Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
XXXIV. évfolyam, 13. szám ÁRA 1 FORINT 1977. január 16., vasárnap Moszkvában folytatja munkáját a békeerők világfóruma Az ENSZ-főtitkár képviselője méltatta a tanácskozás jelentőségét Szombaton egész nap vitacsoportokban folytatta munkáját a békeerők moszkvai világfóruma, mely pénteken nyílt meg a KGST-titkárság nagy konferenciatermében. A békefórum célja, hogy konstruktív eszmecsere keretében megvitassák a világhelyzetet, azon belül is elsősorban az enyhülésért és a fegyverkezési hajsza ellen vívott harcnak azokat a kérdéseit, melyek az 1973-ban Moszkvában megtartott béke-világkongresszus óta kerültek a nemzetközi békemozgalom érdeklődésének homlokterébe. A vitacsoportok első napi munkájának tapasztalata szerint a két legfontosabb probléma, mely a fórum közel félezer küldöttjét foglalkoztatja: a tényleges leszereléshez való átmenet.lehetőségei- nek kutatása, valamint a napjainkban legveszélyesebbnek ítélt nemzetközi feszültséggóc felszámolásának módozatai a Közel-Keleten. A vitacsoportok nagy részében jelen vannak a Kállai Gyula vezette 11 tagú magyar küldöttség tagjai is. A munkacsoportokban folyó vita első eredményeiről szombaton délben a fórum sajtóközpontjában tájékoztatták a sajtó képviselőit. Rolf G. Bjornstedt, az ENSZ-főtitkár személyes képviselője szombaton a békeszerető erők moszkvai világfórumának jelentőségéről nyilatkozott az APN munkatársának. Bjornstedt a többi között elmondotta: a fórum jelentősége legfőképpen az, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésére mozgósítja a világ közvéleményét. Hozzáfűzte: a leszerelés ügyében mindenképpen fokozni kell a nem-. zetközi társadalmi nyomást, annál is inkább, mert mindenki számára nyilvánvaló az egyhelyben topogás ezen a területen. Mint mondotta, az 1925 évben elfogadott a vegyi és baktériumfegyverek alkalmazását eltiltó jegyzőkönyv, valamint a hatvanas évek elején Moszkvában aláírt részleges atomcsendszer- ződés szintén a társadalmi erők széles körű megmozdulásának eredménye. — Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán a fegyverkezési hajsza megfékezésével kapcsolatban a Szovjetunió részletes programot terjesztett elő — emlékeztetett Bjornstedt. Most az ENSZ-ben, de főleg az ENSZ-en kívül kialakult tárgyalási mechanizmusokon a sor, hogy ezekből a konkrét szovjet javaslatokból különböző nemzetközi megállapodások legyenek. Megkezdődtek a zárszámadó közgyűlések Veszteség után nyereség a papi Kossuth Tsz-ben A papi Kossuth Termelő- szövetkezet tagsága 1977. január 15-én tartotta a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést. Tíz óra körül járt az idő, amikorra a kölcsönkért panorámabusz a három községből : Nyírlövőből, Lövőpetriből és Papról be tudta szállítani a tsz-tagokat a központi majorba. Az egy hete már előre fűtött dohánysimítóházban jo volt a hangulat, derűsek a tekintetek, .pedig az ellenőrző bizottság elnöke nem akármilyen szavakkal kezdte beszámolóját: „A szanáló bizottság tavaly három hónapig vizsgálta az 1975-ös év eredménytelenségét" Nyírlövő, Lövőpetri és Pap termelőszövetkezetei 1975. január 1-én egyesültek. Az első év 6,5 milliós veszteséget hozott, ellentéteket és viszályt szült. Az újabb vezetőséget 1976. február 10-én választották meg. A fogadtatást kísérő véleményeket nehéz lenne papírra írni. így kezdtek gazdálkodni. A mostani beszámolójában Fucsik Sándor, a termelőszövetkezet elnöke erről így fogalmazott: „Az induláskor nem volt meg a tagság bizalma a vezetéssel szemben. Az első év sikertelensége után távol kerültek egymástól az emberek.” A papi Kossuth Termelő- szövetkezet 1976-ban a vártnál is többet tett, 55,7 millió forintos árbevételt terveztek, s 63,5 millió forintot teljesítettek, nyolcmillió forinttal többet a tervezettől és 14 millióval többet az 1975. évinél. A közös vagyon 5,5 millió forinttal gyarapodott, a nyereség 9,5 millió forinttal nőtt. A fordulathoz meg kellett szűntetni a részes művelést, a munka új rendjét kellett szabni, szigorúan fel kellett lépni a szövetkezeti tulajdon, a közös vagyon érdekéEredményekrőí szóló beszámolót hallottak a tsz- tagok Papon. ■ ■ ünnepi munkásőrgyűlés Nyíregyházán ben. Nem ment könnyen. Senki sem bízott abban, hogy a készpénzfizetés eredményes lesz, hogy a munkanapok után járó bért mindenki mindig megkapja, s hogy év végén a 20 százalék is kifizetésre kerül. Igazán csak a vezetők bíztak és azok a szakemberek, akik látták és tudták, hogy a jobb gazdálkodáshoz jelentősek a tartalékok, adottak a feltételek. Annak ellenére, hogy a kedvezőtlen idő Papot, Nyírlövőt és Lövőpetrit sem kerülte el, a közel háromezer hektár termőterület minden eddigit felülmúló terméssel fizette meg a munkát. Jó búzát arattak, sok dohányt törtek, a tervezettől jóval több almát szedtek. Tíz hónap nagy változásokat adott, de a munka neheze még hátravan. A megkezdett úton tovább kell haladni, s ehhez a termelőszövetkezet 1977. évi terve jó alap. Említésre méltó, hogy a szántóföldi növénytermesztésben az elérendő átlagukat két-három mázsával felemelték és döntöttek abban, hogy burgonyát'350 hektáron termesztenek, a dohány termőterületét 80 hektárról 200 hektárra növelik, zöldséget — ezzel eddig nem foglalkoztak — 200 hektáron termesztenek. A zöldségtermesztés főleg a termelőszövetkezet női tagjainak nyújt majd munkalehetőséget, biztosít jó keresetet. — Most már, az eredmények láttán bizakodhatunk — mondta az elnök. — Ebben nemcsak a vezetőség véleménye sűrűsödik, de a termelőszövetkezeti tagoké is. annak a termelőszövetkezetnek tagjaié, akik a megyében elsőként tartottak zárszámadást. (•eres — haminel) A munkásőrgyűlés résztvevői. Munkahely 2 ezer nőnek Ruhagyár épül Vásárosnaményban A nyíregyházi városi munkásőrök január 15-én tartották ünnepi egységgyűlésüket. Megemlékeztek a 20 éves testület alapítóiról, esküt tettek az előképzős munkásőrök, majd kitüntetések átadására került sor. Az eseményen részt vett Varga Gyula, a megyei párt vb tagja, a városi pártbizottság első titkára, Diczkó László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság titkára, Kovács László, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese. Ott voltak a fegyveres testületek képviselői, valamint a bázisüzemek párt- és gazdasági vezetői. Az ünnepélyes egységgyűlés kezdetén Kántor Zoltán, a városi egység parancsnoka felolvasta Papp Árpád országos parancsnok díszparancsát. Ezt követően Bogdányi Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezetője a városi pártbizottság nevében köszöntötte a munkásőröket és a meghívott vendégeket. A köszöntő után Kántor Zoltán ünnepi beszédében megemlékezett az alapító munkásőrökről. Egyebek között elmondta: 1957 elején Nyíregyházán is megalakultak az első alegységek. Elsők közt az építőipari vállalat, a TITÁSZ és a dohánygyár munkásai fogtak fegyvert a néphatalom védelmében. Az alapító munkásőrök közül 14-en most is szolgálatot teljesítenek, tízen tartalékosként szolgálják a közösséget. Az alapító munkásőrök és a mögéjük sorakozók példamutató termelőmunkájuk mellett látták és látják el a munkásőri szolgálatot. Az állomány fegyverzetének korszerűsítése mellett fokozatosan bővítik ismereteiket, hogy képesek legyenek a feladatok ellátására. Az 1970-es árvíz mentési munkálatainál a nyíregyházi munkásőrök nagyszerűen helytálltak, ezt követően társadalmi munkában lakóházakat építettek. Szervezői és részesei voltak az „Együtt Nyíregyházáért" mozgalomnak, részt vesznek a fiatalok honvédelmi nevelésében. A munkásőrök nagy segítséget kaptak és kapnak a városi pártbizottságtól, a vállalatoktól, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek tagjaitól. Az elmúlt évben a kiképzési tervnek megfelelően teljesítették feladataikat, s az idén is eleget kívánnak tenni a megnö>- vekedett követelményeknek. Felolvasták a munkásőrség megyei parancsnokának parancsát, amely értékelte és ismertette az egységek múlt évi szocialista' versenymozgalmát. A verseny első helyezettje a mátészalkai mun- kásőregység lett, második helyen a nyíregyházi, harmadik helyen a fehérgyarmati műm kásőrök végeztek. f Páll Ferenc munkásőrt a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. A kitüntetés ezüst fokozatát kapta Korbics Jánosáé, a. Szabolcs Cipőgyár párttitkára, aki hosszú éveken át támogatta a munkásőrséget. Az alapítókat emlékplakettel tüntették ki, többen kaptak Kiváló parancsnok és Kiváló munkásőr kitüntetést. Az ünnepélyes eskütételnél a leszerelök nevében Gyurján András jelképesen átadta a fegyvert Tóth Zoltán fiatal munkásörnek. A most esküt tett munkásőrök 80 százaléka fizikai dolgozó. Az ünnepi egységgyűlés végén a nyíregyházi Volán táncegyüttes adott színvonalas műsort. (nábrádi—gaál) Iparosodó megyénk új nagyüzemmel gazdagodik. A megyében már otthonos Vörös Október Férfiruhagyár mintegy hetvenmillió forintos beruházással fejleszti nyíregyházi gyárának vásáros- naményi üzemét. Az új létesítmény három- szintes lesz — /szintenként 1440 négyzetméter alapterülettel. Az épületben a modern gépekkel és berendezésekkel fölszerelt munkatermeken túl a korszerű szociális létesítmények is helyet kapnak. A szakmunkástanulóknak gyakorló tanműhelyt építenek. A nagyüzemi technológiára tervezett létesítmény leendő gazdasági vezetői a VOR más telephelyeiről költöznek Vá- sárosnaményba. Lakásigényeik kielégítésére több mint kétmillió forintot költ a vállalat. Szombaton elutazott Budapestről Zija Nurijevics IVuri- jev, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, aki a magyar kormány meghívására január 10—15 között tett látogatást hazánkban. A vásárosnaményi üzem most kétszáznyolcvan munkással dolgozik. Az új létesítmény átadása után ötszázötven asszonynak kínál további munkalehetőségeket. A ma még főleg mezőgazdasági munkát végző nők betanítása korábban megkezdődik. Az idén két, szakmunkástanulót képző osztályt indítanak. Ám akik ezt sem tudják vállalni, azok is gyakorolhat ják a varrást: az otthonukba szállított gépeken végezhetnek egyszerűbb munkákat — mint bedolgozók. A VOR beruházása révén 1979-től Nyíregyházán és Vásárosnaményban csaknem kétezer asszony dolgozik majd a nagyüzemi konfekció- iparban. Az új létesítmény átadását a beruházók 1979 első fél évére tervezik. A Ferihegyi repülőtéren Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese és J r. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter búcsúztatta. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Nurijev elutazott Budapestről
