Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. március 19. Kedvezmények a méhészeknek Méhes beporzás a gyümölcsösökben A korán jött tavaszi nap­sugár ezekben a napokban kezdi ébresztgetni a téli álomba dermedt méheket. Élednek a kaptárak, mozgo­lódnak a méhészek. Megkez­dődött az állomány szokásos tavaszi átvizsgálása, a meg-, fogyatkozott élelemkészlet pótlása, a családok fejleszté­se. Terméstöbblet Erre nemcsak a méz és a viasz termelése miatt van szükség. A vegyipar szívesen alkalmazza a méhek gyűjtöt­te virágport. A rügyek csú­csáról összeszedett propolisz pedig — melyet ragasztásra használnak a kis rovarok — erős fertőtlenítő és érzéstele­nítő hatása miatt igen kere­sett — egyelőre főleg külföl­dön. A méhek nagyi szolgálatot tesznek a mezőgazdaságnak is. Segítségük nélkül elkép­zelhetetlen a gyümölcsfák és a többi növény beporzása. Az első lépéseket tavaly tették meg nagyüzemi hasznosítá­sukra — sikerrel. A megyénk 28 termelőszö­vetkezetét összefogó NYÍR- KERT egy részében indultak meg 1976 tavaszán a kísérle­tek. A méhcsaládokat terv­szerűen szállították ki a gyü­mölcsöskertek beporzására. Az eredmény szembeötlő: 31—62 százalékos termés­többletet értek el az érintett gazdaságokban. Az idén a társulás valamennyi termelő- szövetkezetére kiterjesztik az akciót. Ennek alapján ez év januárjában együttműködési szerződést kötött a társulás és a Hungaronektár Vállalat. A kereskedelmi cég vállal­ta egy megporzási telep lé­tesítését Baktalórántháza- Flóratanyán. A már megvá­sárolt épület mellett bemu­tató telepet alakítanak ki. Innen szervezik majd a szol­gáltatást. Később bemutatók, tapasztalatcserék lebonyolí­tására is sor kerül. E mel­lett családonként 5 kilo­gramm ipari cukrot biztosí­tanak kedvezményes áron a részt vevő méhészeknek. A méhek szállításáról a NYÍR- KERT szövetkezetei gondos­kodnak, s családonként száz forinttal jutalmazzák a te­nyésztőket Hitelakció Kezdetben csak a NYÍR­KERT tagjai vehetik igénybe a méhes megporzást. Rövide­sen bevonják a megye, majd az ország más érdeklődő gyű mölcstermelő gazdaságait, tsz-eit is. Nem sokkal ké­sőbb lehetőség lesz az új el­járás alkalmazására a lucer­na, a repce és több más nö­vény termesztésénél is. A méhek nagyüzemi alkalma­zása fokozott körültekintést igényel. A növényvédők egy része, vagy nem megfelelő adagolása veszélyes lehet a hasznos rovarokra. A továbblépéshez azonban nem elég a nyilvántartott kö­zel 28 ezer 500 méhcsalád. A méhtartás fejlesztésére ez év március 1-től kedvezményes hitelakciót hirdetett meg a Pénzügyminisztérium. Hat­éves időtartamra maximáli­san 50 ezer forintot vehetnek igénybe a termelők — méh­rajok, családok, eszközök és takarmány vásárlására. A termelők csupán 2 százalé­kos kamatot fizetnek. A töb­bi 6 százalékot a Hungaro­nektár fedezi. Cukor, kaptár Ezt a kedvezményt a me­gyei ÁFÉSZ-ek 39 szakcso­portjának tagjai igényelhetik. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek emellett ked­vezményes áru cukrot, kap­tárai adnak a szakcsoportok­nak. Az eredményes méhtar- tást rendszeres oktatás, to­vábbképzés segíti. Az értéke­sítés gondját is az ÁFÉSZ-ek oldják meg. Tavaly sikeres esztendőt zártak megyénk méhészei: 64 és fél vagon mé­zet, 29 mázsa viaszt adtak át a kereskedelemnek. Zajszintmérés üzemeinkben Lehet pár decibellel kevesebb? A zajos munkahelyeken dolgozók teljesítménye mint­egy tizenöt-húsz százalékkal marad alatta a többi munká­sénak. Pedig nem egy olyan üzem működik megyénkben is, amelyben a zajszint a megengedett nyolcvanöt de­cibel felett van — tudjuk meg dr. Vincze Károlyiól, a Szabolcs-Szatmár megyei KÖJÁLÉ munkaegészségügyi osztályának veztőjétől. Megyénk szinte valameny- nyi nagyobb üzemében vé­geztek már zajszintmérést. Erre a célra egy speciális mikrofonrendszert használ­nak, melynek, költségessége miatt a Szabolcs megyei mé­réseket is a Hajdú-Bihar me­gyei KÖJÁLL végzi. A mű­szer tudja jelezni az összes zajt. s azon belül a mély és magas hangok arányát is. Az utóbbiak azok, amelyek hal­lószervünkre különösen ká­rosak. Egy teremben nyolc­tíz mérési helyet jelölnek ki, s azokon egy órán keresztül figyelik a műszer által mu­tatott adatokat. Ezek segítsé­gével megállapítják, hogy milyen védekezési mód a legcélszerűbb, amely a lehető legkevesebb ember számára teszi bántóvá a zajt. Sajnos gyakran tapasztal­ható, hogy a tervezők nem fordítanak elegendő figyel­met arra, hogyan lehetne az új helyiségekben a gépek ál­tal okozott zajt csökkenteni. A gumifelületre tett. vagy körbe szigetelt gépek zaja nyilvánvalóan kisebb. A gé- ,pek beszerzésésénél is ügyel­ni kellene erre a szempontra, hiszen a már meglévő nagyon zajos gépek évtizedekig mű­ködnek, hangerősségüket csak kis mértékben lehet csökken teni. A KÖJÁLL elrendelheti szükség esetén a fülsapka használatát, mely tompítja a zajt, védi a hallószerveket. Olykor egy-egy elkopott, vagy meglazult alkatrész okozza a fület bántó zajt, ki­cserélése, rögzítése nem igé­nyelne nagy munkát. Az egészségügyi szakemberek a megengedettnél zajosabb munkahelyek vezetőivel ha­tározatban közlik a megfelelő zajcsökkentési módokat, amelyeknek megtartása kö­telező. Ha a vállalatok nem tartják be ezeket a szabályo­kat, akkor a KÖJÁLL ötezer forintig pénzbírságot vethet ki rájuk, nagyon súlyos eset­ben le is állíthatják az üze­melést. Erre azonban csak ritkán van szükség. Nagyon fontos lenne, hogy az üzemek zajcsökkentési ter­veket dolgozzanak ki, a mun­kakörülményeket ilyen szem­pontból is fokozatosan javít­sák. A megengedett érték­nél magasabb zajszintet mér­tek a kisvárdai Vulkán régi öntödéjében, a faipari üze­mekben. a mátészalkai bútor­gyár új üzemcsarnokában, a bútormegmunkálóban; a vas ipari üzemekben, a nagyba lászi kenderfonóban. A zajos munkahelyeken dolgozók hallása 5-10 éven belül megromolhat, egyen­súlyzavar, álmatlanság neu­rotikus panaszok jelentkez­hetnek náluk, teljesítményük csökken. Több száz ember érdekében szükséges, hogy a vállalatok minden tőlük tel­hetőt megtegyenek a fület bántó zaj csökkentéséért. Kántor Éva Szabó Gáspár nyírbátori kiállítása Március 20-án délelőtt nyí­lik Szabó Gáspár grafikus- művész kiállítása a nyírbáto­ri Báthori István Múzeum­ban. A művész a Nógrád me­gyei Kazár községben szüle­tett, sokgyermekes bányász- családból. Középiskolai ta­nulmányait a békéstarhosi zenei gimnáziumban végezte. „Gyermekkorom óta keres­tem azt a kifejezési for­mát, melynek segítségével a belső kényszerítő erőnek engedelmeskedve leginkább kifejezhetném gondolataimat, érzéseimet. Úgy érzem, a gra­fika volt erre a legalkalma­sabb. E felismeréshez a zene vezetett el” — írja magáról a művész, aki főhivatását te­kintve megmaradt a muzsi­kánál, a salgótarjáni zeneis­kola hegedűtanára. Szabó Gáspár legintenzí­vebb éveit Nyírbátorban töl­tötte. Itt kezdett el komolyan foglalkozni a képzőművészet­tel, szerepelt a Szabolcs me­gyei tárlatokon, a fiatalok ki­állításán, az alföldi tárlato­kon, a IV. országos pedagó­gus képzőművészeti kiállítá­son. Közös kiállításokon Sal­gótarjánban, Balassagyarma­ton, Egerben, Tatabányán, Besztercebányán és Miskolcon szerepelt, önálló tárlata volt Nyírbátorban, Salgótarján­ban, Budapesten, Miskolcon és Nyíregyházán. Nyírbátori kiállítását már­cius 20-tól április 17-ig te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Kossuth „szol le je" Nyíregyházán Hogyan lesz valakiből boszorkány ? Árgyilus királyfi és társai civilben Száz évvel ezelőtt érdekes eseménye volt Cegléd városá- ' nak. Elhunyt országgyűlési követük helyébe — emlékez­ve a ceglédi beszédre —, Kossuth Lajost választották meg, pártkülönbségre való te­kintet nélkül, egyhangúlag. Kossuth hiába írt, távirato­zott, annak rendje és módja szerint kiállították megbízó levelét és elhatározták, hogy egy száztagú bizottság fogja neki kikézbesíteni. A Ceglédi Százas Bizottság ünnepséggel kelt útra, a pesti rendőrség sem tudta szétker­getni az üdvözlésükre össze- sereglett diáktömeget. Az olasz vasutasok udvariasság­ból a száműzött kormányzó collegnói villája elé vitték különvonatukat, ahol a sza­badságharc száműzött vezére botanikuskertet telepített. Könnyek között ölelkezett össze a 118 küldött és Kos­suth. Sémivel épp ideje volt, Kossuth azt javasolta, „mes­ség meg” újfajta szőlőjét, vi­gyék haza, tenyésszék. A küldöttség egyik függet­lenségi párti szabolcsi tagja, sógorának, dr. Jósa András­nak ajándékozta a maga sző­lővesszejét. Jósa a sóstói úti „vityilló” kertjébe telepítet­te. Pár éve, amikor óvodának sajátították ki a telket, új tulajdonosa magával vitte nyíregyházi, Debreceni út 60. szám alatti kertjébe, ahol megfogant és szép lugassá te­rebélyesedett a másfél kilós fürtöket adó „Genovai zama­tos”. Alatta Jósa András ker­ti asztala és asztaldísze. (Csutkay Csaba felvétele) A szőke szépségű tündérle- ány és a bátor királyfiú olt- hatatlan szerelemre lobban­nak egymás iránt. A legény, hogy meglelje kedvesét, kü­lönös tájakon, veszélyt rejtő buktatókon át halad Tündér­országba. Útját gonosz bo­szorkányok nehezítik. Végül minden jóra fordul. A sze­relmesek egymásra találnak, a rosszak elnyerik méltó bün­tetésüket ... Csodálatos mesevilág ele­venedik meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház gyermekszínházának próbá­ján. A másfél éve működő amatőr együttes A farkas kincse című darab nagysike­rű bemutatója után új, ze­nés mesejáték, az Árgyilus királyfi előadására készül. A főiskolás Gabóca — Hogyan lesz valakiből boszorkány? Mindannyian összeültünk és megbeszéltük, hogy kinek melyik szerep lenne testhezálló. A válasz­tásnál főleg a jelölt tulajdon­ságai döntöttek. Az, hogy életre tudja-e kelteni a figu­rát. Közös elhatározás alap­ján osztották rám Gabóca, a boszorkánylány szerepét — mosolyodik el Kührner Éva, a tanárképző főiskola hallga­tója. Ä kislétszámú szereplőgár­da' széles körből verbuváló­dott. A zenekart Tomasovsz­ky Pál irányításával a zeneis­kola tanárai alkotják. A tár­sulat nagyrészt huszonéve­sekből tevődik össze. Van köztük egyetemista, tanárnő, munkás, katonatiszt, óvónő, művelődésiház-igazgató. Já­tékukat — kortól és foglalko­zástól függetlenül — egysze­rűség és báj jellemzi. Hakap- eszik herceg, amint kedves idétlenséggel cselik-botlik a színpadon, méltán számíthat a gyerekek kedvence tisztére. Megformálója, Miklós József egész lényéből sugározza a humort. Reális, népi alak a mesejátékban Tilinkó — az­az Fazekas József — figurá­ja. Vígkedélyű és határozott, ő tolmácsolja a darabban föl­csendülő közel 30 népdal je­lentős részét. Tündér Ilonát a mesejáték rendezője, Halmi Zsuzsa személyesíti meg. Királyfi a ruhagyárból — Társulatunkban kevés a férfi. A három öreg, Hakap- eszik, vagy Tilinkó annyira jellegzetes figura, hogy csak férfiak személyesíthetik meg. Egyedül Árgyilust játszhatja el nő — fiatalsága, naív hite miatt. így esett rám a vá­lasztás — emlékezik Seres Gabriella, aki „civilben” a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi egységében be­tanított munkás. Gabi két műszakba jár dolgozni. Ha délutános — s ekkorra esik az előadás — Munkácsy Júlia játssza el a szerepet. Árgyilus mellett a világ rongyosát elevenítik meg ketten. Marjai Tibor Budapestről jár haza a pró­bákra, előadásokra, ahol az ELTE jogi karán tanul. Tá­vollétében Pele József gumi­gyári szakmunkás ugrik be helyette. A mesebeli történet egy­szerű, saját készítésű díszle­tek között zajlik. A könyv­lapok módjára hajtogatható háttérdíszletet — amely hol barátságos szobabelsőt, hol tündérkertet, hol félelmetes világ végét mintáz — Szántó Sándor színpadmester tervez­te és készítette. A jelmeze­ket a debreceni Csokonai Színháztól vásárolták, illetve varratták. 50 meghívás — Hosszas felkészülés után március 18-án tartottuk meg az utolsó, jelmezes főpróbát. A darab — melyet Papp Ist­ván írt a közismert mese nyomán — készen áll. A nyil­vános bemutatót március 20- án, délelőtt fél 11-kor- tartjuk a Móricz Zsigmond Színház­ban. Nyíregyházán legalább 15 fellépést tervezünk, majd vidéken lépünk közönség elé. Eddig közel 50 meghívásunk van — sorolja Pankotai Ist­ván igazgató. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents