Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

1977. január 12.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

„DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ A PÁRTTAGOK PÉLDAMUTATÁSA ÉS KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉGE. TOVÁBB KELL ERŐSÍTENI AZ ALAP&ZERVEZETEK SZEREPÉT, POLITIKAI MUNKÁJÁT . . ” (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG DECEMBER 21-1 HATÁROZATÁBÓL.)

Nyíregyházi Konzervgyár

Kezdeményezők és példamutatók

Tóth Jánossal, a Nyíregyházi Konzervgyár pártvezetőségének titkárával e párthatározatról beszélgettünk.

— Vállalatunk teljesítette az 1976-os esztendő főbb gazdaságpolitikai céljait. Ezt olyan nehéz körülmények között értük el, amikor a zöldség- és gyümölcstermesztésben, a nyersanyagellátásban a vállalat fennállása óta soha nem tapasztalt nehézségekkel kellett megküzdenünk.

Eredmény, hogy a tervezett 736 millió termelési értéket előállítottuk, s értékesítési tervünket is megvalósítottuk, amely 62 ezer tonna árunak felel meg. Igaz, tőkéséxpor- tunkat nem teljesítettük. A tervezett 9330 tonna konzerv helyett 6600 tonnát szállítottunk nyugati piacra. Ezek a számok azonban nem mindent mutatnak. Közismert ugyanis, hogy tavaly nehézségek mutatkoztak a belföldi nyerszöldség- és gyümölcsellátásban. Az exportra szánt árukból visszatartottunk hazai szükségletekre, a lakosság ellátásában mutatkozó átmeneti gondok enyhítésére. Ezzel függ össze, hogy belföldi értékesítésre tervezett 14 ezer tonna helyett 18 300 tonnát adtunk a népgazdaságnak.

— Hogyan értékeli a párttagok munkáját? Mit tett a sikeres tervteljesítés érdekében a pártvezetőség?

— A4 alapszervezetban, a központi gyárban Nyíregyházán, és a tyukodi gyárrészlegünkben dolgozó mintegy 160 párttag példamutatóan dolgozott. A személyes példamutatás, a párt- és a gazdasági vezetés elvszerű, helyes együttműködése nélkül ilyen nehéz körülmények között aligha valósultak volna meg céljaink. Párt vezetőségünk a megyei pártbizottság 1976 januári határozata alapján dolgozta ki gazdaságpolitikai céljait. Ennek alapján készült intézkedési terv, mely részleteiben is meghatározta hol, kinek mit kell tennie. Ezt valamennyi párt-, szakszervezeti, J^ISZ-fórum, szocialista brigádveeeti&j tanácskozás'-megvitatta. Sokat jetunk a dolgozókhoz. Termelőkapacitásunkat, a gépek kihasználását soha nem látott mértékben megnöveltük. Egymillió 800 ezer forint célprémiumot tűztünk ki a fizikaiaknak. Ebből a teljesítések alapján félhavonként (!) fizettünk. Vállalnunk kellett a kockázatot is. Eredetileg a tervben 4,5 százalékos bérfejlesztést terveztünk. Ezzel szemben 6 százalékot fizettünk. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy előlegeztük a bizalmat. És nem csalódtunk a munkásokban, mert a termelékenység szintje novemberben és decemberben ugrásszerűen megnövekedett.

— Ezek azt bizonyítják, vannak tartalékaink, csak bátran kell kezdeményeznünk a jövőben is. Megértetni céljaink mellett a gondokat is a dolgozókkal. így úrrá tudunk lenni a nehézségeken a jövőben is.

— Készül az idei végleges üíftemi terv.

Kidolgozásában hogyan vesz részt a

pártvezetőség?

— Pártvezetőségünk már megkapta az előzetes üzemi tervet. Ezt tanulmányozásra és véleményezésre kiadtuk gazdaságpolitikai munkabizottságunknak, amelyben kommunista szakemberek, munkások, mérnökök, közgazdászok, technikusok, szervezők, piackutatók, pártmunkások, a párttagok mellett pártonkívüliek is dolgoznak. Ez a munkabizottság készíti el az ajánlásait a pártvezetőségnek. A munkabizottság figyelembe veszi a megyei pártbizottság határozatát. Ezek szellemében készülnek a javaslatok, elképzelések. Figyelembe vesszük a kormány zöld- ség-gyümölcstermesztési programját, s az abban foglalt elveket is érvényesítjük.

— Az idén a Nyíregyházi Konzervgyárnak 7 százalékkal kell növelnie a termelését, vagyis 790 milliós termelési értéket kell előállítanunk, amely 72 900 tonna árunak felel meg. Ebből a szocialista export 38 600 tonna konzerv, a tavalyitól 15,4 százalékkal több,; mint az idén. A tőkésexport 27 százalékkal .magasabb. vagyis 8700 tonna a gyártási-és-értékesítési tervünk. Ez feszítettebb, mint tavaly, még körültekintőbb tervezést, fegyelmezettebb munkát, a helyi tartalékok még jobb feltárását, a műszaki színvonal emelését, a gazdaságosság növelését és a minőség javítását igényli.

— Ennek csak úgy tudunk megfelelni, ha minden szinten igényeljük a dolgozók javaslatait, minden szellemi erőt koncentrálunk, és minden jó elképzelést hasznosítunk a tervben. Nálunk a gazdasági vezetés nem csupán „elviseli1’ a pártvezetés észrevételeit, hanem igényli is azt. Ennek tudatában dolgozik most pártvezetőségünk és gazdaságpolitikai bizottsága. S amikor majd „tető alá” kerülnek az elképzelések, a pártvezetőség kidolgozza saját állásfoglalását és leteszi az igazgató asztalára.

— Ezt követi aztán a párt- és a gazdaságvezetés közös konzultációja. így készül el a végleges terv, amelyben már benne lesz az egész párttagság, a dolgozó kollektívák véleménye, javaslata. így kerül a különböző társadalmi fórumok elé. Tárgyalják szocialista brigádvezetők, termelési tanácskozás, KISZ- és szakszervezeti fórumok, s közösen ková- csolódik ki együttes erőfeszítései a gyár ter- ve, melyet -közös,en alkottunk roé-'g^Ez aH!" kit ki azonos gondolkodást és válik az egységes cselekvés programjává.

F. K.

sennyel. Ezt tovább fejlesztettük, új üzemeket kapcsoltunk be. A szocialista brigádok megerősödtek, és szinte lehetetlennek tűnő feladatokat is megoldottak. Pártvezetőségünk időközben többször elemezte a tervteljesítés helyzetét, a felmerülő gondokat. Amikor úgy láttuk, veszélyben van a terv teljesítése, módosítással éltünk. Az időjárás miatt például a termelésből kiesett zöldbab, uborka, paprika, zöldborsó pótlására javasoltuk a gazdasági vezetésnek, hogy a tavalyi jelentősebb almatermés megalapozhatja, ha a tervezettnél több almasűrítményt, alma- és vegyes befőttet készítünk. Elképzelésünket a gazdasági vezetés elfogadta. Igyekezetünk ellenére október végén mégis úgy kellett értékelni a kialakult helyzetet pártvezetőségünknek, hogy lehetetlen pótolni a mintegy 90 milliós termeléskiesést.

— Hogyan sikerült mégis a „holtponton” túljutniuk?

— Üjabb konzultációk, eszmecsere a dolgozókkal. A gazdasági és pártvezetés rugalmasságának, helyzetfelismerésének volt köszönhető, hogy 2 hónap alatt sikerült a 90 milliós elmaradásünkat pótolni. Ügy, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzés minden lehetőségét felhasználtuk. Segítségért fordulMolnár István, Molnár Miklós, Lőrincz József és Szolnoki Miklós a Kendi- tagban metszik a fákat. (Gaál Béla felvétele)

Téli gyümölcsösökben

Bevált a részes művelés

A téli napfény felszárította a reggeli párát, eltűntette az országút jegét. Az útmenti árkot és a szántóföldeket vastag hóréteg takarja.

A vaja-rohodi útelágazás előtti gyümölcsösben — a Kendi-tagban — négyen metszik a 15-20 éves almafákat.

— December elején vettük először kézbe a metszőollót — kezdi a beszélgetést Molnár István. Hat hektár gyümölcsös művelését vállaltuk a termelőszövetkezettől metszéssel, törzsápolással, szüreteléssel. csomagolással együtt. Ha ilyen marad az idő, január végére befejezzük a metszést.

Nem könnyű vastagon felöltözve a csúszós fára mászni és metszeni. A hideg olló ugyan felmelegszik, de a kéz kipirul a csípős hidegben. Naponta húsz-huszonöt fáról vágják le a felesleges hajtásokat, fűrészelik le az ágakat.

— Nemrég jeges eső esett — mondja Lőrincz József — nem lehetett fára mászni, keveset dolgoztunk. Ilyen napos időben, amilyen most is van, nyolc-kilenc órát is metszhetünk egy nap.

Beszélgetés közben szóba kerül a frissítő, melegítő folyadék.

— A bort megittuk karácsonykor — mondják. — Ide termoszban forró teát hozunk magunkkal. Ettől nem lehet .leesni a fáról!

A Hosszú-gaz nevű gyümölcsösben dolgozik Kiss Bertalan munkacsapatával.

Tea a termoszban

2500 fa márciusig

300 hektár

w ■

uy

gyümölcsös

Tizenketten végzik a 19 hektáros terület művelését. A metszés a hat férfi dolga. Csattognak az ollók, munkába kerül a fűrész is.

— Jó termést szüreteltünk az ősszel, 30 vagont szedtünk le — mondja Kiss Bertalan —. de jövőre jobbnak ígérkezik. Nagyon sok termőrügy fejlődött a hajtásokon. Mindegyikre vigyázunk, nehogy fára mászás közben egyet is letörjünk.

— A nyár kedvezett a hajtásnövekedésnek — szól köziét feketekávé között, utolsó napi-, illetve estirendi pontként a már évek óta vitatott értékű mágneses karkötőkre terelődött a szó.

— Maga hisz a delejes karkötők bűvös hatásában? — fordult felém vizsga szemmel özvegy Metternich Ala- dárné.

— Nem — feleltem. — Ha nagy néha reumás fájást érzek a karomban, beveszek egy Algopyrin tablettát. Ez sokkal olcsóbb és meggyőződésem szerint hatásosabb is a hongkongi karkötőnél.

— Jellemző — mondta élesen, szinte kihívóan az éltes hölgy. — Hát vegye tudomásul, hogy amióta az egyik barátnőm hozott nekem külföldről egy ilyen karperecét, azóta megszabadultam a tériszonyomtól. Mert azelőtt ki se tudtam nézni a negyedik emeleti lakásomból az utcára. És most? A napjaim jó részét az ablakban könyökölve töltöm, minden kellemetlen tünet, szédülés vagy hányinger érzete nélkül. Igaz — tette hozzá valamivel csöndesebben és kissé elrévedve —, időközben elcseréltem a lakásomat egy földszintesre...

Ezután Rozsomák Jenő, a

Lámpaláz-Mérőműszerek Gyárának nyugdíjasa vette át a szót.

— Nem szeretem, ha kétségbe vonnak napnál világoValóban, Rozsomák Jenő mindezt egy szuszra, folyékonyan mondta el. Afelől se hagyott kétséget, hogy pillanatnyilag éppen nem nyugodt; erre következtetni lehetett abból is, hogy előbb

oda, ahol sikeresen megoperálták a sérvemet.

Tiszteletteljes csönd fogadta a meglepő bejelentést. Ekkor már a társaság kevésbé hiszékeny tagjainak is eloszlóban volt a kétkedése, de a pontot végül is Kanalattal vegyes illemtudással a hangomban.

Kanavász Amália leplezetlen rosszallással mért végig.

— Mondom, hogy többé már nincs szüksége szemüvegre — ismételte nyoma- tékkal. — Örökbe fogadta a kilencéves keresztlányát, Eleonórácskát, és azóta a gyerek olvas fel neki az újságból ...

sabb tényeket — jelentette ki ingerült hangon. — Mindenki tudja, aki csak régebbről ismer, hogy gyerekkorom óta ideges dadogásban szenvedtem. Ismerőseim tanácsára nemrég vettem egy mágneses karkötőt, potom háromszázért. Ezt férfi létemre is minden szégyenkezés nélkül, sőt büszkén hordom a csuklómon. Azóta teljesen megszűnt az ideges dadogásom. Most már csak akkor dadogok, ha nyugodt vagyok.

a bal, majd a jóbh vállát kezdte rángatni.

— Nekem is jók a tapasztalataim a magnetizált karkötők gyógyerejéről — szólt közbe most Tátefjáfi jűcbán, a Halszálka utcai árudás. — Én húsz évig jártam sérvkötővel. Alig hat hete viselem a mágneses karkötőt, és azóta már nem Szorulok sérvkötőre. A feleségem lepett meg ezzel a bűerejű karpereccel; még kórházba hozta ki nekem,

vos

a

vász Amália butiktulajdonos tette a vita végére.

— Ez mind semmi — mondta fölényesen. — A nővérem, Petronella legalább egy évtizede már csak nyolc'-diapj.ms szemüveggel tudott oirasni. Még nincs négy hónap®'se, hogy szerzett egy valódi hongkongi mágneses karkötőt, ez éjjel-nappal a kezén van, és azóta nincs szüksége többé olvasásnál a szemüvegre.

— Annyira megjavult a látása? — kérdeztem, bámu□ z ellentmondást nem tűrő végső érvre meg- szégyenülten sütöttem le szememet. A csodálatos gyógyulások esetei — ennyi szavahihető tanú szájából hangozva — végképp meggyőzték -arról, hogy bizonyos téStWíórok esetében férfiembernek"' se ‘szabad meglenni delejes karkötcknélkül.j Hiszen az idősebb évjáratúak még emlékezhetnek rá, hogy a régebbi időkben akadtak — falvakban inkább — férfiak, akik a bábaasszonynyal női módra átfúratták a fülcimpájukat, mert a fülbevaló viselése állítólag jó volt némely szembetegség ellen.

Heves Ferenc

be Szalonna István — néhol elseprűsödtek a fák, sok hajtást kell levágni.

Még csak öt napja kezdték a munkát és ahogy számolták, közel 2500 fát kell megmetszeniük márciusig, ök is az időjárástól félnek a legjobban.

— Hány fok lehet most? — kérdezem B. Sipos Miklós bácsit, akinek nagy kucsmája majd lehúzza a fejét.

— Mínusz nyolc fokot mondott a rádió, de minimum meg is van annyi.

Stefán István traktoros is a munkacsapatban dolgozik:

— Nem is olyan ördöngős mesterség ez. Ezen a télen van először metszőolló a kezemben, már úgy érzem, mintha évek óta csinálnám. Az MTZ-met a gépműhelyben javítják és a tavaszi munkák kezdetéig besegítek a metszésbe.

Vaján kevés az olyan család, amelynek ne lenne saját gyümölcsöse. Mikor metszik ezeket a fákat? Erre a kérdésre a Ráta-tagban dolgozó Kun Ferenc adta meg a választ.

— A sajátot is közös erővel műveljük meg. Rááll a kis csoport egy háztájira és egy-két hét alatt befejezi. A szedést ugyanígy oldjuk meg.

A vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet — szétszórtan — 300 hektáros almaültetvénnyel rendelkezik.

— Hat évvel ezelőtt került szóba — mondja Iklódi László, a szövetkezet elnöke —, hogy felvállaltatjuk a tagokkal a gyümölcsös művelését részes arányban. Az első évben — talán az ismeretlen miatt — csak a felét vállalták, a második évben azután „elkelt” az egész terület. Az év végi részesedésből 18 százalékot kap a vállaló. Ezért elvégzik a metszést, a szedést és a gyümölcs „manipulálását.” A növényvédelmet és a szállítást a szövetkezet végzi. Meg vagyunk elégedve a munkával, lelkiismeretesen dolgoznak.

Az eltelt hat év bebizonyította. nem volt hiábavaló a kezdeményezés. Az exportarány az utóbbi években mindig 80 százalék fölött volt. Jól jár a vállaló, de jól jár a szövetkezet is. Ez a 300 hektár területű ültetvény azonban idős fákból áll, nagyobb része kiöregedő félben van.

— Háromszáz hektáros rekonstrukciós tervünk van — mondja Helmeczi Miklós főkertész. — Ebből két évvel ezelőtt telepítettünk 70, egy éve 60 hektárt és 1980-ig befejezzük az ültetést. Jonatán és starking fele-fele arányban kerül majd az almáskertbe.

Sípos Béla