Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
Berlin várja magyar vendégeit Ha érkezik az NDK-ba a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa a magyar párt- és kormányküldöttség keddi fogadására készül. A berlini lapok hétfőn reggel közölték az NSZEP berlini bizottságának, az NDK nemzeti frontja berlini bizottságának és a berlini magisztrátusnak az NDK-fővá- rös lakóihoz intézett felhívását, amelyben arra kérik a berlinieket, hogy „részesítsék szívből jövő fogadtatásban magyar elvtársainkat és barátainkat, a Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével az NDK-ba látogató magyar párt- és kormányküldöttséget, s alakítsanak ki sorfalat azon az útvonalon, amely a magyar küldöttség szálláshelyére vezet. Fejezzük ki szilárd barátságunkat és összetartozásunkat a Magyar Szocialista Munkáspárttal és a testvéri magyar néppel” — hangzik a felhívás. Kádár János és Erich Ho- necker egyik legutóbbi találkozója alkalmából készült nagyméretű fényképes tabló áll Berlin központjában, a Karl-Marx-Alle torkolatánál, hirdetve a két szocialista ország szoros barátságát. A főútvonalakon német és magyar nyelvű feliratok üdvözlik Kádár Jánost, a magyar párt- és kormányküldöttséget, az MSZMP és az NSZEP, a két ország, a két nép eredményesen fejlődő együttműködését, hirdetik közös céljainkat, szövetségünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Az NDK sajtója hangsúlyozza: Kádár János és Erich Honecker többször találkozott különböző alkalmakkor az elmúlt esztendőkben. Ez a mostani találkozás alkalom a kapcsolatok új távlatainak kialakítására. Megnyílt a szovjet szakszervezetek kongresszusa Moszkvában Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a megnyitón Hétfőn délelőtt Moszkvában, a Kreml Kongresszusi palotájában megnyílt a szovjet szakszervezetek 16. országos kongresszusa. A megnyitó ülésen beszédet mondott Leonéid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A kongresszust Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke nyitotta meg. Harminc szovjet szakszervezet mintegy 113 millió tagjának képviseletében a fórumon 5032 küldött van jelen. Több mint száz ország és számos nemzetközi szervezet delegációi is ott vannak a kongresszus üléstermében. A magyar szakszervezeteket négytagú delegáció képviseli élén Gáspár Sándorral, az MSZMP PB tagjával, a SZOT főtitkárával. A kongresszus elnökségében foglal helyet Leonyid Brezsnyev, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezető személyisége. Ugyancsak az elnökségbe hívták meg a külföldi delegációk vezetőit. Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottsága, a Politikai Bizottság és a Titkárság nevében köszöntötte a szovjet munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség és az alkalmazottak szakszervezeteinek küldötteit, a dolgozó asszonyok és az ifjú nemzedék képviselőit. A szakszervezetek tevékenységének jelentőségét méltatva megállapította, hogy a szovjet szakszervezetek a kommunizmus iskoláját alkotják. Gazdasági kérdésekről szólva az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogy a szovjet népgazdaság megnövekedett méretei felvetették a tervezés és az irányítás tökéletesítésének problémáját, az egész gazdasági mechanizmus megjavításának kérdését. Ebben az irányban nagy munka folyik. A központi tervező- és gazdasági szervek a megfelelő konkrét javaslatok előkészítésével vannak elfoglalva. A párt hatalmas jelentőséget tulajdonít annak, hogy ezt a munkát ne halogassák sokáig. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta az „alulról” jövő kezdeményezés társadalmigazdasági szerepét a szocialista államban, beszélt a szocialista munkaverseny jelentőségéről és a munkafegyelem megszilárdításának kérdéseiről. A gazdaság méreteinek nagy arányú bővülésével — mondotta — hatalmas méretekben megnövekedett az az ártalom is, amelyet a munkafegyelem, a tervezési és technológiai fegyelem minden egyes megsértése okoz — mondotta. Nagy teret szentelt az SZKP KB főtitkára a szovjet mezőgazdaság, ezen belül különösen az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek. Beszédének a nemzetközi politikai élet időszerű problémáival foglalkozó részében az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a szovjet állam külpolitikai tevékenységében az SZKP XXV. kongresszusának határozatai az irányadók. A kongresszus által a békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott további küzdelem érdekében elfogadott program természetesen nem egy évre szól, de az első év eredményei sem csekélyek. Egyre intenzívebbé válnak a szocialista országok vezetői közötti kapcsolatok. Tökéletesednek a szocialista országok gazdasági együttműködésének formái. A Szovjetunió és szövetségesei külpolitikájukban tán- toríthatatlanul követik a béke lenini irányvonalát, konkrét kezdeményezésekkel állnak elő a nemzetközi politikai légkör javítása érdekében. A világban azonban még mindig vannak befolyásos politikai erők, amelyek érdekeltek abban, hogy ez a konstruktív nemzetközi párbeszéd abbamaradjon. Semmiképpen sem akarnak például megbékülni az afrikai és ázsiai államok független politikájával és haladó jellegű fejlődésével. Ezt példázta legutóbb a NATO-országok beavatkozása a zairei belső konfliktusba és az Angolai Népi Köztársaság ellen indított rágalomhadjárat is. Erről tanúskodnak azok az elvetemült gyilkosságok, amelyeknek áldozataivá a napokban a nemzeti felszabadító mozgalom olyan kiemelkedő egyéniségei váltak, mint Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke és Kamal Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Szocialista Pártelnöke. Nagy teret szentelt beszédében az SZKP KB főtitkára a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, amelyeknek pozitív irányban történő fejlesztésére a Szovjetunió nagy súlyt helyez. Beszédének befejező részében az SZKP főtitkára hangoztatta, hogy a szovjet nép nagyra becsüli az SZKP békeszerető politikáját, melynek eredményeként az ország történelmének leghosz- szabb, már 32 éve tartó békeperiódusát éli. A párt a továbbiakban is kész mindent megtenni azért, hogy a béke szilárd, tartós és megbízható legyen. Nagy tetszéssel fogadott beszédének végén Leonyid Brezsnyev felolvasta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének rendeletét, mely az Októberi forradalom érdemrendet adományozta- a szovjet szakszervezeteknek. A főtitkár a magas kitüntetést maga tűzte fel a szakszervezetek zászlajára. Március 21-ét ünnepelte az ország Nagygyűlés és fáklyás felvonulás Budapesten — Koszorúzás, ifjúsági gyűlés Nyíregyházán Koszorúzás Nyíregyházán a Szamuely-szobornál. A megyei, a városi és a járási pártbizottság nevében dr. Tar Imre, Varga Gyula és Tóth Ernő tiszteleg a magyar kommunista mozgalom hőse előtt. (Hammmel József felvétele) Ünnepségek, nagygyűlések, koszorúzások voltak hétfőn hazánkban a Tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulóján. Budapesten koszorú- zási ünnepséget rendeztek a Felvonulási téren, a Tanácsköztársasági emlékműnél. Este a Köztársaság téren a forradalmi ifjúsági napok jegyében nagygyűlést tartottak. A fiatalok ezután fáklyákat gyújtottak és mozgalmi dalokat énekelve vonultak a Tanácsköztársasági emlékműhöz, ahoi a párt-, az állami és társadalmi szervek képviselői — a főváros dolgozói-' nak és ifjúságának nevében — elhelyezték a szobor talapzatára a hála és megemlékezés virágait. Szabolcs-Szatmár megyében is megemlékeztek az évfordulóról. Nyíregyházán Szamuely Tibor szobránál tartottak koszorúzási ünnepséget, ahol a megyei, városi, nyíregyházi járási párt-, állami, tömeg- és társadalmi szervek képviselői, valamint a Szamuely nevét viselő intézmények képviselői helyezték el a koszorúkat. A KISZ megyei bizottsága március 21-én este Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban ifjúsági nagygyűlést rendezett a Tanácsköztársaság kikiáltásának 58., a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulója alkalmából. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára, Havacs József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. Ott voltak a társadalmi szervezetek vezetői, a fegyveres testületek képviselői, az ifjúsági mozgalom több korábbi megyei, városi vezetője. Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben szólt a Tanácsköztársaság jelentőségéről, az ifjúsági mozgalom számára adott példájáról. Méltatta a mai magyar ifjúság forradalmi elődeinek tetteit, akiknek nevét úttörőcsapatok, KISZ- szervezetek, ifjúsági akciók, ifjúsági klubok viselik. Ezt követően a magyar ifjúsági mozgalom hazánk felszabadulása óta elért- eredményeiről beszélt, kiemelve a KISZ zászlóbontása óta eltelt két évtized eredményeit. Hangsúlyozta: a KISZ ma egységes, kommunista ifjúsági szövetség, amely fő feladatának tekinti a párttól kapott megbízatás teljesítését, a magyar ifjúság szocialista szellemű nevelését, s hogy sajátos lehetőségeivel segítse a fejlett szocialista társadalom építését. Az ifjúsági nagygyűlésen felszólalt dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, aki először az MSZMP megyei bizottságának üdvözletét és jókívánságait adta át a jubileumát ünneplő KISZ- nek, megyénk fiataljainak. Ezután méltatta a Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét, majd a fiatalokról szólt, kiemelve: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség teljes mértékben betölti társadalmi-politikai szerepét. Ifjúságunkat a párt, a nép iránti hűség, az új iránti fogékonyság, a közéletben való részvétel, népünk, hazánk sorsáért érzett felelősség jellemzi. A KISZ egyre növekvő mértékben biztosítja a párt utánpótlását. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban Szabolcs-Szatmár megye gazdasági építőmunkájáról, fejlődéséről, majd a feladatokról beszélt. Az ifjúságról szólva hangsúlyozta: azt kívánjuk a jubiláló Kommunista Ifjúsági Szövetségtől, hogy dolgozzon még eredményesebben a fejlett szocialista társadalom építésének lelkesítő céljaiért, a KISZ-fiatalok legyének példamutatók a munkában, a tanulásban, neveljék az ifjúságot a munka szeretetére, őrizzék, ápolják forradalmi hagyományainkat, fejlesszék tudásukat, tiszteljék, becsüljék az idősebb nemzedéket és legyenek hűek az ifjúsági szövetség nagyszerű hagyományaihoz. Felszólalt még a nagygyűlésen Szilágyi János, a nyíregyházi Ságvári Tsz KISZ- tagja és Mándi Katalin, a KISZ KB Vörös Vándorzászlajával háromszor kitüntetett vásárosnaményi gimnázium KISZ-titkára. Az ünnepségen úttörők köszöntötték a KISZ-t. A jubileum alkalmából kitüntetéseket adtak át az ifjúsági munkában élenjáróknak. A megyében mindenütt megkoszorúzták a direktóriumi tagok, a vöröskatonák sírjait, valamint a tanácsköztársasági emlékműveket. Baktalórántházán a KISZ a forradalmi ifjúsági napok keretében egész napos programot szervezett: az 1919-es vöröskatonák sírjánál ifjúsági nagygyűlést tartottak, majd nagyszabású honvédelmi és sportnap következett. Mátészalkán délelőtt a direktóriumi emléktáblánál, délután Mosolygó Antal szobránál volt koszorúzás, a Zalka Máté Művelődési Központban pedig ifjúsági nagygyűlést tartottak, este a Kállai kettős táncegyüttes adott ünnepi műsort az ifjúsági házban. Március 21-én ünnepélyes csapabnévadó volt Nyíregyháza 9. számú, új általános iskolájában: az úttörőcsapat József Attila nevét vette fel, Az ünnepségen a munkásőrség megyei parancsnoksága az úttörőcsapatnak zászlót adományozott. A megyében már az évfordulót megelőző napon, vasárnap is sok helyen tartottak ünnepségeket, megemlékezéseket, ifjúsági rendezvényeket. Ezek sorából is kiemelkedett a KISZ Nyíregyházán megrendezett látványos menetdalversenye, amelyet vasárnap este a déli városrészben, az Arany János utcán sok százan néztek végig. fl baloldal nagy előretörése a francia községtanácsi választásokon Az egységes baloldal impozáns sikert ért el a francia községtanácsi választások vasárnapi második fordulójában, fokozva az első fordulóban, egy hete elért előretörését. Az ország 30 ezer lakoson belüli 221 városából hatvan került ezen a két vasárnapon a baloldal vezetése alá, s így ma már 156-nak az élén baloldali — kommunista, szocialista, baloldali radikális — polgármester áll. A nagyvárosokban, ahol a községtanácsi választások egyértelműen politikai jellegűek voltak, a baloldal a második fordulóban a számítások szerint a szavazatok 52,5 százalékát szerezte rpeg. Párizsban is teret nyert a baloldal, de a hagyományosan a kormánypártok fellegvárát jelentő fővárosban nem tudta megakadályozni Jacques Chirac exminiszterUj-Delhiben helyi idő szerint tizenegy órakor újabb helyzetjelentést tettek közzé a képviselőházi választásokról. Ebben az időpontban az ellenzéki Dzsanata-blokk 146 mandátummal vezetett a kongresszus párt előtt, amelynek 120 mandátuma elnök győzelmét: az RPR elnöke a városi tanácsban megszerezte a polgármesterré választásához szükséges többséget. volt. A kommunista párt 7, a Ram-féle frakció szintén 7, az ultrabaloldal ugyancsak 7 mandátumot gyűjtött össze, míg a függetlenek közül három képviselőjelölt, a maradék pártok részéről pedig 16 politikus kapta meg választó- kerületében a többséget. Kisebbségbe került Indira Gandhi pártja XXXIV. évfolyam, 68. szám ARA: 8> FILLER 1977. márciusi ZZ, kedd
