Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-04 / 29. szám
1977. február 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A KERESKEDELMI SZERVEKNEK A FŐ HANGSÚLYT AZ ÁRUELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRA, A TÉNYLEGES KERESLETHEZ VALÓ RUGALMASABB ALKALMAZKODÁSRA, AZ ÉSSZERŰ KOCKÁZATVÁLLALÁSRA, AZ IPARI VÁLLALATOKKAL VALÓ JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KELL HELYEZNI. (A megyei pártbizottság 1976. december 21-i határozatából.) A választékosabb áruellátásért A MEGYE EGYIK LEGNAGYOBB kereskedelmi szervezete a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat, amely 1977-ben várhatóan egymilliárd forint értékű árut forgalmaz majd üzlethálózatában, nyolc- van-kilencven millióval többet, mint egy évvel korábban. De nemcsak mennyiségi, hanem jelentős minőségi javulásról is szó van, amint azt az 1977.-évi vállalt üzlet- politikai célokról szólva Ivanov István, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat igazgatója elmondta. Az egymilliárd tekintélyes szám — s ez elsősorban városaink bolthálózatát érinti: Nyíregyházán mintegy 700 millió forint értékű árut kínálnak (egyedül a Nyírfa Áruházban közel 270 millió forint értéküt), a többit Kisvárdán, Mátészalkán és Záhonyban. A tervek szerint a lakosság 400 millió forintért vásárol majd ruházati cikkeket a vállalat boltjaiban s 700 millió forintért vegyesiparcikkeket. — A nagy összegeket, s jelentős növekedéseket — a lakosság pénzbevételeinek rendszeres növekedése eredményeképpen — az utóbbi években már megszoktuk — mondja az igazgató. — Most ezért az igényesebb ellátásra, a jobb áruválasztékra törekszünk, és szeretnénk bizonyos sajátos igényeknek is megfelelni: könnyíteni a nők háztartási munkáján, speciális cikkekkel segíteni a második műszakot, s szeretnénk jobban kedvére járni a szabad idő kulturáltabb eltöltését tervező családoknak is, különböző ruházati, kempingcikkekkel és más célszerű eszközökkel. Javítani kívánjuk a lakáskultúra érdekében adott kínálatunkat is. De ezenkívül jó néhány más célt is megfogalmaztunk üzletpolitikai irányelveinkben: javítjuk és szervezettebbé tesszük a házhoz szállítást, a vásárló lakásán kérésre üzembe helyezzük a nagy értékű tartós fogyasztási cikkeket, előbbre szeretnénk lépni egyes építkezési vasáruk és lakásfelszerelési cikkek előjegyzéses vásárlásának megszervezésében is. A VÁLLALAT TÖREKVÉSEI AZ idei tervekből .elsősorban az egyes korosztályok számára szükséges főbb árucikkek tervezett ellátásával érzékelhető. Mint az igazgató elmondta: különösen nagy figyelmet fordítanak a csecsemőknek és a kisgyermekeknek való cikkekre. A vállalat felmérései szerint mintegy 35 ezer bölcsődés — és óvodás gyermek részére vásárolnak a vállalat szaküzleteiben. A korábbinál többet szereznek be tipegőkből, kocsigamitú- rákból, alsó és felső kötött garnitúrákból, felsőruházati árukból. A 19—26-os méretű gyermekcipőkből a hagyományos szállítókon kívül a Corsó Nagykereskedelmi Vállalattól és a SZÖVÁRUTÓL is jelentős mennyiségeket szereznek be, s bővítik az együttműködést a gyermekcipőket is gyártó nyírbátori cipőgyárral. Jelentős összegekkel emelik a gyermekbútorok beszerzését — ebben jobb kínálatot ígérnek. A 6—14 éves korú gyermekek számára körülbelül 10 százalékkal több és a kereslethez jobban igazodó árut szereznek be. Gondot fordítanak arra, hogy jóval a szezon előtt beszerezzék az iskolaruházati cikkeket, köztük a mind nagyobb számban szükséges iskolaköpenyeket, amelyekből mintegy tízezerre már megrendelés történt. E korosztálynál szintén a cipőkkel volt korábban a legtöbb gond, ezért is rendeltek a helyi iparnál 27—28-as méretűből a korábbinál többet. A KERESKEDELEM SZÁMÁRA a legösszetettebb igény — a divat iránti érzékenység és az új iránti nagy érdeklődés miatt — a 15—24 éves korosztály elképzeléseinek megfelelni. Figyelembe veszik azt is, hogy a fiatalok többsége nem keres, tehát olcsó, de a gyors divatváltozást követő cikkek beszerzése is fontos. A kereskedelmi vállalat számít a farmeröltözék divatjának további hódításával, s ezért például lányok és fiatalasszonyok számára hatezer farmernadrág és szintén nagy mennyiségű divatos felső kötöttáru és cipő beszerzését készítették elő. A speciális igényeken kívül a kereskedelem szempontjából is számottevő az összlakosság közel felét jelentő 25—60 éves korosztály, amely igényeinek elsősorban az új mérettáblázat teljes skálájának bemutatásával kívánnak megfelelni. Ruhát, cipőt egyaránt nagy tételekben szereznek be a hagyományos kereskedelmi partnerektől és a vállalat számára dolgozó ipari szövetkezetekből, iparvállalatoktól. Gondot fordítanak arra is, hogy az igényesebb — egyes cikkek terén az extra — kínálatot is lehetővé tegyék. Erre a célra Nyíregyházán szakboltot alakítottak át. Természetesen gondolnak a nyugdíjas korosztályra is, a „konzervatív”, az évtizedek divatjával dacoló egyszerűbb ruhákból, cipőkből is beszereznek — megfelelő árakon. RÉGI GOND OLDÓDIK MEG Nyíregyházán: saját gépkocsival szervezik a bútor házhoz szállítást, sőt a Bizományi Áruház Vállalattal közösen a használt bútorok cseréjét is. A számottevően növekvő bútorforgalomban várhatóan elérik a tízmillió forintos nagyságrendet az iparcikkkiskereskedelmi vállalat külön rendelése, elsősorban olyan bútoroké, amelyek a bútorértékesítő vállalat kínálatából hiányoznak. Lényeges, hogy amikor a vállalat 1977. évi üzletpolitikai terveit elfogadták, a tervegyeztetések révén a megrendelések mintegy 90 százalékát már lekötötték — tehát a tervek nem egyszerűen óhajt fogalmaznak meg, a lakosság ellátása az alapvető cikkekből biztonságos. A vállalat árpolitikájában lényeg, hogy a központilag meghatározott árszínvonalat megtartják, s ezen belül számos, a lakosság számára kedvező állandó, vagy időszakos ármérséklést hajtanak végre, például: kismamacipőknél. 1500 forintnál olcsóbb férfiöltönyöknél, fiú- és lányka felsőruházati áruknál, iskolaköpenyeknél — ezek tehát az alacsonyabb jövedelmű családokat érintik kedvezően. A vállalat 5,5 millió forintos kockázati alapjából a „Nyírfa-péntek” és a különböző akciók részesednek — ami egyben azt jelenti, hogy körülbelül ilyen összeget takaríthat meg a vásárlóközönség, ha igénybe veszi a vállalat kedvezményes vásárait. . Marik Sándor A Nyírség Ruházati Szövetkezet termében Zsurakovszki János- né szalagkéses géppel NSZK-exportra kerülő női ruhákat szab. (Gaál Béla felvétele) | Kállósemjén zárszámadás előtt Nyereség homoktalajon Rekordtermés almából — Háromezres tejhozam A KÁLLÓSEMJÉNI ÜJ ÉLET TERMELŐSZÖVETKEZET IRODÁJÁBAN NAGY A SÜRGÉSFORGÁS. FEBRUÁR KÖZEPÉN TARTJÁK A ZÁR- SZÁMADÓ ÉS TERVTÁRGYALÓ KÖZGYŰLÉST. MÉG JAVÁBAN FOLYIK A SZÁMOLÁS, A TERVEZÉS. A TERMELŐSZÖVETKEZET FÖAGRONÓMU- SA, MÉSZÁROS JÁNOS A TAVALYI GAZDÁLKODÁSRÓL BESZÉL. — Egy évvel ezelőtt egyesültünk a Virágzó Föld Szak- szövetkezettel. Első és legfontosabb feladatunk az új termelési szerkezet kialakító, sa volt. A volt szakszövetkezeti tagokkal együtt duplájára. 137-re emelkedett a dolgozó tagok száma és minden, kinek munkát kellett adni. Nem törvényszerű, de a legtöbb közös gazdaságban az egyesülést követő évben visszaesik a termelés. Kál- lósemjénben nem így történt. — Most készülő tervünkben nyolc-tízszázalékos tér- ( melésnövekedést tervezünk, termelési szerkezetünk változtatása nélkül — kapcsoló, dik a beszélgetésbe Tar Bálint, szövetkezeti párttitkár. 1973-ban 36 500 forint volt az egy tagra jutó jövedelem. Ezt a szintet most is tartjuk. Zárszámadáskor a munkadíjon felül közel tíz százalék nyereséget is kifizetünk. Jó gazda módjára Homoktalajon gazdálkodnak. Ez minden évben megkívánja a szerves és műtrágyázást. Öntözni csak kis területen, néhány hektáron tudnak. A talaj, és környeze. ti adottságok ellenére kimagasló eredményeket értek el. Az egyesülést követően csökkentettük a termelésbe vont növények számát — mondja Benke László ágazatvezető. A kalászosok közül 311 hektáron termesztettünk búzát, közel háromszáz hektáron kukoricát. Ezenkívül még napraforgót vetettünk. Búzából 28 mázsát takarítottunk be hektáronként, kukoricából 38 mázsás átlagot értünk el. Almából rekordtermést, 242 mázsát szedtek le egy hektárról, pedig a 21 hektáros gyümölcsös harmadán negyven éven felüli fák teremnek. Ezt a magas termést a jó tápanyag-utánpótlásnak. a korszerű növényvédelemnek és nem utolsósorban a hosszú idő óta az almásban dolgozó gyümölcstermesztő brigádnak köszönhetik. Dohányt negyven hektáron palántáz- tak és 17 mázsás átlagot értek el, burgonyából pedig 23 hektáron átlagban 160 mázsa gumót szedtek fel. — Jól beleillik szövetkezetünk termelési szerkezetébe a Dobozok Budapestre Takmimmij A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában Petruska Irén és Benke Mihályné az Egyesült Izzó részére gyárt dobozokat. (Hammel József felvétele) „A lucernatermesztés időszerű kérdéseiről” tartottak előadást Nyíregyházán az MTESZ-klubban. A téma időszerű, sőt talán kissé időn utáni, mert megyénkben feltűnően kevés lucernát termelnek. íme: Szabolcs-Szatmárban 153 ezer szarvasmarhát tartanak nyilván, 14 ezer hektár a pillangós növénnyel bevetett területtel. A szomszédos Hajdú megyében 132 ezer szarvasmarhára 31 ezer hektár pillangós terület jut. Lu- cernamag-termesztésben is jóval az országos átlag alatt vagyunk. Szolnok megyében például hektáronként 4 mázsa magot is termelnek, megyénkben a 2 mázsás átlagot is alig tudják elérni. Közismert, hogy megyénk a búza és a kukoricatermesztésben sokat lépett előre, más növényi kultúrák is fejlődésnek indultak az utóbbi években. E fontos takarmánynövényből azonban aggasztóan kevés terem. A szakemberek az állattenyésztés fejlődésével nem növelték párhuzamosan a lucernaterületet. Pedig e fehérjetakarmánytól nagyban függ a tej- és hústermelés. 1972-ben 1681 hektár lucernamag termesztésére kötöttek szerződést mezőgazda- sági üzemeink. 1974-ben már 2830 hektár volt a szerződött terület, de csak 734 hektárról takarítottak be magot. Javítani kellene a szerződéses fegyelmet is. A termesztésnek megvan minden anyagi és technikai feltétele. Növelték a lucernamag felvásárlási árát. Igaz, tavaly lucernamagból a szükségleteknek csak a felét tudták kielégíteni, idén azonban elegendő mag áll a vetni szándékozók rendelkezésére. Az elmúlt évben is főleg azért volt kevés mag, mert keveset termeltek megyénkben, saját igényeinket sem tudtuk kielégíteni. Találóan mondta a tanácskozáson az egyik szak ember: „Az a baj, hogy több helyen nem tudatos magtermesztéssel, hanem alkalom- szerű és véletlenszerű magfogással foglalkoznak.” örvendetes, hogy idén van elegendő mag, s földterületet is bőven lehet kiválasztani. A kiválasztás fontos, mert van olyan terület, amely takarmánytermesztésre alkalmas, de magtermesztésre nem. Sok mezőgazdasági üzemben a határmezsgyéken, kis parcellákon termelnek lucernát. Szükség van a táblásításra, a nagyüzemi termelésre. Nemcsak országos, megyei törekvés is, hogy növelni kell a szarvasmarha-állományt, fokozni a tejtermelést. Megfelelő takarmánybázis, több lucerna nélkül ez aligha valósítható meg. (nábrádi) húszhektáros szamócaültet, vény is. Ez főleg nyár elején foglalkoztatja a tagságot. Ötmillió állat- tenyésztésből A területhez viszonyítva nagy volumenű az állattartás a szövetkezetben. Szarvas- marhára szakosodtak és ősz. szesen 278 darab az állomány, amiből 55 a tejelő tehén. — A magyar tarka tehenek — mondja a főagronómus — 162 ezer liter tejet adtak a múlt évben. Tehenenként elérik a háromezer literes átlagot. Üszővel fejlesztettük az állományt, összesen hetven magyar tarka van tehenészetünkben. Erre az évre 3100 liter fölé kívánjuk emelni az átlagot. A hizómarha. és te- nyészüsző-állományt szabad tartásos módszerrel tenyésztjük. Tizenhárom hónapos korukra elérik az 500-550 kilogrammos súlyt. Tavaly 189 hízott marhát adtunk le, 3 millió 900 ezer forintért. Az értékesített tejjel együtt több, mint ötmillió az állattenyésztés árbevétele. Magas színvonalú gyepgazdálkodás Az állattartáshoz szükséges szálas és szemes takarmányt teljes egészében a szövetkezet termeli meg. Magas színvonalú legelő- éa gyepgazdálkodást folytatnak, a tejelő szarvasmarhákat tavasztól őszig legeltetik. — Nincs még pontos számadatunk a szövetkezet árbevételéről, nyereségéről — folytatja Tar Bálint. — Egyet azonban már most elmondhatok: a tavalyihoz hasonlóan az idén is jó évet zárunk, a tagok jövedelme emelkedni fog. Sípos Béla Hatszázezer kerékpár évente Csepelről A jövő év vége helyett már ez év decemberére befejeződik a kerékpárgyártás rekonstrukciója a Csepel Művek jármű- és konfekcióipari gépgyárában. A mintegy félmilliárd forintos beruházást most gyorsított ütemben valósítják meg, s így a munkálatok egy évvel korábban fejeződnek be. A csepeli jármű- és konfekcióipari gépgyárban ebben az évben összesen 330 ezer kerékpárt állítanak elő, mintegy hetven típusban. 1984-ben, vagyis a rekonstrukcióra felvett hitel visszafizetésének évében 600 ezernél is több kerékpár kerül le itt a futószalagokról.
