Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. február 20. A HÉT — CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ: Púja Frigyes külügyminiszter Lengyelországba utazik — Contadora szigetén csatorna- tárgyalások kezdődnek az Egyesült Államok és Panama között — Soares portugál kor­mányfő Londonban. KEDD: Rendkívüli parlamenti választások Dániában — Genfben megkezdődik a leszerelési bi­zottság újabb ülésszaka — Vance amerikai külügyminiszter közel-keleti körútra indul. • SZERDA: A Szovjetunió és a Közös Piac képviselőinek brüsszeli megbeszélése a halászati prob­lémákról — Előkészületek a spanyol választásokra; hét párt működését engedélyezik, de a kommunisták nincsenek köztük. CSÜTÖRTÖK: Brezsnyev beszéde a szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetői előtt — Kádár János fogadja Josef Haviint, a CSKP KB titkárát — összeesküvés leleplezéséről érkezik hír Ugandából. PÉNTEK: Glscard elnök a szovjet—francia csúcstalálkozó tervéről tárgyal Cservonyenko nagy­követtel — Indlra Gandhi választási beszéde. SZOMBAT: Feszültség Dél-Libanonban — A francia külügyminiszter is folytatja közel-keleti megbeszéléseit — Washingtonban kínos visszhangot vált ki egy'leleplezés, miszerint Husz- szein király CIA-pénzeket kapott. A HÉT 3 KÉRDÉSE Jó néhány hónap választ el még a „hadzs”-tól, a közel- keleti zarándoklati időszak­tól, de a diplomáciai zarán­dokok jócskán megszaporod­tak a héten világunk egyik legforróbb válságterületén. Sűrűsödnek az európai tár­gyalások is, mind jobban ki­rajzolódnak a különböző szándékok és álláspontok a kora nyáron esedékes belg­rádi értekezlettel kapcsolat­ban, s Genfben újabb ülés­szakot kezdett a leszerelési bizottság. Nem kevés válasz­tási híre volt a hétnek: Dá­niában a jobboldal várako­zásaival ellentétben a szo- szociáldemokraták törtek elő­re; Indiában fokozódik a kampány; Spanyolországban pedig a bizonytalanság, en­gedélyezték ugyan több párt működését, de a kommunis­ták legalitását továbbra sem biztosították. O TÖRTÉNT-E ELŐ­RELÉPÉS A KÖ­ZEL-KELETEN? Szemmel látható diplomá­ciai nagyüzem van a Közel- Keleten: alig utazott haza a nyugatnémet külügyminisz­ter, máris megkezdte körút­ját Cyrus Vance, az USA- diplomácia új irányítója, s vele szinte párhuzamosain lá­togatja a térség országait Guiringaud francia külügy­miniszter is. Carter máris washingtoni látogatásra hívta meg a közel-keleti vezetőket, hogy a tanácskozások maga­sabb szinten folytatódhassa­nak. A várakozás nem ke­véssé felfokozott, viszont a kibontakozás változatlanul nehéznek ígérkezik. Tel Aviv ugyanis, amely­nek a megszállt területekről történő visszavonulással s a PFSZ elismerésével az első lépéseket kellene megtennie, választások előtt áll, s ké­nyelmesen erre a körülmény­re hárítja a kitérő választ. (A világsajtóban mind több az olyan vélekedés, hogy Rabin „önbuktatása” és a rendkívü­li választások kiírása ezt az időhúzást célozta az ameri­kai elnökváltást követő időszakban.) Bonyolult hely­zetben van az arab világ is: Libanonban időről időre ki­újul a feszültség, fokozódik Szaud-Arábia nyomása, ne­hezen lehet egységes állás­pontokról beszélni s ez az arab egyetnemértés a palesz­tin problémára is vonatko­zik. (E sorok írójának az el­múlt napokban alkalma volt Fidel Castro a Kubai Kom­munista Párt első titkára fogadta Jonathan B. Bin­gham New York-i demok­rata párti képviselőt, aki ötnapos látogatást tett a szigetországban. utazást tenni a Közel-Kele­ten, láthatta Kairóban az elégedetlen tömegek tünteté­sének emlékét idéző kiégett mulatókat a piramisok felé vezető úton, s pozitív ellen­példaként Irak felkészülését az olaj utáni jövőre. S ta­pasztalhatta a hatékony, an- tiimperialista egység hiányát, ami viszont a békével és a társadalmi haladással szem­ben álló erőknek ad lehető­séget a behatolásra.) Igazi előrelépés ezért to­vábbra sem történt, a nagy diplomáciai élénkség inkább egyfajta helybenjáráshoz ha­sonlít a Közel-Keleten. O MI JELLEMZI AZ EURÓPAI TÁRGYA­LÁSOKAT? Már négy hónap sincs hát­ra a belgrádi találkozóig, amely az EBK, a helsinki szellem továbbvitelét hivatott előmozdítani — s ez nem sok idő a nemzetközi politika szerteágazó tárgyalássorozatai közben. Nem csoda, ha a vi­lágsajtóban máris mind több kommentár foglalkozik a bel­grádi kilátásokkal. A szocia­lista országok s egyes nyugati államok realista körei pozi­tív folytatást várnak, hiszen az európai biztonság ügyét az enyhülés jegyében, álló, hosz- szú folyamatként kezelik. Joggal vethetik fel. hogy a Nyugat oldaláról milyen ke­vés történt a második kosár (gazdasági együttműködés, ja­vasolt kontinentális értekez­let stb.) területén, sőt szélső­séges, hidegháborús körök a politikai biztonság tízparan­csolatát is kétségbevonják — elegendő lenne a nyugatné­met kereszténydemokrata ve­zérkar e héten tett kijelenté­seit idézni. A NATO-orszá- gok hangadói viszont kizáró­lag a „harmadik kosárra” próbálják szűkíteni a vitákat: antikommunista kampányba kezdtek, beavatkozással kí­sérleteznek a szocialista or­szágok belügyeibe, mértékte­lenül felnagyítanak, túldra­matizálnak elszigetelt, tör­vényellenes akciókat. A kelet-nyugati vita ezért időnként meglehetősen éles hangnemű, s a szocialista or­szágok — a különböző szintű tárgyalásokon — éppen arra törekednek, hogy Belgrád ne a terméketlen összeütközések, hanem Helsinki folytatásának színtere legyen. O KI GYŐZÖTT A DÄN VÁLASZTÁSO­KON? Négy esztendőn belül im­már harmadszor járultak az urnák elé a dán választópol­gárok. Az északi ország kor­mányainak rövid élete jól tükrözi a súlyos belső gondo­kat. Dániát különösen erősen sújtotta a tőkés világ gazda­sági válsága; az ország közös piaci belépése nem hozhatta meg a várt előnyöket; az ál­lamadósság csillagászati ösz- szegű; s miközben megpró­báltak hol a munkanélküli­ség, hol az infláció ellen fel­lépni, tulajdonképpen mind­két irányú küzdelem hatásta­lan maradt. (A zavart mutat­ja, hogy a hagyományos poli­tikai csoportok mellett a vá­lasztásokon indult a nyugdí­jasok pártja s egy Glidstrup nevű ügyvéd demagóg „adó­ellenes” szövetsége vált a má­sodik legerősebb parlamenti frakcióvá.) A rendkívüli választásokat a polgári jobboldal robban­totta ki, amikor felrúgta a szociáldemokratákkal fennál­ló koalícióját. Nyilván arra számítottak, hogy folytatódik a svéd és nyugatnémet vá­lasztások irányzata, de csa­lódtak. A baloldali pártok, köztük a kommunisták meg­őrizték parlamenti pozíciói­kat, a szociáldemokraták elő­retörtek, a konzervatívok visszaestek. Ojra koalíció lesz Dániában, ennek — stílusosan szólva — Hamleti kérdése, hogy kikből tevődik össze, mit tud csinálni s meddig ké­pes kormányozni... Réti Ervin a szocializmus A béke és őrhelyén A Szovjetunió és a szocialista országok kö­vetkezetes és konstruktív politikájának eredmé­nyeként az összes békeszerető és reálisan gon­dolkodó erő támogatásával jelentősen megja­vult a politikai légkör Európában és világszerte. A szovjet emberek azonban nagyon jól tudják, hogy a tartós béke és a népek biztonsá­ga elérése érdekében még sokat kell fáradozni­uk. Bármilyen forradalom, mutatott rá Lenin, csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát vé­deni. A szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme nagymértékben befolyásolta 'a világtörténe­lem egész további alakulá­sát. Az imperializmus légre- akciósabb erőire mért dön­tő vereség a szocialista for­radalom győzelmének ked­vező feltételét teremtette meg Európa és Ázsia több országában. A szovjet fegyveres erők a Szovjetunió rendkívül je­lentős gazdasági, tudomá­nyos és műszaki erősödése, a dolgozók anyagi és kultu­rális életszínvonalának emelkedése közepette fej­lődnek. A Szovjetunió mai gazdasági potenciálját szin­te hasonlítani sem lehet ahhoz az anyagi bázishoz, amelyről a Nagy Honvédő Háborút kezdték. A Szov­jetunió ipari termelésének volumene a háború előtti­nek ma több mint 14-sze- rese. A szovjet nép hősi erőfeszítése révén az or­szágban felépült a fejlett szocialista társadalom, a szovjet nép a kommuniz­mus építésén munkálkodik. A .szovjet harcosok pedig emlékezetükben tartják a párt utasítását: meg kell védeni mindazt, amit a nép hozott létre. A szocialista országok testvéri összeforrottsága és internacionalista politikája kifejezésre jut a Varsói Szerződés szervezetében, amely a szuverén szocialis­ta államok önkéntes védel­mi szövetsége. A szovjet nép gazdaság- fejlesztési sikerei, az élen­járó szovjet tudomány és technika nagyszerű vívmá­nyai lehetővé tették, hogy létrejöjjenek olyan kolosz- szális erejű új harci eszkö­zök, amelyek rövid idő alatt és hatalmas területe­ken tudják megoldani a harci feladatokat. A szovjet fegyveres erők ellátása nukleáris, fegyverekkel, kü­lönböző osztályú rakéták­kal, rakétatechnikával és rádióelektronikus berende­zésekkel jelentősen fokozta a szárazföldi csapatok, a légierő és a flotta ütőerejét és mozgékonyságát. A szárazföldi erők nagy fokú gépesítése és a legmo­dernebb fegyverzettel való ellátása lehetővé teszi e fegyvernem nagy ütő- és tűzerejét, mozgékonyságát, gyorsaságát, valamint azt, hogy egy modern háború­ban a feladatok széles köré­nek megoldására legyen ké­pes. Minőségileg újjáala­kultak a légvédelmi csapa­tok. Lényegesen növeked­tek a haditengerészeti légi­erők lehetőségei. Hatalmas erőt képvisel a haditenge­részeti flotta, amelynek fő ütőeszköze a ballisztikus ra­kétákat hordozó atomten­geralattjáró. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja számolva a világpolitika alakulásának bonyolult és ellentmondásos jellegével, az imperializmus agresszív lényegével, to­vábbra is a Szovjetunió vé­delmének és a szovjet fegy­veres erők harci erejének szilárdítására fordítja fi­gyelmét. A szovjet harco­sok pedig szüntelen készen­létben állnak szeretett ha­zájuk védelmében. A Szovjetunió Vörös Had­serege születése napján őszinte internacionalizmus­tól áthatva üdvözöljük a szovjet fegyveres erők egész személyi állományát. Felső képünkön: Tankisták támadás előtt. Alsó képünkön: Operatív taktikai rakéta. Űj utak Kubában Űj autóút épül a Kubai Köztársaság legnehezebben járható körzetében, a Sierra Maestra hegységben. Hossza több mint 200 kilométer lesz és Pilon városát köti össze Santiago de Cubával. Az épít. kezés felén már túl vannak. Szakemberek szerint az el­múlt években átadott autó­utak közül ennek az építése a legbonyolultabb. Az elkészült szakaszon a víz elvezetésére több száz vasbetoncsövet fek­tettek le, és több mint 70 hi­dat emeltek a különböző fo­lyók, illetve szakadékok fö­lött. A kubai első ötéves terv egyik legfontosabb objektuma az új autóút a tervek szerint 1980-ra készül el. í in a ? II rlil »1*1 M ___iiii tt*i a a

Next

/
Thumbnails
Contents