. A szakcso­port 8 évvel ézelőtt ala­kult, s azóta szüntelenül nő tagjainak száma. Főleg azért, mert a tagok jelen­tős kedvezményekben ré­szesülnek. A nyúl minden kilogrammjáért 1 forinttal többet kapnak. Eddig főleg Gödöllőről vásárolták az új-zélandi, magyar vadas, csincsilla anyákat. Most adódott egy igen kedvező lehetőség az állomány felfrissítésére, a Bikali Állami Gazdaságtól 250 darab bikali anyát kapnak, amelyekért nem kell készpénzzel fizetni. A szakcsoport ezzel több­szörösen jól jár. hiszen a bikali anyák utódaiért a szokásosnál még egy fo­rinttal több jár. s két év után a tulajdonképpen kölcsön kapott anyáknak csak a 80 százalékát kell visszaadni. Tehát, ha va­laki 10 anyát igényelt, ezek helyett nyolcat szol­gáltatnak vissza. És en­nek egyetlen feltétele van: két év alatt anyánként 60 darab, 2—2,5 kilogrammos nyulat kell átadni a fel­vásárló szerveknek. Ez főleg az új tagoknak je­lent nagy segítséget, hi­szen különösebb anyagi ráfordítás nélkül foghat­nak a nyúltenyésztés- hez . . . HAVASI KÜRT ÉS CSMPOtYA Nagykálló főtere. Ide érkeznek be a tanyákat a járási szék­hellyel összekötő autóbuszok. (Elek Emil felvétele) Több száz pályázó csoport közül került be a gyermek­rádió Lánc, lánc, játék­lánc ... vetélkedősorozatába a Kéki Általános Iskola tízta­gú csapata. A hfnevezők a szomszédos szocialista orszá­gok valamelyikének népmű­vészetét bemutató albumot készítettek. A kéki úttörők Románia mesevilágából, nép­dalkincséből, népművészeté­ből, gyermekjátékaiból ál­lítottak össze egy tablót. Dé­li szomszédunk népi kultúrá­jának ismeretéből verse­nyeznek majd a rádió nyil­vánossága előtt gyulai és ma­kói általános iskolásokkal. — Nagyon örültünk, mikor megtudtuk, hogy a Romániá­ból felkészülő hetven cso­portból két iskola csapata mellett mi is továbbjutot­Boltok, bizományosok, könyvtárak Egymillió könyvet vettünk Hol lehet könyvhöz jutni Szabolcs-Szatmárban? 358 ta­nácsi könyvtárban és 68 szakszervezeti könyvtárban, tizen­négy könyvesboltban és több, mint hatszáz könyvtyzomá- nyosnál, jutalékos terjesztőnél. Ezenkívül bekopogtatnak az irodákba, műhelyekbe a „könyvügynökök” is. mai nevükön: üzletszerzők ... Hány könyvet vásároltak az elmúlt évben a szabolcs- szatmáriak? Nem könnyű megállapítani, hiszen forint­ban mérik a forgalmat a könyvesboltok: tavaly össze­sen mintegy 38 millió forint értékű könyv jutott el az ol­vasókhoz. Legyünk nagyvo­nalúak, és kimondhatjuk: leg­alább egymillió kötetet vá­sároltak megyénk lakói egyetlen év alatt! Végül még egy kis számzu­hany: a megye könyvtárai­ban több, mint másfél millió­ra rúg a könyvek száma, százezer olvasót tartanak nyilván, és csaknem három­millió kölcsönzés volt az el­múlt év során. Szűk boltok a megyeszékhelyen Nyíregyházán legnagyobb a könyvforgalom: az említett 38 millióból 20 milliót itt hagytak a könyvvásárlók. A városban négy könyvesbolt van; ha végignézzük a négy boltot, nem túlságosan jó kedvvel távozunk. Mindegyik szűk! A Szarvas utcai üzlet min­den gond ellenére kimagasló munkát végez: a tavalyi for­galmuk' alapján január 1-től „kiemelt” kategóriába kerül­tek, ami könyvesboltoknál a csúcs. Hét és fél milliót for­galmaztak: ebben az üzlet­ben összpontosul a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat megyénkben üzemi könyvterjesztői munkája is. Ötvenöt könyvbizományo­suk van, tavaly közel két és fél millió értékű könyvet vet­tek tőlük a dolgozók. Ä Bessenyei könyvesbolt a Kossuth téren kettős felada­tot old meg: elad és vesz. Ré­szeként nyílott meg ugyanis a város (és a megye) egyet­len antikváriuma. Szűkén vannak, de még mindig jobb a helyzetük a Tanácsköztár­saság téri ÁFÉSZ-üzletnél. Ott egyenesen mozdulni sem lehet néha... A tanárképző főiskola könyvesboltja sem nagyobb, de ott a vásárlók száma korlátozottabb: jósze­rivel csak a főiskolások meg a tanárok használják. Jósavárosi újdonság A megyeszékhely tehát nem büszkélkedhet könyves­boltjaival. A helyzet las­sacskán megváltozik: április 7-én új könyvüzletet avat­nak a Jósavárosban, 214 négyzetméteres alapterületű, minden igényt kielégítő, kor­szerű boltot. Itt lesz az üze­mi terjesztés központja, a régi boltot a tervek szerint a tankönyvellátás központjá­vá teszik. Hamarosan az ÁFÉSZ-bolt is új helyiséget kap, mint hírlik. S most lássuk a megye töb­bi részét, összesen kilenc könyvesbolt található: a volt és jelenlegi járási székhelye­ken, meg Tiszavasváriban. Ezek közül a nagykállói üz­let a Művelt Nép vállalaté, a többi ÁFÉSZ-kezelésű. Saj­nos, ezekben sem sokkal jobb az általános helyzet: kivétel a mátészalkai új bolt. Könyv a fűszerboltban Az ÁFÉSZ-könyvesboltok is alkalmaznak bizományoso­kat: enélkül nem juthatna el a könyv a falvakba. Közel 600-an árulnak könyvet a munkájuk mellett: egy év alatt hétmillió forint értékűt adtak el. Gyakoribb, hogy sok falusi élelmiszerboltban láthatnak forgatható könyv- állványokat a vevők — a ke­nyér és a tej mellett időn­ként olvasnivalót is vásárol­nak. A boltokban sorra jelennek meg az újdonságok — ám az olvasók ősi panasza, hogy ezek a könyvtárakban csak hónapok múlva bukkannak fel az előkészítés, a kiválasz­tás, a megrendelés még bo­nyolult folyamata miatt. T, Gy. AUTÓVÁSÁRLÓK KALAUZA 3. Az adásvételi szerződést ajánlatos írásban megkötni. Ha az autó még garanciá­lis, a jogok átszállnak az új tulajdonosra; a jótállási fü­zetet tehát okvetlenül kér­jük el. Az eladó ettől füg­getlenül szavatol azért, hogy a jármű a korának és a megtett kilométereknek megfelelő műszaki állapot­ban van, s csak azokért a hibákért nem felel, ame­lyekről a szerződés megkö­tése előtt tájékoztatta a ve­vőt. Ez a tájékoztatás köte­lessége: közölnie kell a jár­mű esetleges nyílt, vagy rejtett hibáit, valamint azt is, ha karambolozott, sé­rült, javított az autó. A ké­sőbbi viták megelőzése cél­jából ajánlatos ezt is beírni az adásvételi szerződésbe. Az eladók gyakran beír­ják a szerződésbe, hogy a vevő a gépjárművet „a meg­tekintett és kipróbált álla­potban” vette át. Ez azon­ban az eladót nem mente­síti a szavatossági felelősség alól. A vevőt használt kocsi vétele esetén is megilleti a szavaztossági jog, kivéve, ha ezt az adásvételi szerződés­ben kifejezetten kizárják. Szerződésben sem lehet azonban kizárni a felelős­séget a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűn­cselekménnyel okozott ká­rért. így nem lehet elhall­gatni a jármű súlyos ka­rambolos sérülését sem. Az eladást, illetve a vé­telt be kell jelenteni a he­lyileg illetékes rendőrkapi­tányság közlekedésrendé­szeti osztályán. Az átírás illetéke köbcentiméteren­ként 2,50 forint, amit az át­íráskor készpénzben kell befizetni. Vámmentesen hozhatnak haza személygépkocsit mindazok, akik több mint három évet dolgoztak kül­földön, amennyiben hivata­los kiküldetésen, ösztöndíjas tanulmányúton voltak. Ha a külföldi munkaidő csak az egy évet haladta meg, a vámalap 30 százalékát, ha két évnél hosszabb volt, a vámalap 15 százalékát kell megfizetniük. A vámmen­tesség, illetve a vámkedvez­mény öt éven belül csak egyszer vehető igénybe. Külföldről többfélekép­pen lehet autót ajándékozni magyar állampolgárnak. Ennek egyik módja, ha az ajándékozó külföldön meg­vásárolja, és beküldi vagy behozza az országba a gépkocsit. Ilyen esetben a határon bevonják a kocsi rendszámát, s helyette vám­forgalmi engedélyt adnak. A gépkocsi vámkezelése ké­sőbb, a lakóhely szerint il­letékes vámhivatalnál törté­nik. A fizetendő vám az ajándékba küldött autó bel­földi forgalmi értékének 60 százaléka. (A használt au­tók vámját is az új kocsik belföldi forgalmi értéké­nek alapján állapítják meg!) Az ajándékozás másik módja: a külföldi személy az autó árát konvertibilis valutában átutalja a Kon­sumtourist Autószolgálaf számlájára. Ilyenkor a vám a szocialista országokban gyártott személygépkocsik után a belföldi érték 50 százaléka, a más országok­ban gyártott típusok után a belföldi forgalmi érték 55 százaléka, (Folytatjuk) Kéki úttörők a rádióban tunk — emlékezik vissza Hrubes Katalin, a tíz kéki versenyző egyike. Ugyanak­kor izgulunk is, hogy helyt tudunk-e állni a versenyen. Erős ellenfeleink lesznek, mert a gyulaiak román nem­zetiségi iskolába járnak. A hátrányunkat szorgalmas felkészüléssel igyekszünk be­hozni. A tanulás után legszí­vesebben román népmeséket olvasunk. Leginkább a Ten- gelice tetszik nekünk, ezt a rádióműsorban meg is fog­juk eleveníteni. A községi és a megyei könyvtárban a Ro­mániáról szóló könyveket bújjuk, ottani népszokások­kal ismerkedünk. Én csinál­tam azt az invarrással díszí­tett faliképet is, melyet a többi tárggyal együtt beküld- tünk a pályázatra. Erre a ké­zimunkára külön dicséretet is kaptunk a műsor szerkesz­tőitől. — Nekem a román népi hangszerek tetszenek legin­kább — kapcsolódik be a be­szélgetésbe a hetedikes Kán­tor Csaba. — A megyei könyvtár zenei részlegében román népi zenét szoktunk hallgatni. A havasi kürt hangja különösen érdekes. Egy képet is láttam róla. Majdnem kétszer akkora volt a hangszer, mint a mellette álló kisfiú. Érdekes alakú fú­vós hangszer a csimpolya is. A többiekkel közösen szín­házban voltunk, ahol a Szé­kelyfonót néztük, meg. Nép­dalokat, táncokat tanulunk. Egy dalt románul is fogunk énekelni. A tánctanulás en­nél sokkal könnyebben megy majd nekünk. Szinte mind a tízen kicsi korunk óta rend­szeresen népitáncolunk. En­nek itt a faluban nagy ha­gyománya van. Én hat éve vagyok tagja a tánccsoport­nak, pedig még csak hetedi­kes vagyok. A vetélkedőn a nagy vá­rosok nevezetességeit is is­mernünk kell — folytatja Csaba. Diafilmeket, fényké­peket szoktunk nézegetni, úti­könyvet olvasunk. Legjobban nekünk a tengerpart tetszett, sokszor gondolunk arra, de jó lenne fürödni a tengerben. Április 22-én dől majd el, hányadik helyezést érnek el a kéki úttörők. Ekkor készül a rádiófelvétel, melyet a Kossuth adó októberben su­gároz. (kántor) Mozdonyvizsgálat társadalmi munkában Soron kívül vállalták a szovjet és magyar gyártmá­nyú mozdonyok javítását a MÁV záhonyi átrakókörzet vontatási főnökségének dolgo­zói. A mozdony három tagú személyzete szabadnapján vizsgálja át a bonyolult be­rendezéseket. A hónap köze­pétől — ekkor kezdődött az akció — naponta 2 mozdony vizsgálatára kerül sor. A ja­vítás után ellenőrző bizottság veszi át és minősíti a monst­rumokat. A főleg fiatal dol­gozókat érintő önkéntes ak­ciót a forradalmi ifjúsági na­pok keretében szervezték fel szabadulásunk ünnepe és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al kalmából. A rendkívüli felül­vizsgálattal terv szerint ápri ­lis 4-ig végeznek. Diákoknak Adyról Rendhagyó irodalmi órákon emlékeznek Ady Endre köl­tészetére a Nyíregyházi Kos­suth Lajos Szakközépiskolá­ban március 25-én délelőtt. A foglalkozásokat Czine Mihály irodalomtörténész, Fábián Zoltán József Attila-dijas író, az írószövetség titkára, dr. Katona Béla főiskolai docens és Sallai László előadómű ■ vész vezetésével bonyolítják le. Délután 15 órakor Ady eszmei, költői hagyatékát idé­zik föl az intézetben dr. Ki­rály István akadémikus köz­reműködésévet. Az összeállí­tásban a Móricz Zsigmond Művelődési Otthon irodalmi színpada lép közönség elé Csorba István vezetésével. Virágzik a hérics Kibontotta szirmait a hegy­vidék egyik legszebb virága, a tavaszi hérics Fejér megye természetvédelmi területén, a vértesi tájvédelmi körzet­ben. A sárga színű, bársonyos szirmú virág a napos lejtőket szereti, s egy-egy tövön négl öt virágot is hajt. Szépség érdekessége mellett gyógyne vényként is gyűjtötték. J< leüleg a védett növényrifk; ságok közé tartozik. Nyíregyházi fotósok sikere Pécsett Sikerrel szerepeltek a nyír­egyházi fiatalok az országos diáknapok színes diapályáza­tán. Együd Klára, a nyíregy­házi 107-es szakmunkásképző fényképész tanulója arany, az, iskola fotószakköre pedig ezüst oklevelet kapott bekül­dött munkáiért. Együd Klárá­nak odaítélték a Mecseki fo­tóklub különdíját is. Az ered - ményhirdetést és a díjkiosz­tást április 3-án Pécsett bo­nyolítják le. Kocsi - külföldről

Next

/
Thumbnails
Contents