Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 13. A nyíregyházi járásból jelentjük Munkaalkalom, kereset a nagyközségekben NAGYKÖZSÉGI TANÁCSAINK MINDENÜTT ELKÉSZÍTET­TÉK AZ 1977. ÉVI TERVEKET. A TANÁCSÜLÉSEKEN A TER­VEK MELLETT JÓ NÉHÁNY MÁS KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉST IS NAPIRENDRE TŰZTEK. MUNKATÁRSAINK A NYÍREGY­HÁZI JÁRÁSBÓL EZEKRŐL IS BESZÁMOLNAK. DEMECSER—SZÉKELY: Jobb munka- körülmények Két közös gazdaság, a he­lyi Kossuth és a társközség, székelyi Búzakalász Terme­lőszövetkezet dolgozóinak, tagságának élet- és munka- körülményeiről tárgyaltak többek között a nagyközségi közös tanács ülésén. Elhang­zott, hogy például Demecser- ben a részesedés egy tízórás munkanapra 1971-től így ala­kult: 59, 83, 86 forint, majd 1975-ben 104. Azonban 1978- ra már 130 forintot tervez­tek. Székelyben ugyanez éves átlagban: 1973-ban egy dol­gozó keresete 30 335 forint, 1975-ben pedig már több, mint 36 és fél ezer. Mindehhez a feltételek is jobbak. A fokozott gépesítés következtében mindkét ter­melőszövetkezetben mini­málisra csökkent a nehéz fizikai munka. Fürdőt, zu­hanyozót építettek, autóbu­szok szállítják munkába a dolgozókat. Rendszeressé vált a munkában élenjárók kitüntetése, az erkölcsi és anyagi elismerés. Gondos­kodnak a nyugdíjasokról is. BAKTALÖRÄNTHÄZA: Vízműbővítés Több mint hatmillió fo­rintot költ 1977-ben a Bak- talórántházi Nagyközségi Közös Tanács Baktalóránt- háza, Nyírjákó és Nyírkércs fejlesztésére. Tovább foly­tatják a vízműbővítést a két kisebb községben. Ebben az évben kétmillió-hétszázezer forintot költenek erre a cél­ra. Több mint nyolcszázezer forintba kerül a baktalóránt- házi sportöltöző és ifjúsági ház építésének tovább folyta­tása. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy még ebben az év­ben elkészüljön az új léte­sítmény. Igyekszik a tanács a lakosságnak elegendő ház­hely megvásárlását lehetővé tenni. A három községben területkialakítás céljára öt-, venezer forintos kiadást ter­veznek. Jelentős összegeket fordítanak a községek sport­egyesületeinek és MHSZ- klubjainak támogatására. Mintegy tízezer forint támo­gatást adnak egy MHSZ- oktatási központ építéséhez. A tervek szerint a társa­dalmi munka értéke eléri majd az egymillió-nyolcszáz­ezer forintot. ÚJFEHÉRTÓ: A népesedésről Több gyermek született és több házasságkötés történt 1976-ban Üjfehértón, mint egy évvel korábban — ez tűnik ki az anyakönyv be­jegyzéseiből. Egyebek között a népesedésről is tárgyalt nemrégiben az Űjfehértói Nagyközségi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A nagyköz­ségben járási szülőotthon működik, amely gondoskodik Érpatak, Balkány, Geszte- réd, Kálmánháza és Biri el­látásáról. Esetenként Nyír­egyházáról is érkeznek Űj- fehértóra kismamák. 1976-ban emelkedett a névadók és a társadalmi há­zasságkötések száma is. E társadalmi ünnepségek meg­rendezéséhez jelentős segít­séget nyújt az 1. és 3. szá­mú általános iskola, vala­mint a zeneiskola. Ezt a szol­gáltatást azonban viszonylag kevesen, 130 házasságkötés­ből alig több mint 30 eset­ben vették igénybe. A nagyközség házasságkö­tő terme sem méretében, sem felszerelésében nem felel meg a jelenlegi követelmé­nyeknek. A sokat használt magnó helyettesítésére 1976 novemberében egy új, 23 ezer forint értékű pianinót helyezett el a tanács a he­lyiségben. Nőtt a baromfitenyésztési kedv is a községben. Tavaly 23 ezerrel több naposcsibét értékesítettek, mint 1975- ben. A felvásárolt sertések száma négyszázzal nőtt egy év alatt. A sertéstenyésztő szakcsoportba nyolcvanan léptek be a múlt évben. A nyúltenyésztő szakcsoport tagjainak száma harminccal nőtt. Takarmány tápból meg­felelő mennyiség állt rendel­kezésre, a választék azonban nem volt kielégítő. Az idei tervek között szerepel a táp­szerek választékának bővíté­se, a felvásárlási tevékeny­ség javítása. ITSZAVASVÁRI: Munka­erőmérleg Javult Tisza vasváriban a munkaerő helyzete — álla­pította meg a nagyközségi tanács vb. Az optimális hely­zet kialakulását azonban né­hány dolog akadályozza. A község lakónépessége 14 240. A munkaképesek majdnem fele-fele arányban a női és férfidolgozók, összesen 8619, — amelyből 5779 dolgozik. A továbbtanulókat leszámítva, mintegy ezerhatszázan vál­lalhatnának még munkát. Mint azt a beszámoló is megállapította: a községben a munkaképes férfiak dol­goznak. Itt inkább munka­erőhiányról lehet szó, de el­sősorban szakemberek kelle­nének. Például az Alkaloida hetven szakmunkásra jelen­tette be igényét. Kihaszná­latlan az az ötven munka­hely is, amelyet a Nyírség Ruházati Szövetkezet léte­sített az új termelőüzemé­vel. A jelentkezést itt első­sorban a végzendő munka, a munkakörülmény és a kere­seti lehetőség gátolja. Ami a lehetőségeket illeti: a községben ebben gz évben egy kisebb létszámot foglal­koztató üzem létesül, ahol vendéglátóipari gépeket, be­rendezéseket — hűtőgépet is — javítanak majd. A volt téglagyárban pedig egy 300 nőt foglalkoztató műszer- gyártó és -javító üzem tele­pítése érdekében történt kezdeményezés. Az összeállítást készítették: Házi Zsuzsa, Kántor Éva, Nábrádi Lajos, Tóth Árpád Gyermek- és ifjúságvédelem Kisvárdán A Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szer­dán ülést tartott, s egyebek között a város gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetével foglalkozott. Kisvárdán több, mint négy­ezer tizennyolc éven aluli fi­atal él, közülük 92 veszélyez­tetett helyzetű. Az általános iskolákban a nevelő-oktató munka egyik rendkívül fon­tos feladata, hogy különös gonddal foglalkozzanak ezek­kel a tanulókkal. Fokozott fi­gyelmet fordítanak a cigány- gyermekekre. Jelentős erőfe­szítéseket tesznek a tanköte­les cigánygyermekek beisko­láztatására és rendszeres is­kolába járatására, de a kí­vánt eredméwyt így sem sike­rült még elérni. A rossz csa­ládi környezetben élőknek in­gyenes napközi otthoni ellá­tást biztosítanak, az arra rá­szorulóknak térítésmentesen adnak tanszert és -könyvet, ruházati segélyben részesítik őket, s a tanítási órákon kí­vül is foglalkoznak velük a pedagógusok. Jelenleg 60 állami gondo­zott gyermek van nevelőszü­lőknél. A bíróság által próbá­ra engedett, a javító-nevelő munkára ítélt, illetve a javí­tó-nevelő intézetből ideigle­nesen elbocsátott fiatalkorú­ak mellé hivatásos, valamint társadalmi pártfogót jelölnek ki. Feladatuk, hogy segítsék a fiatalt beilleszkedni, a mun­NYÍRTELEK: Háztáji gazdaságok A Nyírteleki Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga a háztáji és a kisegítő gazdaságokról tárgyalt. A tsz 413 hektár földet osz­tott ki háztájinak tavaly, s a földterület nagyobb ‘ részén kukoricát termeltek. Jelentős területen vetettek burgonyát és konzervuborkát is. A háztáji termelés további fej­lesztése miatt 1977 januárjá­tól háztáji agronómust állít munkába a tsz. Tavaly vált gyakorlattá: a háztáji állat­tartók ingyen lekaszálhatják és begyűjthetik az útmenti füvet. Ezenkívül a szarvas­marha-tenyésztők 500 négy­szögöl háztáji lucernát is kaptak. Bővülő kapacitás — „nászajándékkal" Kenyérgyár, modern iskola szövetkezeti kivitelezéssel Egy éve egyesült a Fehér- gyarmati TÖVÁLL és a Szat- márcsekei Építőipari Szövet­kezet. Kényszerű egyesülés volt ez, mert maradéktalanul egyik sem tudta ellátni fel­adatát. Milyen eredménnyel járt az összefogás, az erők egyesítése, s mi várható a második esztendőtől? — ezekre a kérdésekre kértünk választ a Fehérgyarmati Já­rási Építőipari Szövetkezet­ben. Az új „céget” ugyanis így nevezik. Nagy István, a tmk-műhely vezetője: — Sokat javult a műszaki színvonal. A közeli napokban nagy teljesítményű betonsi­lót állítunk fel a telepen. Ez a létesítmény már közép­üzemre utal. Kocsiparkunk három tehergépkocsival bő­vült az idén, a könnyűgépek kezelése nem kevesebb, mint harmincöt segédmunkást ké­peztek ki. Az új szállító lif­tünk elősegíti a több szintes lakások építését. Folyamat­ban van a műhely bővítése. Várjuk az újabb gépeket. Az Török Zoltán és Dávid Antal szereli az új betonsilót. (Gaál Béla felvétele) Az új év első hónapjában kétezer női ruhát gyártanak NSZK-megrendelésre a Nyírség Ruházati Szövetkezet tiszavasvári üzemében. Képünk: Halász Györgyné meós a ruhák végellenőrzését végzi. (Elek Emil felvétele) itt látható kedvező változá­soknak már a lakosság is hasznát veszi. Bihari Kálmán telepveze­tő azzal folytatja, hogy a la­kosság még bizalmatlan, a kételyeket jó munkával igye­keznek eloszlatni, de ez az egy év nem volt elég a bizo­nyításra. „A Győrteleki Községi Kö­zös Tanács nevében köszöne­tét mondunk a szövetkezet­nek, amiért jó minőségben végezte az óvodaépítést”. Lám, a jó munka kelendő, mert egyik-másik írás arról tanúskodik, hogy jövőre isko­lát építenek Győrteleken, és a kivitelezési munkákkal a szö­vetkezetét bízzák meg. Létszámuk 320, s az külön öröm, hogy az egyesítés utá­ni létszámfeltöltés minőségi változást is hozott, mert több lett a képzett szakmunkás. A KISZÖV az „egybekelés” után 3 millió forint „nász­ajándékot” adott, s ennek az összegnek csak a felét kell visszafizetni, részletekben. A megyei tanács másfél hónap­pal ezelőtt három és fél mil­lió forintot utalt át a szövet­kezetnek, ebből az összegből fizetik ki az újabb gépeket. A szövetkezet erre az évre 33 millió forintos termelési értéket tervezett és valósított meg. Jövőre 36, 1978-ban 42, 1980-ban már 54 millió forint értéket akarnak termelni. Jö­vőre kenyérgyárat építenek Vásárosnaményban, kétszin­tes lakást Fehérgyarmaton, modem iskolát Kölesén. La­káskarbantartással is foglal­koznak, később pedig egy kü­lön karbantartó részleget is létrehoznak. N. L. kahelyre. közösségi életbe. Sokat tesznek azért is, hogy az ún. utógondozottakat be­fogadja a szőkébb közösség, például a munkahelyi kollek­tíva. A gyámhatóságok gyermek- és ifjúságvédelmi tevékeny­ségét jelentősen segíti a gyer­mek- és ifjúságvédelmi albi­zottság, melynek ülésein a város üzemei, vállalatai, in­tézményei rendszeresen be­számolnak gyermek- és ifjú­ságvédelmi munkájukról. Olvasóink írják SZÁRAZ KENYÉR Hozzám hasonlóan bizo­nyára sokan mérgelődtek, hogy az új évben két napig, Nyíregyháza legtöbb boltjá­ban a délutáni órákban már csak ünnep előtti kenyeret lehetett kapni. Szokatlan volt — jegyzi meg Nagy Já- nosné, Stadion utcai olva­sónk —, hiszen úgy tudom, a megmaradt kenyeret vissza szokták küldeni a sütőipari vállalatnak, most úgy lát­szik, nem ez történt. Keve­sebb friss kenyeret rendel­tek az üzletek, hogy annak fogytán eladhassák az ünnep előttről maradt szikkadtat. Ha mégsem így volt — ami egyébként a tényeken sem­mit nem változtat —, akkor a sütőipari vállalatot terheli a felelősség. CSATLAKOZÁS Jánd községből Vásárosna- ményba öt órakor induló au­tóbusz, legtöbbször nem éri el a nyíregyházi, záhonyi, il­letve mátészalkai személyvo­natokat. Az utasok pedig bosszankodnak, hiszen sokan Vásárosnaményból tovább akarnak utazni. Helyes lenne, ha az autóbusz menetrendjét a vonatindulás hoz igazítanák. Persze az is nagy hiba, hogy az említett járat sokszor ha­marabb elmegy — majdnem üresen — az utasok pedig hiába várakoznak a •megálló­ban. Sürgősen változtatni kell ezen — jegyzi meg le­velében Kocsis Zrsigmond gergelyiugornyai lakos. HÓTAKARÍTÁS Igényesebbek lesznek a já­rókelők is, amint azt Kovács Zoltánná nyíregyházi olva­sónk levele bizonyítja. A téli viszontagságokról szól, felemlítve a járdák ügyét. Kifogásolja, hogy a legtöbb magánház előtt rendszertele­nül takarítják a havat, ami növeli a balesetveszélyt. Ki­tér arra is: sokan a sózás­sal elintézettnek veszik a „hótalanítást”, így aztán az ember sós latyakban bandu­kolhat még a város központ­jában is. Korábban — írja — lapjukban is olvashattunk arról, hogy a szabálysértés miatt milyen szankciókat al­kalmaztak, kit mennyire büntettek. Úgy vélem — írja Kovácsné — eltekintenénk a büntetéstől, s szívesebben vennénk a tiszta járdát. Ám ha nem megy szép szóra, úgy várjuk a szigort. Százötvenezer televízió az Orionból Az Orionban az idén 150 000 televízió kerül le a futósza­lagokról, hatezerrel több, mint a múlt évben. Mivel belföldre ugyanannyi Orion tévé kerül, mint 1976-ban, a többletet legnagyobb külföl­di megrendelőiknek szállít­ják Nyugat-Európa, Skandi­návia és a Közel-Kelet orszá­gaiba. Jelenleg ötféle televíziót ál­lítanak elő äz Orionban, va­lamennyi az Orion 70 és 75 alaptípus változata. A koráb­ban népszerű Orion 60-as ké­szülékek időközben elavultak, s gyártásuk megszűnt. Az Orion tervei szerint az év utolsó negyedében kerül a hazai üzletekbe a legújabb típus, az AT 961, a gyár első teljesen tranzisztorizált tele­víziója. Egyúttal ez lesz az első olyan tévé is, amelybe az igen költséges ' őkés import­ból származó alkatrészek he­lyett ugyanolyan minőségű hazai, illetve szovjet, NDK, csehszlovák, lengyel és bol­gár alkatrészeket szerelnek be.

Next

/
Thumbnails
Contents