Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 26. Hándoktól Benkig Hire költik a község pénzét ? Száz belépő E zekben a napokban száz szabolcs-szat- mári pedagógus kap váratlanul egy-egy olyan levelet, amely hivatalosnak és magánjellegűnek is tekinthető. Feladója a Jósa András Múzeum, tartalma pedig mindössze egy apró, ám annál nagyobb meglepetést szerző papírlap. Bélyegzővel ellátott múzeumi belépő, amely tulajdonosát arra jogosítja, hogy 1980-ig díjtalanul látogathatja a megyei múzeumok kiállításait, rendezvényeit. A Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályának javaslatára az országban sok helyen élnek most ezzel a lehetőséggel a múzeumok, s megállapítható, hogy nem az alkalmankénti két-há- rom forintok kiadásától akarják mentesíteni a tanárokat. Nem valamiféle anyagi kedvezményről van szó, ehhez elég a címzettek listáját végignézni. Megyénkben olyan oktatókat jutalmaztak ezzel az apró figyelmességgel, akik iskolákban, szakkörökben, vagy művelődési házakban már eddig is sokat tettek a múzeumi gyűjtemények népszerűsítéséért, részt vesznek a helytörténeti-honismereti gyűjtő- és feldolgozó munkában. S még egy céljuk van ezeknek a belépőknek, mégpedig az, hogy a rendszeres múzeumlátogató tanárok az általánostól a főiskoláig a diákok, hallgatók figyelmét is felhívják egy-egy sikeres rendezvényre, esetleg csoportos látogatást szerveznek. Ha rajtuk keresztül így alakul ki jobb kapcsolat az iskolák és a múzeumok között — ez lesz a belépők legnagyobb haszna. (be) Változatos programot állítottak össze megyénk fiataljainak az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodában. Idén először indítanak különvona- tot a verőcei Expressz-majá- lisra. Április 29-e és május 1-e között 400 munkásfiatal vehet részt Szabolcs-Szat- márból a tábor rendezvényein. Az első napon sportversenyeket szerveznek, este a Neoton és a Skorpió együttes koncertjét hallgathatják meg a fiatalok. A második napon divatbemutató és kulturális műsor szerepel a programban. A három nap alatt hegyi túrára és hajókirándulásra mennek a csoport tagjai. Ha megkedvelik a fiatalok ezt a programot, nyáron még több alkatommal szervez ilyen utat az iroda. A belföldi kirándulásokon gyakran mennek a diákok a Százezrekkel gazdagodtak a mándokiak, mert szemfülesek voltak a helyi termelőszövetkezetek vezetői. Beszélget az egyik miskolci vállalat főnökével, aki arra panaszkodott, hogy a közelben összekötő utat építettek, és a „nyakukon maradt” egy csomó kő. — Mi tudnánk hasznosítani — mondta a tsz-elnök. Ez volt a válasz: — Legyen a maguké, szállítsák el. A község egyik, több mint egy kilométer hosszú, sáros, gödrös utcáját kikövezték, aztán megkeresték a KEMÉV közelben dolgozó építésvezetőjét: „Egy úthengerre lenne szükségünk.” Az úthengerért a tsz homokkal fizetett. A nagyközségi közös tanács állandó, szinte napi kapcsolatot tart a tsz-szel, az ipari szövetkezettel, és az ÁFÉSZ-szel. Kölcsönösen tá. jékoztatják egymást a gondokról és az eredményekről, együtt döntenek a forintok hasznos befektetéséről. A tanács időnként nemcsak véleményt, javaslatot, hanem segítséget is kér a helyi gazdasági vezetőktől. Szükség van a kölcsönös támogatásra, hiszen a tanács gazdálkodása kihat a szövetkezetek gazdálkodására, és viszont. A dinamikusan fejlődő ipari szövetkezet éves nyereségének 6 százalékát fizeti be a községfejlesztési alapra. Ez az ösz- szeg tavaly 121 ezer forint volt, idén várhatóan 140 ezer forint lesz. A hatékonyabb gazdálkodásnak közvetve a Balatonra és az Északi-középhegységbe. A tavaly novemberi ifjúságpolitikai határozatot követően még több kedvezményt nyújt az Expressz a résztvevőknek. A középiskolás fiatalok közül igen sokan veszik igénybe ezt a lehetőséget. Például a fehér- gyarmafTZalka Máté Gimnázium minden tanulója jelentkezett az egyhetes Eger környéki kirándulásra a tavaszi szünet végén. Idén is indítanak külön- vonatot a szegedi ifjúsági napokra. Július 1—3-a között Sopronban is ifjúsági napokat rendeznek. Idén először Gyulán is randevút adnak egymásnak az ország fiataljai, s megyénkből is több százan vesznek részt ezeken a programokon. (t. k.) lakosság is hasznát veszi. A tanács pedig útépítésekkel, kommunális beruházásokkal segítheti ugyancsak közvetve a szövetkezet termelését. Erre az évre csaknem 12 millió forint a nagyközségi közös tanács költségvetési alapja. Talán kevesen tudják, hogy ez az összeg több forrásból tevődik össze. Benne van a tanács saját pénze, a lakossági adó. a szövetkezetek adója, a pénz felét, 6 millió forintot, a megyei tanács utalta át a mándokiak gazdálkodásának segítésére. A tucatnyi millióból fenntartják az iskolákat, a kommunális berendezéseket, részben ebből épült a napokban átadott új vágóhíd és ebből fedezik a belvíz elvezetését. Egyébként a belvizes munkák finanszírozd, sára a tervidőszak végéig 14,5 millió forintot ad Mán- doknak a megyei tanács. A helyi tanács másik anyagi forrása a fejlesztési alap, amely ebben az évben ötmillió forint. Nagyobb részét a 8 tantermes iskola építésére fordítják. A következő évek fejlesztési alapjának jelentős részét leköti a közművesítés. A rend kedvéért említjük, hogy a közös pénzből tervszerűen és arányosan kapnak a társközségek is. A tanács kasszáját bővítette az ÁFÉSZ, amikor tavaly kifestette a benki iskolát. Közös beruházással építették a gázcseretelepet. A termelőszövetkezet olajkutat épített Mándokon, újabban a tüzelőolajat házhoz szállítják a tsz gépjárművel vei, segítik ezzel a tanács szolgáltatásfejlesztési politikáját. Idén bővíti a tsz a tejivóját, hogy a tejtermékek mellé hentesárut is fel tudjanak szolgálni a reggelizőknek. Utóbbi tevékenység a fogyasztási szövetkezet profiljába jobban illik, de a mándokiak nem a formaságot tartják elsődlegesnek, hanem azt, hogy „ki, hol és miben tud beszállni a község fejlesztésébe.” Az ipari szövetkezet építőbrigádjai, szállítómunkásai például az említett iskola építésén végeznek társadalmi munkát a következő hetekben. A négy község lakói az idén hárommillió forint értékű társadalmi munkával segítik a tanács gazdálkodását. Utóbbi szót hangsúlyozzuk, mert a tanács koordináló tevékenységével a négy községben a pénzt nemcsak felhasználják — gazdálkodnak is vele. Nábrádi Lajos Expressz-majális Verőcén Hová utazhatnak a fiatalok? Üzemi konyha a tsz-ben. A székelyt Búzakalász Termelőszövetkezetben 70—80 dolgozó étkezhet kényelmes körülmények között az új tsz-étkezdében. (E. E. felv.) Értékes szellemi és tárgyi emlékekkel gazdagodott a megye kassai sírjára és a rodostói emléktáblára. Mivel gazdagodtunk? — A megyei levéltár legértékesebb, Rákóczi által kiadott dokumentumait mutatta be a bejárati folyosón elhelyezett tárlókban. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a vajai Rákó- czi-emlékbizottság egyetemi és főiskolai diákkörök, valamint középiskolai tanulók részére pályázatot hirdetett, melyre húsz pályamunka érkezett. Erre az időre készült el a vajai múzeum új állandó kiállítása, mely a tiszántúli hadjáratról, Rákóczinak a néphagyományban őrzött alakjáról, s a mai élő Rá- kóczi-hagyományról szól. Molnár Mátyás, vajai múzeumigazgató országos második helyezést elért forgató- könyve alapján készült a „II. Rákóczi Ferenc élete és a szabadságharc” című vándorkiállítás. melynek megvalósításához a Kulturális Minisztérium járult hozzá. Tájház Tarpán — S végül, Tarpán felavathattuk a tsz és a nagyközségi tanács közös erőfeszítése nyomán létrejött, a megyei múzeumok igazgatósága rendezésében megnyílt tájházat. Itt a település nagy szülöttének, Esze Tamásnak adózik a kiállítás egy része. Az évforduló során értékes alkotásokkal gyarapodott a vajai múzeum gyűjteménye. A tarpai tsz Tarpa címerével díszített selyemzászlót, Fehérváry József fafaragó, György Árpád, Németh Mihály, Váci András, Veszprémi Endre egy-egy képzőművészeti alkotását juttatta el a múzeumnak. P. G. Kézzel varrják a színes futball-labdá kát a Előzetes tájékozódásunk szerint az országos Rákóczi- emlékbizottság kiemelkedőnek minősítette az 1976. évi Rákóczi-emlékév szabolcsi eseményeit. Minek tulajdonítható a magas elismerés? — kérdeztük dr. Németh Pétertől, a Jósa András Múzeum igazgatójától. — Az elmúlt évben, II.* Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából rangos eseménysorozat volt megyénkben. Az a tény, hogy megyénk volt a szabadságharc kirobbanásának, s bukásának színhelye, megyénk adta a népi, egyúttal nagyúri vezetőit, ez a terület volt éveken keresztül a szabadságharc gazdasági bázisa, — lehetőséget adott arra, hogy méltóan ünnepeljük a fejedelem születésének 300. évfordulóját. — Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy e vidéken éltek, s ma is élnek a legszebb Rákóczi-mondák, a múzeumi hálózat egyik intézménye, a vajai Vay Ádám Múzeum immár egy évtizede a kor eseményeinek egyik legrangosabb helye, kutatóbázisa. Tulajdonképpen az 1975 végén Vaján megtartott Thököly- emlékünnepség vezette be a Rákóczi-emlékévet. Ezt követően Martsa István szobrászművész „Kuruc talpasok” című alkotásának felavatása lehetővé tette, hogy a legjobb Rákóczi-kutatók Vaján találkozzanak. így került sor 1976 januárjában a vajai—nyíregyházi Rákóczi tudományos ülésszakra, Kö- peczi Bélának, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének elnökletével. Ez a tudományos ülésszak vezette be az országos ünnepségeket. Országos és nemzetközi visszhang — Nyíregyházán rendezték meg, külföldi résztvevőkkel, a II. honismereti nyári egyetemet, ahol kilenc előadás foglalkozott a szabadságharc korával. Két kiránduláson is részt vettek a hallgatók, a megyén túl megismerkedhettek Borsod- Abaúj-Zemplén Rákóczi- emlékhelyeivel is. Egy kirándulócsoport a szlovákiai Borsival és Kassával. Itt említem még a természetjárók emléktúráját, melyen ötszázan vettek részt az ország különböző vidékeiről. — A vajai múzeum tizenkét Rákóczi nevét viselő iskolának, úttörőcsapatnak, s a Franciaországi Magyarok Szövetségének juttatott el hímzett zászlószalagot. Hímzett selyemszalaggal díszített babérkoszorú került Rákóczi Export Szakolyból Alig másfél éve, hogy ipari üzemet létesítettek a kis nyírségi községben. A Budapesti Nyereg- és Szíjgyártó Szövetkezet itt hozta létre első vidéki részlegét. A rövid betanulási idő után az ötven nőből álló kisüzem exportra termel. Két fő termékük a vászon sportszatyrok és a futball-labdák. Ebben az évben több, mint 30 ezer termék készül tőkés exportra. Kiss Mária, az üzem legfiatalabb dolgozója a sportszatyrok varrását végzi. nők. (Elek Emil felvételei) A Rákóczi-emlékév után
