Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-04 / 53. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 4. Jugoszláv megrendelésre. A Nagykállói Fémipari Szövetkezet a Ganz-MAVAG- gal kooperációban jugoszláv exportra készít helyközi vonatot. A kállóiak az ölest gyártják az exportvonathoz. Képűnk: Kalotaszegi László és ' Gere András ölésösszeszerelést végeznek. (Elek Emil felvétele) Okosabban kéne enni Tanulmány a táplálkozásról Megyénkben is sokszor szóvá teszik az orvosok, hogy a lakosság táplálkozása nem megfelelő. Azzal van baj, hogy sokat eszünk, és bizony nem okszerűen. Erről szól az a tanulmány, amelynek szerzője dr. Weisz György nagykállói körzeti orvos. Sok kalória, kevés mozgás Egy sereg pozitív változás következett be életünkben, állapítja meg dr. Weisz, hozzátéve: ez lényegében azt is jelenti, hogy kevesebb a nagyon megterhelő fizikai munka, lényegesen kényelmesebben élünk, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt. Ebből az következne, hogy energiaigényünk csökkenésével arányosan csökkennie kellene a felvett kalóriamennyiségnek is. Ez azonban nem így van, énergiafelvételünk egyötöddel nőtt, táplálkozásunk struktúrája a hatvan-hetven évvel ezelőtt kialakult rendet követi, ami nem ideális. A tanulmány is utal arra a jelenségre, ami örvendetesnek éppen nem mondható: sok szülő szinte verseng azért, hogy gyermeke minél jobban tápláltnak látsszék. Vagyis már gyermekkorban tanúi lehetünk az oktalan táplálkozásnak, amihez hozzájárul még a rendkívüli mértékben lecsökkent mozgás is. Nem drágább az ésszerű étrend Az első követelmény a táplálkozásnál az, hogy az ételeknek legyen meg a megfelelő kalóriatartalmuk. Akik könnyű munkát végeznek, nem kell olyan kalóriameny- nyiséget fogyasztaniuk, mint például egy bányásznak. Világos, hogy a túltápláltság elhízáshoz vezet, és ez betegségek forrása lehet. Nem véletlen, hogy egyre többen próbálják magukat fogyasztani, bár a tapasztalatok szerint a súlycsökkentés módjai nem mindig a legjobbak. Lényegesen nagyobb gondot okoz a második követelmény. Ez az elfogyasztott táplálékok összetételére vonatkozik. Rengeteg zsíros ételt, szénhidrátban gazdag táplálékot fogyasztunk, főtt tészták tömege, rántásos ételek sora és zsíros húsok nagy mennyisége képezi az alapot. Végtére azt mondhatnók; kétoldalúan táplálkozunk: szénhidrátokat és zsírokat fogyasztunk. Sajnos, a legtöbb jó ajánlás is süket fülekre talál. Sokan úgy gondolják, hogy az ésszerűen megtervezett étrend drágább. Pedig ez nem áll, mint ahogy az is tévedés, hogy elkészítésük körülményesebb. Csupán több leleményről van szó, régi rossz reflexeket kell sutba dobni, s válogatni tej, tejtermék, főzelék, hús, gyümölcs, saláták között. A tapasztalat azt mutatja megyénkben is, hogy sokan az esti lefekvés előtt esznek a legtöbbet. Példátlan mértéket ölt o betegek etetése is. Rosszul főzünk ? Ami az ízeket illeti, nem főzünk rosszul, legalábbis általában elégedettek vagyunk. Ugyanakkor megállapítható, hogy célszerűtlen és rossz a konyhatechnikánk. Általában a zöldségekből és gyümölcsökből a hosszas áztatás alatt gondosan (!) kioldjuk az ásványi anyagokat. Salátáinkat ecetes vízzel készítjük, de elhagyjuk az olajat, ami sok értékes vitamint oldana ki. Mellőzzük a grillhúsokat, párolt ételeket, helyettük zsírban úsznak a sültek is. Rosz- szul párosítjuk az egyes ételeket, nehéz ebédeket tálalunk. Rosszak az étkezési szokások és „szertartások” is. Sokan esznek tv-nézés közben és állva. Mások újságot olvasnak evés közben. Vannak olyan vasárnapi ebédek, amelyek szinte észrevehetően rakják a fölös zsírt az emberre. Sokan isznak éhgyomorra kávét, vagy alkoholt. Helytelen a különétkezés, hiányzik a családi asztal, mely módot ad a nyugodt étkezésre, a normális tempójú ebédre, vagy vacsorára. A dr. Weisz György által írott tanulmány alapján Sza- bolcs-Szatmár orvosai sok helyen tartanak majd előadást, mégpedig saját tapasztalataik gazdag tárházából merített példákkal illusztrálva. Remélhetően mindez hozzájárul ahhoz, hogy okosabban étkezzünk. Mert az okos étkezés nem koplalást jelent, hanem cél- és okszerű fogyasztást, mely a testi kondíció mellett a jó közérzettel is szolgál, örvendetes, hogy a nagykállói körzeti orvos, sok más elfoglaltsága mellett ilyen átfogó és hasznos munkával segíti az egészségnevelés nem könnyű munkáját, (bürget) Ingázó tanítónő M ilyen érzés minden nap egy megszabott percben távolodni az otthontól? Nem hosszabbak-e a percek, az órák annak, akit kilométerek választanak el a megszokott tűzhelytől, az otthon várakozó két gyermektől? A két kérdésre anélkül is választ tudna adni az ember, hogy a helyszínre utazzon és szót váltson a negyedszázada „ingázó” Dol- hai Jánosnéval. Mégis felkerestük őt Kisvárdán, a Dózsa György utca 20. sz. alatti lakásán, mert utolsó reményként a szerkesztőséghez fordult levelével. Segítsünk, hogy végre 25 év után otthon, Kisvárdán taníthasson, ahol lakik két tizennégy éven aluli gyermekével. Törékeny asszony, külsőre semmi nyomát nem viseli a 25 éve tartó, megerőltető utazásnak. Betegágyánál beszélgettünk; nemrég epével műtötték, még gyengélkedik. Nyírkárászon kezdte a nevelői pályafutását, aztán egy év múlva Pátrohán folytatta. Hét évig tanított a községben. Azóta Ajakon nevelő. Különösen büszke arra a hat kis cigánygyermekre, akiknek biztos alapot adott a továbbtanuláshoz. Már a harmadik osztályt járják, sikerrel. Nincs túl messze, 5 kilométer Ajak, de a busz a tanítás kezdéséhez vagy túl korán, vagy későn indul. „Kerékpáron járok. Télen is. Egy alkalommal elcsúsztam és eltört a karom. Gyalog is gokszor megtettem már ezt az utat. Szeretem a gyermekeket, szeretem a hivatásomat. Azért is vállaltam a kijárást. Az utóbbi években már egyre nehezebb. Egyedül nevelem a két gyermekem, a férjemtől különváltan élünk. Tavaly meghalt az édesanyám, nincs kire hagyni őket. És most ez a súlyos műtét...” Tévednénk, ha egy panaszkodó, vádaskodó pedagógus képe jelenne meg előttünk e szavak hallatán. Inkább szűkszavúan említi Dolha Jánosné a negyedszázados ingázás ki- sebb-nagyobb epizódjait. Bármilyen beosztást elvállalna, csak valamelyik kis- várdai iskolában kaphatna helyet. „Tisztában vagyok vele, hogy nem könnyű megoldani az ügyem. Nem egyedül én szeretnék bejönni tanítani. Az eltelt idő miatt a fizetésem is viszonylag magas, 2780 forint. Az iskolák, úgy hallottam, szívesebben fogadják a fiatal nevelőket, akiket kezdő fizetéssel tudnak alkalmazni. De kérdezem, nem kellene gondolni az ilyenekre is, mint én .. D olhainé csendes reménységgel mondja mindezt, az eddigi sikertelen próbálkozás ellenére is hisz abban: egyszer ő is sorra kerül. Sajnálná, ha emiatt búcsút kellene mondani a nevelői pályának ... P. G \ Főiskolai tudomány — szabolcsi gyakorlattal (í.) Zöldségtermesztés számítógéppel Valóságos kis önálló „állam” a két nyíregyházi főiskola, már elhelyezkedése, létszáma miatt is. Város a városban — írta egy lap pár éve az egyikről. Bár nem túl ismertek kapcsolataik, a megyében érezhető, hogy nem elszakadt szigetek. A megye számára az oktatáson kívül talán a tudományos műhelyek munkájának gyakorlati haszna a legértékesebb. Ennek forrásait kerestük. A tanárképző főiskolán a megyei, illetve a városi tanáccsal kötött szerződések keretében két csoportra osztható tudományos munkával jelentkeznek. Az egyikbe a megye oktatásügyét segítő tevékenység tartozik — s ez megfelel a főiskola alapvető funkciójának. ,a pedagógus- képzésnek — á másik pedig az egyes tanszékek megyekutatása. Olvasókönyvek Az oktatással összefüggő tudományos munka eredményei a megyei témájú olvasókönyvek. Az eddigieket, a földrajzit és a történelmit hamarosan követi a szűkebb haza nagyjait bemutató irodalmi olvasókönyv. Haszonnal forgatják ezeket az általános és középiskolákban, kiegészítői a tankönyveknek. S hiányt pótolnak a könyvtárakban. Ennél is rendszeresebb publikálásra ad lehetőséget — s alkalmat arra. hogy a tudományos eredmények nagyobb nyilvánosság elé kerüljenek — a főiskola tudományos közleménye, az évenként megjelenő Acta. Ennek példányait — a témáktól függően — társintézeteknek, megyei intézményeknek, üzemeknek is megküldik. Hasonló rendszersséggel kerülnek nyilvánosság elé a pedagógiai-módszertani és a szaktudományi munkák a különféle szervezett programok keretében. Ilyen alkalom például a pedagógiai hetek rendezvénysorozata, ahol az előadások jelentős részét főiskolai tanárok tartják. Megyekutatás Nagy területet fog át a megyekutató munka, amelyben csaknem valamennyi tanszék részt vesz. A hagyományosabbak közül való, s illeszkedik a főiskolai tanszékek munkájához o megyei Mennyit keres, hogyan él? A Szputnyik márciusi száma A nemzetközi nőnap alkalmából az egyik nagy moldvai fe- hérnemügyár igazgatónőjét mutatja be a Szputnyik márciusi száma. Fontos elvi cikket közöl a lap az emberi jogokról, arról, hogyan érvényesül az egyik legfontosabb — a munkához való jog a Szovjetunióban. Mennyit keres, hogyan él, mit tud vásárolni egy munkás a keresetéből? Erről szól az Egy munkáscsalád jövedelme és kiadásai írás, amelyben a Szputnyik bemutatja Alekszej Kurakint, az egyik moszkvai házépítő kombinát munkását és családját. Szergej Lapin, a szovjet állami televízió és rádióbizottság elnöke újságíróknak adott válaszaiban ismerteti a szovjet televízió tevékenységét és — Helsinki szellemét megvalósítva — bővülő munkakapcsolatait a nyugati országok televízióival. A szovjet televízió jelenleg 111 ország televíziós társaságával tart rendszeres kapcsolatot. Színes és szórakoztató írás a Filmfelvevőgéppel a jegesmedvék birodalmában című cikk, amelyből megtudhatjuk, hogyan élnek az emberek a sarkkörön túli jégvilágban. Érdekes téma a márciusi számban az az írás, amely a szüléssel. a szülő nő fájdalmával foglalkozik és felveti, szükség van-e egyáltalán a fájdalom megszüntetésére? népdalgyűjtés, vagy a történeti-etimológiai szótár anyagához végzett kutatás. Az előbbi a szabolcs-szatmári népdalokat, népi játékokat gyűjtötte csokorba, az utóbbi a nyelvtudomány eszközeivel a sajátos megyei jellegzetességeket vizsgálta. Ezeknél még érdekesebbek a napi gyakorlathoz kapcsolódó vállalkozások. A mező- gazdasági tanszék például a kémiai tanszék tanárainak közreműködésével a Dohányipari Tröszt kutatásában vesz részt. A szakemberekkel együtt a dohánytermesztés legoptimálisabb módjait kutatják — egyebek között a szabolcsi klímát és talajt — azzal a céllal, hogy a gazdaságok jobbat termeszthessenek — olcsóbban. A kutatók kijárnak a megye gazdaságaiba. így nagyüzemi körülmények között tanulmányozhatják a leggazdaságosabb módszereket. Más felsőoktatási, vagy egyéb intézménnyel együttműködve több tanszék foglalkozik tudományos munkával. A biológiai intézet és a kémiai tanszék tanárainak vizsgálatai nyomán tárulnak fel az észak-nyírségi táj növény-, állattani és antropológiai jellegzetességei, a marxista tanszék pedig — társulva egy országos kutatáshoz — néhány megyei nagyüzemben végzett korábban szociológiai felméréseket, amelynek eredményét az üzemeknek további hasznosításra visszaküldték. Programozás Érdekes a tudományos értekezések sorsa. A megyében hasznosítható disszertációkat ugyanis — ilyen volt például az almatermesztéssel foglalkozó — az érdeklődéstől függően kivonatosan, esetleg részleteiben több esetben közreadták. Ki gondolná, hogy a főiskoláról diktálják a Nyíregyházi Konzervgyár és a vele kapK ilenc halott, köztük négy kisgyerek. Szomorú statisztika; ennyien veszítették életüket megyénkben 1976-ban tűzesetek következtében, és 386 tűznél összesen négy és fél millió forint vált a lángok martalékává! Eddig a számok — melyek bizony az 1975-ös évhez viszonyítva rosszabb képet mutatnak. Növekedett a tüzek száma a megyében, jóval több volt a veszteség is. Érdemes kiragadni a jellemző keletkezési okok közül néhányat: dohányzás (felelőtlenül eldobott gyufa, cigaretta) miatt lobbant fel hatvanhárom- szor a láng, elektromos áram (rövidzárlat, túlterhelés, rossz kapcsolás stb.) okozott tüzet negyvenhatszor, kisgyerek kezébe került gyufa hetvenhat alkalommal... Elegendő ezt a három jellemző okot nézni, hogy vilá- gossá váljék: nem véletlenek, nem kikerülhetetlen okok miatt égtek le a házak, üzemi épületek, istállók, szalmakazlak, veszítették életüket emberek. A háttérben mindig csolatban álló mezőgazdasági üzemek munkatempóját? Innen irányítják a zöldség- és főzelékfélék termesztésének és feldolgozásának egyenletes menetét. A programért a nagy teljesítményű számítógép a felelős. A betáplált adatok alapján meghatározza. melyik gazdaságban, mikor kezdjenek a munkához. Vezérli a zöldségtermesztést, a szállítást és a feldolgozás ütemét az idő és a .távolság egyeztetésével. így a gyárban a lehető legkisebb torlódással veszik át az árut, s a feldolgozás idejének csökkentésével kevesebb lesz a romlott áru. A bevált gyakorlat után a gyár más termékek programozását is tervezi. Hasonló kapcsolatuk van a tejipari vállalattal, s alkalmanként más üzemekkel is. Meg kell jegyeznünk, hogy ez bérmunka, ám a gép mellett szükség van az úgynevezett szellemi kapacitásra is. Megbízások Fiatalnak vallják még az intézetet az oktatók a tudományos munkát tekintve. Az eredmények sem egyforma mélységűéit. Az eddigiek mellé azonban várhatóan újak sorakoznak. A földrajz tanszék például megrendelést kapott Nyíregyháza földrajzkönyvének megírására, a településföldrajzi tényezőktől kezdve a gazdaságföldrajzi vonatkozások — tehát múlt,, jelen és jövő összefüggéseinek feltárására. A fizikusok megtették a kezdő lépéseket a dohánypajták szellőzésével kapcsolatos tanulmányok végzésére, s ott van a számítás- technikai központ, amely a konzergyár példájából kiindulva óriási gyakorlati hasznosítás lehetőségét tartogatja. Más megyékből is kapnak megrendeléseket tudományos munkára. Élen jár Borsod. Támaszkodnak a tapasztaltabb iskolákra, különféle ösztöndíjakkal. alkotói szabadsággal támogatják a kutató- kedvet. s bíznak abban, hogy lehetőségeik elegendő alaoot adnak a további, még tartalmasabb munkához. Barakső Erzsébet Egyre több és több érték halmozódik fel a gyárakban, szövetkezeti műhelyekben, állattartó telepeken. Drága gépek, korszerű technológiák, bonyolult elektromos rendszerek ezek működtetéséhez — mind több a veszélyforrás. Egy gyárban merőben más következményekkel járhat az eldobott cigarettavég, mint mondjuk egy otthoni udvaron... Százezres-milliós kár keletkezhet, több emberélet is veszélyben foroghat. Minderre jellemző: az elmúlt évi négy és fél milliós kárból 3 millió 726 ezer forint kár az összes tűzeset ötödrészénél keletkezett... A fenti számok azt bizonyítják: távolról sem közhely, hogy minden embernek a vérében . volna az óvatosság, a körültekintés. S ha a legfrissebb adatokat nézzük, az idei év első két hónapját, nincs sok okunk az örömre: a tüzek száma nem kevesebb, mint tavaly ilyenkor... T. Gy, Tüzek
