Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG f 1977. február 16. Vásárlói kalauz VI. Á jótállásról Virágcserép Budapestre A Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális és Szolgáltató Vállalat kerámiaüzemében Kovács József és Szántó Antal a Budapesti Kertészeti Vállalat megrendelésére készített virág- cserepeket mázzal vonja be égetés előtt. (Gaál Béla felvétele) „A jótállás a termék minő. ségéért vállalt fokozott helyt, állás. Azt jelenti: az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladott termék a jótállás teljes ideje alatt hibátlanul fog működni. Ha pedig mégsem. úgy annak javításáról, az alkatrészek, vagy ha szükséges, az egész készülék cseréjéről ingyen gondoskodik, sőt, megtéríti a vevőnek (a tulajdonosnak) a termék hibája folytán jelentkező kárát és költségét”. így fogalmazta meg a jótállás lényegét a Belkereskedelmi Minisztérium jogi osztályának vezetője. A dolog egyszerűnek tűnik, mégis igen bonyolult és sok vitára ad alkalmat. Köztudott, hogy a jótállással eladott termékek javításáról a szervizek hálózata gondoskodik: ezek címét a jótállási jegyen feltüntetik. De például: mikor jön a lakásunkra a műszerész, mikor kell nekünk a szerviz, be vinni a hibás tárgyat? S ha nekünk kell, ki viseli a szállítás költségeit? Általában a lakásunkon kelj megjavítani a rögzített beköMARHAMÁGNES Évente sok ezer szarvas- marha kerül azért vágóhídra, mert táplálékukkal, a szénával szögeket, drótokat nyelnek le, amelyek átfúrják a bendő és a recés közötti falat, súlyos betegségeket okozva az állatnak. Ilyenkor a szarvas- marhát vagy bendőmet- széssel megoperálják, vagy kényszervágásra viszik. Az állatorvostudományi egyetem felmérést végzett a pécsi vágóhídon, ebből kitűnt, hogy a kényszervágott marhák 12,5 százaléka, vagyis minden nyolcadik állat recése átfúródott. A világ számos országában terveznek vagy már alkalmaznak olyan módszereket, amelyekkel jelentősen csökkenthetik a kényszervágott állatok számát. Néhány országban pédául mágnessel szondázzák az állatot, ilyenkor a szarvasmarha bendőjé- ben 8—10 órán át mágnest tartanak, amely magához vonzza a vastárgyakat. Ezzel a módszerrel azonban csak a közvetlenül előzőleg lenyelt idegen tárgyaktól szabadíthatják meg az állatot. Több országban megelőző módszereket is alkalmaznak, eredményesen. Nálunk az állatorvostudományi egyetemen fejlesztették ki az úgynevezett marhamá^nest. A 15 mm átmérőjű, 6—7 cm hosszú, dugószerű mág- nesrudat bordázott műanyag kosárba helyezik, s ezt lenyeletik a szarvas- marhával. A mágnes 2,5— 3 kilopond erőt tud kifejteni, magához vonzza és beszippantja a műanyag kosárba a szögeket, drótokat, s amíg azok el nem korrodálnak, vagy amíg az állat vágóhídra nem kerül, ott maradnak. A tapasztalatok szerint ez az eljárás bizonyult a leghatásosabb megelőző módszernek. A mágnesek gyártását a közelmúltban kezdték meg az Öntödei Vállalatnál. Mivel előállításuk még igen költséges, itthon elsősorban csak a tenyészállatoknál alkalmazzák, kísérleti jelleggel, s a mágnesek nagy részét a tőkés piacra szállítják. A tervek szerint a gazdaságosabb és tömeges gyártás megteremtésével a marhamágnesek használata rövid időn belül elterjed majd a hazai mezőgazdaságban is. tésű termékeket (például csillár, bojler), a 10 kilónál súlyosabb árukat, a azokat, amelyeket a tömegközlekedé. si eszközökön nem tudunk magunk szállítani. Más termékeket nekünk kell a szervizbe vagy a begyűjtőhelyre eljuttatnunk. A postaköltséget, vagy a leggazdaságosabban igénybe vehető távolsági szállítás költségét a szerviz köteles megtéríteni. Meddig tarhat a javítás? A rendelet szerint 8 napig. Ám a szervizek alkatrészhiány, nyal és egyéb gondokkal küzdenek, ezért a javítás gyakran elhúzódik. A hiba bejelentésétől számított 15 napon belül a szerviznek már kölcsönkészüléket kell adnia, 00 napnál is tovább húzódó javítás esetén — vagy 30 nap elmúltával akkor, ha nem adtak kölcsönkészüléket — kérhetjük a hibás termék kicserélését. Csereigénnyel léphetünk fel akkor is, ha a termék nem javítható, vagy a javítás után sem lehet használni, ha már ötször javították és hatodszor is elromlott, és abban az esetben is, ha az üzembe helyezés után 3 napon belül romlott el. A cserére jogosító utalványt a szerviz adja ki, az új készülékért pedig ott kell jelentkeznünk, ahol az eredetit vásároltuk. (Ha három napon belül romlott el a készülék, nem kell a szerviz, hez fordulnunk: a cserét közvetlenül a boltban intézhetjük el.) Tudnunk kell még, hogy a jótállás időtartama javítás esetén meghosszabbodik any. nyi nappal, ahány napig a terméket nem tudtuk használni: tehát a hiba közlésétől a javítás elvégzéséig eltelt idővel. Ha a készülék jelentősebb ré. szét hiba miatt ki kell cserél, ni, akkor a jótállás időtartama a kicserélt részre vonatkozóan újra kezdődik. Ha a jótállással vett terméket eladjuk, a garanciális jog az új tulajdonosra átszáll: a jótállási igény érvénvesülés°re az jogosult, aki a jótállási je. gyet bemutatja. Január 8-án fontos döntés született Budapesten: az UNIVERSIL Vállalat beregi gyára a BHG önálló gyáregysége lett. Azóta érvényben van az önállóság, a hivatalos névváltoztatásra azonban csak február 15-én került sor: a beregiek bélyegzőt és névtáblát cseréltek, amelyen ez áll: BHG vásárosnaményi telepe. Ma telefon — holnap központ A tartalmi változás profil- tisztítással jár. Az átállást két ütemben valósítják meg, az első ütem 1978 közepéig tart. A jövő év közepéig átképezik a dolgozókat és sor kerül a technikai intézkedésekre is. A beregi munkások első csoportja a közelmúltban kezdte meg a tanfolyamot Budapesten, illetve Tatabányán. A következő két évben jelentős számú új női munkaerőt alkalmaz a gyáregység. A műhelyek átrendezését, a gépek cserélgetését is megkezdték. Az átmeneti időszakban (az első ütemben) a hagyományos termékek mellett telefonkészülékeket készítenek a beregiek, az átállás után kizárólag telefonközpontokat és különböző telefonalkatrészeket fognak gyárKönyv a A megyei Jósa András Kórházban és Rendelőintézetben művelődési bizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy tevékeny segítője legyen a dolgozók és egyben a betegek kulturálódásának. Az idei esztendőre már munkatervet készítettek, amely sokféle szempontot figyelembe véve szabja meg e nem könnyű munka irányát. Első helyen áll a könyvtári munka fellendítése. A jelenlegi igen kis létszámú és bizony régi könyvet átvizsgálják, selejtezik, és korszerű, 2000 kötetes üzemi könyvtár rat alakítanak ki, mégpedig mindenki számára áttekinthető ajánlólistával. Tekintettani. Ezek a termékek ugyanis jobban beleillenek a BHG profiljába és gazdaságosan állíthatók elő. A terv megvalósításához jelentős pénzösszeget kapnak a vásárosnamé- nyiak. Meszef a falra A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalatnál hamarosan bevezetik az úgynevezett mikromészmódszert. Ennek lényege az, hogy a speciális gép a meszet apró szemcsékre őrli, s oltás után a mész szórópisztollyal permetezhető a falra. Az új módszer előnye: ugyanannyi mésszel 30 százalékkal nagyobb falfelület vonható be. A biztonságosabb szállítás miatt a tavalyinál több rakodólapot helyeznek üzembe, s a gazdaságosabb anyagmozgatás érdekében tovább fejlesztik a konténeres szállítást. Február 8-án új könyvelőgépet helyeztek üzembe, amely a fuvarlevelek, az üzemanyag jegyek elszámolását végzi és közvetve segíti az egész szállítást. Hasznosítják a fűrészáruk hulladékát, s ezzel csaknem 100 ezer forintot takarítanak meg. Az eredményesség érdekében ettől az évtől az ajtókat és az ablakokat egy helyen, a központi telepen fesbetegnek tel arra, hogy az integráció folytán a kórház dolgozóinak létszáma meghaladja az 1500- at, a jövőben félállásban könyvtárost is alkalmaznak. A higiéniai szabályok szigorú megtartatásával helyezik üzembe a betegek részére kialakított 1000 kötetes könyv, tárat is. A kölcsönzésbe tevékenyen bekapcsolódnak az osztályokon működő vöröske. resztes aktivisták is. A dolgozók részére minden hónapban előadásokat szerveznek. Ezek a legfontosabb bel- és társadalompolitikai kérdésekről szólnak, és részét képezik a továbbképzésnek. A kórházban rendszeres klubéletet is kialakítanak az orvosszállóban. tik le,, s intézkedéseket tesznek a raktárak alapterületének jobb kihasználása érdekében. Az ÉPSZER-nél 240 dolgozó képzése és átképzése tart. Többen a második szakmájukat tanulják, hogy több munkafolyamat elvégzésére legyenek alkalmasak. Táplerakat a községekben A Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál koncentráltabb lesz a termelés. Mátészalkán megszűnik a tejszín feldolgozása, a mátészalkaiaknak ezt a termékét Nyíregyházán dolgozzák fel, s a gépkocsik visszafelé tejet szállítanak Mátészalkára. További intézkedéseket hoznak az üresjáratok megszüntetésére, a gépkocsik jobb kihasználására. A vállalat februárban 60 sza- bolcs-szatmári községben takarmány- és táplerakatot hoz létre, ezekbe a községekbe kiviszik az abrakot, hogy ezzel is növeljék a tejtermelési kedvet. Egy profiltisztítási intézkedés nyomán a fogyasztási tejport csak Mátészalkán gyártják, a nyíregyházi üzemben főleg a takarmányporok készítésére rendezkednek be. Ez az intézkedés is a gazdaságosabb termelés érdekében született. (n. 1.) Telefont kap Namény Új termék a BHG-nél — Mikromész az ÉPSZER-nél Tejszín csak Nyíregyházáról JKÉPERNYŐ mar ELŐTT Bízzunk az emberben, higgyünk a nemes eszmék és a nevelés igaz emberré tevő hatásában! — talán így is megfogalmazható röviden Nyikolaj Pagogyin: Arisztokraták című pompás komédiájának mondandója. A Thália Színház néhány évvel ezelőtti nagysikerű felújítását — Harsányi Gábor vérbeli vagányfőnök Kosz- tya kapitányával a címszerepben — örömmel és jó mulatságként láthattuk kedden a tévében. Ugyanis a fenti egyszerű tanulságot a NEP-korszakbeli szovjet át- nevelőtábor munkaundoros „arisztokratáinak” fordulatos, komikumban bővelkedő története, Kosztya kapitány megtérése igen élvezetessé példázta a kor sajátos hangulatát híven idéző mozgalmas előadásban, Kazimir Károly rendezésében, pontosan összehangolt színészi csapatmunkával. Vitray Tamás ezúttal — kissé tágan értelmezett — oktatási-nevelési tematikai egységbe fogta össze a legutóbb nagy visszhangot keltett sikeres műsorát, a Csak ülök és meséteket. Érdekes riportalanyokban a mostani adásban sem volt hiány, az első kivételével bemutatásuk is figyelemfelkeltően sikerült, mégis halványabbnak, egysíkubbnak tűnt a műsor, annak ellenére, hogy a téma határait a resszura irányába is tágítgatta a kitűnő műsorvezető. Lehet, hogy a Csak ülök és mesélek vonzerejét éppen a sokszínűség adja, s a tematikai egységesítés nem minden bizonnyal válik a műsor hasznára? Ritkán lehet a tévében annyi idétlenül erőszakolt képtelen bohózatelemet, olcsó fogásokkal történő hiábavaló humorfacsarást látni, mint lehetett a Robog az úthenger szombat esti főműsorban bemutatott 2. részében. A balatoni betyársá- gok bizony még álbetyársá- goknak (idegenforgalomcsalogató rekvizitumoknak) sem voltak igaziak, s ami egy vidámnak szándékolt műsorban még rosszabb: humorosak sem. Bíztatóan indult vasárnap este a színházi rovat új sorozata, a Világszínház. Elbert János lelkes és okosan mértéktartó, minden — akár meghökkentő — új törekvést megértő-értékelő kalauzolásával. Régóta szükség volt ilyen kitekintésre a világ színjátszásába a tévében, nem csupán a hazai színházművészetet esetleg megtermékenyítő hatása végett, hanem a nagyközönség közvetlen orientálása színházértésre való nevelése céljából is. Egy megjegyzés: a külföldi előadásrészletek bemutatásához a legjobb persze a szinkronizálás (amire volt is egy példa), a feliratozás is több a semminél (ha eléggé nagybetűs), ám egymagában az eligazítás szükségképpen kevés. (Peter Za- dek Othello-rendezése). Merkovszky Pál Jrádió MELLETT A dokumentumjáték — meglehetős szabadsággal kezelve a kifejezést és a jelentést — a valóság dramaturgiájaként is felfogható, vagyis tehát egy valódi esemény, helyzet hiteles és drámai ábrázolásban. Az ellenben tény, hogy nem minden olyan eseménysor dráma (a szó esztétikai, dramaturgiai értelmében), ami drámai elemeket, tar- gikumot, megrendítő tényeket tartalmaz. Mindez arról jutott eszembe, hogy Papp Imre: Ember a lépcsőn című dokumentumműsorát, összeállítását — egyebek között — azzal harangozta be a műsorfüzetbeli előzetes, hogy „egy megrendítő életút dokumentumai állnak össze izgalmas drámává”. Ezzel szemben az igazság az, hogy a valóban sok szomorú tényt rögzítő, egyediségében is számos általánosítható tanulsággal szolgáló riportázs sem nem dráma (műfaji megjelölése ellenére), sem nem izgalmas, legalábbis a szó első jelentése szerint nem az. Természetesen mindez szőrszálhaso- gatásnak is minősíthető, azonban ha tényekkel van dolga a riporternek és a szerkesztőnek (s egy dokumentumműsorban mi mással lenne?), akkor mindenben pontos és helytálló meghatározásra kell törekednie. Az is igaz viszont, hogy ezek az előbb említett tévedések kisebb jelentőségűek a műsor tartalmi erényeinek gazdagságához képest. Kiváltképp á lényegi okokat feltárni szándékozó kérdéseket, a kérdezés módját, a riporter szívósságát kell dicsérni, ezeken kívül pedig a műsor szerkezetét. Mindezzel nagyon érzékletesen mutatta meg, hogy egy ember elzülléséért, alkoholistává válásáért nemcsak önmaga, hanem szűkebb társadalmi környezete: munkatársai, munkahelye és családja is felelős. Érdekes módon rímelt erre a tragikus kicsengésű dokumentumműsorra a fiatal, pályakezdő humoristák Elc- legények céhládája című so-, rozatának legutóbbi — vasárnapi adása, a Mindent bele! Nemrég újsághír jelent meg arról, hogy a statisztika szerint igen „előkelő”, vezető helyen ál) hazánk az alkoholfogyasztás világranglistáján. Ezt a tragikus tényt travesztálta a Farkasházy Tivadar által szerkesztett, szellemesen - ironizáló, olykor epésen gúnyolódó műsor. Az külön leleménye, értéke, hogy még a tényeket feltáró, rögzítő, a zugfőzdéket, -italméréseket, -borcsinálókat leleplező pénzügyőri szemléken készített riportokba is tudott a . riporter elegendő iróniát vinni anélkül, hogy komolytalanná vagy hiteltelenné vált volna. Nem a műsor lényegét illeti, de mégis ide tartozik: kár, hogy a műsorban részt vevő szerzők, riporterek nevét a műsorújság nem közölte. Pedig — ugye? — nemcsak a szerkesztő és a rendező érdeme, ha egy műsor jól sikerül. Seregi István
