Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 15. TELEX... Lenin-rendet kapott Luis Corvalán MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége úgy határozott, hogy Viktor Kuli­kov hadseregtábornoknak a Szovjetunió marsallja címet adományozza. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés tagálla­mainak kormányai nemrég nevezték őt ki a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­nokává. A Szovjetunió mar­sallja címet adományozták Ogarkov hadseregtábomok- nak is. Nyikolaj Ogarkovot a Szovjetunió minisztertanácsa nemrég nevezte ki a Szovjet­unió fegyveres erőinek vezér­kari főnökévé, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének el­ső helyettesévé. Előtte ezt a tisztséget Viktor Kulikov töl­tötte be. RÓMA Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Forlani olasz külügyminisz­ter pénteken hazaérkezett a Szovjetunióban tett látogatá­sáról, amelynek során talál­kozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával is. Az olasz sajtó pozitívan érté­keli Forlani látogatását és a szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseit. A lapok ki­emelik, hogy az SZKP KB főtitkára példásnak minősí­tette Olaszország és a Szov­jetunió kapcsolatait. BELGRAD Pénteken este Belgrádban nyilvánosságra hozták az NDK Erich Honecker, az ál­lamtanács elnöke, az NSZEP KB főtitkára vezette párt- és állami küldöttségének január 12-től 15-ig tartó jugoszláviai hivatalos baráti látogatásá­ról, valamint a Joszip Broz Tito államfő, a JKSZ elnöke vezette jugoszláv párt- és ál­lami küldöttséggel január 12-én és 13-án Belgrádban folytatott tárgyalásairól ki­adott közös közleményt. MAPUTO A mozambiki hírügynök­ség pénteken közölte: a hadsereg szerdán lelőtt egy rhodesiai katonai repülőgé­pet, amikor tíz vadászgépből álló kötelék Gaza tarto­mányban lévő célpontokat támadott. A hírügynökségi jelentés szerint a támadás következtében több polgári személy megsebesült. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke pénte­ken átnyújtotta a Lenin-ren­det Luis Corvalánnak, a Chi­lei Kommunista Párt főtit­kárának. A Chilei KP főtitká­rát a szovjet állam legmaga­sabb kitüntetésével 60. szüle­tésnapja alkalmából tüntet­ték ki a nemzetközi kommu­nista mozgalomban szerzett kiemelkedő érdemeiért, a bé­kéért, a demokráciáért, a tár­sadalmi haladásért, az impe­rializmus és a fasizmus ellen vívott harcban való aktív részvételéért, hozzájárulásá­ért a Szovjetunió és a chilei nép barátságának megszilár­dításához. A Lenin-rend ünnepélyes átnyújtásakor mondott beszé­dében Nyikolaj Podgornij hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország népei által kibonta­koztatott széles szolidaritási mozgalom, az egész világ ha­ladó közvéleményének erőfe­szítései eredményeként Luis Corvalán visszanyerte sza­badságát, az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelsőbb (Folytatás az 1. oldalról) Brezsnyevnek, az SZKB KB főtitkárának a fórumhoz inté­zett üzenetét. Az SZKP fő­titkára ebben kifejezte remé­nyét, hogy a találkozó hozzá­járul a népek közötti kölcsö­nös megértéshez, a bizalom erősödéséhez, elősegíti a bé­kéért, az enyhülésért, a biz­tonságért és a nemzeti füg- getlénségért vívott küzde­lemben való együttműködés továbbfejlesztését. Brezsnyev felidézte a békemozgalom utóbbi években aratott főbb sikereit, s hangoztatta, hogy miközben a békés egymás melletti élés elvei mind mé­lyebb gyökeret eresztenek a nemzetközi életben, ezzel együtt tovább tart, időnként erősödik a fegyverkezési haj­sza. Az SZKP XXV. kongresz- szusa új programot fogadott el az enyhülés elmélyítése, a nemzetközi béke megszilárdí­tása érdekében. Az SZKP és a szovjet nép ennek alapján szüntelenül harcol a fegyve­rek további felhalmozódása Tanács elnökségének és a Szovjetunió kormányának ne­vében Nyikolaj Podgornij üdvözölte Luis Corvalánt 60. születésnapja és a magas ki­tüntetés átadása alkalmából és további kiemelkedő sikere­ket kívánt neki, valamennyi chilei forradalmárnak a chi­lei nép szabadságáért, boldog jövőjéért vívott harcban. Luis Corvalán válaszában kijelentette, hogy Chile mun­kásosztálya és népe a kitün­tetést a Szovjetunió testvéri szolidaritása újabb megnyil­vánulásaként értékeli. „A marxizmus—leninizmus — hangsúlyozta — volt és marad az a döntő ideológiai fegyver, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a szocialis­ta párttal, a népi egység va­lamennyi erőivel együtt küzd­ve teljesítsük a legfontosabb feladatot, s megteremtsük népünk egységét a fasiszta junta megdöntéséért vívott harcban. A kitüntetés átnyújtásakor jelen voltak Luis Corvalán családjának tagjai, a Szov­jetunió párt- és állami életé­nek vezető személyiségei. ellen. A népek függetlensé­géért, azért, hogy az enyhü­lés univerzálissá és megha- misíthatalanná váljék. Vége­zetül Brezsnyev új nagy si­kereket kívánt a tanácsko­zás résztvevőinek, a nemzet­közi szervezetek, politikai pártok, mozgalmak és tö­megszervezetek nemes tevé­kenységéhez a békéért és a biztonságért folytatott küzde­lemben. Ezután az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja üdvö­zölte a fórumot, majd Ro- mesh Chandra, a Béke-világ- tanác6 főtitkára mondott be­szédet. A plenáris ülésen el­hangzott beszédében kijelen­tette : A fő akadály az enyhülési folyamat megmásíthatatlanná változtatásának útjában a fegyverkezési hajsza. Ez gyengíti az enyhülést, s an­nak meghiúsításával fenye­get. Ezért a legnagyobb fi­gyelmet kell fordítani a fegy­verkezési hajsza lefékezésére és leállítására. A nemzetközi békemozga­lom indiai származású veze­tő személyisége szerint eb­ben a tekintetben ki kell emelni a Szovjetunió érde­meit, amely az utóbbi évek­ben egész sor kezdeménye­zéssel állt elő. Méltatta ezen­kívül Chandra a stockholmi békefelhívás jelentőségét, A fegyverkezési hajsza beszün­tetésére szólító okmányt ed­dig 400 millió ember írta alá. Az ENSZ határozata értelmé­ben 1978-ban a közgyűlés külön ülésszakot szentel a le­szerelés kérdéseinek, mely a BVT főtitkára szerint nagy lépés lese a leszerelési világ- konferencia összehívása felé. A moszkvai békefórum résztvevői felállva, dübörgő tapssal köszöntötték a szóno­ki emelvényre lépő Luis Cor­valánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, aki egy hó­nappal ezelőtt szabadult ki a világ haladó közvéleménye által kibontakozott nemzet­közi szolidaritási mozgalom eredményeként a fasiszta junta börtönéből. Corvalán felszólította a jelenlévőket: tegyenek meg mindent az összes chilei politikai fog­lyok megmentése és kiszaba­dítása érdekében. Délután a békeerők moszk­vai világfórumá 13 vitacso­portban folytatta munkáját. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, aki a fórumon részt, vevő 11 tagú magyar delegációt vezeti, a plenáris ülés elnökségében foglalt he­lyet. Kállai Gyulát beválasz­tották a fórum záróközlemé­nyének szerkesztő bizottságá­ba. Pethő Tibort, az Orszá­gos Béketanács alelnökét, a békés egymás mellett élés és az új nemzetközi gazdasági viszonyok kérdéseivel foglal­kozó vitacsoport társelnöké­vé választották. Hét végi jegyzet Seholsincs állam n veken át az orránál fogva vezette tizenöt görög a rendőrséget, a vámhatóságot, valamint az adó­hivatalt. Görögországban a külföldiek ugyanis adómen­tesen vásárolhatnak ingatlant, vámmentesen gépkocsit, és más nagy értékeket, s ilyenkor nem kell mást ten­niük, mint bemutatniuk az útlevelet. Hogy valaki ame­rikai, etiópiai. vagy tegyük fel antiguai állampolgár, I ebben az esetben közömbös. Itt álljunk meg! Az említettek antiguai útlevéllel vásárolgattak, az illetékesek pedig nem jöttek rá ar­ra, hogy Antigua állam — nincs. Létezik ugyan egy f sziget a Karib-tengeren, amelynek ez a neve, de e föld­darabocska brit fennhatóság alatt áll. Sem állami stá­tusa nincs, még kevésbé útlevélkiadási joga. Lakói ter­mészetesen nem tudtak arról, hogy Athénben egy bi­zonyos úr az ő konzuluknak adja ki magát, és jó pén­zért angol nyelvű útleveleket osztogatott „Antigua ál­lam” körpecsétjével. No, de ha angol az útlevél nyelve, nyert ügye van a tulajdonosnak. Ez rendkívül meggyőzően hat az ille­tékes hivatalnokokra. Akinek ugyanis angol nyelvű út­levele van, csak gazdag külföldi lehet. Még akkor is, ha folyékonyan beszél görögül. Ám, hogy még meg­győzőbb legven a dolog, és még inkább aláhúzzák az okmány előkelő, nyugati jellegét, belepecsételtek egy záradékot. Eszerint a jelen útiokmány érvényes az egész világra — kivéve a Szovjetuniót, Kubát és a töb­bi szocialista országot. Melyik vámtisztviselő, adóhiva­talnok kételkedhetett ezután abban, hogy itt csak a dol­lár- vagy a fontövezetből érkezett személyről lehet szó. Még ha az illető drahmával fizetett is. z ötlet kifundálóját már nem vonhatják felelős­ségre — eltávozott az élők sorából. Tanítványai azonban mostanáig folytatták művét. Rövidesen a bí­róság foglalkozik majd velük és e fordított szemléletű útlevelek ügyével is. A törvény emberei állapíthatják majd meg kesernyés mosollyal, hogy ezek az útlevelek hamis világot tükröztek: ha egyes görög hatóságoknak előbb jutott volna eszükbe, hogy a Szovjetunió, Kuba és á többi szocialista állam létezik, Antigua viszont ~ nincs, megtakaríthattak volna jó néhány milliót.­Tatár Imre Megnyílt Moszkvában a békeerők világfórumá Milliomoslányból bankrabló (3.) Új felvonás, félhomályban Bailey, a szupervédő újabb nagy vereséget szenvedett, amikor kiderült, hogy véden­ce a bankrablás során na­gyon is aktívan viselkedett. Amikor az ügyész emlékez­tette arra, hogy az automata kamera tanúsága szerint a vádlott kezében a rablás so­rán fegyver volt, a védő in­dulatosan közbeszólt: — Fegyver volt, " fegyver volt! Mert kínzói a kezébe nyomták; mert hozzá tarto­zott a rákényszerített szerep­hez, aminek eljátszásától az élete függött. Browning ügyész: „Töltve volt az a fegyver, Mr. Bai­ley?” Bailey: „Nem tudom és nem is tudhatom, mert Miss Hearst sem tudja. És ami sokkal fontosabb, akkor sem tudta! Annyit értett a fegy­verekhez, mint tyúk az ábé­céhez”. Ez nagy hibának bizonyult. Az ügyész ugyanis kérte a bíróságot egy Berzins nevű szemtanú kihallgatására, aki elmondta: látta a vádlottat, amint nagyon is szakszerűen biztosította ki a géppisz­tolyt. „Ehhez én aztán értek, tisztelt bíróság — jelentette ki. — Három évet töltöttem Vietnamban. Állíthatom, hogy a vádlott szakértő kéz­zel bánt az M—1 típusú fegy­verrel”. Az ügyész ismét kijelen­tette, hogy a vád most már többszörösen is bizonyított­nak érzi az ügy lényegét. Miss Hearstöt — mondta — ugyan valóban elrabolták, és az azt "követő rövid időszak­ban megfélemlítették. De tizenegy héttel később, a rablás napján, a vádlott már önkéntesen, sőt, önfeledten játszott. II védő tiltakozik Bailey azönnal tiltakozott, kijelentette, hogy már má­sodszor hallja a per folya­mán a „játszott”- kifejezést. Ha valamivel játszott — mondta —, legföljebb az éle­tével ... Áz ügyész így vá­laszolt: — Nem, uram, egyszerűen játszott, mint egy unatkozó gyerek. Az életével? Igen, azzal is. De mindenekelőtt és sokkal inkább mások életé­vel, ártatlan emberekével. Az ön védence Amerika egyik leggazdagabb családjá­nak tagja és úgy nőtt fel, hogy minden pillanatban tudta ezt. Puha párnák vet­ték körül, nem volt számá­ra igazi tét, mert szinte min­den szándéka megvalósulás­ra ítéltetett. Az ilyen ember épp úgy csömört érez, mint az, akinek semmi sem sike­rül, ráadásul még unatkozik is. Unatkozik, Mr. Bailey, po­kolian, elviselhetetlenül unatkozik. Az elrablás té­nyét nem vitatom, de ez és az unalom együtthatása ve­zette el a vádlottat a Hiber­nia bankba. II nagyágyú Browning ügyész ezután bevetette legnagyobb fegy­verét. Utalt arra, hogy a vé­delem szerint a vádlott ál­landóan szigorú őrizet alatt volt és életveszélyes fenye­getés nyomása alatt élt. Ez­után így folytatta: — Miss Hearst, úgy tűnik, ön a Harris házaspártól ret­tegett a legjobban. Patricia Hearst: „így igaz”. Browning ügyész: „1974. május 29-én Harrisék loptak a Los Angeles-i Mel sport­áruházból. Ön egyedül várt rájuk a kocsiban, fényes nap­pal, a zsúfolt utcán. Miért nem ment be az első őrszo­bára?” Vádlott: „Meg voltam fé­lemlítve”. Az ügyész: „Értem, ön félt. De amikor az áruház­ban felfedezték a lopást, Harrisék kirohantak, a sze­mélyzet pedig utánuk vetet­te magát. Mit tett ön akkor? Ön, aki félt...” Vádlott: „Hát... Fedeztem a visszavonulásukat.” Az ügyész: „Igen, kisasz- szony. Ön, aki rendőrt ke­resni félt, attól nem félt, hogy géppisztollyal söpörjön végig a forgalmas Los An­geles-i utcán. Addig nyomta a ravaszt, amíg a tár ki nem ürült. Isteni csoda, hogy nem történt katasztrófa. És mind­ezt állítólag azért, mert meg volt félemlítve...” II döntés Ezek után az esküdtszék­nek nem volt nehéz dolga. A testület elnöke, egy nyugál­lományú repülő ezredes, ün­nepélyesen bejelentette, hogy „Patricia Campbell Hearstöt az -esküdtszék bűnösnek ta­lálta”. Az újságírók a tele­fonhoz rohantak és Ameri­kát, a világot beszáguldottá a hír, hogy az elrabolt mil­liomoslányból bankrablóvá lett vádlottat az esküdtszék elvi döntése alapján hama­rosan elítéli a bíróság. A bí­róság elnöke záróbeszédében külön hangsúlyozta: „Az es­küdtszék döntése után többé nem lehet helyt adni a vé­delem ama kérésének, hogy a vádlott állapotát neves pszichiáterek tanulmányoz­zák.” Mégis ez történt. Hosz- szú hónapok múltak el ítélet nélkül és az ítélet — hét év börtön — kihirdetése után a milliomoslányt egymillió dol­lár óvadék ellenében szabad­lábra helyezték. A szupersztár ahhoz nem volt elég erős, hogy a tények­kel szemben megnyerje a pert. De az ő összeköttetései és apuka pénze együttesen ahhoz már elegendőnek bi­zonyult, ' hogy a kulisszák mögött hatalmas gépezet in­duljon meg és megszülessék a már említett fordított szen­záció: vagyis az, hogy az úri­lány ismét a saját ágyában alszik. Amikor a San Francisco-i rádió tudósítója megkérdezte a per egyik megfigyelőjét, Alan Dershowitz jogászpro­fesszort, a Harvard egyetem tanárát, mi a véleménye a történtekről, a professzor így felelt: — Ez a per döbbenetes kórkép a hetvenes évek Ame­rikájáról. Az újságkirály bankrabló lányát nem lehe­tett egyszerűen felmenteni — a teljesen ártatlan Ange­la Davis felmentéséhez is öt kontinens egyetemes tiltako­zására és sok időre volt szükség —, de úgy kellett el­marasztalni, hogy végül is ne töltsön túl sok időt a rács mögött. Azt hiszem, ennek megfelelő volt a forgató- könyv is. Amerika legjobb védőügyvédje élveszítette a pert és ezzel rivaldafényben bebizonyították, hogy törvé­nyeink a milliomosokra is vonatkoznak. De aztán ki- húnytak a reflektorfények és a jótékony félhomályban megkezdődött a következő felvonás. Amelynek már az elején saját ágyában aludt a vád­lott. Harmat Endre Vége Viták Carter leendő kormánya körül Washington Carter elnök jövő heti ünnepélyes beikta­tására készül, de kormányá­nak javasolt tagjait koránt­sem fogadja egyöntetű lelke­sedés a törvényhozásban. A szenátus igazságügyi bizott­sága immár több napja hall­gatja meg Griffin Bellt, Car­ter igazságügyminiszter-je- löltjét, főként arról: melyik oldalon állt a faji megkülön­böztetés felszámolásáért ví­vott küzdelmekben. Polgárjogi mozgalmak til­takoznak Bell kinevezése el­len, s azzal vádolják, hogy az ötvenes-hatvanas években támogatta a faji megkülön­böztetés fenntartását Georgia államban. A képviselőház né­ger csoportjának szóvivője csütörtökön közölte: csoport­juk mind a 17 tagja ellenzi Bell kinevezését. ,A miniszterjelölt elismer­te: annak idején részt vett a faji megkülönböztetést szol­gáló jogszabályok kidolgozá­sában, mert mint mondotta, „a hatalmon lévők ezt akar­ták”. Az 58 éves Bell szerint cselekedeteit egy korábbi időszak szemszögéből kell vizsgálni. Míg a jövendő Carter-ka- binet több más tagja különö­sebb viták nélkül megerősí­tésre számíthat, a CIA élére javasolt Theodor Sorensen körül várhatók újabb heves viták. ^ Sorensen a néhai Kennedy elnök közeli munkatársa volt, s mind belpolitikai, mind nemzetközi kérdésekben li­berális nézeteiről ismerik. A kongresszus, sőt, a Carter- tábor maradibb köreiben is ellenkezést váltott ki jelölé­se. Bírálói attól tartanak, hogy Sorensen kinevezése a nagyhatalmú hírszerző appa­rátus megrendszabályozását hozhatja. Carter szerint nincs szó a hírszerzés leértékelésé­ről, inkább az a terve, hogy „új szellemet” öntsön a visz- szaélései miatt megtépázott tekintélyű intézménybe. A sajtócézár, felesége és a „tékozló leány”.

Next

/
Thumbnails
Contents