Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

1977. március 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Az őszinteségre nevelés a növekvő gyermek életében a szexualitás egészséges fejlődéséhez fontos környezeti feltétel a kellő nyílt­ság és az őszinte nemi felvilágosítás. A gyermek csakhamar számos kérdést vet fel, érdeklődik a születés körülményei iránt, mélyebben belelát a nemek kapcsola­tába, apró jelekből sokszor megdöbbentően bonyolult ösz- szefüggéseket ismer fel. Mindezeket az észleléseit szavak­ba foglalja. Kérdéseire válaszolni kell: a gyermek élet­korához, értelmi fejlettségéhez és érdeklődésének komoly­ságához mérten lehetőleg a legőszintébb és legtermésze­tesebb módon. A „kegyes” hazugságok, mellébeszélések károsak. A növekvő, a nemiség iránt érdeklődő gyermekben a szülőknek tiszteletben kell tartaniuk a gyermeki szemé­lyiség fokozódó önállóságát. Ekkor már a szülőknek nem szabad állandó ellenőrzést gyakorolniuk a gyermek teste és érzelemvilága felett. A mosdásnak, az öltözködésnek mind inkább önállóvá kell válnia, és nem szabad a gyer­meknek előírni, hogy minden gondolatáról, érzéséről be­számoljon. Ekkor már a szülőnek tudnia kell „nem észre­venni” egyes jelenségeket, amelyek a tudomására jutnak, vagy amelyeket megfigyel. A túlzottan erős szülői gondos­kodás ugyanis mintegy „konzerválja” a gyermeki lelki­állapotot, a gyermek elveszítheti kezdeményezőkedvét, bá­torságát. Általában a szexualitás természetes fejlődéséhez a gyermeki személyiség megfelelő érése, különösen az én (önbizalom, önértékelés) kellő fejlődése is szükséges. Enél- kül ugyanis a nemiség fejlődése is megreked. A gyermek önállósulási kísérleteinek túlzottan erős letörése bünteté­sekkel, fiúk és lányok esetében egyaránt oda vezethet, hogy serdülőkorukra nemiségük gátolt, zavart, diszharmo­nikus lesz. A gyakorlatban — sajnos — az figyelhető meg, hogy ezen a téren a szülők és a nevelők hosszú éveken át a hibák többféle változatát is elkövetik. Többnyire kicsi kor­tól büntetik a nemi szervek iránti érdeklődést, ijesztgetik a gyermekeket és túlzottan aggódnak értük, gyámolítják, önállótlanná teszik őket. Ilyen esetekben adódnak a ser­dülőkorban vagy felnőttkorban szexuális problémák. n gyermek fejlődésének nem tesz jót a szexualitás tiltott, titokzatos területként való kezelése. Termé­szetes, ésszerűen felszabadult, őszinte szülői és ne­velői viszonyulás kell, és ez eredményesen készíti elő a gyermeki szexualitást a nagy próbatételre, a legnehezebb időszakra, a serdülés korára. A bíró és a szegény ember leánya Élt egyszer egy nagyon szegény ember. Nem volt egyebe, csak egy kis földecskéje és egy csupa csont ökre. Ha eljött a szántás ideje, kénytelen volt a gazdag szomszédjától kölcsönkérni még egy ökröt, mert csak a sajátjá­val nem tudta volna sovány l:is földjét megművelni. Történt egyszer, hogy. amikor visszavitte szomszédjának a köl­csönkért ökröt, áz néhány nap múlva elpusztult. A gazdag em­ber a szegényt okolta, hogy agyondolgoztatta ökrét. Azt kö­vetelte. hogy a szegény ember térítse meg kárát. A szegény em­ber erről hallani sem akart, mert nem érezte magát bűnösnek. Ek­kor a gazdag ember elment a bí­róhoz és bepanaszolta a szegény embert. A bíró meghallgatta mindkettő, jüket, s végül a szegény ember­nek adott igazat. De a gazdag továbbra is kitartott követelése mellett. Ekkor így szólt a bíró: — Nos, jó. Ha azt akarjátok, hogy minél előbb igazságos dön­tést hozzak, nyomban feleljetek három kérdésemre. Mi az. ami a leggyorsabb? Mi a legzsírosabb? Es mi a legédesebb? Aki helye­sen válaszol mind a három kér­désre, az a nyertes. De sem a szegény, sem a gaz­dag tynber nem tudott válaszol­ni a feltett kérdésekre. Ekkor így szólt a bíró: — Két napi haladékot kaptok. Most pedig el­mehettek. Amikor a szegény ember haza­ért, nagyon el volt keseredve, le­ült a kemence mellé, és elpana­szolta lányának nagy bánatát: — Ö. én szerencsétlen, a bíró azt kívánta tőlem, hogy vigyem el neki azt, ami a legédesebb, ami a legzsírosabb, ami a leggyor­sabb. A lány figyelmesen meghallgat­ta édesapját, majd így szólt: — Sose búsuljon, édesapám. A bíró nem ajándékként kívánja ezeket, csupán a helyes válaszokra ki­váncsi. Azokat pedig én már tu­dom is. Két nap múlva, amikor a sze­gény ember készülődött a bíró­hoz, elibe állt a lánya és így szólt: Mondja meg édesapám a bírónak, hogy a leggyorsabb a gondolat, a legzsírosabb az anya­föld és a legédesebb az álom. A gazdag ember is felkereke­dett és elindult a bíróhoz. Vitte magával a leggyorsabb lovát, a legkövérebb disznaját és egy jókora lépesmézet. Nyomban dicsekedni kezdett: — íme, bíró uram, itt van mindaz, amit kértél. Elhoztam a legzsí­rosabb hízómat, a leggyorsabb lo­vamat, amelynél gyorsabbat égen- földön aligha találsz, s a legéde­sebb lépesmézemet. A bíró csak ennyit mondott, hogy hallgassa meg a szegény ember válaszát. — Nos, halljuk a válaszodat — fordult a szegény emberhez a bíró. — Ügy gondolom, hogy min­dennél gyorsabb a gondolat, leg­zsírosabb a föld, és legédesebb az álom — válaszolta a szegény em­ber. — Ugyan áruld el nekem, ki volt az, aki neked megsúgta a helyes választ? Hiszen első al­kalommal nem tudtad. — érdek­lődött a bíró. — A lányom — felelte a .szegény ember. — Okos lányod van — állapí­totta meg a bíró. — Hozd el hozzám, szeretném őt megismer­ni. Majd ezekkel a szavakkal for­dult a gazdag emberhez: — Kérdéseimre nem válaszoltál helyesen, vidd haza mindazt, amit hoztál. Tudhattad volna, hogy azoktól, akik peres ügyekben hozzám fordulnak, ajándékot nem fogadok el. Mivel a kérdésekre nem tudtál megválaszolni, vesz­tettél. Másnap a szegény ember ma­gával vitte a bíróhoz a lányát. Az okos lány annyira megtetszett a bírónak, hogy nyomban meg­szerette és feleségül vette. Szlovákból fordította: Milyen pályát válasszak? Dr. Papp Sándorné A közeli napokban több ezer nyolcadik osztályos és érettségiző fiatal fejében fo­rog a hova?, hogyan tovább? kérdése, a szakma, a hivatás választásának gondolata. A gyermekek, a szülők tájékoz­tatást, tanácsot várnak és kapnak. Nagyobb részük a döntéshez szükséges számta­lan összetevő figyelembevéte­lével már határozott is. Nem mindent egy lapra! A jelentkezések azonban még nem belépők. A felvéte­lek döntik el, ki kezdheti meg tanulmányait magasabb iskolatípusban, illetve ki fog­hat hozzá valamely szakma elsajátításához. Valószínű­leg lesznek szép számmal olyanok, akiket a felvételi bizottságok valamilyen okból elutasítanak. Más esetekben bizonyos szakma iránt érdeklődőket akaratuk ellenére felsőbb is­kolai tanulmányokra ösztö­nöznek. A felvételnek termé­szetesen határt szabnak a népgazdasági lehetőségek is. A legnagyobb felelőtlenség lenne az egyes ágazatokban a szükségleten túl képezni a szakembereket. Így több he­lyen, ahol számottevő túlje­lentkezés van, várható, hogy a jók. az alkalmasak is csak meghatározott számban ke­rülnek felvételre. Ezek után a kérdést úgy fogalmazhatjuk: mit lehet mégis tenni? A feladat, bármennyire ne­héz, nem megoldhatatlan. Ta­lán legfontosabb a hátralévő néhány hónap jó hasznosítá­sa. A felnőttek segítségével a tanuló ismételten vesse össze a pálya követelményeit és rátermettségét, a tapaszta­latok birtokában aztán tuda­tosan sajátítsa el a szakma, a hivatás tanulásához szük­séges előképzettséget. Ez az erőfeszítés még az első si­kertelenség esetén is előnyös, hiszen a szerzett ismeretek, újabb jelentkezés vagy más hivatás választása esetén is hasznosak Ne tegyünk fel mindent egy lapra! A gyermekek, az ifjak fejlődése, még inkább a népgazdasági igények, az előkészítés szükségszerű kö­vetelményévé teszik a párhuT zamos elképzelések kialakítá­sát. így kitágul a pályavá­lasztási lehetőség, szükség esetén későbbi munkakör­változás sokkal egyszerűbben- oldható meg. A szülőknek és a nagy el­határozás előtt álló tanulók­nak érdemes még egyszer végiggondolniuk: a pályavá­lasztás csak az első nagy lé­pés a jövő felé. A szakmai beilleszkedés öröme, az élet­cél megtalálása sokkal fon­tosabb. Rátermettség Az emberek pályaválasztá­sának sikere nemcsak egyéni, hanem fontos társadalmi ér­dek is. Mégis, a szülőkkel, fiatalokkal beszélgetve igen gyakran úgy tűnik, hogy az egyéni vágyak, törekvések, a személyi képességek, a kisze­melt pálya követelményei és a társadalmilag adott lehető­ségek szembekerülnek egy­mással, kisebb-nagyobb kon­fliktusok keletkeznek. Aztán gyakran kiderül, hogy az el­lentmondás csak látszólagos, és elsősorban a tájékozatlan­ság idézte elő. De szerepet játszik ebben a pályaválasz­tási felvilágosítás, tájékozta­tás és tanácsadás egyoldalú­sága is. Ha például a fodrásznak, pincérnek, műszerésznek, tv- szerelőnek készülő fiatal egy kicsit is számolna e „diva­tos” szakmák egészségügyi követelményeivel, akkor az érzék- vagy mozgásszervi fo­gyatékosságai, idegrendszeri gyengeségei, zavarai, esetleg beszédhibája miatt már az első gondolatnál elvetné e szakmákat. Nem vágyna olyan pályára, amelyen sze­mélyi adottságaiból eredően eleve hátrányos helyzetbe ke­rül. A pályaválasztás egészség- ügyi vonatkozása olyan terü­let, amelyről a tájékoztatás során még mindig nagyon kevés szó esik. Máris hallom az ellenvéleményt: „minden pályaválasztó fiatal részt vesz egészségügyi vizsgálaton!” Igen, de orvosi rendelőben járva azt is hallani, sokszor egész fiatal emberek eseté­ben: „magának, fiam, nem lett volna szabad ezt a szak­mát választania!” A jelenlegi „futószalagrendszer” úgy hi­szem, nem is ad lehetőséget gondosabb vizsgálatra, meg­fontolt pályaegészségügyi szaktanácsadásra, legfeljebb a jelentősebb, kizáró körül­ményeket lehet a jelentke­zőknél megállapítani. A szülők többsége nyomon követi gyermeke minden moz­dulatát. Legtöbbször még dá­tum szerint is tudják: a leá­nyuk vagy fiúk mikor volt komolyan beteg, mit mondott az orvos ezek esetleges ké­sőbbi kihatásairól. A pálya- választásnál a szülők megfi­gyelései, ismeretei akkor vál­nak igazán hasznossá, ha kellő időben pedagógushoz, orvoshoz, esetleg pszicholó­gushoz fordulnak szakta­nácsért. Az észrevételek alapján kért pályaválasztási szakta­nácsok figyelembevételével a szülők elejét vehetik a gyér-, mek későbbi életét károsan befolyásoló hivatás, szakma választásának. Úttörő­Karikák Volt két kicsi karika, mind a kettő szép kerek. Hánytak cigánykereket, úgy járták a kerteket. Káposztával két nyuszi jól belakott, szuszogott. Megbújtak a karikák, kerekképű huncotok, s amikor a két nyuszi, négyfelé úgy elszaladt! A két testvér, két kerek karika meg ottmaradt. Szöktek, szálltak szertelen. Ugráltak egy barin át. Ki látott még két ilyen szeleburdi karikát? Bégetett a barika: Huncut a két karika! Bégetésre futott már hozzá kis Marika. Miért bégetsz barika? Bántottak a karikák? A két huncut karika körbefogta Marikát. Ma már együtt játszanak. Karikához bari fut. Este pedig Marika kinyitja a kertkaput: elöl megy a barika, utána a karikák, anyu pedig nevetve öleli át Marikát. Lelkes Miklós Törd a fejed Vízszintes: 1. Beszédével megtörte a csendet. 6. Kettőzött, du­nántúli város. 7. Azonos be­tűk. 8. Aluminium vegyje- le. 9. Hegedűn feszül. 11. Lengyel légiforgalmi tár­saság. 12. A kikötő, az át­kelőhely. 14. ...-vesz. 16. Megfejtendő. 18. Növény. 20. Évszak. 21. Rendhagyó igevégződés. 22. Országos Rendezőiroda. 24. Tésztatöl­telék. 25. Az új Zsiguli 27. öv, bőrből. 28. Azonos be­tűk. 29. Operadalbetét. Függőleges: • 1. Távolkeleti folyam. 2. Libahang 3. Vizi növény. 4. ZÁ. 5. Megfejtendő. 6. Meg­fejtendő. 10. Szarvasfajta. 11. Talál. 13. Magot földbe szór. 14. Nagy edény. 15. Felöltője. 17. Sütőipari szakmunkás. 19. Romániai város. 21. Azonos betűk. 23. Kortyold. 24. DZR 26. Ajándékoz. 27. Vizi növény­darab! Megfejtendő: Három távolkeleti állam (vízszintes 16, függőleges 5., 6.). Múlt heti megfejtés: VARSÓ — BUKAREST — SZÓFIA. Könyvjutalom: Tóth Klá­ra és Vágner Erika Nyír­egyháza, Radványi Sándor Győrtelek, Fejes Attila Fe­hérgyarmat, Papp László Tiszaszentmárton, Novák Ildikó Nagyhódos és Barta Sándor Tuzsér. posta A z Űttörőpostához érke­zett levelek közül sokban találhattunk élvezetes, színes beszámolót az úttörők farsangi báljairól. Szántó Viola dombrádi csa­pattitkár például ezt írta le­velében: „Február 27-én dél­után öttől rendeztük a ha­gyományos úttörő- és kisdo­boskarnevált. Csaknem 600 szülő és vendég nézte meg a műsort, a pajtások közel két órán át szórakoz­tatták a közönséget. A szülői munkaközösség friss farsan­gi fánkkal kedveskedett. A tombola közel 1000 forintos bevételét nyári táborozásra fordítjuk.” A nyíregyházi 5. számú ál­talános iskola 5. a osztályos úttörőinek levelében olvas­hattuk: „Népek hazája nagy­világ címmel rendeztük a farsangi karnevált. Egymás után vonultak fel a külön­böző népviseletekbe öltö­zött csoportok, s a jelmezük­nek megfelelő jelenetet vagy táncot mutatták be. A mi osztályunk ukrán, skót és szatmári népviseletet muta­tott be, dallal-tánccal. Ne­künk ítélték az első helye­zést !” A demecseri Riporter-őrs is hasonlóan jól sikerült kar­neválról számolt be. Az Üttorőpostában megje­lent hírre — melyben a jánkmajtisi úttörők segítő­készségéről számoltunk be — újabb híradás érkezett: ez­úttal Csengerből. Az általá­nos iskola 5. b. osztályának úttörői segítenek rendsze­resen több idős, beteges bá­csinak és néninek a ház kö­rüli munkákban. A híradás­hoz fényképet is mellékel­tek. A kálmánházi úttörők ne­vében Nagy Katalin rajtitkár beszámolt a falugyűlésről, melyen az úttörők képviselői is részt vettek; műsorral, verssel köszöntötték a falu lakosait. Nemcsak szórakoz­tatták azonban a kálmánhá- ziakat, hanem hozzá is szól­tak! Kotricz Gyöngyi csapat­titkár pajtásai nevében fel­ajánlotta: részt vesznek az úttörők a község szépítésé­ben. Minden pajtás félnapi társadalmi munkát vállalt. Érdekes hírt küldött a ti- szalöki napközisek nevé­ben Süveges Erika: március 1-én önkormányzati napot tartottak a napköziben. A 2. számú csoporttanács tagjai „vették át a hatalmat”, ők vezették a tanulmányi mun­kát, majd farsangi álarcokat készítettek a klubdélutánra. Mint Erika írja: rendben zajlott le az önkormányzati nap, s a tervek szerint még rendeznek hasonlót. V égül egy nyírbátori le­vél, melyben Kovács Márta 7. a osztályos pajtás számol be egy vetélke­dőről. „Sportolj velünk Nyírbátorban” címmel ren­deztek versengést az úttörők számára. Az izgalmas ver­senyszámok — magasugrás, helyből távolugrás, medicin­labda-dobás, különféle ügyes­ségi játékok — után a nyír­bogát! pajtások lettek az el­sők. A lévé1’’ró csapata, a nyírbátori 2. számú iskola versenyzői második helyet szereztek, a harmadik Piri- cse, a negyedik a nyírbátori 1. számú iskola csapata lett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents