Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 15. A cigányóvodában. (Hammel József felvételei) A telep első új házsora. vés Mihályné, vagy ahogy itt szólítják, Lina, az óvónő eleinte szót sem tudna váltani a gyerekekkel. Ö a „tolmács”. Ezért van minden megtanított versikének, éneknek sokszoros értéke. Putriban, * vályogházban Szinte hihetetlen, hogy a kukoricacsuhéból, zsírpapírból és sárból összetapasztott földkupac alatt emberek laknak. A földbe vájt szoba pár lépés széles, s ugyanennyi Karácsonyfa—madaraknak Segítséget kérnek az ornitológusok A téli hónapokban sem tétlenkednek a tiszavasvári madarászok. A Magyar Madártani Egyesület Herman Ottó helyi csoportjának aktivistái kettőzött szorgalommal végzik önkéntesen vállalt munkájukat. Madárvédelmi tevékenységüknek sokat köszönhetnek hideg napokon a madarak, hisz gyakorta a biztos pusztulástól óvják meg őket a madarászok. A múlt esztendő végén például hat helyütt telepítettek még idejekorán mesterséges fészekodukat az ornitológusok. A biztos menedéknek köszönhető, hogy Ti- szavasváriban és környékén olyan helyeken telepítettek meg cinegéket, ahol korábban egyáltalán nem költöttek. Az odúk a téli napokon alvóhelyet jelentenek a madarak számára. Különös figyelmet szentelnek ilyenkor a madarak etetésére. Nagyméretű ducete- tőiknek mindennapos vendégei a télen hazánk területén maradt kismar darak. A finom falatokról, a kedvelt csemegéről — a napraforgóról — a természetvédelmi hivatal és a helyi Zöld Mező Termelőszövetkezet gondoskodik. A rendszeres etetés előnye és haszna, hogy a télen itt táplálkozó madarak jelentős része a környéken rakja fészkét is. „Madárkörökben” nagy sikere volt a madarászok ünnepi meglepetésének, a madárkarácsonyfának. Mint korábban már erről hírt adtunk egy ducetető környéki fát teleaggattak a madarászok minden elképzelhető finomsággal, almával, dióval és szalonnával. Az ellenőrzések során örömmel tapasztalták az ornitológusok, hogy a „címzettek” rábukkantak az ajándékra, s vidáman fogyasztották el azt. Kétségtelen haszpa a madarászok munkájának, hogy példát mutatnak a természet- és környezetvédelem fontosságáról a legkisebbeknek is. Közülük sokan csatlakoztak idősebb társaikhoz. A kis kollektíva javában készül a tavaszra s bár még jó néhányat kell aludnunk az évszak beköszöntéig, a vasvári madarászok egy percet sem akarnak késlekedni. A felkészülésüket azonban zavarja egy olyan gond, melynek orvoslására ezúton kérnek sürgős segítséget^ Tudott dolog, hogy a ma- dárgyűrűzés szintén védelmi tevékenység. Tudományos előnye mellett segíti művelőit a madarak fel- és megismerésében. A madarászok viszont nem rendelkeznek a szükséges mennyiségű gyűrűvel, mégpedig egy beütőszerkezet hiánya miatt. Kérik tehát a vasszerkezeti üzemek, vállalatok kollektíváit, ha idejük engedné a szerkezet elkészítését, a madarászok nagy-nagy örömmel fogadnák el a társadalmi segítséget. Ha akadna vállalkozó szocialista brigád, úgy kérjük, keressék fel levélben vagy személyesen a vasvári ornitológusok vezetőjét, Dr. Legány Andrást, Tiszavasvári Kossuth utca 56/a alatti otthonában s ő szakszerű, pontos mechanikai leírást adna a hiánycikknek számító kis szerkezetről. (kalenda) hosszú. A két fekvőhelyet megcsonkított, fiatal fából tákolták, még a háncsot sem húzták le róla. Öten laknak itt. Az öregasszony, a fiatal házasok és két gyerek! A közeli putrikból, vályogházakból asszonyok gyűlnek koránk. „Kút kellene!” — mondják. Valóban probléma, hogy a telepen nincs elég jóvízű kút. (Ottjártunk után néhány nappal elkészült egy kút. Ám végleges megoldást a vízmű hozna, amit megyei segítséggel tervez a helyi tanács.) Új lakásban Sokévi munka eredménye, hogy a telepen élő férfiak zöme ma már dolgozik. Vál toznak az étkezési szokások és egyre többen szeretnének jobb lakásba költözni. Lakatos Gyuláné kapkodva seper, amikor belépünk hozzá. Aztán elmondja, hogy egy éve hagyták ott a vályogházat, s költöztek ide öt gyerekükkel. Havonta 260 forintot törlesztenek. Később majd új bútort is szeretné' nek. Rézműves Dániel 1958 óta dolgozik Budapesten. Ö az elsők között költözött család jával új lakásba a telepen. Már szerényebb bútorra, mosógépre is tellett. • Változik, átalakul a telep Nem egyik napról a másikra, de biztosan fejlődik. Társadalmunk sokat tesz a ci gányság életkörülményei nek javításáért. Az anyagi támogatás nem elég, fontosabb és nehezebb a nevelés, a szemlélet átalakítása. A gyermekek, akik azért is szeretnek óvodába járni, mert ott tisztaság van, — már a jövőt jelentik. Kádas Viktória Első helyen a borsó, a fűszerpaprika Több zöldséget adnak a termelési rendszerek A mezőgazdaság 1977. évi tervei szerint 10 százalékkal növekszik a zöldségtermő terület, s eléri a 124 000 hektárt. összesen 1,6-1,7 millió tonna zöldségre számíthat a lakosság és a feldolgozó ipar. A termelőket az 1975. évihez képest 23-24 százalékkal felemelt felvásárlási árak jobban ösztönzik a kínálat növelésére. Viszont ehhez a termelési színvonalat, a szakmai felkészültség mértékét is emelni kell, a terv csakis így valósítható meg. Mindehhez jó eszköz a termelési rendszerekben folytatott gazdálkodási forma, amelynek nagy előnye, hogy iparszerűvé teszi a munkát, és biztosítja az átlagosnál nagyobb hozamokat. Az idei tervek számolnak a termelési rendszerek bővülésével. Tavaly nyolc zöldségtermelési rendszer működött az országban, összesen több mint 10 000 hektárról takarítottak be különféle terményeket. Vezető helyen fűszerpaprikát termesztettek, de nagy mennyiségű zöldborsót, vöröshagymát és paprikát is adtak a piacra és az iparnak. A termelési rendszerek idén további 2000 hekUatvan év körüli férfi áll meg az n újságpavilon előtt, s a világ legtermészetesebb hangján Magyar Ifjúságot kér. A nyíregyházi Szabadság téri boltocskában hat éve dolgozó asszonynak, Andrikovics Istvánnénak nem szúrt szemet a dolog, hiszen bizonyára nem ez az első ilyen eset. Sokféle lapot kérnek tőle nap, mint nap. — Mintegy százféle különböző újságot lehet itt vásárolni — mondja. — Ezek között olyanok is vannak, amelyekről sokan nem is tudnak: például a Baromfitenyésztés, A kutya, Újítók lapja, Marketing, Nimród, Búvár, Ruhaipar, Halászat —, hogy csak néhányat említsek. A magyar nyelvű hetilapok közül a legtöbben a Fülest, a Ludast, az Ifjúsági Magazint, a Magyar Ifjúságot, a Képes Újságot és az Ország-Világot vásárolják. A 75 fajta magyar újságon kívül sokféle külföldit is árulnak váltótársáÚjságpavilonban val együtt. Német, orosz, angol, francia, olasz, román, cseh, lengyel és jugoszláv JapoR közül válogathatnak a vásárlók. Ezek az újságok sokak számára a nyelv- tanulást könnyítik meg, ezért vásárolják szívesen. A megjelenéstől számított két-három napon belül a távoli országokból is megérkeznek ezek a napilapok, folyóiratok. — Már sok vevőt megismertem, tudom, ki mit szokott olvasni, mit ajánlhatok neki megvételre. A rendszeres vásárlónak mondania se kell, mit kér, már adom is a kedvenc lapját. Több mint 150 törzsvevőnk van. Hat éve dolgozik itt, és bizony nem könnyű a munkája. Különösen télen, mert nem lehet fűteni a pavilonban, csak egy kis hősugárzó van. Naponta átlagosan négyezer forint értékű napi- és hetilapot adnak el, ami majdnem ugyanennyi vevőt is jelent, mert többnyire 80 filléres, ritkábban 4; forintos tételekből származik a bevétel. Andrikovicsné szívesen beszél arról, hogy emberismeret is kell az újságárus- sághoz, hogy kérés nélkül, szinte ránézéséé is tudja, mit olvasna szívesen a vevő. Olyan sok a vásárló, hogy alig tua egy-két sort elolvasni a lapokból, pedig az ajánláshoz sokszőr ez Is kellene... Kántor Éva tárral bővítik területüket, ami jelzi, hogy a rendszerekbe tömörült gazdaságok megtalálták számításukat, és hajlandók a mennyiségi termelés fejlesztésére. Nem tervezik viszont újabb növényi kultúrák előállítását a meglévő egy-egy fajta mellett, csupán az immár hagyományosnak tekinthető zöldségfajtával foglalkoznak majd a korábbinál nagyobb területen. Várhatóan újabb termelési rendszerek is működési engedélyt kapnak ebben az évben. 1977-ben terv szerint további öt zöldségtermelési központ alakul, s termőterületük meghaladja a 3000 hektárt. A termelési rendszerekben a vezető növény idén a zöldborsó lesz, amit 4200 hektáron termesztenek, sorrendben a második a fűszerpaprika, 3800 hektáros termőterülettel. A timári Béke Tsz segédüzemében Zajácz Erzsébet targonca gumikerekét formázza. (Hammel József felvétele) EZERSZÁZ CIGÁNYCSALÁDOT JUTTATNAK JÖ LAKÁSHOZ 1980-IG — ENNYI KEDVEZMÉNYES LAKÁSÉPÍTÉST -VÁSÁRLÁST TERVEZ A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI TANÁCS. AZ ÉPÍTKEZÉSEKET KÖZPONTI KERETEKKEL SEGÍTI ÁLLAMUNK. 1974-ben felmérték megyénk cigánytelepeinek helyzetét, és kijelölték azokat, amelyek felszámolása különösen fontos, összesen 65 ilyen telepet találtak, ezek megszüntetésére fordítják az adott lakáskeretet. 1976-ban 260 építésre, illet- va vásárlásra lett volna lehetőség, a helyi tanácsok azonban csak közel 200 családot javasoltak kölcsönfelvételre. Az OTP pedig még ennyi családdal sem tudott szerződést kötni, mert a meghatározott feltételek valamelyike a kölcsönt igénylők felénél hiányzott. A munka tehát sok gonddal halad. A megkülönböztetett figyelemre még hosszabb ideig szükség lesz. Hodásznak, Kántorjánosi- nak, Nyírkátának közös tanácsa van. A három község Változik a telep „Tolmács" az óvodában az említett 65 közé tartozik. A telepen élőkkel megszerettetni a munkát — ami előfeltétele annak, hogy emberi körülmények közé juthassanak — nem megy máról holnapra. S az sem, hogy a szülők iskolába küldjék gyermekeiket. A putrik felszámolása Hodászon az 1960-as évek végén kezdődött. Különösen 1974 óta egyre több takaros ház épül, általában C—1 típusú. A terv az, hogy a putrikat, vályogházakat egy idő után felváltják az egészséges lakások. A telepen felépült az óvoda is. Harmincszemélyesre tervezték, de ennél mindig magasabb a létszám. A gyermekek ellátásáért nem kell fizetni, minden költséget a tanács fedez. Balogh Lászlóné óvónő büszke arra, hogy a még beszélni sem igen tudó gyermekek itt hónapok múltán verseket mondanak, énekelnek. A legtöbb óvodába kerülő apróság csak cigányul beszél. Ha nem lenne közöttük a dada, RézműVálasz cikkünkre Bevásárlás kérdőjelekkel A Kelet-Magyarország 1976. december 11-i számában az ünnepek előtti áruellátás hiányosságával foglalkozó cikk jelent meg. Ezzel kapcsolatban a Hajdú—Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Tóth Sándor válaszolt. Többek között a következőket írta: „Évi 5 százalékos forgalomnövekedést automatikusan csak azoknál az árucikkeknél tervezünk, ahol a tervszámok kötöttek. Szabolcs-Szatmár megye egész térvszáma 1975- ről 1976-ra 8,69 százalékkal nőtt, illetve ennyivel terveztünk többet. Ezen belül az ipari szállításoktól függően igyekszünk a megyének minél több árut biztosítani. Vigyázunk arra, hogy az idényjellegű cikkek — mint például a déligyümölcsök — Debrecenben és Nyíregyházán egy időpontban jelenjenek meg. A margarin- és étolajellátásnál a következő a helyzet: két éve, 1975-ben a vállalat 230 vagon étolajat értékesített, amelyből 137 jutott Szabolcs-Szatmár megyébe. A tavalyi 282 vagon étolajból 178 vagonnal adtak el Sza- bolcs-Szatmárban. Margarinból 1975-ben 165, tavaly 185 vagonnal értékesített a vállalat. Ebből jutott Szabolcs- Szatmár megyébe 1975-ben 81, illetve 1976-ban 102 vagonnal. Olyan cikkekből, mint például rizs, tészta stb., az ipar szállítóképes, Nyíregyháza részére is korlátlan mennyiségben biztosítjuk az árut. Most és a jövőben is minden törekvésünk az, hogy Szabolcs-Szatmár megye, s ezen belül Nyíregyháza dinamikus fejlődését — cikkeink forgalmazásával -r- a Hajdú—Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat is elősegítse. MEGJEGYZÉSÜNK: A törekvésekkel egyetértünk, ha azok nemcsak globálisan, hanem — a kötött tervszámok esetében is — a helyi viszonyoknak megfelelően kialakult igényekre épülve érvényesülnek. Például az áru elosztásánál csak a kis- és nagykereskedelem jobb együttműködése oldhatja meg a — sajnos — még fennálto problémákat.
