Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 25. Megyeszerte javítják az utakat Sebesség- és súlykorlátozások az alsóbbrendű utakon Kátyúk, váratlanul feltűnő repedések, deformálódások nehezítik a közlekedést me­gyénk és az ország útjain. A változékony, szokatlanul csapadékos tél gyors hőmér­séklet-változásaival január­ban idézte elő a hibák jelen­tős részét. A február 18-ára kialakult helyzet szerint: a 4-es főút­vonalon Záhony térségében, a 41-esen Vásárosnamény és az országhatár között, a 49- esen Csenger körzetében és a nyírbátori átkelési szaka­szon fokozott óvatosságot igényel a közlekedés. Ezeken a részeken a keletkezett hi­bák nagysága még nem köve­teli meg a sebességkorláto­zást. A KPM Közúti Igazgatóság a járművezetők biztonsága és a további útrongálódás meg­akadályozása érdekében a legveszélyesebb, közel 80 ki­lométeren sebesség-, illetve további 20 kilométeren se­besség- és súlykorlátozást ve­zet be. A korlátozás elsősor­ban alsóbbrendű utakra ter­jed ki. Megyénk területén egy főútvonalon, a 491-es Győrtelek és Tunyogmatolcs közötti szakaszán rendeltek el sebességkorlátozást. Az új KRESZ szabályai szerint a veszélyt egykilomé- terenként szükséges táblák kai jelölni. Szabolcsban az érintett 100 kilométeres hosz- szon ez közel 1 millió forin­tos befektetést igényelne. Er­re azonban nincs lehetőség, ezért az igazgatóság a főbb útburkolatoknál és becsatla­kozásoknál állított föl ideig­lenes jelzőtáblákat. Mivel megye egész területén előfor­dulhatnak szórványosan ká tyúk és más hibák, ezért a közlekedés fokozott figyelmet követel. A rongálódások javításán 14 kátyúzó gépcsoport­tal dolgozik az igazgató­ság. A munkában részt vesz a Kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat egyik brigádja is. A helyre- állítás két ütemben zajlik. Először — április 15-i határ­idővel — kijavítják a na­gyobb hibákat, figyelembe véve az utak forgalmát, fon­tosságát. Ezt követően azo­kon az útszakaszokon, me­lyek a hagyományos kátyúzá­si stb. módszerekkel nem ja­víthatók, aszfaltszőnyeget borítanak le. Menetdalversenyt rendez a 15 nyíregyházi Ifjú Gárda alegység részére a KISZ vá­rosi bizottsága és az Ifjú Gárda városi parancsnokság. Az alegységek március 18-án délután versenyeznek a vá­rosi parancsnokság vándor­serlegéért és a dicsérő okle­vélért, melyet a tavaly, első alkalommal megrendezett versenyen a Kossuth-szakasz szerzett meg. A szakaszok háromnegyed négytől kezdő­dően 3 percenként indulnak egymás után az előre kisor­solt sorrend szerint. Ütjük az építőipari és vízügyi szak- középiskolától halad az Árok utcán át egészen a 110-es szakmunkásképző intézetig. Gyülekezni az ÉVISZ udva­rán kell. A menetdalverseny része a „Képzési év legjobb alegysége” cím megszerzésé­nek. A munkát megnehezíti, hogy a január közepétől le­hullott csapadék miatt nem lehetett megfelelően fenntar­tani az utakat. A burkolatra felhordott sár pedig a közle­kedőknek jelent nagy ve­szélyt. Az állami gazdasá­goknak és termelőszövetkeze­teknek ezért ügyelniük kell arra, hogy a mezőgazdasági járművek kerekeiről min­den esetben tisztítsák le a sa­rat. Ha erre nincs lehetőség, vagy véletlenül mégis szeny- nyeződés kerül az útfelület­re, akkor a burkolatot kell letisztítani. Az elmúlt hét napos, szá­raz időjárása kedvez a javí­tási munkáknak. Csapadékos, hideg napok beköszöntésével azonban változhat, romolhat a helyzet. Erről — szükség esetén — tájékoztatást ad a KPM Közúti Igazgatóság. Művészeti hetek '77 Gazdag program márciusban Március 1-én kezdődnek a már hagyományos művészeti hetek a megyeszékhelyen. A hónap során a Kossuth szak- középiskolában Fábián Zol­tán író, dr. Czine Mihály iro­dalomtörténész, és Sellei László előadóművész részvé. telével tartanak rendhagyó irodalomórákat Ady Endré­ről. Szinte a hónap minden hetére jut egy-egy kiemelke­dő zenei esemény: emlék­hangversenyt szentelnek Ko­dály Zoltánnak, a Móricz Zsigmond Színházban a Bu­dapesti Filharmóniai Társa­ság, a megyei könyvtárban pedig a Magyar Fúvósötös ad koncertet. A kőszínházban két alka­lommal is színre kerül Er­kel Bánk bánja, Melis György Kossuth-díjas opera, énekes vendégszereplésével. A könnyűzene híveit a Ber- gendy-együttes szórakoztatja majd, a kicsinyeknek mese­játékot ad elő a gyermek­színház, és eljön Nyíregyhá­zára a Bóbita bábegyüttes is. A mozikban egy héten át néhány kitűnő filmmel Laíi­novits Zoltánra emlékeznek, a Jósa András Múzeumban Csizmadia Zoltán festőmű vész és a Prágai Műszaki Múzeum kiállítására kerül sor. Berczeller Rezső Mandari. nos nő c. szobrát avatják fel a szabadtéri színház park. jában, a művész kisplaszti­kái alkotásait ugyanekkor a kőszínház galériájában mu­tatják be. Vándorkiállításo­kat juttatnak el a nyíregyhá­zi üzemekbe, népdalesteken láthatjuk Jancsó Adrient, Faragó Laurát és Béres Fe­rencet, tapsolhatunk a Va­sas tánccsoportnak, és Tarka szőttes címmel közös műsor­ban lép fel a Kállai kettős, valamint a Szabolcs-Volán népi táncegyüttes. Akik pedig maguk is sze­retnek táncolni, március 26 án, „kivilágos kivirradtig’ mulathatnak Nyíregyházán a Városi Művelődési Központ­ban, ahova az Igrice együttes invitálja táncházba a farsan­golókat. (barkóczi) RENDELETEK a telekgazdálkodás új rendjéről Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete alapján ez év január 1-től megszűnt az állami tulajdonban álló, ma­gánerőből beépíthető lakó-és üdülőtelkek értékesítése — a hagyományos családi ház­zal beépíthető lakótelkek ki­vételével. Ezzel összefüggés­ben a Minisztertanács janu­ári határozata szabályozza a lakosság lakás- és üdülőépí­tése telekellátási rendjét, s a központi intézkedések alap­ján tíz miniszteri rendelet és módosító intézkedés jelent meg ugyancsak januárban. Az új jogszabályok alapján az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban Paksi Gábor, a minisztérium területrendezési és fejleszté­si főosztályának vezetője saj­tótájékoztatón ismertette a telekgazdálkodás új rendjé­nek legfontosabb tudnivalóit. Utalt arra, hogy a kormány intézkedésére 1969-ben be­vezetett telekellátási rendszer eredményeként lényegében megszűnt a telekfelhalmozás és a spekuláció. A telekárak emelkedése azonban — ha mérsékeltebben is — folyta­tódott. Ennél fogva a telek­árak emelkedéséből származó munka nélküli jövedelem megakadályozása és a tulaj­donviszonyok szocialista jellegének erősítése érdeké­ben vált időszerűvé az álla­mi telekértékesítés megszün­tetése és helyette az állami telkek tartós használatba adásának bevezetése. Az azonos elbírálás elvé­nek megfelelően a Minisz­tertanács határozata intézke­dett arról, hogy egyidejűleg ugyancsak január 1-től a ta­nácsi értékesítésű, valamint az OTP-lakásokkal beépített állami. telkek értékesítése is megszűnjön. Az állami lakó- és üdülő­telkek tartós használatba adásának részletes szabályai­ról az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az igaz­ságügyminiszter közös ren­delete intézkedett. Célja, hogy elősegítse a tervszerű te­lepülésfejlesztést, a hatékony telekgazdálkodást, kedvez­ményekkel ösztönözze a te­lepszerű, többszintes építke­zéseket, a lakásépítő szövet­kezet révén, a munkáslakás­építési akcióban és az OTP- beruházásban megvalósuló egyedi többszintes lakóház­építkezéseket. A beépítetlen állami telkeket a tanácsok adják tartós használatba az építkezési kötelezettséget vállaló lakás-, üdülő- és ga­rázsépítő szövetkezeteknek, az építőközösségek tagjai­Tulajdonjog helyett tartós használat Kedvezmények a fizetésnél Hi a helyzet öröklés esetén ? nak, illetve egyes állampol­gároknak. Az állami telek tehát nem képezi adás-vétel tárgyát, s a tartós használatról kötött szerződés érvényben marad a telken létesített épület fenn­állásáig, de legalább 50 évig. A szerződés megkö­tése előtt a leendő hasz­náló használatba vételi dí­jat fizet, ami a telek for­galmi értékénél kisebb is le­het, de lényegében annyit kell fizetni, mint amennyibe az államnak került a telek tulajdonjogának megszerzé­se és a terület kialakításá­nak, előkészítésének költsé­ge. Ennek megfizetésére azon­ban különböző kedvezménye­ket nyújtanak. Többek között az OTP lakásépítési kölcsönt nyújt a díj megfizetésére minden telepszerű többszin­tes lakóházépítésnél, a lakás­építő szövetkezet útján, a munkáslakásépítési akcióban és az OTP beruházásában megvalósuló egyedi többszin­tes lakóházépítkezésnél kész­pénzben tehát csak az épí­tési költség előtörlesztési há­nyada terheli az építtetőt, a többit pedig a szokásos ka­mattal 25—30 év alatt tör- lesztheti az OTP-nek. A saját szervezésű, egyedi többszintes lakóházak és cso­portos korszerű családi házak esetén az építkezésben részt vevő sokgyermekes családok, munkások, fiatal házaspárok, valamint a kedvezményes bányász, pedagógus, állami gazdasági stb. lakásépítési akciók keretében építkezők­nél a használatba vételi dí­jat legalább tíz százalékkal kell mérsékelni, ami a szo­ciális, jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján a díj .30 százalékát is elérheti. Ezeknél a lakásépítési for­máknál a tanács nyújthat részletfizetési kedvezményt, amely szerint a szerződés megkötése előtt a díjnak csak a felét kell megfizetni, s a fennmaradó összeget három év alatt kamatmentesen tör­leszthetik. A tanács révén OTP-kölcsönhöz is hozzájut­hatnak az érdekeltek, s így csak a díj 30 százalékút kell megfizetni a szerződés meg­kötése előtt, a többit 6 szá­zalékos kamattal .4—8 év alatt törleszthetik. A telekhasználati jogot nem lehet másra átruházni, nem lehet eladni, de a telken létesített épület eladható, örökölhető, elcserélhető, el­ajándékozható, s ilyen ese­tekben automatikusan az új tulajdonost illeti meg a hasz­nálati jog, amelyre természe­tesen új szerződést kell kötni a tanáccsal. Örökösödés ese­tén pedig nem kell illetéket fizetni a tartós használatba adott telek után. Az építésésügyi és város- fejlesztési miniszter új ren­deletet adott ki a cseretelkek­ről, valamint a telekalakítási és építési tilalom elrendelé­séről. Ez az intézkedés lehe­tővé teszi, hogy az építési tilalom alatt álló telek tulaj­donosa, amennyiben építkez­ni kíván, cseretelket kapjon a tanácstól. Fontos intézke­dés az is, hogy ezután az építési tilalom elrendeléséről szóló határozatot minden esetben közölni kell az érin­tett tulajdonosokkal, haszná­lókkal. Üzemi lapikbai olvastuk Milyen vállalásokat tet­tek megyénk üzemeinek, ter­melőszövetkezeteinek fia­taljai a Nagy Októberi SzocL alista Forradalom 60. év­fordulójára? Erről olvasna- tunk részletes tudósítást a Szabolcsi Ifjúság februári számában. Közli a lap a forradalmi ifjúsági napok programját is. melyet a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulója tesz még ünne­pélyesebbé. Új rovatokkal gazdagodik a fiatalok lapja. A Szabolcsi Ifjúság figyelemmel kíséri: miként valósítják meg a fia­talok megyénkben a KISZ akcióprogramját. Februártól új rovatokkal jelentkezik a lap: „Az edzett ifjúságért”, a ,,Cselekvő ismeretszerzés ', a „Hogyan éljünk?” hasáb­jain a fiatalok elmondják vé­leményüket. elgondolásai­kat. Ez utóbbi rovatban elő­ször a Kelet Áruház fiataljai fogalmazzák meg: miként formálják ők a közösséget, mik a legfontosabb problé­máik, hogyan töltik szabad idejüket. Üj rovat még az „Elhangzott az ifjúsági par­lamenten", amelyben min­dig egy-egy konkrét helyről számol be a lap a fiatalok élet- és munkakörülményei­ről. Tavasszal egy újabb lakó­negyed építését kezdi meg a nyíregyházi lakásépítő és fenntartó szövetkezet — ol­vashatjuk a szabolcs-szatmári szövetkezetek lapjában. A nyíregyházi Ságvári-telepen 200 lakás felépítését terve­zik, az első ötven lakás ala­pozásához áprilisban látnak hozzá. A Kert közi lakóne­gyedben már 52 család köl­tözött be az új lakásokba, to­vábbi 130 átadására április­ban és májusban kerül sor. Idén 200 lakás alapozását kezdik meg ezen a lakótele­pen. A munkáslakások építé. sére most is nagy figyelmet fordítanak: 36-ot már építe­nek, 86 előkészítését meg­kezdték. Földbe süllyesztett garázsokat is készít a lakás­építő szövetkezet, s ha bevá­lik, az első széria után to­vábbi 230-at építenek belő­le. Egy másik írásból azt tud­hatjuk meg, hogy még 1977- ben új szövetkezeti ABC- áruházat adnak át Apagyon, Tyúkodon, Nyírbogáton, ib- rányban, Napkoron és a nyíregyházi Ságvári-telepen, 8 élelmiszerboltot nyitnak Nagykállóban, Nagyszállá­son, Kálmánházán, Űjfehér- tón, Tornyospálcán, Nyírpa­zonyban, Nyírturán és Vá- sárosnaményban. Iparcikk- és vegyesboltot négy-négy településen adnak át. A Kelet-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat lapja első oldalon számol be arról, hogy 112 szocialista brigád 1574 dolgozója csatla­kozott a csepeli munkások felhívásához. Újszerű kezde­ményezéssel hívták fel ma­gukra a figyelmet a gumi­gyári építkezésen lévő 6-os főépítésvezetőség dolgozói: belső szocialista szerződést kötnek az építkezésben részt vevők, az építők, a szállítás, a tmk, az ipari főépítésveze­tőség. Naponta egymillió fo­rint termelési értéket állíta­nak elő, s náluk egy óra ál­lás 125 ezer forint kiesést je­lent. Vállalták, úgy szerve­zik meg a munkát, hogy egyetlen percre se kelljen le­állni — ezt segíti a belső szo­cialista szerződés. A szakszervezeti bizalmiak első tanácskozásáról is be­számol a lap. A beszámoló­ban elhangzott: a KEMÉV idei terve 596 millió forint, ami 8 százalékos termelésnö­vekedést jelent, s átlagosan 6 százalékkal növekszik a dol­gozók bére. A bizalmiak ta­nácskozásán megválasztot­ták a vállalat társadalmi bí­róságát, melvnek elnöke Ma- lachovszkv Ödön lett. Tudó­sít a lap arról is. hogy felke­reste a vállalatot V. Vaszil- jev. az ungvári pártbizottság első titkára. 2,2 milliárd forintot költe­nek a záhonyi átrakó körzet fejlesztésére 1983-ig — hang­zott el a Minisztertanács ülésén. A Záhonyi Körzeti Átrakó lapja közli: az idén 300 millió forintot fordítanak beruházásokra. Az egyik leg­nagyobb értékű létesítmény Fényeslitkén épül: az új északi rendező pályaudvar hivatott a kilépő normál ko­csik és a beérkező üres ko­csik rendezésére. Az északi rendező pálya­udvar első szakaszát már ez év végén átadják. Eperjcs- kén bővítik a darus átrakót, a Budapest—Záhony közötti vasúti főútvonal második vá­gányát Komoró és Tuzsér kö_ zött is megépítik, korszerűsí­tik a vontatási telepet, foly­tatják a gépesítést: Eperjes- kén a fedett ömlesztett átra­kónál cserélő vágányt építe­nek, Záhonyban a darabb­érük átrakásának gépesíté­sét fejlesztik. A számítóköz­pont átadása és a szociális ellátás javítása tartozik még az elkövetkezendő évek leg­fontosabb feladatai közé Zá­honyban. Frank Ibolya, Ádám Erzsébet és Barta László, a nyíregyházi papírgyár dol­gozói óránként kétezer hullámpapírdobozt készítenek a svájci kivágógéppel. (Gaál Béla felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents