Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
1977. január 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Taggyűlések előtt M egyénkben a párttagsággal történő személyes beszélgetést követően megtörtént az új tagsági könyvek kiosztása. E sok figyelmet és energiát igénylő munka eredményét hosszan lehetne sorolni. A legfontosabb talán az, hogy a pártszervek és szervezetek vezetői sokoldalú információkhoz, javaslatokhoz jutottak, amelyek jelentős mértékben segítik a párt XI. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását, az alapszervezetekben folyó munka színvonalának emelését. Az eszmecserék következtében kialakult politikai aktivitás is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz: megyénk dolgozói teljesítették, néhány vonatkozásban túlteljesítették a megye 1976. évi gazdaságpolitikai előirányzatait. Napjainkban az a legfontosabb, hogy mindenütt és minden szinten reálisan, az eredményeket és a gondokat alkotó módon elemezve értékeljék az 1976-os évet és a megyei pártbizottság december 21-i határozata alapján jelöljék meg az 1977-es gazdasági év feladatait. E munkának fontos fórumai az alapszervezetek ma kezdődő éves beszámoló taggyűlései, amelyeket januárban és februárban tartanak megyénkben. A taggyűlések előkészítése a pártszervek és az alapszervezetek többségében elkezdődött. Az irányító pártbizottságok az egész évi tevékenység, az elért eredmények alapján készítik az alapszervezetek minősítését. A munka megítélésének alapja: milyen eredményességgel érvényesíti az alapszervezet a párt politikáját. Célja, hogy felhívja a pártvezetőségek figyelmét azokra a fogyatékosságokra, amelyek a tervszerűbb, a hatékonyabb politikai munkát akadályozzák. A párttagság érdeklődéssel várja, hogy az irányító pártszervek reális, konkrét értékelést adjanak az alap6zervezetek múlt évi tevékenységéről, úgy, hogy az egyben segítse a párttagok jobb munkáját. A taggyűlés napirendje a vezetőség beszámolója az alapszervezet 1976. évi tevékenységéről, az 1977. évi legfontosabb feladatokról. Arról kell tehát beszámolni, hogy a pártszervezet mit tett 1976-ban a kongresszusi határozat végrehajtásáért és mit akar tenni azért az elkövetkezendő időszakban. E felelősségteljes munkához az alapszervezetek vezetőségei nagy segítséget kaphatnak a pártcsoportok üléseitől. Tekintettel arra, hogy a párttagok munkájának megítélése a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések alkalmával megtörtént, több időt fordíthatnak annak vizsgálatára, hogy a pártalapszervezet éves cselekvési programja hogyan segítette a tervfeladatok végrehajtását. Vitassák meg, hogy a párttagok hogyan segítették a belső tartalékok feltárását, hasznosítását, a gazdálkodás javítását, a párttagság példamutatása, helytállása mennyire ösztönözte a pártonkívülieket a jobb munkára. Éljenek a kommunisták a pártszerű bírálattal, dicsérjék meg azokat, akik egész évben példásan végezték párt- és gazdasági munkájukat. A múlt évi tapasztalatok alapján tegyenek javaslatot az 1977. évi cselekvési program összeállításához. A beszámolók tartalmának lényegét minden pártszervezetnél az adja, hogy milyen az adott vállalat, üzem gazdasági helyzete, a pártszervezet gazdasági munkát segítő, ellenőrző tevékenysége mennyire segítette a tervek teljesítését, vagy annak hiánya milyen gazdálkodási problémákhoz vezetett. A beszámolókban kerüljenek előtérbe az olyan kérdések, mint a minőségi követelmények, az élőmunkával való gazdálkodás, a berendezések, eszközök, valamennyi erőforrás teljesebb kihasználására való törekvés. Az elmúlt évi munka értékelése, minősítése fontos alapja az idei feladatok meghatározásának. Pártszervezeteink tartsák szem előtt, hogy a pártmunka középpontjában továbbra is a gazdaságpolitikai kérdések állnak. Ezért a cselekvési programok kidolgozásánál jobban törekedjenek a konkrétságra. Tervezzék meg a végrehajtás folyamatos ellenőrzését. "Építsék be a programba azokat a javaslatokat, amelyeket a beszélgetések során a párttaság a termeléssel összefüggésben felvetett. A beszámoló taggyűlések időpontja egybeesik a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulójával. A beszámolókban emlékezzenek meg a két évtizedes munkáról. Értékeljék a munkásőri pártmegbízatás teljesítését, hangsúlyozzák a szocialista társadalmi rendszer védelmét szolgáló tevékenységüket, önzetlen, sok fáradságot igénylő munkájuk elismerésével, erkölcsi megbecsüléssel szilárdítsák a munkásőrökben a párt iránti hűséget, odaadást, ösztönözzenek politikánk melletti további kiállásra. n z 1977-es év feladatainak nagysága, azok eredményes megoldása megyénk minden dolgozójától, de különösen a kommunistáktól lelkiismeretes és áldozatos muykát igényel. A beszámoló taggyűlések gondos előkészítésével segítsük elő, hogy minden párttag és párton kívüli dolgozó megismerje és megértse, majd teljesítse a ráháruló feladatokat. Diczkó László, a megyei pártbizottság osztályvezetője Két modern HERBERT-gép végzi azt a munkát, amit eddig kézzel végez tek el az UNIVERSIL üvegtechnikai üzemében. (Elek Emil felvétele) Nemhiába szóltak Milliók javaslatokból Mi a hasznuk a párttagokkal folytatott eszmecseréknek? Hasznosítják-e sok közérdekű javaslatukat? Folytatódnak-e ezek a beszélgetések? Kői László, a BEAG UNIVERSIL gyárának fiatal kom. munista főmérnöke: — Gyárunkban hosszú ideje gondot okozott a több százezer forint értékű üzemanyag biztonságos tárolása. Az osztályvezetők egy hétig gondolkodtak, a jó megoldáson, eredménytelenül. És ekkor megkérdeztük Szurov- csák Bandit, az asztalosunkat. Képzelje el, egyetlen ésszerű ötlettel megoldotta a gondunkat! Áz igazgatónak címezték Egy eset ez a sok közül. Bizalomra, bizalommal válaszolnak a munkások. — A pártonkívüli Szurov- csák Bandi esete is ezt bizonyítja. Ha megosztjuk a gondokat, ha igényeljük a dolgozók javaslatait, megkönnyíti ük a vezetés dolgát — említi a főmérnök. Kői László is tanult a beszélgetésekből. Korábban külön tanácskozott az elektroakusztikai és külön a labortechnikai gyárrészleg vezetőivel. Nem vált be a dolog, mert nem tudhattak így egymás gondjairól. Nyilván nem is tudtak a másikon segíteni. Most egy tanácskozáson vesznek részt, javult az együttműködés és okos javaslatokkal segítik egymást. Nyolcvanhét párttag mondott véleményt tavaly a beszélgetések alkalmával. Har- mincketten szólaltak fel az értékelő taggyűlésen. Nyolc olyan közérdekű javaslat hangzott el, amelyet a pártvezetőség asztalára tettek. Közöttük olyanok, amelyeket Pankotay István, a pártvezetőség titkára az igazgatónak címezett, mert a gazdasági ve. zetést érintettek. Pankotay István: Égető gondokat fogalmaztak meg a párttagok. Ezekről tudott áz igazgató, de örült, hogy látják az emberek, tudnak róla. S úgy éreztük, ezek az észrevételek sürgették az intézkedést, ösztönzőleg hatottak az irányításra. Pártvezetőségünk intézkedési tervet készített a beszélgetéseken elhangzott közérdekű javaslatok megvalósítására. „Ebből a kasszából ..." Elégedettek-e a javaslatok sorsával? Berzovai István borúlátó. Az akusztikai gyárrészleg műszerész csoportvezetője, mint említette, egy „szakállas” gondot tett szóvá a beszélgetéskor. — Az anyagellátásról beszéltem. Már akkor is sejtettem, hogy' ezen a mi vezetőink aligha tudnak segíteni. De talán enyhítenek valamit. Gondoltam, ezért szólok róla, sürgetem, mert ez a legégetőbb gond. Befolyásolja az üzem- és munkaszervezést. Rontja a munkafegyelmet, mert hol kondenzátor, hol transzformátor, hol meg elektroncső hiánya miatt állni kényszerülünk. S ez presztízskérdés, mert 113 millió forint értékben készülnek a KGST-országok megrendelésére akusztikai berendezések. És ebből a kasszából fizetjük a munkást is! Némileg javult az anyag- ellátás. De továbbra is gond a folyamatos ellátás, a termelés akadozik. Az anyagokat hiába rendelik meg a törzsgyártól. Nem kapnak megfelelő mennyiségben, és azt amire szükség lenne. Állni a versenyt a piacon Világszínvonalú termékek gyártása szükségszerűen igényli a magas színvonalú műszerezettséget Sokszor szóvá tették már párttagok, pártonkívüli- ek. hogy enyhén szólva elavultak a technikai berendezések. Sürgősen ki kell azokat cserélni, ha helyt akarnak állni a versenyben. Berzovai István ezt is sürgette. És most örül, mert a modern technikai berendezések száma gyarapodott. Üj bemérőműszerparkot kaptak. Ez több egységből áll, s az értéke meghaladja a másfél millió forintot. Érkezett modem esztergapad, egy 40 tonnás présgép, s javult a kéziszerszám-ellátottság. És ami a párttagokkal történő eszmecserék nagy hasznát jelenti majd: a gazdaságos termékszerkezet kialakí- tása. Ennek érdekében összefogtak műszakiak, munkások, vezetők, párttagok, pártonkí- vüliek. 1977-től már csak olyan, gazdaságosan előállított, magas műszaki színvonalú termékeket gyártanak, amelyek minden piacon állják a versenyt. Farkas Kálmán KOMMENTÁR Megtakarítás E gymillió forint megtakarítására vállalkoztak az ÉPSZER dolgozói. Döntésüket a megyei párt- bizottság múlt év december 21-i határozata alapján hozták meg. Tudják, hogy a gazdálkodás feltételei az V. ötéves terv második évében is nehezek. Céljaikat csak akkor érhetik el, ha jobban alkalmazkodnak az új feltételekhez, ha ésszerűen takarékos- kodnak — anyaggal és energiával. Nagy mennyiségű fenyőfűrészárut használtak fel az építkezéseknél; 1975-ben például 1400 köbmétert, több mint 4 és fél millió forint értékben. Ez az elmúlt évben még több volt. Érthető, ha a takarékossági tervük fő kérdése a faanyagok többszöri felhasználásának a szorgalmazása. Ennek jelentőségét gazdasági számításokkal is bizonyították. Így hoztak intézkedést az építkezéseken felhalmozódó nagy mennyiségű hulladék faanyag további feldolgozására. Ettől és egyéb más anyagtakarékossági intézkedésektől 150 ezer forint megtakarítást várnak. Továbbfejlesztik a rakla- pos és a konténeres szállítást, anyagmozgatást. Egységrakományok képzésével tovább csökkentik a szállítás közbeni anyagveszteségeket. Biztonságosabban tárolják a vállalat telephelyein, raktáraiban lévő anyagokat. Nagyobb gondot fordítanak a vagyonvédelemre. Ezekkel 100 ezer forint megtakarítást érhetnek el. Az egész Kelet-Magyaror- szágon építkeznek. Ezért úgy döntöttek, hogy a szállítások hatékonyabb szervezésével csökkentik szállítójármüveik üresjáratát. Keresik a kapcsolatot a Volánnal és más szállítóvállalattal, hogy a gépkocsijaik üresjáratának a kihasználására célfuvarokat vállaljanak. Ez is több mint 100 ezer forintot hozhat a vállalatnak. Az energiatakarékosságot szolgálják azzal, hogy az építkezések térvilágításánál a hagyományos égők helyett, a nagyobb fényt adó, de kevesebb fogyasztást igénylő higanygőzlámpákat használják. Csökkentik a felvonulások energiafogyasztását. Ez is plusz 100 ezret jelenthet. A munkáskollektívák bevonásával készített, részletesen kidolgozott takarékossági terv jól jelöli meg az építő és szerelő vállalatnál az 1977-es esztendő feladatait, s így biztosíték a megvalósításra is. S. I. lűz körül A halászok szorosan a tűz körül kuporogtak, s szidták a hirtelen jött csípős, novemberi szelet, amely már délelőtt kikergette őket a„tóról. Még szerencse, hogy szereztek vagy három liter bort, emellett mégis könnyebben ment az idő. Már alkonyodott, s a kocsi még mindig nem jött értük, amikor egy öreg tarisznyás ember köszönt rájuk. — Tűz mellett, bor mellett könnyű az élet. Már csak egy menyecske hiányzik, igaz? — mondta, s megállt a halászok háta mögött. — Jöjjön közelebb bátyám, elfér még köztünk — mondták azok, s helyet szorítottak neki. Az öregember pipát vett ki a tarisznyájából, s csak úgy üresen, tűz nélkül szívni kezdte. — Bátyám, nincs dohánya? Adunk mi — kínálta az egyik ember cigarettával. — Á, fiam, nem kell nekem, nem dohányzók én. Már van vagy öt éve, hogy abbahagytam. De hát a pipától, ha az ember hatvan évig szívja, nem lehet csak úgy megválni. Muszáj vagyok becsapni magam, különben még rágyújtanék. Van nekem egy unokám, Pesten orvos valami kórházban, de ha hazajött, mindig korholt. Ejnye, nagyapám, még mindig szívja azt a büdös pipát, miért nem hagyja már ott. Itt a faluban is. van egy fiatal doktor, amikor mentem hozzá köhögés ellen orvosságért, erősen szidott: meglátja Máté bácsi, magát ez fogja a sírba vinni. Mert hát, ugye, akkor is füstölt kezemben a pipa. Én aztán, amikor kijöttem tőle, mérgesen földhöz vágtam ezt a büdös pipát. De aztán csak felvettem, ha már együtt öregedtünk meg, nem hajítom el. — Azt mondja, hatvan évig pipázott. Akkor már maga pipával született? — kérdezték. — Ha nem is azzal születtem, de éppen hogy elmúltam tízéves, már rászoktam. Kisbojtár voltam az egyik kondás számadó mellett, s egykettőre megszoktatott az ember. Ha megéheztünk, megsodortunk két száraz napraforgólevelet, s máris elűztük az éhséget. — Hány évig volt kisbojtár? — Amíg meg nem házasodtam. Huszonvalahány éves koromban, aztán én lettem a számadó. Szent György-napkor kihajtottuk a kondát, s csak Szent Andráskor húzódtunk be a faluba. A nóta is úgy szól: „Szent György napkor, kihajtáskor Anyámasszony is lehet pásztor, András napkor, szoruláskor Akkor tudni, ki hogy számol!” Ej, micsoda idők voltak azok! Egy darabig minden gazda maga hajtotta a jószágát egy zöld ággal, hogy úgy jöjjék rá a hús a nyáron, mint zöld ágra a levél. Persze, hogy nem azért híztak meg a marhák, de hát ez volt a szokás. Ilyenkor alig tudtuk a sok meghívást elfogadni, minden gazda a kocsmába hívott minket. De hát ez csak egy-két napig tartott, utána jött a böjtje. Kint háltunk, kint étkeztünk, s mikor behajtottunk, hátunkon hoztuk a telet. — Még mindig kondásko- dik? Már régen nyugdíjba mehetne. Nagyon kevés a nyugdíj? — kérdezték a halászok. — Dehogy kevés. Meg különben is, mi kell már egy ilyen öreg embernek, aki ráadásul nem is pipázik. Most néhány éve abba is hagytam én már, de később csak szólt a tsz-elnök, Máté bátyám nem volna kedve visszajönni? Volt, otthon úgyis csak téb- láboltam. így hát visszajöttem. Ráadásul még azt is megértem, hogy nem kondás, sertésgondozó a hivatalos nevem. Hát nem furcsa, a fiatalok már iskolában tanulják a sertéstenyésztést, nekem meg semmiféle papírom nincs róla. Mondtam is az elnöknek, nekem nincs hivatalos papírom. Arra azt mondja, magának, Máté bátyám, a hatvan éve a hivatalos papír. Hát még ha meglátnák, Bojtos, a kis pulim milyen peckesen jár mellettem, mióta megtudta, hogy sertésgondozó lettem. Igaz, azt fillentettem neki, papírom is van róla ... Balogh Géza *
