Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

2 kelet-magyarország 1977. március 22. A mátészalkai bútorgyár a múlt évben egy vagon terméket küldött Svéd­országba. Ezt követően több mint 33 millió forint értékű megrendelést kapott a Bútor­ipari Egyesület keretein belül. A napokban megkezdték a gyárban a Mo- rava-típusú ko­módok gyártá­sát és a közel­jövőben útnak indítják az első szállítmányt. Fokozni kell az ellenőrzést Kontárkedva vagy legálisai ? A kontár szót hallva olyan emberre gondolunk, aki ille­téktelenül beleütötte az orrát valamibe, rá nem tartozó do­loggal foglalkozott, „belekontárkodott” mások dolgába. A Kis­iparosok Országos Szervezete, a tanácsok és a járási hivata­lok, valamint a rendőrség ellenőrzi az iparengedély nélkül dolgozókat, úgymond a kontárokat. Több a kontár mint a kisiparos A kisiparosok vállalták: fel­derítik azokat a „mesterem­bereket”, akik iparjogosít­vány nélkül végeznek javí­tást, szerelést, építést, fuvaro­zást és egyéb lakossági szol­gáltatást. Szakady Géza, a Nyíregyházi Városi Tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályának ipari csoportve­zetője elmondta: csak széles társadalmi összefogással le­het minden kontárról tudo­mást szerezni. Általában a la­kásban, este és hét végén végzik a kontártevékenységet, így nagyon sokról nem tud­hatnak. Társadalmi igérny is a kontárok számontartása, hi­szen nem fizetnek adót sem. Pedig az adó egy részét a vá­rosi tanács a váro6 fejleszté­sére, óvoda, bölcsőde építésé­re fordítja. A kontárok számát alig le­het pontosan megállapítani. Van egy összehasonlító adat, ami elég megdöbbentő: több kontár tevékenykedik, mint ahány engedéllyel rendelkező kisiparos! Borotva, vagy malteroskanál? Nehéz pontosan meghatá­rozni azt is, ki kontár, ki dol­gozik szívességből, ki végez alkalmi munkát... A hivata­los meghatározás szerint az a kontár, aki keresetszerűen folytat ilyen tevékenységet. A munkaviszonnyal nem ren­delkezőknek ugyanis nehéz lenne elhinni, hogy csak szí­vességből csinálnak meg vala­mit. A kontárok másik cso­portja munkaviszony mellett végez ipari és szolgáltató te­vékenységet. Viszont különb­séget kell tenni még a kon­tár és kontár között is. Egé­szen más az, ha valaki meg­borotválja a szomszédját, vagy épít neki egy házat! Természetesen, ha pénzt fo­gad el munkájáért — legyem az tíz forint, vagy ötvenezer — már kontárnak számít. Még 1975-ben bevonták az iparjogosítványát egy orosi villanyszerelőnek, mert szak­szerűtlen, hanyag munkát végzett. Viszont később is vállalt Oros környékén vil­lanyszerelési munkákat. A tavaly decemberben felderí­tett kontárt 2500 forintra bün­tette meg a tanács szabály­sértési csoportja. Házépítés „betegállományban” Ugyancsak ilyen összeget kellett leróni büntetésként annak a gávavencsellői ács­nak, aki lakásépítkezést vál­lalt munka után. Iparenge­délyt soha nem váltott, és nem is először szerepel a ne­ve a kontárok listáján. Ebben a nagyközségben más is vállalt lakásépítést, ta­tarozást. Hol szabadságot vett ki az illető erre az időre, hol „betegállományban”, hol hét végén végezte a munkát. 2 ezer forintra bírságolták meg. A lakásépítéseknél igen ma­gas a kontárok száma. Az egyik például egy jónevű kis­iparos nevében vállalta fel az építést. Itt már nemcsak kon­tártevékenységért, hanem csalásért is megbüntették az illetőt — 2500 forintra. Autójavító és fényező mun­kát végzett a bérelt garázs­ban egy nyíregyházi szak­munkás. Külön is súlyosbítja tettét, hogy a vállalatnál lévő beosztottjait és az ottani ipa­ri tanulókat is „alkalmazta”. Ezer forint büntetéspénzt fi­zetett. Engedéllyel lehet! Ugyancsak ezer forint bír­ságot fizetett az a nyíregyhá­zi nyugdíjas kisiparos, aki megszüntette iparengedélyét, mégis vállalt lakásfelújítást, tatarozást a Gólya, Csillag és a Honvéd utcákban. A bírsá­got lerótta, majd ismét kivál­totta iparengedélyét. A felsorolás korántsem tel­jes. Az utóbbi időben a válla­latok már gyorsabban megad­ják dolgozóiknak az iparjo­gosítványt — ezzel is csök­ken a kontárok száma. így ez nem mellékállás, hanem munka mellett végzett kise­gítő tevékenység. Ez egyben fegyelmező eszköz is, mert ha otthagyja az illető a vállala­tot, automatikusan megszű­nik az iparengedélye is. T. K. AUTÓVÁSÁRLÓK KALAUZA 1. Megközelítően félmillió sze­mélygépkocsit adott el a Mer­kur az elmúlt hat évben, s a várakozók száma ma is meg­haladja a kétszázezret. Család­tagjaikkal milliók érintettek, te­hát az autóvásárlásban, ám az ezzel kapcsolatos jogszabályo­kat, vagy például a jótállás speciális feltételeit, a vevők ér­dekeit védő előírásokat nem mindenki ismeri. Sorozatunk­ban ezekből adunk összefogla­lót. A vásárláshoz először be kell szerezni az OTP-től vagy a takarékszövetkezet­től az erre a célra rendsze­resített megrendelőlapot, s azt két példányban kiállít­va eljuttatni a MERKUR Személygépkocsi Értéke­sítő Vállalathoz. Megrende­lést a MERKÚR csak meg­határozott, a sajtóban meg­hirdetett típusokra fogad el. A vétel A megrendelőlapon meg kell jelölni a gépkocsi tí­pusát, színét, és egyidejű­leg be kell fizetni a vétel­árat, vagy annak egy ré­szét. (A szocialista orszá­gokból importált típusok árának általában 20 száza­lékát, más autóknál a tel­jes vételárat kell fizetni. Ha a MERKUR a szerződés megkötése után rövid időn belül vállalja a szállítást, akkor valamennyi típusnál a teljes vételár azonnal fi­zetendő.) A megrendelés elfogadá­sáról a MERKUR 30 napon belül értesíti a vásárlót, s egyben azt is közli, hogy igényét milyen sorszámon jegyezték elő; mikorra vár­ható a kocsi átadása. Ezzel adásvételi szerző­dés jön létre a MERKUR és a vevő között. Vagyis a MERKUR vállalja, hogy a megrendelőlapon feltün­tetett típusú és színű sze­mélygépkocsit a jelzett idő­ben szállítja, a vevő pe­dig, hogy a vételár, illetve annak hátralékát kifizeti. Mivel a várakozási idő több népszerű típusnál hosszú, — akár 2—3 év is lehet — megtörténik, hogy ezalatt — korszerűsítés vagy egyéb ok miatt — a kocsi ára emelkedik. A fi­zetendő vételár mindig a gépkocsi átadásának idő­pontjában érvényes ár. A kocsi átadása előtt leg­alább nyolc nappal köteles a MERKUR a vevőt érte­síteni: hol, mikor veheti át az új autót. Amennyiben a hely vagy az időpont a ve­vőnek nem megfelelő, arról írásban kell értesítenie a vállalatot. Amennyiben az átvétel helyében és idő­pontjában a két fél megál­lapodott, illetve a vevő el­fogadta a MERKUR erede­ti javaslatát, a vételárhát­ralékát az OTP-nél be kell fizetnie. (Folytatjuk) Külföldi egyetemre — Szabolcsból „Moszkva nincs messze..." Az érettségire készülő diá­kok közül ebben az évben is jó néhányan küldték el a je­lentkezési lapokat külföldi egyetemekre a megyéből. Van, akinek már megjött az érte­sítés: alacsony a pontszáma, vagy helyhiány miatt nem vették fel. Akik még remény­kedhetnek, a tavaszi szünetig bizonyára választ kapnak. Gépi adatfeldolgozó Hét évig teniszezett, az NB I B-s női válogatott tagja, ezüstjelvényes, a Krúdy Gyu­la Gimnázium negyedikes diákja, Tóth Mária. A szép sporteredményeket inkább a közgazdasági tudományokkal cserélte fel. A Szovjetunióba jelentkezett, a moszkvai köz­gazdaságtudományi egyetem gépi adatfeldolgozási szakára. — Magyarországon nem in­dult ilyen szak egyik egyete­men sem. A tájékoztató sze­rint 18 hallgatót vesznek fel az idén. Ezenkívül hat év alatt teljesen meg lehetne ta­nulni az orosz nyelvet — ez is döntő szempont volt a vá­lasztásnál. Otthon nem na­gyon lelkesedtek a szüleim, amikor elmondtam, mit sze­retnék. Édesapám, aki szin­tén hasonló érdeklődésű, tá­mogatta az elképzelésemet. A legnehezebb volt arról meg­győznöm a szülőket, hogy Moszkva nincs is oly mesz- sze... Már a felvételin meg kel­lett jelölni valamelyik intéz­ményt patronáló szervnek. Tóth Mária a Központi Sta­tisztikai Hivatalt választotta. Mit jelent ez a patronálás? — Valószínű, hogy az ösz­töndíjat ez az intézmény ad­ná és az egyetem elvégzése után az elhelyezkedésről is gondoskodna. Valamelyik vállalathoz szeretnék kerülni, a külgazdaság érdekel. Ha nem vesznek fel Moszkvába, akkor a közgazdasági egye­tem külgazdasági szakára je­lentkezem. A metrós Nem váltott ki osztatlan el­ismerést a családban Kulcsár Gábor továbbtanulási szán­déka sem. Az építőipari és vízügyi szakközépiskolába, magasépítési szakra jár. Alag­utak- és metróépítési szakot választott egy moszkvai egye­temen. — Édesanyám ellenzi a leg­jobban, s talán annak örülne, ha nem vennének fel. Pedig nagyon jó lenne tanulmá­nyozni a metróépítés techni­káját, ez érdekel a legin­kább. Még nem jártam a szovjet fővárosban, de sokat hallottam és olvastam az ot­tani metróról. Ha nem vesz­nek fel, akkor a Győri Vasút- és Mélyépítési Főiskolára fel­vételizem. Az az építés tetszik nagyon, ahol sínek vannak. Azért jöttem szakközépiskolá­ba tanulni, hogy egyúttal egy szakmát is megismerjek és lehetőségem van a továbbta­nulásra is. Szabad idejében kézilabdá­zik, atletizál. Nem titkolja, tud főzni, a kedvenc étele, amit saját maga készít el, a mákos tészta. Mosogatni és takarítani is gyakran szokott. Osztályfőnöke, Klánitza Jó­zsef elmondta: hárman je­lentkeztek külföldi egyetem­re, kettőt nem vettek fel, Gá­bornak még szurkol az egész osztály. A „vizes" Tóth Imre Tibor is az ÉVISZ-be jár, vízügyi szakra. Szintén egy moszkvai egyete­met jelölt meg: vízi erőmű­vek építése és vízi műtár­gyak létesítése a választott szak neve. Ebben az évben az egész országból egy tanu­lót vesznek fel ide. — Elég kicsi az esélyem a bejutásra, tudtam ezt a fel­vételi előtt is. Viszont az egész család a „vizes” szak­mában dolgozik: édesapám szakszervezeti titkár egy víz­ügyi vállalatnál, édesanyám egy másiknál adminisztrátor. Debreceni vagyok, és azért jöttem ide tanulni, mert úgy gondoltam, itt ismerkedhetem meg legjobban ezzel a szak­területtel. Nyolcadikban el is ijesztettek egy kicsit, minek gimnáziumba menni, onnan csak tovább, vagy sehova, így viszont szakmám is lesz. Eredetileg azt mondták ott­hon a szüleim: tanuljak egy szakmát, mert anélkül ma már nem lehet megélni. Most azonban még tökéletesíteni szeretném ezt a tudást. Imre részt vett a pécsi or­szágos diákparlamenten, a ta­vaszi szünetben országos szakmai tanulmányi verseny­re megy. A legizgatottabban mégis a felvételi eredményét várja. Ha nem sikerül, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem épí­tőmérnöki karára felvételizik. Tóth Kornélia Könyvtár­szakkör B emutató szakköri foglalkozást tar­tottak a Nyíregyhá­zi Kölcsey Gimnázium­ban. A könyvtárszakkör tagjai Ady Endre születé­sének századik évforduló­ja jegyében rendezték ezt a foglalkozást, s állítottak össze az iskola folyosóin egy kis kiállítást. Sokhelyütt dolgozik több-kevesebb eredmé­nyességgel könyvtárszak­kör a középiskolákban. A kölcseysek szakkörének nem ez volt az első nyil­vános szereplése: lassan hagyománnyá válnak ná­luk a nyílt foglalkozások. Most Ady életének, mun­kásságának, személyes kapcsolatainak részlete­sebb felkutatását vállal­ták, emellett összegyűjtöt­ték : hány kiadást ért meg Ady, melyik a legújabb, milyen lemezek őrzik az Ady-verseket, hol kapott szobrot, emléktáblát. Igen sok mindent szedtek ösz- sze, olyan dolgokat, me­lyek ismeretében közelebb kerültek a költőhöz, az emberhez. A tanórákon nem eshet szó minderről, főleg az idő hiánya miatt. A haszon mindezekből kiviláglik. Egyrészt ezer apró vagy jelentősebb is­merettel bővülnek a ta­nulták — másrészt vi­szont (s ez a lényegesebb!) megtanulják: hová kell nyúlniuk a könyvespolcon, mit kell fellapozniuk, ha egy-egy adatra szükségük van! Gyakorlott kézzel bánnak a lexikonokkal, enciklopédiákkal, - bibli­ográfiákkal és hasonló könyvekkel! Használják a könyvtárat... Több külföldi példa bi­zonyítja, hogy nagy hasz­nát veszik a tanulók, ha megtanulják a könyvtár használatát: néhány or­szágban külön tantárgy a könyvtárhasználat, s ez igen jó hatással van a tanulók önállóságára, kezdeményezőkészségé­re. Nálunk a középisko­lákban a tanév elején tar­tanak egy-egy könyvtári órát minden tárgyból — az iskolai könyvtáros be­mutatja az adott tárgy­hoz kapcsolódó meglévő szakkönyveket, a különfé­le kézikönyveket stb. Ez azonban még édeskevés — tovább kellene lépni. Több olyan feladattal megbízni a tanulókat, amelyhez könyvtári kutatómunka szükséges, rendszeressé tenni a könyvtárakban tartott órákat, minden di­ákot megismertetni a könyvtárral, nemcsak a szakköri tagókat... Váljék világossá min­den tanuló előtt: a könyv­tár nem egyenlő a szép- irodalmi művek, a kötele­ző olvasmányok sorával. Annak lássák a könyvtá­rat, ami valójában: a tu­dás, az ismeretek bőséges tárházának, ahol mindent meg lehet találni — csak tudni kell, hová nyúljon a kéz ... (tgy) /Évente 3—3,5 ezer vagon | almát dolgoznak fel a Nyíregyházi Konzerv­gyárban, ahol pudingal­mát, sűrített almalevet, alma- és vegyesbefőttet készítenek. Ez utóbbi­ból csak a Szovjetunió­ba 800—1000 vagonnal szállítanak. Képünkön: , vegyesbefőtthöz készí- 1 tik elő az almát. (Elek \Emil felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents