Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 11. VÁSÁRLÓI KALAUZ (4.) Gyártják Tiszavasváriban Hibás minőségű élelmiszerek cseréje Egészségünk védelme érdekében sokféleképp gondoskodnak arról, hogy csak kifo. gástalan minőségű élelmiszerek kerüljenek forgalomba, mégis megesik, hogy romlott, fogyasztásra alkalmatlan ételt vásárolunk. Ilyenkor rö_ videbb úton kötelesek a boltok minőségi kifagásunkat elintézni, mint az iparcikk esetében. Míg más árukat mindig oda kell visszavinni, ahol vettük, s ennek igazolására a blokk felmutatását is kérhetik. a hibás élelmiszereket, háztartásvegyipari és kozmetikai készítményeket minden olyan üzletbe visszavi- hetjük, amelynek profiljába tartozik annak árusítása. Reklamációnkat még azzal sem utasíthatják el, hogy az adott termékeket éppen nem tartják raktáron, vásárlásunk időpontjában nem forgalmazták. A hibás élelmiszert, háztartási vegyi árut, kozmetikai cikket a bolt azonnal köteles kicserélni vagy visszavenni; a kártalanítást nem teheti függővé a KERMI szakvéleményétől. Viszont köteles a bolt minőségvizsgálatot kérni — de ezt már csak a saját tájékoztatására, a vevő kártalanításától függetlenül — akkor, ha az áru fogyasztása vagy használata az egészségre káros volt. Konzervet vagy egyéb, zárt csomagolású árut annak felnyitása után, a hibát észlelve azonnal reklamáljunk, mert ellenkező esetben nem lehet megállapítani, hogy az eleve romlott volt — tehát a szavatossági időn belül vált fogyaszthatatlanná —, vagy pedig csak a felnyitás után napokkal. hetekkel. Ha az árun a szavatossági időt — tehát azt az időt, amelyen belül még reklamálhatunk — rejtjelesen vagy egyáltalán nem tüntették fel, akkor a minőségi kifogást a bolt arra hivatkozva nem utasíthatja el, hogy lejárt a szavatossága. Viszont a gyorsan romló élelmiszerek nyílt hibáját (tehát például ha a sonka el- színeződött) csak addig kifogásolhatjuk, amíg a boltból az árut nem vittük ki. Ezért — bármilyen kényelmetlen — a gyanúsnak tűnő felvágottat, sajtot még az üzletben vizsgáljuk meg, s ha hibát észlelünk, azonnal jelezzük. A hibás élelmiszereket, kozmetikumokat és háztartásvegyipari árukat — mivel itt sem a meg javíttatás, sem a vételár leszállítása nem jöhet szóba — a bolt vagy visszaveszi, vagy hibátlanra cseréli. Másfajta árut nem vagyunk kötelesek elfogadni, sőt, a kozmetikai cikkeket a boltnak nem is szabad más termékre becserélni: vagy egyenértékű, kifogástalan minőségű cikket ad helyette, vagy a véteárat téríti vissza. Nagyhatású növényvédő szert gyártanak a tiszavas- vári Alkaloida Gyárban. Kovács Tibor és Kazimir Károly az adalékanyagok előkészítését végzik. (Elek Emil felv.) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Igazoló lap kell a műszaki vizsgán Módosul a felelősségbiztosítás díjfizetési rendszere A 42/1970/X. 27. Korm. sz. rendelet 1971. január elsejével általánosain kötelezővé tette a gépjárművek felelősségbiztosítását. Ennek értelmében: a Magyar Népköztársaság területén minden belföldi és külföldi rendszámú gépjármű üzemben tartója a gépjármű által belföldön okozott károk megtérítése céljából — az Állami Biztosítónál — felelősségbiztosításban részesül. Magyarországon a gépjármű-felelősségbiztosítás kivételével valamennyi biztosítás önkéntes jellegű. Ez a kivétel viszont fontos közérdeket szolgál: anyagi védelmet jelent a közlekedésben részt vevő gyalogosoknak, a gépjármű utasainak és a karambolban vétlen gépjármű-tulajdonosoknak egyaránt. FÉLMILLIÁRDOS KÁRTÉRÍTÉS TAVALY A gépjármű gyorsaságánál, tömegénél fogva jelentős károkat és súlyos sérüléseket okozhat. Az Állami Biztosító statisztikai adatai szerint az elmúlt évben — 1971-hez viszonyítva — két és félszeresére nőtt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján rendezett károk darabszáma és csaknem háromszorosára a kifizetett forintösz- szeg. 1976-ban több mint fél- milliárd forintot fizetett ki a biztosító a kötelező gépjár-' mű-felelősségbiztosítás alapján — 14%-kal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. pótdíjat — autósnak 200, motorosoknak 100 forintot — kell fizetnie. KÉSEDELEM = FORGALMI ENGEDÉLY CSAK KÉT HÓNAPRA A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának ki- egyenlítése továbbra is postautalványom történik. Újszerű azonban, hogy a befizetések nyilvántartására DÍJIGAZO- LÓ LAP-ot rendszeresítenek. Mind a postautalvány, mind a DÍJIGAZOLÓ LAP díjtalanul beszerezhető az Állami Biztosító valamennyi szervezeti egységénél. Üj gépjármű- vásárlásnál a tulajdonosok a forgalmi engedéllyel együtt megkapják e két nyomtatványt a gépjárműveket forgalmazó kereskedelmi szervnél. A díjfizetést a DtJIGAZO- LÓ LAP alapján a gépjárművek időszakos műszaki felülvizsgálata során a KPM Autófelügyeletének vizsga- biztosai ellenőrzik. Ha valaki nem egyenlítette ki a biztosítás féléves, éves díját, de a vizsgán a gépjármű műszakilag megfelelt, a KPM csak két hónapra hosszabbítja meg a forgalmi engedély érvényességét. Elérhetetlen jelvény? E an-e a közművelődési munkának törzsgárdája? A kérdés fölöslegesnek tűnik: persze hogy van! Jó néhány könyvtáros, művelődésiház- igazgató van szerte a megyében, akik évtizedek óta ezt a munkát végzik — minden tekintetben rászolgáltak hát a „törzsgárdatag’* jelzőre. A kérdés azonban nem véletlenül hangzott el nemrégiben a Sóstón tartott népművelői tanfolyamon. A közművelődésben dolgozók ugyanis nem számíthatnak törzsgárdajutalomra, az ilyenkor szokásos elismerésre — ellentétben a legtöbb munkaterülettel, itt nincs törzsgárdasza- bályzat... Joggal sérelmezik ezt a hosszú ideje népművelőként dolgozók — hiszen a legközelebb állók, a pedagógusok például lehetnek „törzsgárdisták”. Az ellenvetés is készen állhat: hát az a fontos, a jutalom, az oklevél? Miért kell ebből ügyet csinálni?! S a válasz: igen, fontos az oklevél is, a jutalom is! Anyagiakkal nincsenek elkényeztetve a közművelődésben dolgozók. Világos hát: aki tízhúsz évet lehúzott ebben a munkában, azt nem a gyors pénzszerzés lehetősége tartotta a pályán. Feltehetőleg szereti a munkáját, szívvel-lélekkel végzi, HIVATÁST talált. Nyilván jól jön neki minden jutalom, pluszpénz — de nem hihetjük, hogy ez vezérli, amikor a törzsgárdasza- bályzat szükségességét felveti... Kinek nem esik jól, ha öt-tíz- évenként kisebb-nagyobb ünnepségen megemlékeznek arról: ő már ennyi meg ennyi éve dolgozik eredményesen pályáján. Ha az eltelt időt nemcsak a munkája eredményei, az emlékek, a körötte élők és dolgozók megbecsülése jelzi, hanem egy szerény jelvényecske is... Apróság. De a közművelődés munkásai is ugyanolyanok mint a többi ember: néha apróságok is elkeserítik, vagy ellenkezőleg: fellelkesítik őket... T. Gy. Csokoládé-story Zeneszó mellett A FIZETENDŐ ÖSSZEG VÁLTOZATLAN fogyasztották... Egy marós viszontagságai Egy gépgyár marósa igen nagy értékű készülék elkészítésén dolgozott. Munka közben a marótárcsa három milliméter mélyen belemart az egyik horonyfal lejtős felü. letébe. A vizsgálat során meg. állapították: az illető a technológiai előírásoktól eltérően, a marást a munkadarabon alátámasztás nélkül és a megengedettnél magasabb fordulatszámmal végezte. Ezért fegyelmi büntetésül alapórabé. rét csökkentették és más gépre helyezték át. A határozat hatályon kívül helyezéséért a marós a munkaügyi bíróságon pert indított. Elismerte, hogy a technológiai utasításokat nem tartotta be, de azzal védekezett, hogy véleménye szerint az alátámasztás hiánya nem okoznat selejtet, a kár a marókés meglazulásának tudható be. A vállalat jogi képviselője a bíróságon kijelentette: a gyárnak egyelőre pénzben is kifejezhető kára nincs, de a megrendelővel szemben az eredetileg másfél éves garancia helyett három évet kellett vállalnia. A munkaügyi bíróság a maróst a fegyelmi büntetés alól azzal az indoklással mentesítette, hogy vétkességét nem látta bizonyítottnak. Szerinte a hiba okát a tanúk csak feltételezésre alapították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint a marós maga is elismerte, hogy a technológiai utasítást megszegte. Ezt annál kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni, mert a munkadarab alátámasztásának mellőzése a technológiai utasítás egyéb pontjainak megsértését is maga után vonhatta. — A bíróság nem tisztázta — hangzik tovább a határozat —, hogy a marós a megmunkáláskor milyen ■ fordulatszámmal dolgozott, a marókés megfelelő minőségű volt-e, a gyár rendelkezett-e a szükséges köszörülő bérén, dezéssel. Nem vizsgálta a bíróság a helyszíni körülményeket sem, pedig a felek előadása erre vonatkozóan is ellentétes. A marós ugyanis arra hivatkozott, hogy tőle három és fél méternyire 300 tonnás présgép dolgozott s nincs tisztázva, hogy ennek működése volt-e kihatással a marógépre. A tényállás tehát éppen a legfontosabb kérdésben nem világos, vagyis abban, hogy a marós követett-e el fegyelmi vétséget. Csak körültekintő vizsgálat után lehet eldönteni, hogy a gyárban helyesen értékelték-e a munkás magatartását, és hogy a kiszabott fegyelmi büntetés az elkövetett vétséggel arányban áll-e. H. E. Egy-egy kár nyomán a gépkocsi, stb. helyreállításához ma nagyobb összegre van szükség,,, mint néhány éve: emelkedett a szakipari munka bére, sok esetben az alkatrészek ára is. Ennek ellenére az Állami Biztosító a magánszemélyek által üzemeltetett személygépkocsik és motorkerékpárok felelősségbiztosítási díját 1977-ben is változatlanul 460, illetve 100 forintban állapította meg. 1977. január elsejével viszont megváltozott a kötelező felelősségbiztosítás díjfizetési rendszere. A jogszabály nem érinti a díjfizetés esedékességi időpontját, amely változatlanul: gépkocsiknál január 1., illetve július 1., motorkerékpároknál január 1. Kedvezően alakult az a határidő, amelyen belül az üzemben tartók pótlékmentesen tehetnek eleget díjfizetési kötelezettségüknek: gépkocsi-tulajdonosoknak az eddigi egy hónappal szemben hat hónap, motorkerékpárosoknak egy teljes év áll rendelkezésére. Ha azonban a befizetési határidőt túllépi valaki, a díjon felül jelentős Való-e kakaót inni mise, vagy prédikáció alatt? Ez volt a kiinduló pontja egy vallási vitának, amely során a csokoládét a halottidézés és a boszorkányok „kárhozatos italának” minősítették, és az ínyencség bűnének fogták fel a csokoládé fogyasztását. A történet Mexikóban kezdődött, ahol a kakaóbabnak nagyon régi tradíciója van. A XVII. sz. elején ez az ital annyira elszédítette az új Világ spanyol hölgyeit,* hogy komornájukkái az istentisztelet alatt is hozattak csokoládét, megzavarva ezzel a világi foglalatoskodással a püspök prédikációját. A püspök, figyelmeztetései után, kiközösítette az ínyenceket. A hölgyek a szomszédos és megértőbb barátoknál kerestek menedéket. A püspök a barátokat is kiközösítette. Ekkor a hölgyek cselszövésre szánták el magukat a püspök ellen, — egy egész hónapig nem látogatták a templomot. Az epizód vége az, hogy a püspök meghalt, mert megmérgezték — egy csésze csokoládéval. Több spanyol és angol egészségügyi mű bebizonyította, hogy 1 unica (kb. 30 gr) kakaóban sokkal több a zsíros és tápláló nedv, mint egy fél kg marha- vagy borjúhúsban. A kakaó, először csak vízzel készült. A kakaóport enyhén fűszerezték fahéjjal, vaníliával, ánizzsal és szegfűszeggel. Még nem ismerték a cukrászművészet alkalmazási módszereit, csak a XIX. században nyíltak meg az ilyen fajta ínyencségek előtt a titkok kapui. A csokoládét sokáig a pirított kakaóbabból készítették úgy, hogy egy agyagedényben megtörték fahéjjal együtt, valamint ánizst és paprikát tettek hozzá ízesítőül. A kapott masszát kinyújtották a kőből készült, melegített asztallapon. Azok az európaiak, akik ezt az italt a XVI. században megkóstolták, irtóztatónak találták. Ám a spanyol konyhaművészek hamarosan ízletessé tették a csokoládéitalt, fehér kukorica nedvét (tej helyett) és nádcukrot kevertek hozzá. A XVIII. században divatos lett a kakaó. A,,kávé és kakaó” házakban zeneszó mellett fogyasztották. Az orvosok gyógyhatást tulajdonítottak a kakaónak és hangoztatták, hogy a csokoládéláz, mellfájás és gyomorfájás ellen hatásos. így a kakaó 1758-ban belépett a gyógyszerek sorába. (bé) M ikor történt, hol esett meg, azt ma már senki nem tudja. Elég az hozzá, hogy réges-rég, s hogy megtörtént. Egy embert — jogosan, vagy sem, ne firtassuk, — kötéí általi halálra ítéltek. Ütött az utolsó órája. Minden készen állt a kivégzésre. A hóhér hanyag^pózban állt az akasztófa alatt, mellette az ügyész, aki folyton az eget leste (otthon felejtette az ernyőjét, s félt, hogy esni fog), a bírák pedig unott képpel szakállas vicceket meséltek egymásnak. Elővezették az elítéltet, s mint ahogy az a régi szép időkben dívott, e szavakkal fordult hozzá az ügyész: — Nos, te bűnös lélek, mielőtt felhúzunk erre a bitóra, kötelesek vagyunk meghallgatni és teljesíteni az utolsó kívánságodat. Erre kötelez bennünket nagyapáink és dédapáink szokása. Mit kívánsz hát? Egy cigarettát? Egy pohár bort? Netán egy csókot egy szépasszonytól ?... Az elítélt mélyet sóhajtott, és nagy szomorúan így válaszolt : — Nincs is már nekem több kívánságom, ügyész úr, csak ez az egy. A városunk mellett folyik el egy kis patak. Azt mondják a régi öregek, hogy ennek a csermelynek a vize valaha tisztább, átlátszóbb volt az anyai könnynél. Most azonban a part menti üzemek zavaros, mérges szennyvízétől bűzlik, fuldoklik. Ügyész úr, mielőtt örökre lecsuknám a szemem, szeretnék egy jót inni ebből a patakból. Az ügyész ránézett a bírákra, akik felhagytak a viccmeséléssel, s kérdőleg néztek vissza az ügyészre. A hóhér is abbahagyta az ásí- tozást, s ijedten pislogott. — Na nem, ezzel nem szedsz rá bennünket — mondta végül az ügyész. — Nem csúszol ki az igazságszolgáltatás kezéből. Mert annyit mi is tudunk, hogy ha csak egyetlen kortyot is innál a patakunkból, abban a minutumban visszaadnád lelked a te teremtődnek. Mert ebbe a patakba minden szennyet beleengednek, az arzéntól az antimonig. Egyszóval, nem adjuk meg néked azt a lehetőséget, hogy meghalj, mielőtt még fellógatnánk a bitóra. Kérj hát másvalamit! — Már megbocsásson, ügyész úr, de nem! Maguk kötelesek teljesíteni az én utolsó kívánságomat. Hacsak nem akarják megsérteni a nagyapák és dédapák szokását! — Elhallgass, beste lélek! — ordított rá a feldühödött ügyész, majd gúnyosan így folytatta: — Azt remélted, hogy tudod majd húzni-ha- lasztani a halálod óráját? Fájdalom, csalódást kell okoznom neked: most jelent meg a rendelkezés, hogy minden part menti üzem haladéktalanul köteles elkezdeni a víztisztító berendezés építését. Amint végrehajtják a határozatot, a víz újra tiszta lesz, te pedig megihatsz akár egy vödör vizet is anélkül, hogy kockára tennéd az egészséged. Mi pedig majd még magasabbra húzunk. hogy jobban lássanak !... Imigyen beszélt a derék ügyész, majd elrendelte a kivégzés elhalasztását. Telt-múlt az . idő. Az ügyészt már rég elvitte az infarktus, a hóhér nyugállományba került, az elítélt pedig várta, egyre csak várta, mikor épülnek meg végre azok a víztisztító berendezések. Végül, miután túlélt három börtönigazgatót — tudvalévőén hosszú életű emberek — ő is megtért őseihez. Mondják, hogy mielőtt kiadta lelkét, ilyesmit suttogott: „Való igaz, nincs olyan kár, hogy valakinek haszna ne lenne belőle”. De nem értették pontosan, mert az elítélt már száz év körül járt, s régóta akadozott a nyelve... Fordította: Antal Miklós Hcxszkija Cselebanov: Az utolsó kívánság %
