Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 12. VÁSÁRLÓI KALAUZ (5.) fl hibátlan áru cseréje Egyes áruházakban a ka­rácsony utáni napokban kü­lön részleget állítanak fel az ajándékok cseréjére. Ilyenkor általában minden különösebb indoklás nélkül, valamennyi üzletben viszaveszik. becseré. lik a hibátlan árut is. És máskor? A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata szerint o boltok kötelesek a hibátlan árut is kicserélni, ha a vevő úgy kívánja. Ennek feltétele, hogy kívánságunkat a vétel­től számított 8 napon belül jelezzük, s hogy a terméket használatlan állapotban vi. gyük vissza. Természetesen oda, ahol vettük, s a vétel he. lyének és idejének igazolásá­ra ebben az esetben is jó. ha fel tudjuk mutatni a blokkot. Az idézett szabályzat kivé. telt tesz az élelmiszerek, az egészségügyi, a kozmetikai, az alsóruházati cikkek és a gyermekjátékok esetében, amelyek cseréjét egészség, ügyi okokból tiltja. Ám ha e termékeket sértetlen gyári csomagolásban visszük vissza, akkor nincs ok a csere meg­tagadására. A könyvek cseréjét az elő. írások a boltvezetőkre bíz­zák, akik, ha hibátlannak ta. lálják a könyv valamennyi lapját, a vételtől számított 8 napon belül általában kész­séggel kicserélik. Bonyolultabb azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a cseréje, amelyeket jótál­lással árusítanak. A garan­ciáról szóló rendelet szerint ugyanis ha a termék a vásár, lástól vagy az üzembe helye­zéstől számított 3 napon be­lül romlik el, akkor nemcsak a díjtalan javíttatásra -van mód, hanem a cserére is. A jótállás azonban csak arra az esetre terjed ki, ha a készü­léket már használatba vet. tűk, s az hibásnak bizonyult. Ezért az eladók, a boltve­zetők néha nem igazodnak el, mit kell tenni, ha a vevő hibátlan, jótállással eladott termék cseréjét kéri. Ugyan­úgy ki kell cserélni — termé­szetesen csak ha még nem vettük használatba — mint egyéb, hibátlan terméket a vásárlástól számított 8 napon belül. A kereskedelmi dolgo­zók tájékozatlanságát legfel, jebb azzal menthetjük^ hogy az ilyen eset ritka: a rádiót, a televíziót, a hűtőgépet ál­talában a vétel után azonnal bekapcsoljuk, s többnyire nyomban használatba vesz. szűk a többi tartós fogyasztá. si cikket is. S ilyenkor már nem a szavatossággal, hanem garanciális jogainkkal élhe­tünk. A nyíregyházi Taurus Gumigyár laboratóriumában Kiss Katalin laboráns összenyomó ellenőrzést vé­gez a hungarocellből készülő gyermekbútorokból. (Elek Emil felvétele) TISZALÖK: Óvoda - társadalmi munkával Tizenhat OTP-lakásba köl­töztek be december 28-án Tiszalökön. Most kezdenek hozzá 12 tanácsi célcsoportos lakás építéséhez, melyeket jövő év augusztus 20-án ad­nak át. Az új tömblakások közt új utcát nyitottak a na­pokban: Váci Mihályról ne­vezték el. Az V. ötéves terv első évé­ben befejezték az iskola bő­vítését: négy tantermet — köztük kettő jól felszerelt szaktanterem — és egy tor­natermet építettek az álta­Szükségmegoldásolc Három a mozi Nyíregyházán „Hallod-e, Rozika, te, gye­rünk a moziba be! Tudok egy olyan mozit, hogy vala­mi csuda!” — énekelték a régi slágert. Mit mondhat egy mai Rozikának szíve szerelme Nyíregyházán? Tud-e ő is ilyen „csuda mo­zit?” Elszomorító látvány Ha jól körülnézünk, hát nem túl nagy a választék... A kilencvenezres megye- székhelyen három mozi van — azok közül is csak a ki­lenc évvel ezelőtt felavatott Krúdy mozit tartja valami­re a közvélemény. A Béké­re és a Móriczra sok a pa­nasz. A Móricz tulajdonkép­pen nem is mozi — a mozi­üzemi vállalat csupán bér­lője az SZMT művelődési háza nagytermének. A Béke pedig ... Hiába tatarozták, újították fel öt évvel ezelőtt, ha belül rendben is van nagyjából — az udvara, a mellékhelyiségei igencsak elszomorító látványt nyújta­nak. Emellett a vetítések minősége sem mindig kifo­gástalan. 1977. január 2-án játszott utoljára a kis Gor­kij mozi Nyíregyházán — felszámolásával az utolsó normál szélességű mozi szűnt meg. Hogy lesz-e helyette új ? Egyelőre nem igen ... száma 1975-höz képest. A Krúdyban egyébként egy-egy előadáson átlagosan 288 né­ző van, a Békében 124. Eh­hez hozzátartozik persze, hogy bizony néha kong a nézőtér, míg máskor — egy- egy sikerfilm vetítésénél — alig lehet jegyhez jutni. De hát ez a mozi sorsa... Van még pár „mozi” a vá­rosban. A városmajori mű­velődési házban hetente ve­títenek — hatvan-hetven né­zője van átlagosan egy film­nek. Emellett a peremkerü­letekben is tartanak rendsze­res vetítéseket: a borbányai művelődési házban, Nyírsző­lősön, Manda-bokorban. Itt 16 milliméteres vetítőkkel dolgoznak. Több a semminél A megyei moziüzemi vál­lalat több intézményben tart rendszeres filmvetítést a vá­rosban: a megyei könyvtár­ban például szombat dél­előttönként általános iskolá­sok számára mesemozi mű­ködik. Ezenkívül a két főis­kolán, két középiskolai kol­légiumban, a 107. és 110. szá­mú szakmunkásképző inté­zetekben tartanak hetente vetítést. A város mostani ötéves tervében nem szerepel mozi építése — sajnos, most nincs rá pénz. Terveztek néhány évvel ezelőtt az északi lakó­negyedbe egy filmszínházat — amely egyben a környék művelődési centruma is lett volna —, de csak a tervekig jutottak. Felépült viszont, és átadás előtt áll a déli vá­rosnegyedben, a Szarvas ut­cán egy új művelődési ház. A tervek szerint ennek a nagytermét is rendszeres mozielőadásokra szeretnék felhasználni, egyelőre még csak a tárgyalások folynak. A város új lakónegyedé, a Jósaváros bizony nagyon hi­ányol már egy művelődési intézményt — egyelőre azon­ban nincs rá keret. Most egy szükségmegoldáson töp­rengenek az illetékesek: az új általános iskola tágas zsi­bongójában szeretnének filmvetítéseket tartani, leg­alább hetente három alka­lommal. Kényszermegoldás ugyan — de több a semmi­nél. (tgy) lános iskolához. Már 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a nagyközség lakói az új 50 személyes óvoda építéséhez. A 2,2 millió forintos beru­házással várhatóan megold­ják Tiszalökön a gyerekek óvodai elhelyezését. Ugyanennyit költenek öt év alatt a belvizek elvezeté­sére is. Befejezik a közvilá­gítás rekonstrukcióját. 1,1 kilométer burkolt utat épí­tettek, a 800 ezer forintból 500 ezret tett ki a lakosok társadalmi munkája. 4 kilo­méteren felújították az utat 500 ezer forintért. A szenny­vízcsatorna bővítésénél ismét számíthattak a nagyközség lakóira: 200 ezer forint érté­kű munkát végeztek, s így a tanácsnak is ugyanilyen nagyságú összeggel kellett hozzájárulnia az 500 méteres szakasz Bővítéséhez. Az ipari létesítmények kö­zül az V. ötéves terv idején bővítik a HÖDIKÖT-gyár- egységet, új trafóállomást építenek a vízerőműnél, szá­rítócsarnokot és szociális lé­tesítményeket kap a Felső- Tisza-vidéki Fafeldolgozó Gazdaság kirendeltsége. Ősláp, fülemüle-költőhely, gémtelep Mit titkol a természet? Ősi nyírségi erdők, kastély­parkok, ritka madarak, ingó­láp — mintegy száz figye­lemre méltó természeti érték felsorolása az alap, amely­nek feltárásával, megóvásá. val kezdi munkáját a janu­árban újjáalakult megyei tér. mészetvédelmi bizottság. E társadalmi tanácsadó szerv tagjait kormányhatározat alapján kérik fel három esz­tendőre. A bizottság munká. jával a természetvédelmi kérdésekben a megyei tanács testületét segíti. Megyénkben most második ciklusát kezdi a természetvédelmi bizottság, amelynek munkájáról dr. Nagy Sándor főiskolai do­censsel, a bizottság elnökével beszélgettünk. — Megyénkben kilenc or­szágos jelentőségű és egy he­lyi értékű védett terület van — mondta. — A legértéke. sebb a nemzetközi jelentősé­gű bátorligeti ősláp. de je­lentős a csarodai Nyíres tó és Bábtava, a kállósemjéni in­góláp, a Mohos tó. Növény- és állattani szempontból is értékes a Beregdaróc melletti dédai erdő és a Bátorliget környéki Fényi erdő egy-egy jellegzetes része, a tarpai öregtölgyes. Természetvé­delmi értékeink között tart­juk számon a nagy ári Pető- fi-fát is. Társadalmi bizott­ságunknak az a feladata, hogy az ilyen és hasonló ter­mészeti értékeket feltárja, javaslatot tegyen a védetté nyilvánításra, és természet- védelmi szakkérdésekben vé­leményt adjon. — Egyik-másik természet- védelmi értékünk széles kör­ben ismert, mások alig. De a nem szakember számára az is kérdés, hogy tulajdonkép­pen Szabolcs-Szatmár gaz­dag-e egyáltalán természeti értékekben, s ami védettség alatt áll, az sok vagy kevés? — Megyénk természeti ér­tékekben gazdag, de ezek ko­rántsem ismertek még olyan mértékben, mint ahogy azt megérdemelnék. Bár nincse­nek itt magas hegyek, nagy­69 üzemi könyvtár, 115 ezer kötet A megyében lévő szakszervezeti, üzemi könyvtárak több mint 38 ezer dolgozó számára nyújtanak olvasási lehetősé­get. Huszonkilenc önálló helyiséggel rendelkező szakszerve­zeti könyvtár van a megyében, tizenhárom főhivatású könyv­tárossal. A nem önálló helyiséggel működő szakszervezeti könyvtárakkal együttesen a megyében már 69 könyvtári egy­ségben 115 ezer kötet között válogathatnak az üzemi olva­sók. Üj könyvekre egy év alatt mintegy félmillió forintot költenek. Jól alakul az olvasottság aránya is. A könyvtárral el­látott helyeken a dolgozók 27,3 százaléka beiratkozott olva­só. A munkások aránya — a szakmunkástanulókkal együtt meghaladja a 60 százalékot. Két évvel ezelőtt egy-egy olva­só 15 könyvet kölcsönzött az üzemi szakszervezeti könyvtá­rakból — ma ez a szám eléri a 20 kötetet. Mozi sors A jelenleg játszó három mozi befogadóképessége 1149 személy. Közülük a Krúdyban hatszázan, a Bé­kében 285-en, a Móriczban 264-en nézhetnek egyszerre egy-egy filmet. Ezekhez já­rul nyáron a Kert mozi — itt egyszerre ezer ember ül­het a nézőtéren. Ami pedig a kihasználtságot illeti: ta­valy a Krúdyban 342 ezer látogató váltott jegyet, a Bé­kében 154 ezer, a Kertben 34 ezer. A Móricz számada­tai csalókák lennének: ugyanis hetente háromszor zárt körű vetítés van. Ami az átlagos nézőszámot illeti, a moziüzemi vállalat vi­szonylag elégedett lehet: nem csökkent a mozilátogatók Térhatású tervezés Egy nagy létesítmény létrejöttét a rajz­dokumentáció elkészítése előzi meg. E ter­vek elkészítése tetemes összegekbe kerül. Érthető, hogy a tervezés meggyorsítására, költségeinek csökkentésére törekszenek, ugyanakkor a tervezés biztonságát is fokozni akarják. Kellemetlen meglepetés, ha csak a kivitelezés során derül ki, hogy például a daru pályáját egy oszlop keresztezi, vagy vé­letlenül ugyanarra a helyre tervezték a gőz­vezetéket és a nagyfeszültségű kábelt. A léptékhű modell (makett) nagyon al­kalmas arra, hogy a tervet kiemelve a pa­pír síkjából a három dimenzióba, segítsen megoldani a problémákat, mielőtt azok még a valóságban megjelennek. Ügyszólván kép­telenség a hagyományos tervekben elbújta­tott számtalan változót úgy látni egyszerre, mint ahogy azok a makett kicsinyített va­lóságában szemléletesen elénk tűnnek. A makett egy pillantással átfogható áttekin­tést ad az egész bonyolult létesítményről, követni lehet rajta az egyes üzemrészek cél­szerű elhelyezését és csoportosítását, a cső­vezetékek, közlekedési útvonalak legkedve­zőbb nyomvonalait. kiterjedésű tavak, de vannak bővizű folyók, gazdag élővi. lágot rejtő árterületek, ár­nyas ősi erdőmaradványok és múlt idők nagy tanúi, évszá­zados öreg fák. Ha valaki te­heti és bejárja a megye min­den táját, a beregi, szatmári síkságot, a folyók ártereit, a dombok aljában meghúzódó tavakat, őslápokat, akkor egy csodálatos világ tárul fel előtte. Ezeknek a területeknek mindegyike bővelkedik gaz. dag madár- és rovarvilágban. Szép számmal találunk ritka hüllőket, emlősöket, amelyek egy-egy történelmi időt idéz­nek a maguk természetessé­gében. De mindezt — sajnos — kevesen ismerik, a vonzó és érdekes területek szinte egész évben néptelenek. Ami a védett területek nagyságát illeti, Szabolcs-Szatmárban aránylag kevés ilyen van: a megye területének kb. 0,1 százaléka. Országosan körül­belül két százalék az arány. — Hogyan történhet a ter­mészeti értékek feltárása, mit tesz ennek érdekében a bizottság? — A munka nem most kéz. dődik, a természetvédelem, nek megyénkben is előzmé. ^nyei vannak. Ez azt jelenti, hogy a már nyilvántartásba vett mintegy száz természeti értéket megkezdhetjük fel­tárni, azaz részletes leírások, kai. tudományos dolgozatok­kal, népszerűsítő tájékozta, tokkal megismertetjük me­gyénk lakosságával. Szeretnénk azt is széles körben tudatosítani, hogy a védetté nyilvánításra bárki tehet javaslatot; a bizottság munkáját csak segítheti, ha minél több ilyen javaslat ér­kezik. Nem tudományosan ki­dolgozott elemzésekre gondo­lunk, hanem egyszerűen he­lyi vagy szakmai ismereten alapuló közlésre. Példaként említenék néhányat a már is­mert és természetvédelemre javasolt területek közül: a lónyai kastélypark vadgesz­tenyefasora ritkaság, a náb- rádi ősi szatmári szikes ter­mészeti különlegesség. A tiszaberceli „Maró cug” gémtelepével, a Tiszaeszlár— Tiszalök közötti folyószakasz fűz, nyár, éger erdejében lé. vő kiskócsag, bakcsó és üs­tökös gémtelepekkel, vagy a ti. szatelki Tiszapart partifecs. kés, gurgyalagtelepeikkel olyan érdekességek, amelye. két a helybeliek jól ismernek, de másoknak, a városokból, más megyékből hozzánk lá­togatóknak szinte életreszó. ló emléket, ritkaságot jelent­hetnek. Ezeket szeretnénk megismerni, megvédeni és minél több emberrel mégis, mertetni. — Milyen összegek állnak mindezekhez a bizottság ren­delkezésére? — A természetvédelem — a közhiedelemmel ellentét, ben — elsősorban nem pénzt igénylő munka. Sok esetben éppen arról van szó. hogy az adott területeket eredetisé­gükben kell megőrizni, és vi­gyázni az értékekre. Azokat az összegeket, amelyek a tér. mészetvéd elemhez elenged, hetetlenek. a megyei tanács vagy azok a gazdálkodó egy­ségek, amelyek területén az illető természetvédelem alatt álló tárgy, terület található, különösebb megerőltetés nél­kül elő tudják teremteni. Ezt a munkát nagyban segíti, hogy a természetvédelmet megfelelő törvények teszik lehetővé, kiépített szervezet segít a tanácsadásban. Csak így — széles körű társadalmi összefogással — képzelhető el, hogy utódaink is láthassák természeti értékeinket, ame. lyekért addig kell többet ten­ni, amíg a felgyorsuló tech­nikai fejlődés, nagymértékű környezetátalakulás lehetővé teszi megmentésüket, meg. óvásukat — mondta befejezé. sül a természetvédelmi bi­zottság elnöke. M. S.

Next

/
Thumbnails
Contents