Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

1977. március 19. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A legszélesebb tömegmozgalom Irta: Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára A nyíregyházi járás lakossága a párt­szervek, szervezetek irányításával eredményesen dolgozik a XI. kong­resszus céljainak megvalósításáért. Sikere­sen teljesítettük az 1976. évre meghatározott feladatokat. Az ipari ágazat termelése 10—12 százalékkal nőtt, ami közel 5 milliárd forint évi termelési értéket jelent. A mezőgazda- sági termelés 3—4 százalékkal lett maga­sabb. Jó termést takarítottunk be almából, dohányból, napraforgóból, cukorrépából és kenyérgabonából (a búza termésátlaga 32,7 mázsa hektáronként). Javultak a járás lakos­ságának élet- és munkakörülményei. Ered­ményeket értünk el a közművelődésben, a politikai nevelőmunkában. A Hazafias Népfront községi, tanyai bi­zottságai, elnökségei tevékenységükkel,, a mozgalom társadalmi erejével mindenkor hathatósan igyekeztek részt venni a járás politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatainak megvalósításában, a társadalmi erők összefogásával vettek részt a munká­ban. Járásunk népfrontmozgalmára jellem­ző, hogy a pártszerveink, — alapszervezete­ink egyre hatékonyabb irányításával tartal­masabbá, tervszerűbbé vált a testületek munkája. A Hazafias Népfront járási bizottságának megszűnése a járási pártbizottság irányító munkájának tartalmában és módszerében tett szükségessé lényeges változást. Az irá­nyításban a területi elv közvetlen érvénye­sülése járási szinten nem lehetséges. Ezért elsősorban a járási pártbizottságnak kellett a népfrontmozgalmat irányító eddigi mun­káját megváltoztatni. A párttitkári értekezletekre meghívjuk a községi népfrontszervek vezetőit. A járási gazdaságpolitikai nagyaktíva értekezleten részt vettek a községi népfrontszervek veze­tői is, ahol tájékoztatták őket a gazdaság- politikai célokról, az ebből adódó sajátos feladatokról. Végrehajtó bizottságunk a be­számoltatások új formáját honosította meg, illetve tervezi a jövőre vonatkozóan. A nép­frontbizottságokat közvetlenül irányító párt­szerveket és alapszervezeteket számoltatjuk be rendszeresen a pártirányítás munkájáról. Másrészt a községi, nagyközségi népfrontbi­zottságok kommunista vezetői is számot ad­nak végzett munkájukról. Az új helyzetben a népfrontmunka párt­irányítása nagyobb mértékben hárul a közsé­gi pártszervekre, szervezetekre, amelyek rendszeresen napirendre tűzik a népfront­munka különböző kérdéseit. Például 1976- ban a 13 községi végrehajtó bizottság 14, a 12 községi pártvezetöség 12 és a közvetlen járási irányítás alá tartozó 10 pártalapszervezet 5 esetben tárgyalt ilyen jellegű témát. A pártirányítás gyakorlatilag a népfront­bizottságokban dolgozó kommunisták révén valósul meg. A községi, tanyai népfrontbi­zottságok tagjainak 40,3 százaléka párttag. Irányításukat az illetékes községi pártszer­vek végzik, tekintve, hogy több pártalap- szervezethez tartoznak. Részükre a szükség­letnek megfelelően kommunista aktívaülé­seket, tájékoztatókat tartanak a népfront­munka pártirányításának feladatairól. Az il­letékes pártalapszervezetek az év végi be­számoló taggyűléseken rendszeresen értéke­lik a népfrontban dolgozó kommunisták pártmegbízatásainak teljesítését. A népfrontmunka községi szintű pártirá­nyításában még jelentkeznek gondok, prob­lémák. Például néhány esetben még mindig lehet találkozni e munkát lebecsülő szem­lélettel; egyes helyeken ezt a munkát le­szűkítik egy-egy kampányfeladatra. Aztán néhány illetékes pártszerv elmulasztja a munkatervi ajánlásokat, a kommunisták konkrét feladatainak meghatározását. J árásunkban 45 községi és 7 tanyai népfrontbizottság működik. Ezekbe 1165 bizottsági, illetve elnökségi ta­got választottak, összetételük megfelel a kö­vetelményeknek. A testületi tagok 40,3 szá­zaléka párttag, 33,7 százaléka nő, 20 száza­léka fiatal, 43,5 százaléka ipari és mezőgaz­dasági fizikai dolgozó. A választás óta sokat javult a testületi munka. Döntő többségük munkaterv szerint, rendszeresen dolgozik. Munkaprogramjaik­ban szerepelnek a pártszervek ajánlásai, a település fontosabb társadalompolitikai, gaz­dasági, művelődési és szociális helyzetének tennivalói. Munkakapcsolatuk más szervek­kel — különösen a tanácsokkal és KISZ- szervekkel — erősödött, szélesedett. Például a tanácsokkal 5 éves együttműködési ter­veik vannak. A népfrontszervek sokirányú tevékenysé­géből kiemelkednek az évenként rendszere­sen megtartott falugyűlések. Legutóbb 58 falugyűlésen több mint 8000 ember vett részt, 640 felszólaló 360 közérdekű javasla­tot tett. A gazdaságpolitikai kérdések központi he­lyet foglalnak el a népfrontszervek tevé­kenységében. Részt vesznek az éves és kö­zéptávú tervek kialakításában, azok széles körű megismertetésében, a végrehajtás meg­szervezésében. Részesei a járásunkban folyó gazdaságpolitikai agitációs és propaganda- munkának. Kiemelkedő szerepet játszanak a társadalmi munkák szervezésében, megvaló­sításában. 1976-ban az összes társadalmi munka értéke 56 millió forint volt járásunk­ban, melyből a vállalatok 26,6, a lakosság 25,4, az iskolák 4,6 millió forintot teljesí­tettek. A népfronttestületek jelentős szerepet töltenek be a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztésére vonatkozó párt- és kor­mányhatározatok ismertetésében, megvaló­sításában. Részesei, hogy járásunkban 1976- ban a sertésállomány tovább növekedett. (1200 kocakihelyezés történt.) Aktív tevékenységet folytatnak a közok­tatás és közművelődéspolitikai határozatok végrehajtása érdekében. Érezhető ez a fel­nőttoktatás számszerű növekedésében, az olvasómozgalom elterjesztésében, az öntevé­keny művészeti csoportok szervezésében, a honismereti mozgalom továbbfejlesztésében. A téli politikai előadássorozatokkal segítik a lakosság eszmei, politikai nevelését. Barátsági napok, estek, találkozók tartá­sával, előadások, kiállítások szervezésével elősegítik, hogy a járás lakossága megismer­je a szocialista országok életét, munkáját, eredményeit. Kiemelten foglalkoznak a Szov­jetunió népei életének, eredményeinek meg­ismertetésével, propagálásával. Tiltakozási és szolidaritási akciók szerve­zésével támogatják a társadalmi haladásért, függetlenségért küzdő elnyomott népek har­cát. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy já­rásunkban a népfrontmozgalom lényegében eleget tesz a legszélesebb politikai tömeg- mozgalom feladatainak. Községi, tanyai nép­frontbizottságaink tevékenységét legutóbb a párt megyei végrehajtó bizottsága is elis­merte. Eredményesen működnek közre a párt politikájának népszerűsítésében, gyakorlati megvalósításában. A jövőben a pártirányí­tás hatékonyságát elsősorban a községek te­rületén kell javítanunk. Az új helyzetnek megfelelően fejleszteni szükséges a népfront­szerveket közvetlenül irányító pártszervek, — alapszervezetek munkamódszerét is. Erő­feszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy minden településen (községi, tanyai) a nép­frontszervek testületi munkája rendszeres és hatékony legyen. A jövőben tovább kívánjuk erősíteni a népfrontszervek gazdaságpolitikai tevékenységét. Az eddigi tapasztala­tokat is felhasználva jobban bevonjuk a népfront szerveit és aktivistáit a gazdaság- politikai agitációs feladatok végrehajtásába, a szocialista munkaverseny-mozgalom szé­lesítésébe, a társadalmi munkaakciók szer­vezésébe, lebonyolításába, a háztáji gazdasá­gokban rejlő tartalékok feltárásába. Zárszámadás a szakcsoportokban A megye ÁFÉSZ-eiben 1976-ban 133 szakcsoport mű­ködött. A napokban készítet­ték el zárszámadásukat és határozták meg az 1977. évi feladatokat. A szakcsoport­tagok létszáma meghaladja a 13 ezer főt. Közös értékesí­tésük több, mint 130 millió forint. Jelentősebb ágazatok: a nyúltenyésztő, méhész, ser­téstenyésztő és -hizlaló, vala­mint zöldségtermesztő. Az elmúlt évben a szak­csoportok tevékenysége to­vább javult. A sertéstenyész­tő szakcsoportok több, mint 100 vagon tőkehúst termeltek a lakosság ellátására. A mé­hész szakcsoportoktól az ÁFÉSZ-ek 40 vagon mézet vásároltak fel. Jelentős fejlő­dés tapasztalható a zöldség- termesztésben, különösen jó munkát végzett a Tiszavasvá- ri és a Csengeri ÁFÉSZ szak­csoportja. A megye gyümölcstermesz­téséhez viszonyítva kevés a kertvédelmi szakcsoportok száma. Az egységes növény- védelem alapja a közös vé­dekezés. Ebben az évben tovább nö­velik a zöldségtermesztő szak­csoportok számát, amelyből jelenleg tíz működik a me­gyében. K. I. Lombtrágyázás új hatásos szerrel A tarpai Esze Tamás Ter­melőszövetkezet termesztési rendszerben termeli a búzát. A KITE állandó jelleggel folytat kísérleteket a termés fokozása érdekében. Az el­múlt években egy új lomb­trágyát, az úgynevezett Wol- dünger-szert próbálták ki eredményesen. Idén először — a megyében elsőként — Tarpán is alkalmazzák. A szert két alkalommal kell ki­permetezni, hektáronként szántóföldi géppel kiszórva 250-300 liter vízben 4-5 kilo­grammot feloldva. Első alka­lommal a gyomirtó szerrel juttatják a növényre, máso­dik alkalommal virágzáskor történik a permetezés. A szer jóval olcsóbb, mint a Wuxál, mázsánként 707 forint, így kétmenetes alkalmazásával az anyagköltség 77 forint. A korábbi kísérletek bizo­nyítják, hogy a Woldünger lombtrágya termésfokozó ha­tása hektáronként 3 mázsa többlettermés, amelynek ér­téke 900 forint. A tarpai Esze Tamás Tsz 800 hektáron ter­mel búzát, s ha a lombtrá­gyához fűzött remények va­lóra válnak, úgy 2400 mázsa többlettermésre számíthat­nak. Ez jelentősen növelheti az ágazat nyereségét. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976 decemberében határozatot hozott a gazda­sági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdézünk meg soro­zatunkban szocialista bri­gádvezetőket: milyen terü­leten látnak eddig kihasz­nálatlan tartalékokat. Aki válaszol: Róna völgyi Lajosné, a Rakamazi Cipő­ipari Szövetkezet Jubileumi szocialista brigádjának ve­zetője. — A szövetkezet egyik legnagyobb létszámú bri­gádjának vagyok a vezető­je. A tagok kivétel nélkül kismamák, akik ezen a sza­lagon dolgoznak 3 évig, amíg gyermekeik óvodás korba nem lépnek. Létszá­munk ezért gyakran válto­zik, de a helycseréknek nem szabad érződnie a termelő- munkában. A legfontosabb fokmérőnk a minőség. Álta­lában 98%-ban végzünk jó minőségű munkát, de már ebből is látszik, hogy van javítani valónk. A be- gyakorlási idő csökkentésé­vel, a hiányzások miatti ki­esés pótlásával ezt a száza­lékot emelhetjük. A hiány­zásokat csökkenteni, sajnos, nem tudjuk, mert a beteg gyerekkel rendszerint a ma­mák vannak otthon. — A minőség javításával kapcsolatos elképzeléseinket a brigád csatlakozása a cse­peli felhíváshoz megerősí­tette. Mert ha csak 1 száza­lékkal jobb eredményt érünk el, akkor több ezer párral emelkedik az export­minőségű és az I. osztályú termékek száma. Vállalá­sunk azonban ennél az 1 százaléknál jóval több. Ex­portunkat időben és kifogás­talan minőségben szeret­nénk előállítani. Ezért no­vemberig két kommunista műszakot szervezünk, ami 3600 párral több cipőt je­lent. — Gondot okoz még a gyakori modellváltás, mert a begyakorlás idején keve­sebb a teljesítményünk- Most a mokaszingyártás minden fogását igyekszünk megismerni és elsajátítani; Nagy segítséget jelentene, ha lehetőséget kapnánk ci­AKI VÁLASZOL: Rónavölgyi Lajosné szocialista brigádvezető pőipari vállalatok és szövet­kezetek meglátogatására. A múlt évben ezek a tapasz­talatcserék elmaradtak, pe­dig a korábbiakból tudjuk, nem árt szétnézni a megyé­ben és az országban sem. Mindenhol átadhatnak olyan ismereteket, amelyeket ka­matosán hasznosítani lehet. Egyetlen szocialista brigád­dal van élő és hasznos kap­csolatunk, a solymári üzem talprészleges férfibrigádjá­val. Nehéz lenne forintban kifejezni, mennyit segítet­tünk már egymásnak. — A kiváló munkavégzés­hez elengedhetetlenül fon­tos az alapanyag folya­matos biztosítása. Tudjuk, nem könnyű a beszerzők­nek, de a szalagok sem áll­hatnak anyag nélkül, nem dolgozhatnak csak kis erő­befektetéssel. Február sem múlt el anyaghiány nélkül, s nem szeretnénk, ha ebben az évben előfordulnának to­vábbi kiesések. — Beszélhetnénk még ar­ról is, hogy több társadal­mi munka végzését tűztük célul erre az évre, mert ed­dig bizony nem sokra fu­totta az időnkből. Ha jobban szervezzük meg saját mun­kánkat, a gyerekek, a csa­lád mellett is bizonyára többet tudnánk felmutatni. Ezért is, meg a jobb mun­kakörülmények miatt, már nagyon várjuk az új üzem­csarnok építését, hiszen a beruházást követően még szervezettebb és jobb mun­kára leszünk képesek. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság hato­dik csoportja alakult meg csütörtökön délután Nagyha­lászban. A nagyközségi cso­port alakuló ülésén Frank Tibor, az SZVT főtitkárhe­lyettese számolt be a társa­ság munkájáról, ismertette eszközeit, módszereit. A 25 Szabolcsi képviselőkkel a Parlamentben N agy érdeklődés kí­sérte csütörtökön a parlamentben az új törvényjavaslat vitá­ját. A közérdekű bejelenté­sekkel, panaszokkal a képvi­selők is gyakran foglalkoz­nak, munkájuk jelentős ré­szét képezi, és akik nem szó­laltak fel a parlamenti vitá­ban, jó érvekkel gazdagítot­ták azok felszólalását, akik szót kértek a tavaszi üléssza­kon. Dr. Korom Mihály igazság­ügy-minisztert is sokan ke­resték fel a szünetekben, hogy az expozé egy-egy részletéről kérdezzenek, vagy kiegészítéseket ja­vasoljanak. Munkatársunk­kérdésére a miniszter el­mondta: a mostani törvény- alkotással tulajdonképpen a jogot igazították a gyakorlat­hoz, olyan törvényjavaslat került az országgyűlés elé, amely alapvetően a gyakor­lati tapasztalatokon alapult. A felszólalások során több­ször szóba került a névtelen bejelentések ügye, amellyel a törvényjavaslat is foglalko­zik. Erről is megkérdeztem a miniszter véleményét. Hang­súlyozta: alapjában igaz a közvélemény jelentős részé­nek igénye, hogy egyáltalán nem kellene foglalkozni a névtelen bejelentésekkel. A törvényelőkészítők megítélé­se szerint azonban idő előtti lett volna ezt törvényben ki­mondani, két ok miatt. Egy­részt eddig nem tudtunk ele­gendő védelmet adni a beje­lentőknek, velük szemben a helyszínen előfordult vissza­élés is. Másrészt a névtelen bejelentések nagy száma bi­zonyult igaznak. Mindezekkel Gulyás Emilné dr.. me­gyénk 20. számú választóke­rületének képviselője mond­ta: — Nagy örömmel fogom megszavazni a törvényt, mert a dolgozó emberek érdekét védi, fontos eszköze a szocia­lista demokratizmus gyakor­lati alkalmazásának. A nép­front egyik feladata, hogy fó­rumokat teremtsen, ahol a helyi és az országos dolgokról is véleményt lehet mondani, segítse a jó kezdeményezések megvalósítását. — Különösen a közérdekű javaslatokról szóló törvényrésznek örü­lök — mondta a képviselő —, mert a javaslatok, amelyről a törvény szól, jól segítik a munkát. Széles Lajos, a 19. számú választókerület képviselője azt emelte ki a törvényjavas­lat fő érdemeként, hogy az államigazgatási tevékenység helyett általánosan, minden szervre kötelezően írja elő a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok, panaszok intézését. Jó az is, hogy törvényileg szabályozzák: ott kell intéz­kedni, ahol a javaslat meg­valósítható, a panasz intéz­hető — s ez a notórius pa­naszkodóknak, levelezőknek köti meg majd a kezét, azok­nak, akik egy ügyben gyak­ran nyolc-tíz járási, megyei, országos szervet is foglalkoz­tattak. A megvalósítás során azonban majd arra is nagy gondot kell fordítani, hogy nyilvántartsuk a javaslato­kat, és értesítsük a javaslat­tevőt akkor is, ha időközben esetleg több év telt el. Szabó Gusztáv, a 12-es szá­mú választókerület képvise­lője szerint az új törvény a képviselői munkát is segíti, mert az ügyek intézésében záros határidőt szab meg. Korábban ugyanis előfordult, hogy vállalatok, intézmények nemcsak az egyes állampol­gároknak, hanem a képvise­lőknek, különböző szervek­nek sem adtak időben konk­rét válaszokat. Szabolcsi vendég is részt vett a tavaszi ülésszakon: Nagy Lászlót, az Esze Tamás Gimnázium igazgatóját. Te­lepóné Pávai Mária mátészal­kai képviselő hívta meg. Elő­ször látom a parlamentet ülésszak idején, — mondta — s nagy hatást tett rám a kép­viselők, maga az országgyű­lés közvetlensége. Sok képvi­selő felszólalásával egyetér­tek, hasonló véleményt mon­danék én is. A magam köz­életi tapasztalatai alapján ar­ra hívnám fel a figyelmet, hogy a lakosság jó informá­lásával, a városok, falvak közéletének javításával jó. néhány panaszt, bejelentést meg lehet előzni, s elérni, hogy a munkát a valóban igényes jó javaslatok, jó ter­vek kidolgozására, megvaló­sítására lehessen fordítani. Marik Sándor taggal megalakult csoport el­nökévé Török Gizellát, a nagyhalászi zsákgyár főmér­nökét, titkárává Nárczi Im­rét, a tsz főépítésvezetőjét vá­lasztották. A tudományos tár­saság nagyközségi csoportjá­nak alakuló ülésén részt vett dr. Fábián Lajos, az SZVT megyei elnöke. SZVT-csoport Nagyhalászban

Next

/
Thumbnails
Contents