Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄCJ 1977. február 24. HIT KELL TUDNI (2.) \ n mezőgazdasági szövetkezeti járadék nyugdíjra történő átcseréléséről — Ha a járadékos minden okmányt, tanácsi igazolást be­szerzett, a szolgálati idő be­számításánál van-e más meg­kötés? — A mezőgazdasági jára­dékos igazolt szolgálati ideje akkor vehető figyelembe, ha a szolgálati idő között öt év­nél hosszabb megszakítás nincs. Ha öt évnél hosszabb a megszakítás, a szolgálati idő akkor vehető figyelembe, ha o megszakítás után újabb ötévi szolgálati időt szerez, vagy ezen az időn belül meg­nyílik a joga az öregségi, il­letve a rokkantsági nyugdíj­ra. — Ezzel kapcsolatos példa: aki 1929-től a felszabadulásig cseléd, vagy napszámos volt, a felszabadulás után pedig mint földhöz juttatott önállóan gazdálkodott, és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetbe csak az 1960-as években lé­pett be, a felszabadulásig igazolt munkaviszonyt — az esetleges katonai szolgálatot, hadifogságot — abban az esetben lehet szolgálati idő­ként a nyugdíj megállapítá­sánál figyelembe venni, ha a járadék megállapításáig leg­alább öt szolgálati évet szer­zett. Más szóval a járadék megállapításáig öt naptári éven át szükséges igazolni az évekre megállapított munka­egységet, illetve 1967. január 1-e után az előírt munkana­pok teljesítését. — A jobb megértés érde­kében ez utóbbiakkal kap­csolatban mondhatnánk-e konkrét példát? — A járadékos öregségi nyugdíját akkor igényelheti, ha 1929. január 1-től 1944. de­cember 31-ig mezőgazdasági, napszámosként volt foglal­koztatva és évente legalább 150 napot dolgozott. Ezt kö­vetően 1960 novemberéig ön­állóan gazdálkodott, de 1960. december 1-től szövetkezeti tag volt, és öregségi járadé­kának megállapításáig, 1967- ig a szükséges munkaegysé­get minden naptári évben teljesítette. A példa szerinti igénylőnek az öregségi jára­dék helyett öregségi nyugdíj állapítható meg, mivel a fel- szabadulás előtt napszámos­ként eltöltött idő a nyugdíj megállapításánál figyelembé vehető. Nem kizáró ok, hogy 1945—1960-ig nem állt mun­kaviszonyban. Alapvető, hogy 1960-tól a járadék megálla­pításáig figyelembe vehető öt év szolgálati időt megsze­rezte, így az öregségi nyug­díjjogosultsághoz szükséges legkevesebb idővei rendel­kezhet. i­— Van-e más mód, lehető­ség a nyugdíjjogosultsághoz szükséges legkevesebb szol­gálati idő megszerzéséhez? — Az 1975. évi II-es szá­mú törvény lehetővé teszi az öregségi járadék helyett öreg­ségi nyugdíj megállapítását abban az esetben is, ha a já­radékos a szükséges szolgála­ti időt a járadék megállapí­tása után szerezte meg. Eb­ben az esetben a járadékos kérheti azoknak a naptári éveknek a beszámítását, ame­lyekben a kötelező munka­egységet, illetve munkanapo­kat teljesítette, és a nyugdíj­járulékot utólag megfizette. — A rendeletnek ez a ré­sze tartalmaz-e feltételeket? — Igen. A beszámítást a jogszabályok csak akkor te­szik lehetővé, ha: az öregségi járadékot 1973. január 1-e előtt állapították meg, és az öregségi járadékosnak a já­radék megállapításának idő­pontjától számolva legalább öt év elismerhető szolgálati ideje van. így a kérelem alapján a beszámítható szol­gálati időt figyelembe véve a járadékos öregségi nyugdíjra jogosult. Itt is csak a teljes naptári év beszámítását lehet kérni, legfeljebb annyi nap­tári évet, hogy az egybeszá­mított idő a tíz évet elérje, de a tizenegy évet már ne. A nem teljes naptári év beszá­mítását nem lehet kérni. A beszámításra kért utolsó nap­tári évnek azokat a hónap­jait, amelyeknek egybeszámí­tásával a szolgálati idő a 10 A közelmúltban hangzott el a nyíregyházi 107. sz. ipa­ri szakmunkásképző intézet aulájában Kocsis Albert (he­gedű) és Szabó Csilla (zongo­ra) hangversenye. Mi adott ennek a hangversenynek je­lentőséget? Az a tény, hogy ez a hangverseny nem a meg­szokott hangverseny-látoga­tó közönségnek szólt, hanem azoknak az ipari tanulóknak, akik pár év múlva a mun­kásosztály derékhadát fogják képezni. Mit mondjunk a művé­szekről? Világjáró művészek, akiket széles e világ ünnepel, akik eljöttek a munkásfiata­lokhoz, hogy feltárják előttük a muzsika szépségeit. Műso­évet meghaladja, nem lehet figyelembe venni. — A mezőgazdaság terüle­tén sok az olyan asszony, aki elhalt férje után özvegyi já­radékban részesül. Az özve­gyi járadék átváltható-e öz­vegyi nyugdíjra? — Igen, amennyiben a jog­szabályok figyelembevételé­vel az elhalt jogszerző a már korábban említett feltételek­kel rendelkezett. — Az öregségi járadék nyugdíjra történd átváltásá­hoz hány szolgálati évre van szükség, és ha az átváltásnak nincs akadálya, milyen ösz- szegben részesülhet a koráb­bi járadékos? — A járadék megállapítá­sához szerzett hat év szolgá­lati idő és a beszámítani kért járadékos idő együttesen öregségi nyugdíjjogosultságot ad. A járadéknak a nyugdíj­ra történő átcserélése esetén a nyugdíj legkisebb összege attól függ, hogy mennyi a fi­gyelembe vehető munkavi­szony. A rendelet értelmében 1977. január I-e után az öreg­ségi nyugdíj legkisebb össze­ge 1070 forint, ha azonban az igénylőnek az öregségi nyug­díj megállapításához a szol­gálati ideje termelőszövetke­zeti tagság beszámításával van meg, 970 forint. A nyugdíjátcserélés iránti igényt a lakhely szerint il­letékes Társadalombiztosítási Igazgatóságnál kell az erre a célra rendszeresített nyomtat­ványon benyújtani. ruk ízelítőt adott a zene kü­lönböző korszakaiból Corelli- től Bartókig és Kodályig, mégpedig olyan értékes szá­mokkal, melyek könnyen megtalálták az utat az ifjú­ság leikéhez... Azt hiszem, hogy ennek a munkás ifjúságnak lelkes tapsa ért annyit számukra, mint a fényes hangverseny- termek közönségének meg­szokott tetszésnyilvánítása. Köszönet érte! Köszönet az Országos Filharmóniának is, hiszen nem kis anyagi áldo­zattal hozza létre ezeket az ifjúsági hangversenyeket, amiket most még itt egy ér­tékes ajándékzongorával is megtetézett. Vikár Sándor Világjáró művészek a szakmunkásképző intézetben Az elmúlt év­ben 1 millió négyzetméter kártolt szövet készült a Ma­gyar Posztó­gyár nagykállói gyárában. Az exportra szánt termékek gon­dos minőségi vizsgálaton es­nek át. A ki­sebb javítható hibákat javítja a kivarró asz­talnál Tóth Margit és Fe- rencz Mária. (Hammel Jó­zsef felvétele) Modem, automata gépsorok segítik a termelést a Kisvárdai Baromfifeldolgozó és Értékesítő Vállalatnál. Felvételünkön: Kiss Zsuzsa állítja be a kopasztógé­pet, ame,ly négyezer szárnyast kopaszt le egy óra alatt. (Gaál Béla felvétele) NAPIRENDEM: Nyíregyháza vendéglátása és közétkeztetése Háreius 21-re hívták össze a városi tanácsot A Nyíregyházi Városi Ta. nács Végrehajtó Bizottsága szerdán tartotta ülését. Első. ként a városi tanácsülés elé terjesztendő napirendeket vi_ tatták, meg, majd a termelés, ellátásfelügyeleti osztály ve­zetője számolt be a megye- székhely vendéglátásáról és a közétkeztetés helyzetéről. A 94 ezer lelket számláló Nyíregyháza dinamikus fej. lődése, a 35 ezer munkás, a 20 ezer diák, a növekvő ide­genforgalom egyre nagyobb követelményeket támaszt a vendéglátás, a tömegétkezte­tés javítására. A IV. ötéves terv során meggyorsult a fej­lődés: mintegy 8000 négyzet- méterrel bővült a hálózat és minőségi változás is történt. A korábban jellemző kis. kocsmák száma csökkent, he. lyettük korszerű éttermek, presszók épültek. Ebben az időben épült a Körút étterem, a jósavárosi presszó, a Hotel Szabolcs, a Columbia, az Aranyszarvas, a Márka, a Tölgyes és a vendéglátás for­galma elérte a 290 millió fo­rintot. Ez az időszak hozott kedve, ző változást az áruforgalom öszetételében is: csökkent az ital-, és nőtt az ételforgalom, de jelentős előrelépés történt a hidegkonyhai termékek, a cukrászsütemények termelése és értékesítése terén is. Űj termelőüzemek nyíltak, s az italfogalomban is egyre na­gyobb hányadot képviselt az üdítők családja. 1976-ban to­vábbi előrelépés volt. ám ezekkel együtt sem csökken­tek a feszítő gondok. A Krúdy étterem és szálló, da felújítása sem oldja meg a sóstói bajokat, Jósaváros- ban sem képes az Eperjes presszó 15 ezer ember ellátá­sának megoldására, és a so. rozatos rekonstrukciók elle­nére is 22 italbolt van még a városban. Talán még ennél is feszítőbbek a gondok a köz- étkeztetésben: Nyíregyházán mintegy 30 ezer ember ellátá. sát tudja megoldani a ven­déglátó és a többi vállalat. Az Alföldi Vendéglátó 11, a me­gyei vendéglátó 5,5—6 ezer embert étkeztet, ám az igé­nyek ennél nagyobbak lenné­nek. A gyermekélelmezés terű. létén viszonylag kiegyensú. lyozottabb a helyzet: a böl­csődei, napközis és főiskolai ellátás megoldottnak tekint­hető, de az általános iskolá­sok étkeztetése már feszített, a középiskolásoké megoldat­lan. Ezén a helyzeten enyhí­tett a jósavárosi 2000 adagos konyha, de megoldást csak a következő tanévben átadásra kerülő újabb 1500 adagos konyha átadása hozhat. Ha ebben a tervidőszakban sikerül átalakítani a régi Sza. bölcs éttermet gyorskiszolgá­ló étteremmé, ha felépülhet egy étterem Jósavárosban, és sikerülne egy központi kony­hát létrehozni, akkor érhet­jük el, hogy a munkahelyi étkezést igénybevevők száma eléri majd a 40-50 százalékot. Nyílt napok, vitakör, szülők fóruma A pedagógiai hetek programjából Megyénk négy városában március 1—31. között gazdag programmal készülnek a pe­dagógiai hetek évenként szo­kásos rendezvénysorozatára. Közel száz esemény várja ez idő alatt Nyíregyháza, Kis- várda, Mátészalka és Nyírbá­tor óvónőit, általános-és kö­zépiskolai tanárait. A városi tanácsok művelődésügyi osz­tályai a pedagógus tovább­képző kabinettel közösen olyan programot állítottak össze, amely új formában szolgálja a színvonalas peda­gógus-továbbképzést. Figye­lembe vették továbbá azt is, hogy ne csak a négy vá­ros, hanem a megye vala­mennyi járásának iskoláitól részt vehessenek az érdeklő­dők a rendezvényeken. Nyíregyházán, ahol ezzel egyidőben zajlanak a művé­szeti hetek «eseményei, már­cius 1-én lesz az ünnepélyes megnyitó, s ezt követően hangzik el az első előadás A műveltség szerepe a fejlett szocialista társadalom építé­sében — címmel. Az előadá­sok sorából néhányat eme­lünk ki csupán, ezek aktuali­tásuk, újszerű témájuk mi­att tarthatnak számot nagy érdeklődésre. Ilyen lesz pél­dául a nevelésügy időszerű kérdéseivel foglalkozó, az is­kolai és a családi nevelés ár­talmait elemző, vagy a gon­dolkodásra nevelés módsze­reit vizsgáló téma. A prog­ram gerince az általános is­kolai nevelők munkájához nyújt segítséget, de bőven ta. Iáinak érdeklődésüknek meg. felelő rendezvényeket az óvó. nők, a napközis nevelők, a középiskolai tanárok is. Idén kevesebb lesz a ha­gyományos előadás, mint ko­rábban. Az újabb formák kö­zül az egyik legkorszerűbb az oktatástechnikai fogadónap, ezeken a tanítás modern módszereivel ismerkedhet­nek a pedagógusok, a vitakö­rökben pedig tapasztalataikat cserélhetik ki. Szakmai napokat, bemuta­tó tanításokat rendeznek — ez utóbbin a szülőket is szí­vesen látják, csakúgy, mint a nyílt napokon, amikor az oktató-nevelő munka egészé­be pillanthatnak be. Va­lószínűleg nagy sikere lesz Nyíregyházán a szülök fórumának, ahol igyekeznek minden kérdésre válaszolni. A pedagógusok körében pe­dig minden bizonnyal az új tantervekkel kapcsolatos elő­adások és viták lesznek a legnépszerűbbek, ezt vala­mennyi iskolatípusnál napi. rendre tűzik. Ebben a keret­ben hangzanak el előadások a nyelvtanításról, az osztályfő, nők szerepéről, a természet- tudományok és a társada­lomtudományok oktatásáról, valamint az oktató- és neve­lőmunka egységéről. A prog­ramot filmankétok és rend­hagyó irodalomórák egészítik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents