Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. január 16. A garancialevél nyomában „Csereutalvány kiadható” A tartós fogyasztási cik­kek vásárlásánál — a 150 fo­rintostól a harmincezresig — garanciát vállal a gyártó cég; a rendeltetésszerű használat­ból adódó hibákat egy évig díjmentesen megjavítják. Ha a vásárló három napon be­lül észreveszi a hibát, ekkor még a bolt visszacseréli a ké­szüléket. Ezután már csak javíttatni lehet. A javítási határidő viszont gyakran el­húzódik anyaghiány miatt. Ha a szerviz nem tudja meg­javítani a gépet, írnak a köz­ponti anyagellátójuknak és in. nen egy hónapon belül meg kell kapniuk vagy a hiányzó alkatrészt vagy a csereutal­vány kiadására jogosító alá­írást. Előfordul természetesen olyan visszás eset is, amikor egy 1,60-as alkatrész miatt kell egy hatezer forintos té­vére csereutalványt kiadni. Országosan egységes Az, hogy garanciát vállal­nak a gyártott termékért, hasznos szolgáltatás. Az vi­szont. hogy ahány termék, annyiféle rendelkezést tartal­mazó garancialevél van — a vásárlók dolgát nehezíti. Ezért is intézkedtek, hogy or­szágosan egységes garancia- leveleket adnak ki minden háztartási és egyéb tartós fo­gyasztási cikkre. A legnehezebb helyzetben a javító szervizek vannak: gyorsan, pontosan megjavíta­ni a készüléket és minél ke­vesebb alkalommal nyúlni a „végszükséghez”, a csere­utalvány kiadásához. Központi tároló kellene Ha késve is, az ELEKTER- FÉM-szerviz januártól bőví­tette a cserébe adható háztar­tási gépek számát: összesen 40-50 rádió, magnó, lemez­játszó, televízió, hűtőszek­rény, kávéfőző és kávéőrlő lesz a szervizben erre a célra. A kisvárdai és a nagykállói szerviz is a nyíregyházihoz tartozik, így cserekészüléke­ket azoknak is adnak, akik itt jelentették be a hibás gé­pet. Bíró László, a GELKA me­gyei vezetője elmondta: nem­csak az alkatrészhiány okoz nehézséget a javításnál, ha­nem az is, hogy nincs megfe­lelő központi alkatrésztároló. Meghatározott mennyiségű anyagot lehet raktározni, így sem a gyártó vállalat nem ad hozzá pótalkatrészt, sem más helyen nem gondoskodnak az ésszerű pótlásról. Pedig a gyártó a kötelező tizenkét hónap garancián túl újabb ti­zenkét hónapig ingyenes ja­vítást szavatol a vele kapcso­latban álló szerviznél. Koncz Sándorhoz, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának helyettes vezetőjéhez jó néhány panasz érkezik: — Hibás háztartási készü­léket vásároltak, s nagy hu­zavona után sem javítják a szervizben. A kereskedelmi felügyelőség vizsgálata az ese­tek többségében azt állapítot­ta meg, hogy a javító szer­vizben nem tájékoztatták a vásárlót a jogairól. Ismertetni a lehetőségeket Egy belkereskedelmi mi­niszteri rendelet kimondja: a csereutalványt ki kell adni, ha nem tudják a készüléket megjavítani. Sok vásárló azonban nincs tisztában a jogszabály adta lehetőséggel. Gyakran még azt sem olvas­sák el, mit tartalmaz a ga­rancialevél! Ezért is lesz egy­szerűbb ezután, ha minden háztartási gép garancialeve­le azonos jogokkal ruházza fel a vásárlókat. Nem lenne rossz azonban az sem, ha ad­dig is a szerviz azonnal is­mertetné a hozzáforduló ügy­feleket erről a lehetőségről, és nem kellene felettes, el­lenőrző szerv segítségét kér­ni. Tóth Kornélia 260 zakót készít egy műszak alatt a nyíregyházi VOR „Május 1.” szocialista brigádja. (Gaál Béla felvétele) Á déli városkapu Liget, park, sporipályák épülnek Nyíregyházán Hamarosan jelentős változások kezdődnek Nyíregyháza déli város­kapujában: megkezdő­dik a 4-es főút új felül­járójának építése. S ez még csak az 1977-es kez­detet és a 78-as nagy munkát jelenti ezen a környéken, amelyet még a 4-es út új nyíregyházi szakaszának építése is követ. A város déli széle az el­múlt tíz évben már egyéb­ként is alaposan megválto­zott: itt épült Nyíregyháza egyik nagy ipartelepe. Az it­teni gyárépítkezések azon­ban nemcsak az iparfejlesz­tés, - hanem a várostervezés szempontjából is jelentősek: megteremtik a feltételt a vá­ros néhány évig elég mosto­hán kezelt területé — az al­vég és a kisteleki szőlők — sorsának rendezéséhez, a vá­roshoz közelebbi részek fej­lesztéséhez. Kontárok A mátészalkai járásban 1976­ban háromszázhetvenöt kisipa­rosnál végeztek ár- és jogsza­bályszerű működéssel kapcsola­tos ellenőrzést a járási hivatal műszaki osztályának dolgozói. Az ellenőrzések kiterjedtek a szabályoknak megfelelő áral­kalmazásra, a kiviteli tervek megtartására, a szakszerű mun­kavégzésre, a jogszabályszerű tevékenység vizsgálatára. Az ellenőrzések során külön­böző szabálytalanságokért 57 kisiparost figyelmeztetésben ré­szesítettek, száz esetben sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyeztek, amelyeket követően 400—3000 forint bírságot szabtak ki, három kisiparos ellen pe­dig jogtalan haszon, illetve ár­drágítás miatt több mint húsz­ezer forint összegű jövedelem­elvonást kezdeményeztek. A falvak rendezési terveknek megfelelő fejlesztését, építését segítették azok az ellenőrzések is, amelyeket a járási hivatal ipari csoportja, építési előadója, a KIOSZ körzeti titkára és az illetékes községek építési elő­adóinak bevonásával szervez­tek. Szeptember és október hó­napokban a hétvégeken ellenőr­zéseket tartottak: szabályszerű építési engedélyek birtokában építkeznek-e. Kiderült, hogy sok a szabálytalanság, amely a községek tervszerű fejlesztését gátolja. Az ipari, pénzügyi és építésügyi szabályokban foglal­tak megsértése miatt harminc, engedéllyel rendelkező kisiparos és 77, engedéllyel egyáltalán nem rendelkező szakmunkás, kontár ellen kezdeményeztek szabálysértési eljárást, amelye­ket követően 500-tól 5000 forin­tig terjedő bírságokat szabtak ki. Mindezek eredményeként javul az építési fegyelem, amellyel hozzájárulnak, hogy szebbek legyenek, a rendezési terveknek megfelelően épülje­nek a szatmári falvak. Bővülő szolgáltatás Újabb Patyolat-szalonok A Nyírségi Patyolat 1976- ban tizenegy százalékkal több fehérneműt tisztított mint az ezt megelőző eszten­dőben. Diákotthonok, szállo­dák, éttermek és egyéb in­tézményeknek mintegy négy- százkilencvenezer kilo­gramm fehérneműt, a lakos­ságnak pedig száztizennyolc- ezer tétel felsőruhát, s mint­egy negyvenezer kilogramm pipereneműt (ágyneműt, tö­rülközőket stb.) mosott. Nyír­egyháza, Kisvárda és Fehér- gyarmat lakói közül sokan a tiszta ágyneműt hozták be a vállalat felvevőhelyeire va­saltatni. Nagyon nagy az ér­deklődés a kölcsönözhető ágyneműk iránt. A közel hét­ezer garnitúra kevésnek bi­zonyult, így ebben az évben kétezerrel bővítik meglévő készletüket. Szolgáltatásaik közül so­kan veszik igénybe a haris- nya-szemfelszedést, a kisebb ruhaigazításokat, szőnyeg-, kárpit-, függönytisztítást, abroszkölcsönzést. Ruha- és bőrfestést, szőrmetisztítást is vállalnak, de ezeket a mun­kákat megegyezés alapján a Hajdú-Bihar megyei válla­lat végzi el. Az együttműkö­dés célszerű: a nyíregyházi vállalatnak nem lenne érde­mes a költséges gépeket meg­venni, hiszen a szomszéd megye vállalata a környező megyék igényeit is ki tudja elégíteni. 1976-ban a Nyírségi Patyo­lat több millió forintért kor­szerűsítette néhány régi mo­sodáját, szalonját. A nyír­egyházi Petőfi utcán lévő vegytisztító és felvevőhelyet több mint egymillió forintért felújították. Egy, az eddigi­nél nagyobb teljesítményű vegytisztító gépet állítottak munkába. Négy és fél millió forintba került a központi üzemükben épített szociális létesítmény. Új felvevőhelyet építtettek: Záhonyban, Má­tészalkán és Nyíregyházán, a Jósavárosban. 1977-ben, a lakosság nö­vekvő igényeinek megfelelő­en, újabb felvevőhelyeket lé­tesítenek az ÁFÉSZ-ekkel közösen. Ennek ott nagy a je­lentősége, ahol önálló Patyo­lat-szalont nyitni nem lenne érdemes. Jelenleg tizennégy felvevőhely működik. Sza­lont nyitnak a közeljövőben Vásárosnaményban és Nyír­bátorban. Még ebben az év­ben sor kerül a fehérgyar­mati üzem felújítására. Kö­rülbelül egymillió forintért két jelölőgépet vesznek, ame­lyekkel kulturáltabban tud­ják megoldani a tisztításra beadott ruhaneműk azonosí­tását. Üj automata mosógé­pük egyszerre kilencven ki­logramm ruhaneműt mos ki. Varrógépet vásároltak, így a mosástól óvott, levágott gom­bokat a ruha kitisztitása után még a Patyolatban visz- szavarrják. K. É. A most kezdődő építkező sekhez kapcsolódóan ismét felvetődött a több, mint har­minc éve lezárt déli temető nagy területének felhasználá­sa. Ezzel kapcsolatban — el­sősorban kegyeleti okok miatt — indokolt volt a hosz- Szú várakozás, de most el­jött az ideje annak, hogy városrendezés során itt fejlesztések történjenek. Jó alkalmat kínál a távlati célok megvalósítására a fe­lüljáró- és útépítés, amely­hez felvonulási területek és különböző létesítmények szükségesek. Egyebek között ez adta az ötletet, hogy az illetékesek összefogjanak, és közösen valósítsák meg a vá­rosrendezési tervben elkép­zelt új déli sport- és pihenő központot. Jelenleg az építő­ipari szervezetek rendelkez­nek egy jó elképzeléssel, amelyet az Építők Szakszer­vezete és a városi sportszer­vek is támogatnak: a Cseme­te utca és a vasút által hatá rolt területen a tömegsport számára is alkalmas sportlé­tesítményeket építenének. A terület kedvező, mert közel van a városhoz és a déli iparterület nagyüzemei­hez is. A megközelítést ja­vítja majd az új közúti felül­járó, s a távlati tervekben szereplő Csemete utcai gya­logos aluljáró. Megkezdődtek az egyeztetések, a város ve­zetői is segítik az építőipari szervezetek és a déli iparte- rület üzemeinek összefogá­sát. Az időpont most azért különösen jó, mert lehetőség van arra, hogy a nagy út- és felüljáró-építkezésekhez amúgy is szükséges felvonu­lási épületeket kedvezően he­lyezzék el. Ez azt jelenti hogy már most figyelembe veszik a leendő sportpályák helyét és azokat nem építik be, másrészt a felvonulási épületeket úgy alakítják ki hogy később kisebb átalakí­tásokkal a tömegsport céljá­ra öltözőként is megfelelje­nek. Teke-, labdarúgó-, kézilab­da-, kosárlabdapálya elhe lyezése látszik alkalmasnak, de megfelelő szabad területet hagynak arra is, hogy eset­leg később téli sportokra al­kalmas pályát, vagy fedett területet alakíthassanak ki. Ezek az elképzelések jelen­leg még csak tervet jelente­nek, amelyet lépésenként le­het megvalósítani. Ehhez csatlakozhat majd a város intézkedése: hogyan lehet tervezett sportlétesítményt úgy továbbfejleszteni, hogy az a környék parkosított, szép, pihenő központjává vál­jon. M. S. Sikeres exportrajt Gépek, papíripari termékek, konzeryek, bútorok megyénk üzemeiből öt üzemben érdeklőd­tünk; hogyan kezdték az 1977-es esztendőt; milyen eredményeket értek el az első tíz munkanapon? A MEZŐGÉP Vállalat ter­mékei keresettek a szocialis­ta piacon. Az év első szállítá­sait is nekik küldték. A Szov­jetuniónak konzervipari gé­pekből négy almamarót, öt főzelékvágót, négy meggy- szártépőt, két darab dörzs- hámozót exportáltak. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságba F 997-es nehézfelépít­mény — gépegységekből 65 darabot, különféle traktorra szerelhető markoló berende­zésekből 170 párat szállítot­tak. Termelőszövetkezeti meg­rendelésre különböző mező- gazdasági gép-pótalkatrészek­ből és géprészegységekből négymillió forint értékűt szál­lítottak. Eljuttattak a meg­rendelőhöz egy nagyteljesít­ményű takarmánykeverőt. Borjúneveléshez szükséges gépi berendezésből 12 darab érkezett meg rendeltetési he­lyére. A közúti forgalomra is alkalmas DETK szippantó­kocsiból húsz termelőszövet­kezet igényét elégítették ki. A háztáji gazdaságok hiányá­nak pótlására kétszáz KD— 160-as típusú darálót küldtek a szaküzletekbe. A vállalat első tíznapi bevétele így meg­haladja a 11 millió forintot. A nyíregyházi papírgyárból az első exportszállítmányt az NDK-ba indították. A 243 tonna hullámdobozért 93 ezer 200 rubelt kap a gyár. A ha­zai igények kielégítésére 830 tonna normál hullámtermé­ket, 162 tonna mikrohullám­papírt, 160 tonna hullámte­kercset, 162 tonna papírzsá­kot, 44 tonna polietilénes árut és 4 tonna díszdobozt szállí­tottak. Ezeknek az áruknak az ellenértéke 29 és fél mil­lió forint. A Szatmár Bútogyár az év első tíz napjában hazai meg­rendelésre 349 garnitúra la­kószobát indított el az üzle­tekbe. Bevételük ebből hat­millió 368 ezer forint. A Nyíregyházi Konzerv­gyárból az év első napjaiban a Német Szövetségi Köztár­saságba és Ausztriába indí­tottak 130 tonna almasűrít­ményt. Ennek az ellenértéke 4 millió forint. Hazai szük­ségletre a különböző főzelék- és gyümölcskonzervekből, bé­biételekből 240 tonnát juttat­tak boltokba. A Szabolcs Cipőgyár is si­keresen kezdte az évet. Az esztendő első dekádjában 21 ezer 500 pár cipőt gyártottak. A gyár közvetlen kapcsolatot tart fenn az ország különbö­ző részeiben lévő cipőboltok­kal. Első szállítmányaikat, 16 ezer pár cipőt nekik küldték el. (sigér) Zöldtábla program Biztonságosabb út-átjárók Megyénkben 2100 kilométer úthálózat fenntartásáról gon­doskodik a KPM közúti me­gyei igazgatósága. Idén az utak üzemeltetésére — ezen belül a jelek fölfestésére, a KRESZ-, a helységnévtáblák elhelye­zésére stb. — 90 millió forin­tot fordítanak. Szabolcs-Szatmárban az út­hálózat háromnegyed részén korszerű, fényvisszaverő KRESZ-táblák állnak. Év vé­géig terv szerint a többi, kor­szerűtlen jelzőt is újra cseré­lik. Nagyban nehezíti a mun­kát, hogy ezeket a táblákat csupán két helyen: a Közúti Gépellátó Vállalatnál és a Fővárosi Köztisztasági Hiva­tal táblagyártó üzemében ké­szítik. Nem újdonság egyetlen gépkocsivezetőnek sem az utak mellett sorakozó zöld színű, fényvisszaverő útjelző­táblák látványa. 1977-ben, az úgynevezett zöldtáblaprog- ram keretében ilyen táblák­kal látják el a 49-es számú utat, s ilyenre cserélik a 38- as út jelzőit is. A forgalom biztonságát jelentősen növe­lő műanyag szélességjelzők­ből 3600-at helyeznek el út­jaink mentén az idén, közel félmillió forintos értékben. A 49-es úton Rohod és Nagy- géc, a 471-es utón Mátészal­ka és Nyírmihálydi között ál­lítanak föl szélességjelzőket. Az út jelek fölfestése ugyancsak a közúti igazga­tóság megrendelésére törté­nik. Eddig nemcsak Szabolcs- Szatmár, de Hajdú, Heves és Borsod megye főútvonalain is szabolcsi szakemberek vé­gezték ezt a munkát. Ez évtől kezdve várhatóan csak egy helyen: Hajdú megye egyes — részein segítik szabolcsiak a festést. Jelenleg két kis ka­pacitású zebra- és két na­gyobb teljesítményű útjel- festő géppel rendelkeznek. Az idén egy újabb nagy tel­jesítményű gép beszerzését tervezik, egy berendezést pe­dig selejtezni kell. A megnövekedett forgalom és a rossz minőségű festék miatt szükséges lenne éven­te több alkalommal is újra­festeni a jeleket. Erre azon­ban nincs lehetőség csak a nagy forgalmat lebonyolító útvonalakon, mivel kevés a rendelkezésre álló gép. Az út-, vasútkereszteződé­sek biztonságosabbá tétele érdekében 1976-ban négy át­járót korszerűsített a közúti igazgatóság. Idén a jánkmaj- tis—gacsályi, a tiszalök—ti- szavasvári és a tiszadob—ti- szavasvári úton egy-egy, Ti- szaluc és Nagycserkesz kö­zött pedig 3 kereszteződést korszerűsítenek. Ezeket az átjárókat a legbiztonságosabb jelzőnek nyilvánított fényso­rompóval szerelik föl. H. Zs. Pályázat diákotthoni felvételre Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma pályázatot hirdet diákotthoni felvételre az 1977—78. tanévben. Mindazok a nem Budapesten és környékén lakó tehetséges lányok és fiúk jelentkezhetnek, akiknek a szülei fizikai dolgozók, és körülménye­ik indokolják a diákotthoni el­helyezést. Felvételüket kérhetik azok a nyolcadik osztályt idén befejező fiatalok, akik gimnázi­umban, majd ezt követően felső­fokú oktatási intézményekben kívánnak tovább tanulni. Képes­ségeiken túl előnyben részesül­nek a nagy családosok gyerme­kei és azok. akik lakóhelyükön, vagy közelében egyébként nem tudnának továbbtanulni. A pályá­zók írásbeli és szóbeli alkalmas­sági vizsgán vesznek részt; idő­pontjáról írásbeli értesítést kap­nak. A diákotthonba felvett tanu­lóknak az elhelyezésért és az ét­kezésért nem kell térítést fizet­niük. Tanulmányi eredményük­től függően Ösztöndíjban és in­dokolt esetben szociális segély­ben részesülhetnek. A középis­kolai továbbtanulási nyomtatvá­nyon történő jelentkezéshez mel­lékelni kel a szülők írásbeli ké­relmét, és hivatalos kereseti ki­mutatásukat. A jelentkezés ha­tárideje: 1977. február 8. A pályázatokat az iskola cí­mére — ELTE Apáczai Csere Já­nos Gyakorló Gimnázium, 1053 Budapest, Eötvös Loránd utca 4—6. szám — kell küldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents