Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 27. Rurffnnvaválnrmtáe A MÉK vásárosnaményi exporttelepén megkezd- DUI gUIIjardlUgalaa ^ék a prizmában tárolt 65 vagon burgonya felszedését. A válogatás után megyei és fővárosi ellátásra szállítják. (Elek Emil felvétele) 888 vagon húst ettünk meg tavaly ÚJDONSÁGOK AZ IDEI ELLÁTÁSBAN Szalámikból, szalonnákból és más húskészítményekből mintegy 30 féle, tőkehúsból több, mint 510 vagonnal került tavaly a megyei fogyasztók asztalára. Erről a mennyiségről, illetve választékról a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gondoskodott, ahol a napokban készítették el az 1976-os év mérlegét. Az alapanyaghiány tavaly az első félévben nehézségeket okozott az ellátásban. A második félévre megváltozott a helyzet. A vállalat kezdeményezésére 142 szövetkezet — 123 tsz, 9 ÁFÉSZ és 10 szakszövetkezet — kezdte meg a szerződés- kötést júliusban a kistermelőkkel és a háztáji gazdaságokkal állattartásra. így az év végére a vállalat közel 694 millió forint értékű árut termelt. Ez idő alatt 124 ezer hízott sertést, 44 770 vágómarhát, 45 ezer süldő malacot, 73 900 juhot és 1200 lovat vásárolt. Legfontosabb feladatát, a megye húsellátását a kezdeti nehézségek után kielégítően oldotta meg a vállalat. Az 510 vagon tőkehús mellett 378 vagon húskészítményt is fogyasztottak a szabolcsiak. Legjobban a kolbász ízlett (116 vagonnal), de sokan kérték a szalámikat, hurkaféléket, vörösárukat — virslit, parizelt, — szalonnákat. Legkevésbé a viszonylag drágább főtt, füstölt készítményeket keresték. Ezekből mindössze 18 vagonnal kelt el tavaly. A belső húsellátás mellett jelentős exportforgalmat is lebonyolítottak. Szarvasmarhából 10 ezer 800-at indítottak útnak szovjet és nyugati megrendelők részére. A felÖtezer kijózanítas Hároméves a nyíregyházi detoxikáló Kereken három évvel ezelőtt kezdte meg működését Nyíregyházán a detoxikáló, népszerűbb nevén a kijózanító állomás. Ez idő alatt több mint ötezer ember fordult itt meg, havonta 130—150-es átlagban. Az első évben 1611, ezt követően 1975-ben már 1720, aztán örvendetesen csökkenő tendenciát mutató- an az elmúlt esztendőben 1557. Az eddigi munka elemzése is elkészült, ami nagy segítséget jelent mind az egészségügyieknek, s mindazoknak, akiknek bármi köze van alkoholhoz. Az első és legfontosabb megállapítás, hogy a legforgalmasabb napok a szabad szombatokat megelőző pénteki, illetve a szombati napok. Egyébként alig volt olyan nap, aifUkor. ne került volna valaki a kijózanítóba. A leggyakrabban á2 állomásról, az autóbuszvárótól,4s néhány közismert kocsmából történt beszállítás. A kezeltek között viszonylag kevés a nő, a három év alatt 349-et vittek be. Előzetes baleseti sebészeti ellátás után 488 személy került a detoxikálóba, ami mutatja, hogy mennyire összetett eseteket eredményezhet a túlzott szeszfogyasztás. A mentők összesen 341 részeget vittek az állomásra, a legtöbben rendőri kísérettel érkeztek ide. A részegek igen komoly terhet rónak a kórházra. A belgyógyászaton és a baleseti sebészeten kötik le az ágyakat, a személyzetet. Hangoskodásuk, gyakorta garázda magatartásuk is zavaró, az osztályok nyugalmát dúlja fel. Nem egy esetben csaknem életveszélyben lévőktől vették el a helyet. Az elmúlt évről jegyezték fel, hogy 50 olyan kezelt is volt, aki az állomáson már háromszor is megfordult. A detoxikáló állomás ezek esetében a területileg illetékes tanácsokat tájékoztatja, és javasolja az érintettek gondozásba vételét. A jövőben az itt dolgozó orvosok úgy kívánják fejleszteni a munka színvonalát, hogy mindazokkal, akik másodszor kerülnek be, távozás előtt alaposan elbeszélgetnek, s igyekeznek fényt deríteni az italozás okaira. A nyíregyházi kijózanító eredményes munkáját igazolja különben az a jó kapcsolat, amely közte és a rendőrség között alakult ki, s amit a kapitányság átiratában is úgy említett, mint a közrend védelmében kifejtett jó hatású együttműködést. vásárolt 1200 ló csaknem teljes egészében külföldi értékesítésre került. Franciaország például ennél jóval többet is átvenne. Juhból 22 800- at vittek külföldre, a többit hizlalásra és a jerkeállomány fejlesztésére visszakapták a tsz-ek. A felvásárolt süldőmalacok közül 10 ezret hizlalásra adtak ki termelőszövetkezetekhez. A többit saját hizlaldájukban helyezték el. 1977-ben több állat felvásárlását, exportálását és feldolgozását tervezik. A hús- készítmények közül az olcsóbb — a kilogrammonként 52 forintnál nem drágább — gyártmányok az összes termelés 60 százalékát teszik majd ki. Az egyenletes áruellátás érdekében az ipar megfelelő mennyiségű, minőségű vágóállatot kér a mezőgazdasági üzemektől és kistermelőktől. Az idén 145 ezer sertés, 44 ezer vágómarha, 60 ezer juh, 62 ezer süldőmalac, és 1500 ló felvásárlását tervezik. Még az első félévben hat új termék próbagyártását kezdik meg a nyíregyházi üzemekben. A Budapesten kikísérle_ tezett nyelvrolád, zselici és somlói felvágott, Tisza-kol- bász, nyelves hurka és máj- sajt egyelőre kisebb mennyiségben kerül a fogyasztók asztalára. Ha ízleni fog. a második félévben megindul a sorozatgyártásuk. (házi) Milliós céljutalom a cigánytanulók segítéséért Külön elismerés a legjobb pedagógusoknak Legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott: külön céljutalomban részesítik a cigánytanulókkal eredményesen foglalkozó pedagógusokat. Az oktatáspolitikai célok egyik fontosabb feladata a tankötelezettségi törvény végrehajtásának javítása. Ez elválaszthatatlan a cigánytanulók jobb iskolai gondozásától. A megyében a cigánytanulók aránya eléri a 12 százalékot. A velük való foglalkozás a pedagógusokra az átlagosnál nehezebb feladatot hárít. Az Oktatási Minisztérium megyei szabályzat kidolgozását javasolta a cigánytanulókkal foglalkozó pedagógusok céljutalmazására. Ennek alapján, a megyei szükségleteknek megfelelően, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságával egyetértésben készítették el a jutalmazás megyei szabályzatát. A céljutalomra azok a nevelők tarthatnak igényt, akik — óvoda, iskolára előkészítő, általános iskola, kisegítő iskola és foglalkoztató iskola, napközi otthon, diákotthon, nevelőotthon — keretében tanulócsoportot vezetnek, s ahol a cigánytanulók száma a csoport létszámának ötven százalékát eléri. vagy meghaladja, illetve a 30-nál magasabb létszámú tanulócsoport esetében a cigánytanulók száma legalább tizenöt. A cél jutalomra a pedagógus akkor jogosult, ha nevelőmunkáját az oktatás-nevelés eredményessége, az értelmileg, idegileg sérült tanulók felzárkóztatását biztosító tervszerű tevékenység jellemzi, s a tanulók nagy többsége megfelel a tantervi követelményeknek. Ezen túl fontos, hogy a cigánytanulók a foglalkozásokon rendszeresen részt vegyenek, s. a tanévi mulasztásuk ne haladja meg a foglalkozás^ napok — középaráhyos — 20 százalékát. Fontos megjegyzés, hogy a cigánytanulókkal való foglalkozásért kapott céljutalomban részesülők nem zárhatók ki az iskola 5 százalékos bérfejlesztési és az 1; százalékos jutalmazási keretéből. A céljutalom fedezetét a bérmaradvány alkotja, melyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága az idén és évenként mintegy 1 millió forintban hagyott jóvá. Az előzetesen elkészült költségvetés szerint a megyében az 54 önálló cigány- tanulócsoport vezetőjének 270 ezer, a 23 iskolára előkészítő cigány-tanulócsoport vezetőjének 34 500 forint jutalmat terveztek. 324 ezer forintot osztanak majd ki 81 általános iskola nevelőinek, ahol a cigánygyermekek aránya meghaladja az ötven százalékot. A további összegeket — a kitűzött eredmények elérése után — iskolai napközikben, kisegítő osztályokban, nevelőotthoni általános iskola és óvodai csoportokban munkálkodó pedagógusok kapják. A céljutalmazás feltételeit részletesen tartalmazza a határozat. Intézkedik arról is, hogy az iskola- igazgató feladata a tanévnyitó értekezleten az érintett tanulócsoportok kijelölése, s a meghatározott időszakokban az eredményvizsgálatok elvégzése is. Á szabályzat rendelkezéseit a mostani, 1976—77-es tanévben alkalmazni kell. Minden év május 10-ig — a tanácsok tájékoztatásával egy- időben — felterjesztik a céljutalomra javasolt pedagógusokat a járási hivatal, illetve a városi tanács vb művelődésügyi osztályára. A cigánytanulók neveléséért járó különjutalmakat a tanévzáró értekezleten adják át a pedagógusoknak. P. G. Nyíregyházán is „lessék választani!“ A Magyar Rádió népszerű tánczenei versenyén, a „Tessék választani!” című műsor soron következő február 28-i adásában 26 új magyar táncdalt mutatnak be a hallgatóknak. Az este 19 óra 30 perckor kezdődő műsor érdekessége, hogy az ország öt városának — köztük Nyíregyházának — szavazatai alapján dől el a dalok helyezésének sorsa. A városok egymással is vetélkednek. A legnagyobb létszámú közönséget kiállító és a legjobban tippelő városok egy-egy színvonalas könnyűzenei műsort nyernek Hofi Géza és Kovács Kati vendégszereplésével. A körkapcsolásos adás nyíregyházi színhelye a Bessenyei György Tanárképző Főiskola nagyelőadója, ahol a 12 tagú szakzsüri a közönséggel együtt hallgatja meg a műsort és adja le szavazatát. Válaszok a tapsra — ezt a címet is viselhetnék a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vendégkönyvei, melyek lapjain az itt járt művészek, írók köszönik meg a színház, a közönség fogadtatását. Évenként csaknem negyedmillió ember fordul meg a nyíregyházi színházban. A vendégkönyvben olvasható üzenetek tulajdonképpen nekik szólnak. Sok neves vendége, együttese volt a színháznak az utóbbi tíz-tizenöt évben. Járt itt a dagesztáni állami tánc- együttes, a Gavrilov szovjet táncegyüttes, a szkopjei jugoszláv néptánccsoport, a The Elower Potmen angol beat- együttes, a kazah művész- együttes, a nyugatnémet Müncher all Stars dixieland együttes,- a rostocki egyetem kórusa, a íéningrádi filmhar- mpnikusok, Jürgen Jürgens neves karmester az NSZK- ból, az olasz Sassari város kórusa, Rhoda Scott, Gidon Kramer, Igor Ojsztrah, s több világjáró művész. ELLENŐRZÉS UTÁN Börtön — árdrágításért Rendszeresen tart átfogó vizsgálatokat a megyei tanács kereskedelmi osztálya a kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezeteknél. A múlt évben végzett vizsgálatok közül egy Tiszalökön volt. Sorra elemezték a szövetkezet tevékenységét: a forgalom alakulását, összetételét, a fejlesztés, a szolgáltatás, a dolgozókkal való foglalkozás dolgait és jelentősebb hibát nem észleltek. Aztán az ármunka került terítékre és egyre-másra bukkantak elő a hibák, a szabálytalanságok. Mindjárt az elején kiderült, hogy már a sZufűtksret árterve sem volt jó: sok általános, éiméietí— jellegű megfogalmazás szerepelt benne, nem tartalmazott számszerűsített árréstervet, az általános célok sem voltak számszerűsíthetők. A rossz terv rányomta bélyegét a gyakorlati ármunkára. A nagykereskedelem által közölt minden filléres árváltozást követtek és ez azt jelentette, hogy egyetlen év alatt 656 árutasítást adtak ki: például ugyanarra az árura annyit, ahány boltban az előfordult. A bútoroknál minden egyes cikkre adták az utasítást, ám a változások közlésekor nem érvénytelenítették a régi árakat. A bútorok esetében mindig kihasználták a maximális lehetőséget, sőt néhány termék ára a megengedettnél is magasabb volt. Az Apolló fotelek árát Szabolcsi Zita árcsoportvezető állapította meg 2210 forintban, pedig csak 2010 forintért lehetett volna adni. Borús Endre, az árosztály vezetője — anélkül, hogy ezt ellenőrizte volna — tudomásul vette és így hagyatta jóvá az ÁFÉSZ elnökével is. Borús sem végezte Jobban a munkáját, mint árcso- port-zezetője, ő a Borostyán he- verőK' árát állapította meg 180 forinttal drágábban darabonként. Az átfogó Vizsgálat természetesen nemcsak ai iparcikkekre terjedt ki, hanem az élelmiszerekre is. A zöldségboltban kiderült, hogy Bordás Béla boltvezető a Desire burgonyát 3,20 helyett 3,50- ért, a kisvárdai rózsát 3,50 helyett 4 forintért, a gülbábát 4,50 helyett 5 forintért adta. és ez a több, mint 80 mázsa burgenyání’ jelentős összegű árdrágítást jelent. A Tisza étterem vezetője, Bé- nyei György és volt helyettese, Skorván Lászlóné az apróhús árát kalkulálták rosszul, s ezzel 1245 adag brassói aprópecsenye árát drágították meg adagonként 1 forint 70 fillérrel. Az ellenőrzés nyomán indult büntető eljárás a Tiszalöki ÁFÉSZ öt dolgozója ellen. Ügyükben a napokban hozott Ítéletet a Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa. Árdrágításban mondta ki bűnösnek Bordás Bélát, aki 4 hónap, Bényei Györgyöt, aki 6 hónap és Skorván Lászlónét, aki 4 hónap börtön- büntetést kapott. Bordást 4000, Bényeit 5000, Skorvánnét 2000 forint pénz mellékbüntetésre Ítélték, Bordást 2500, Bénveit és Skorvánnét 1000—1000 forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezték. Borús Endrét 4000. Szabolcsi Zitát 2000 forint pénz főbüntetésre ítélte a bíróság gondatlanságból elkövetett árdrágításért. A szabadság- vesztést valamennyi vádlott ese- i ~n ,z ev próbaidőre felfüggesztették. (balogh) Több neves író kézírását is őrzi a színház vendégkönyve. Tamási Áron 1961-ben az Űj írás irodalmi estjén vett részt Juhász Ferenccel és Váci Mihállyal. Veres Péter 1966. április 15-én írta be a következő sorokat: „Életemben először vagyok ebben a színházban és az isten, vagy ha úgy tetszik, a végzet tudná megmondani, hogy jövök-e ide még egyszer. Az ember, ha a hetvenbe fordul, ne csináljon nagy terveket." Váci Mihály utolsó nyíregyházi „üzenete” is megtalálható a vendégkönyvben. 1970. március 5-én írta és „rajzolta” a bökver- set, amikor Keres Emil színművésszel egy irodalmi est vendégei voltak a színházban. Váci Mihály karikatúrát idéző portrét rajzolt a vendégkönyv lapjára és mellé ezeket írta: „Ezen a kevesen senki ne keressen olyan vonást, amely fellelhető Kérésén.” / A vendégkönyv írói elismeréssel szólnak a színházról, a közönségről. Honthy Hanna 1963-ban, majd három évvel később is járt a nyíregyházi színházban. Azt írta: „Nagyon vidámak vagyunk és boldogok, mert a nyíregyházi közönség felejthetetlenül kedves és hálás.” Egy NDK-béli kórustag véleménye: „Egy kórus számára ilyen művészetkedvelő és hozzáértő városban való fellépés nagy boldogságot jelent.” Talán már alig emlékszünk rá, hogy a színház neves sportrendezvények színhelye is volt. 1961-ben itt rendezték meg a Magyarország— Német Demokratikus Köztársaság nemzetek közötti válogatott asztalitenisz-versenyt. A szövetség nevében Bérezik Zoltán és társai köszönték meg a szíves fogadtatást. S ki az, aki nem csak dicsért, kért is? Két évvel ezelőtt Jancsó Adrienne a vendégkönyv lapjára azt írta: „Bárcsak egyszer .adna az ég egy jó zongorát is a színháznak.” S adott, a Filharmónia jóvoltából. Tavaly óta már a félmillió forintot érő hangversenyzongorán játszanak a színházban fellépő művészek. A zongora egyenesen Japánból érkezett. Vendégkönyv a közönségnek Zongora Japánból
