Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-23 / 45. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 23. HIT KELL TUDNI (1.) A mezőgazdasági szövetkezeti járadék nyugdíjra történő átcseréléséről A RÁDIÓ MELLETT Az elmúlt év végén, ez év elején Szabolcs-Szatmár megye több szakszövetkezetében szavazták meg a szövetkezeti gazdálkodás magasabb formáját: a szakszövetkezetek termelőszövetkezetekké való fejlesztését, illetve a szak- szövetkezeteknek termelőszövetkezetekkel történő egyesülését. A szakszövetkezeti gazdálkodás sok problémája mellett alapvető; a tagság nagy része elöregedett, munkaképtelenekké váltak, járadékosok lettek. A gazdálkodás fejlettebb formájának választásakor kisgyűléseken, egyéni beszélgetéseken legtöbbször és legtöbben arra kértek választ, kaphat-e a szakszövetkezeti tag nyugdíjat, illetve a járadék átváltható-e nyugdíjra? A kérdés megválaszolásáért az erre legilletékesebb intézményhez, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságához fordultunk. A kérdésekre Bódi Ferencné, a nyugdíjosztály helyettes vezetője válaszolt. — Van-e olyan rendelet, amely lehetővé teszi a járadék átváltását nyugdíjra? — 1975. július 1-től hatályos, új társadalombiztosítási törvény teszi lehetővé a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok részére, hogy öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék helyett nyugdíjat kapjanak. Az öregségi, munkaképtelenségi járadék nyugdíjra történő átcserélésére abban az esetben kerülhet sor, ha a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt a járadékos a járadék megállapításáig megszerezte. — Hogyan szerezhetett nyugdíjjogosultságot a járadékos? — A szövetkezeti járadékban részesülő mezőgazdasági dolgozó szövetkezeti tagsági viszonyán kívül a fennálló jogviszonyoknak megfelelően nyugdíjjogosultságot szerezhetett, ha kisiparosként, magánkereskedőként munkaviszonnyal rendelkezett. Az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj alapját képező szolgálati időt a fentiek figyelembevételével az új társadalombiztosítási rendelkezések alapján kell megállapítani. — Lehetőség nyílik az 1929. év utáni szolgálati idők elismerésére, amelyeket korábban a járadék megállapításakor egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan lehetett figyelembe venni. így beszámít férfiaknál és nőknél egyaránt, ha 1929. január 1- től gazdasági cselédként, gazdasági munkásként, vagy napszámosként igazolt munkaviszonnyal rendelkeztek. Az új rendelet alapján nem kell figyelembe venni, ha a dolgozónak 1945 előtt valamilyen földtulajdona volt, illetve ha 1945 után munkaviszonya alatt önállóan gazdálkodott. — Mivel igazolja a járadékos 1945 előtti munkaviszonyait? A nyíregyházi Jósa András Múzeumban február 22-én az elmúlt évi Rákóczi-évforduló megünneplésével kapcsolatos megyei rendezvények összefoglaló értékelésén adták át a Rákóczi-emlékplaketteket. A megyei tanács ezzel az emlékplakettel jutalmazta a fe_ jedelem tevékenységét és a szabadságharcot méltató előadások és egyéb programok szervezőit. közreműködőit. Itt mondtak köszönetét mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a rendezvé. nyék sikeréhez. — Amennyiben az öregségi vagy munkaképtelen járadékos munkakönyvvel, cselédkönyvvel vagy szolgálati bizonyítvánnyal rendelkezik, munkaviszonyát figyelembe kell venni. Ha a munkaviszonyról ilyen okirat nincs, a járadékos munkaviszonyát hatósági bizonyítvánnyal is igazolhatja. Az illetékes tanács által kiállított, az 1948 előtti munkaviszonnyal kapcsolatos hatósági bizonyítvány okirati bizonyítékkal egyenértékű. A bizonyítványnak tartalmaznia kell: a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát, az alkalmazás megjelölését (például gazdasági cseléd, gazdasági munkás, napszámos). A hatósági bizonyítvány alapján a gazdasági cseléd vagy sze- gődményes iparos volt műm kaviszonyát, ha legalább 365 naptári napon át fennállott, figyelembe kell venni, ugyanúgy, mintha korabeli okirattal igazolná ezt a munkaviszonyt. — Az említetteken túl min„Megyei diáknapok!” — megyénk középiskoláinak sok tanulója között forog most a két szó. Készülnek a diákna. pok résztvevői — irodalmat, zenét, táncot szerető és művelő fiatalok mutatják be tu. dósukat társaiknak és az értő zsűrinek Nyíregyházán február 25-től 27-ig. A rendezvénysorozat első napján, február 25-én pénteken ér. keznek a résztvevők a megye minden tájáról. Azok jönnek, akik a legjobbaknak bizo. nyúltak a minden középiskolában megrendezett előver. sengéseken, az iskolai diák. napokon. Mintegy hatszáz részvevőre számítanak a rendezők Nyíregyházán. Délután ötkor tartják az ünnepélyes megnyitót a Münnich Ferenc Kollégiumban, majd vidám, műsoros ismerkedési esten vehetnek részt a fiatalok. Itt alkalmuk lesz bemutatkozni társaiknak. A járások, városok küldöttségei színes össze, állításokkal készülnek erre az estre. Másnap, 26-án, szombaton rendezik a művészeti bemutatókat. Délelőtt kilenckor kezdődnek öt helyszínen: a néptáncosok az úttörőházban, a diákszínpadosok a Kossuth szakközépiskola dísztermé. ben, a vers- és prózamondók a Vasvári Gimnáziumban, a szólóénekesek a megyei művelődési központban, a hangszeres zenét művelők pedig a 107-es szakmunkásképző aulájában mutatják be produkcióikat. A versenyek dél. után is folytatódnak, illetve a hatodik kategória résztvevői, a kórusok délután háromtól versenyeznek a 107-es intézetben. A Rákóczi-emlékplaketteket — Tóth Sándor szobrászmű. vész alkotását — kapták a következő személyek és intézmények: dr. Balogh István, nyugdíjas levétárigazgató, dr. Bánkúti Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője, dr. Benda Kálmán, az MTA főmunkatársa, dr. Esze Tamás, kandidátus, dr. Hársfalvi Péter, a nyíregyházi ta_ nárképző főiskola főigazgató, helyettese, dr. Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese, dr. Ortutay Gyula, akadémikus és dr. R. Várkonyi Ágnes, az MTA osztályvezetője, tódén más esetben az igazolt idő, de naptári évenként legfeljebb 150 nap szolgálati idő ismerhető el. Ha az igénylő a naptári év folyamán egyéb szolgálati időt is szerzett (dolgozott), összesen legfeljebb 300 napot lehet évente szolgálati időként figyelembe venni. — Figyelembe vesznek-e más szempontokat is a szolgálati idő elismerésénél? — Az öregségi, munkaképtelenségi járadékos a járadék nyugdíjra történő átcserélésénél kérheti a katonai szolgálati idejének, a hadifogságban eltöltött időnek szolgálati időként való elismerését. Hadifogságnál megkötés, hogy csak akkor lehet figyelembe venni, ha a kérelmező a hadifogsága megszűnését követően 180 napon belül Magyarország területére visszatért. Ez akkor is beszámítható, he a katonai szolgálati idő előtt nem dolgozott. Közben tanácskozások kezdődnek háromféle témában. A középiskolai KISZ-vezetők a Széchenyi szakközépiskolában ülnek össze, hogy meg. vitassák: hogyan segíthetik az iskolai KISZ-szervezetek kulturális nevelőmunkájukkal az ideológiai-politikai feladatok megoldását. A klubvezetők és a KISZ-es kultúrosok a Zrínyi Gimnáziumban tanácskoznak arról, hogy mi. lyen feladatok várnak az ifjúsági szövetség szervezeteire az iskolákban a közösségi és egyéni művelődés segítésében. Végül a középiskolákból érkezett tanárok tanácskozására is sor kerül: a hazafi- ságra. internacionalizmusra nevelés pedagógiai kérdéseiről cserélnek tapasztalatot a pedagógiai továbbképző ka_ binetben. Szombaton este. a Az iskolai rendtartások rögzítették a vöröskeresztes csoportok helyét az iskolák életében. Az 1973—74-es tan. évtől valamennyi középfokú oktatási intézményben, megyénkben is megszervezték az önálló ifjúsági vöröskeresztes csoportokat. A csoportok fontos feladatuknak tekintették az ifjúság egészséges életmódra neveié, sét. az egészségkárosodási veszélyek megelőzését, a szemé, lyi higiénia fejlesztését, a környezet higiéniájának védelmét. Gondot fordítottak a vábbá a Jósa András Múzeum, a megyei levéltár, a vajai múzeum és baráti köre. a megyei úttörőelnökség, a TIT megyei szervezete, a Ke- let-Magyarország szerkesztősége, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója, a Vásáros- naményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, a Mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a Gá- vavencsellői Gimnázium, a Nagykállói Korányi Gimnázium, valamint a tanárképző főiskola irodalmi színpadai, a megyei könyvtár és a megyei művelődési központ. A timári Béke Tsz gumi- cikkeket gyártó segédüzemében Zajácz Lászlóné az eternitcsövek illesztéséhez szükséges tömítőgyűrűket készíti. (Hammel József felvétele) versenyek után a kikapcsolódni vágyók számára táncházat rendeznek a megyei művelődési központban. A rendezvénysorozat vasárnap fejeződik be: délelőtt tíz. kor eredményhirdetés és ünnepélyes -díjkiosztás következik. A régebbi hagyományoktól eltérően most már itt, a megyei diáknapokon kapnak arany, ezüst, illetve bronz okleveleket a legjobbak — s ők kerülhetnek be a 300 tagú szabolcsi küldöttségbe, mely április végén Sárospatakra utazik. A sárospataki diáknapok ugyanis már nem versengés színhelye lesz — fesztivált rendeznek a három megyéből és Budapestről érkezett középiskolások számára április 29. és május 2. között. lakóterületek, parkok, erdők, vizek tisztaságára, a testedzésre, játékra, kirándulásra, a szabad idő helyes felhasználására. Felkészítettek a vöröskeresztes csoportok az iskolai, munkahelyi, otthoni balese. tek, káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) megelőzésére. A feladatok között szerepelt az is. hogy az iskola elvégzéséig minden tanuló sajátítsa el az elsősegélynyújtás alapvető teendőit. Különösen fontos ez a szakmunkástanulók képzésében. A kiképzett tanulókból elsőse, gélynyújtó szolgálatot szerveztek az iskolákban. Az iskolai nevelőmunká. hoz kapcsolódva a csoportok fontos feladata a fiatalok csa. ládi életre nevelésének segítése, felkészítésük a házasságra, a csecsemőgondozás és a házi betegápolás teendőire, az egymás közti kapcsolatok etikájára. A vöröskeresztes tevékenység KISZ-munkának számít. A csoportokat olyan jogok illetik meg, mint az iskola KISZ-vezetősége irányítása mellett működő más önkormányzati szervezeteket. T. L. A Gondolat ra, a rádió magyar irodalmi magazinjára — a legutóbbi, szerdai adás tanulsággal szolgál hozzá — még többféle jelző, mint pl. a művelődéspolitikai, művészeti nevelési is bizton ráillenék. Dorogi Zsigmond szerkesztő-műsorvezető mostani műsorában egyaránt helyet kaptak a legszélesebb körű érdeklődésre számot tartó témák és ínyenc csemegék a szűkebb körű irodalom- és művészetkedvelőknek. A munkásművelődés egyik jeles hazai műhelyéről, a Rátkai munkás művészklubról készített, kicsit hosszabb lélegzetű riportból — többek között — kitűnt, hogy a klub fennállásának 5 esztendeje alatti jó eredmények s az állandó érdeklődés főleg a komplex (színházi, film-, zenei és képző- művészeti) művelődési programoknak köszönhetők, így vetődött fel, hogy a Rátkai-klub miért ne lehetne a még inkább művészeti nevelés szakmai-módszertani bázisa? (Akkor is, ha más kluboknak kevesebbek az adottságai és kisebbek a lehetőségei...). Kiemelhetjük még a Gondolat elhangzott műsorából Fenyő István figyelmeztető jegyzetét irodalmi írott-nyomtatott emlékanyagunk kezelésének (nem egy esetben raktározási gondok miatti ke- zelhetetlenségének!) aggasztó jelenségeiről, Kecskés András lantművész bemutatóval illusztrált írását a Balassi-strófa és a korabeli olasz táncmuzsika ritmikus összefüggéséről, Arany János híres népdalgyűjteménye bemutatásának megkezdését. Holakovszky István szerkesztő és Rapcsányi László műsorvezető körkapcsolá- sos riportműsora. A pálya Igazán nem mondható, hogy könnyen megoldható helyzetekbe keverednek Do- bozy Imre hősei A tizenhetedik nap című tévéfilmben, mint ahogy nem mondható ef róluk az sem, hogy könnyen felismernék, mit kérdez tőlük a sors, az akkori idők, mai távlatból: a történelem. Ami akkor ugyan még csak véres és zűrzavaros napok sokasága volt. Annyit tudtak csak, de azt biztosan, hogy nekik elegük volt a harcból, a háborúból, a második világháború poklából. Laczó főhadnagy és Kékessy hadnagy szakasza — egymástól függetlenül — arra az elhatározásra jut, a parancsnokukkal egyetértésben, hogy megszöknek a dunántúli frontról, s megpróbálnak hazajutni, átbújva a harcoló csapatok között. Ám a háború mindig tartogat kellemetlen meglepetéseket, a békére vágyóknak pedig különösképp. A két csoportnak az a célja, egyetlen vágya, hogy túlélje a háborút. Az életüket igyekeznek menteni. De mégsem ez, hanem a kényszer csinál belőlük a fasiszták ellen harcoló katonákat, ha úgy tetszik. Először akkor, amikor életük védelmében tüzet nyitnak a pillanatnyi menedéküket jelentő víztorony felrobbantására készülődő németekre. Később pedig már a becsület erkölcsi kényszere teszi ezt velük, amikor már nagyon felemás, nagyon kényelmetlen dolog lenne a véletlenül (de mégsem teljesen ok nélkül) kapott erkölcsi rangot — „antifasiszta katona” — elvetni, feladni ezt a tulajdonképpen az életet jelentő pozíciót, s egyáltalán: megtagadni a nagylelkűen felajánlott együttműködést a szovjet rendfenntartó erőkkel, majd az együttes harcot kezdetén a kezdő diplomások pályázat útján való újrendszerű elhelyezkedésének első szakaszbeli tapasztalatait kezdte meg egybe- gyűjteni az ELTE bölcsész- és jogi karán, a budapesti Orvostudományi Egyetemen és az ugyancsak budapesti tanítóképzőben. A megkérdezett illetékesek az OM, az Országos Oktatási Tanács, a KISZ, a szakszervezet és a felsőoktatási intézmények képviselői, vezetői — higgadt helyzetfelmérése és érvelése a jóval szenvedélyesebb közvetlenül érintettekével végül is a leglényegesebb pontokon találkozott. Annak ellenére, hogy a társadalmi szükséglet a fiatal diplomások iránt még nincs mindig összhangban a képzési kapacitással, s területi aránytalanságok is vannak a betölthető álláshelyeket illetően, nem beszélve a bölcsészkaron idén végzők számára viszonylag kevesebb megfelelő állásmeghirdetésről — mindenki egyetértett az új pályázati rendszer alapvetően jó vol- tában, az egyéni érdekeknek a társadalmiakéval való összhangba hozása szükségességével. Ugyanígy abban is, hogy a problémákat elsősorban mindenirányú ösztönzéssel, semmiképpen sem kényszerítő eszközökkel kell megoldani. Bíztató, hogy a munkahelyek általában figyelembe veszik a képzőintézmények rangsorolását a pályázatok elbírálásakor, s hogy a pályakezdők milyen nagyra értékelik a munkahelyi légkört, mint motivációs tényezőt az elhelyezkedsében. A következő adásban — ígéret szerint — a másik oldalról, az állást kínáló vállalatok, intézmények képviselőitől is hallunk véleményeket. Merkovszky Pál a szovjet csapatokkal a nácik ellen; amikor már mindezekkel ellentétben nagyon szégyenletes vagy egyszerűen csak kényelmetlen lett volna hadifogságba vonulni. A tizenhetedik nap mat yar katonaalakjai eléggé ülönbözőek, de mégsem eléggé árnyaltak, bár a két tiszt jellemét illetően érezhető a mélyebb ábrázolásra való törekvés. Az érthető, hogy egy tévéfilmben nem lehet a közkatonák lelki rugóit is feltárni, ha nem ők vannak a középpontban, mert nincs rá idő, a kom-* pozíció, a film ökonómiája látná kárát, ezt tehát nem érdemes firtatni. Azt azonban számon lehet kérni az alkotóktól egy kétrészes, százharminc perces film okán, hogy a több helyen is eluralkodó tempótlanság- gal, epikus ráérősséggel miért,veszik el az időt a részletesebb jellemábrázolás, az okok mélyebb, teljesebb feltárása elől? Az tény, hogy érzi a néző: nem egykönnyen döntenek az átállás mellett, s hogy később is tanakodnak, ingadoznak még. A két tiszt közül Laczó főhadnagy esetében a külső megnyilatkozások eléggé részletezőek, de a belső motívumok, az indítékok és lelki buktatók nincsenek igazán megírva, jelezve is kevéssé. Kékessy hadnagy útja az átálláshoz szimplifikálva van azzal a kijelentésével: „katona vagyok, nem értek máshoz”, az ő jellemzése szegényes. Azokban a helyzetekben nem volt könnyű dönteni, s még nehezebb a helyes megoldást kiválasztani, de a legnehezebb ezt ímeg- oldást vállalni is. Sajnos, ezek a nehéz szituációk a filmben többször is inkább a tanakodás, a méricskélés hangulatát árasztják, semmint az útkeresés vívódásáét. Seregi István Átadták a Rákóczi-emlékplaketteket (Folytatjuk) Hegyei diáknapok '77 Hegnyitó: pénteken délután (tgy) Felkészítés a házasságra Elsősegélynyújtó szolgálat az iskolákban Q KÉPERNYŐ f?Tim
