Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

Hárommillióid

O

anácsaink kész költség- vetések és fejlesztési tervek birtokában kezdték az i új esztendőt. Az év első napjától kezdve a tervek megvalósítása a fő feladat: jóval több, mint hárommilliárd forint célszerű, gazdaságos fel- használásáról van szó. Nagyon jelentős, hogy a terv- készítés során a megyei vezető testületek a tanácsi önállóság fokozására törekedtek. Ezt segítette az is, hogy a fejlesztések nagy részét már eleve a helyi tanácsoknál | irányozták elő. Érezhető eredmény, hogy ez egyben növelte is a helyi tanácsok felelősségét a gazdálkodás előrelátó szervezésében.

Az eddigi legmagasabb' költségvetés és fejlesztési terv az 1977-es, amely jól segíti megyénk korábbi dinamikus fejlődésének folytatását. A nagy összegek azonban már önmagukban is indokolják c hatékonyság fokozását, a takarékosságot, hiszen nem mindegy, megva- lósulnak-e tervezett beruházásaink, s megtartják-e a tervezett határidőket. A legfontosabb megyei célok közé 1 tartozik, hogy meggyorsítsák 1 a folyamatban lévő beruhá- I zásokat, az újakat pedig jól § előkészítsék és időben indít- % sák is a kivitelezést. A megyei tanács mindezekhez jó feltételeket teremtett egyebek között azzal is, hogy a pénzügyi lebonyolítást még célszerűbben szervezi, megtervezték a rendelkezésre álló pénzek lehetséges átcsoportosítását is, hogy egyes beruházásokat gyorsítani tudjanak, s rugalmasabban alkalmazkodjanak az élet diktálta tempóhoz.

D költségvetésben is érvényesülnek azok a változások, amelyek jobb ellátást tesznek lehetővé számos területen: csak az egészségügyi és szociális feladatokra tervezett előirányzat megközelíti a 600 millió forintot, amely 60 millióval több az előző évinél. Ennek tekintélyes része (43 millió forint) kapcsolódik az 1976. évi központi intézkedésekhez: bér- és szociálpolitikai intézkedésekhez, az élelme- ; zési nyersanyagnormák emeléséhez, az egészségügyi intézmények műszer- és gyógyszerellátásának javításához.

Ebből az egy példából is kiderül: nem egyszerűen arról van szó, hogy mindenáron takarékoskodjanak tanácsaink, az indokoltnál kevesebbet költsenek a szükséges dolgokra. Ellenkezőleg: a fejlesztési tervekben és a költségvetésben egyaránt javuló színvonalú, jobb ellátást terveztek — természetesen az ésszerű takarékosság figyelembe vételével.

J

ó tervek megvalósításához kezdtek tehát tanácsaink; a feladat most a jó gazdálkodás, következetes megvalósítás.

M. S.

Napirenden a közel-keleti kérdés, az enyhülés, a balkányi regionális együttműködés

Folytatódtak a magyar—török külügyminiszteri tárgyalások

Púja Frigyes külügyminiszter kedden, törökországi hivatalos látogatásának második napján a délelőtti órákban felkereste a Magyar Népköztársaság ankarai nagy- követségét. Itt Kapcsos Károly nagykövet üdvözölte és tájékoztatta a diplomáciai misszió munkájáról.

Púja Frigyes és vendéglátója Caglayangil külügyminiszter délután folytatta tárgyalásait. Ezek hétfői, első fordulójáról szólva a magyar külügyminiszter a tiszteletére adott díszvacsorán elmondott pohárköszöntőjében hangsúlyozta: a megbeszélések meggyőzően bizonyították, hogy mindkét fél közös akarattal fokozni kívánja az együttműködés bővítését célzó erőfeszítéseket.

Púja Frigyes emlékeztetett arra. hogy mindkét ország miniszterelnökének kölcsönösen érvényes meghívása van, s találkozójuk remélhetőleg a nem távoli jövőben megvalósulhat. Hangoztatta, hogy bár a két ország társadalmi rendszere különböző, nincs akadálya annak, hogy együttműködésük sokoldalúan gyarapodjék mindkét nép érdekében.

Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg török kollégáját, a számára legkedvezőbb időpontban.

Ihsan Sabri Caglayangil pohárköszöntőjében kijelentette: nem kétséges, hogy Púja Frigyes jelenlegi látogatása

újabb lendület ad a magyar —török kapcsolatok fejlesztését célzó erőfeszítéseknek. „Nagy súlyt helyezünk hazánk és a szocialista országok, különösen Magyarország között fennálló jó kapcsolatok további fejlesztésére” — hangoztatta a török külügyminiszter.

A nemzetközi kérdések áttekintésekor a külügyminiszteri tárgyalások során részletesen megvitatták a közel- keleti problémát amelynek megítélésében a felek álláspontja gyakorlatilag azonos. Szó volt a nemzetközi enyhülési folyamat és az európai biztonsági értekezlet pozitív kihatásairól, a leszerelés és a balkáni regionális együttműködés kérdéseiről. A ciprusi válság kapcsán Caglayangil kifejtette, hogy Törökország szerint a végleges megoldás csak a két ciprusi népközösség egyenjogú részvételével megalakítandó két részből álló független állarnszüvetsé- gi alapon lévő, semleges köztársaság útján képzelhető el. Pulya Frigyes hangsúlyozta, hogy Ciprus kérdésében a magyar álláspont közismert és változatlan.

Az ankarai lapok bő terjedelemben számolnak be a magyar külügyminiszter érkezéséről és tárgyalásainak jelentőségéről. A televízió hétfő esti híradójában első helyen, ötperces filmtudósí- tásban Ismertette Púja Frigyes látogatásának eseményeit.

A mérlegbeszámolók letétbe helyezése után

Márciusban fizetik a nyereségrészesedést

A vállalatoknál és szövetkezeteknél megkezdődött az 1976. évi gazdálkodás eredményeit összegező mérlegbeszámoló készítése. A nagy alaposságot igénylő munka általában február közepéig tart. A minisztériumi vállalatok a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága területi igazgatóságainál, a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek a megyei bevételi hivatalokban február 20- ig adják be, illetve helyezik letétbe a mérlegbeszámolót.

Az okmányokat a bevételi főigazgatóság revizorai ellenőrzik, majd a Pénzügyminisztérium számítóközpontjába kerül az egész anyag, amelynek alapján március első felében gyorsjelentés készül, további egy hónapon belül pedig a végleges, részletes összegezés is elkészül a vállalatok és szövetkezetek 1976. évi gazdálkodásáról.

Mint ismeretes, az 1976-os év az első olyan esztendő volt, amikor a vállalati alapok megoszlásának arányát központi szervek nem írták elő, a közgazdasági szabályozók hatásait mérlegelve maguk a vállalatok döntötték el, hogy nyereségükből

mennyit helyeznek a részesedési, s mennyit a fejlesztési alapba. Mindezt kollektív szerződésben is rögzítették, s ugyancsak a kollektív szerződésben intézkedtek a részesedési alap felosztásáról.

Ennek megfelelően a felosztható részesedés egy részét már felhasználták bér- fejlesztésre, jutalmazásra, célprémiumokra, s dolgozók lakásépítésének támogatására és egyéb szociális célokra, fennmaradó részét pedig a mérlegbeszámoló letétbe helyezése után osztják szét, illetve annak egy bizonyos hányadát tartalékolhatják további jutalmazásokra vagy szociális célokra.

Mint a Pénzügyminisztériumban hangsúlyozták, igen fontos, hogy a vállalatok nagy körültekintéssel, bizonylatokkal alátámasztva készítsék el a mérlegbeszámolót. Kellemetlen helyzetbe kerülnének ugyanis, ha a nyereségrészesedés kifizetése után a revizorok lennének kénytelenek feltárni esetleges számítási hibákat, ami anyagi következményekkel is járna.

Szakszervezeteink segítsék hatékonyabban a gazdasági feladatok megoldását

Az SZMT ülésén felszólalt dr. Tar Im^e, a megyei pártbizottság első titkára

A Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsa január 11-én tartotta soron következő ülését, amelynek munkájában részt vett és felszólalt dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Az 1976. évi gazdaságpolitikai célok megvalósításáról és az 1977. évi feladatokról szóló írásos jelentéshez Alexa László, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítést.

Elöljáróban szólt arról, hogy Szabolcs-Szatmár gazdasága valamelyest gyorsabban fejlődött tavaly, mint az országos átlag. Ez annak is köszönhető, hogy a megye munkássága, a szervezett dolgozók megértették a XI. pártkongresszus és a szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusának határozatait és sikeresen küzdötték le az év közben mutatkozott nehézségeket is. Szóvá tette: a lehetőségeket ennek ellenére nem használtuk ki. A termelésben, a munkaszervezésben, a termelőkapacitások kihasználásában, a munkafegyelemben meglévő gondok mindegyike nem hárítható külső tényezőkre, a munka fogyatékosságaiból erednek. Megemlítette, hogy e területeken van a legtöbb tartalék, melyeknek feltárására és hasznosítására kell összpontosítani a szakszervezeti mozgalom erejét az idén. Elmondta : a szakszervezeteknek a termelést segítő tevékenységét feltétlenül javítani szükséges.

^ Kérte: a szakszervezetek a jövőben fokozottabban segítsenek minden olyan gazdasági vezetőt, akik a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására, a műszaki színvonal emelésére, a gondosabb üzem- és munkaszervezésre, a tartalékok feltárására, a minőség: javítására, az exporttervek teljesítésére törekszenek.

Fontos feladatuk a szak- szervezeteknek a normák rendszeres karbantartásának támogatása, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelése. Törekedjenek arra, hogy a szocialista bérezés elvei következetesebben érvényesüljenek, s az anyagi-erkölcsi ösztönzők valóban ösztönözzenek. Az SZMT vezető titkára felhívta a figyelmet, tenni szükséges annak érdekében, hogy a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom megszabaduljon a sablonoktól, megúj- hodjék, s a XI. kongresszus idején tapasztalt színvonalat érje el. Befejezésül arról szólt, fontos teendő, hogy a

szakszervezetek megfelelő részt vállaljanak a vállalati tervek elkészítésében, a dolgozók javaslatainak felhasználásában. Szükséges, hogy az elfogadott terveket a dolgozók idejében megismerjék, mert csak így vehetnek részt nagyabb sikerrel megvalósításukban.

Az ezt követő vitában felszólalt Lencsés János, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára, Orbán Sándor vasutasszervező, Nyá- rádi Sándorné, a Nyíregyházi Konzervgyár munkásnője, Oláh Sándor a MEZŐGÉP Vállalattól, dr. Ászity Mirja- na orvosnő, Buzsáki László, a KPVDSZ megyei titkára, Onda Antal a kisvárdai Öntödei Vállalattól, Rákóczi András a MÁV záhonyi szakszervezeti bizottságától és dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára.

Tar Imre bevezetőben szólt arról: az SZMT elnöksége a megyei pártbizottság december 21-i határozatának szellemében dolgozta ki a szak- szervezetek sajátos feladatait 1977-re. Miután részletesen elemezte az elmúlt esztendő eredményeit, tapasztalatait, az idei feladatokról beszélt. Elmondta: fontos feladatok megoldása vár a szakszervezetekre. Az idén pótolni kell az elmúlt év kieséseit, ez alapvető társadalompolitikai feladat megyénkben is. Alaposan végig kell gondolnunk saját munkánkat, sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség, mint eddig.

Ezt követően Tar Imre arról beszélt, mit várnak a megyei pártbizottság december

21-i határozata alapján a szakszervezeti mozgalomtól. Fontos, hogy szorosan kapcsolódjanak! a párt politikájához, a megyei pártbizottság határozatához, s ebből sajátosan jelöljék meg feladataikat. Dolgozzanak aktívan, veDr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Rómában, kedden megbeszélést folytatott Gaetano Stammati olasz kincstárügyi miniszterrel, ezt megelőzően pedig Guijo Carlival, a CONFIN- DUSTRIA (ipari vállalkozók szövetsége) elnökével tárgyalt. Mindkét eszmecserén

gyenek részt alkotó módon az üzemi tervek elkészítésében. Ez most még jobb, eredményesebb lehet, mert előbbre tartanak az üzemek, mint tavaly. Kérte az SZMT-t, segítse jobban a helyi politika kidolgozását, az adottságok kihasználását, a tartalékok feltárását. Végezzenek a szakszervezetek aktívabb és hatékonyabb politikai felvilágosító munkát az éves feladatok megismertetésében, elfogadtatásában és megvalósításában.

Ezek után a szakszervezetek termelést segítő feladatairól szólt. Kérte: a különböző termelési mozgalmakkal, a szocialista munkaversennyel és a szocialista brigádmozgalomban rejlő tartalékok feltárásával segítsék olyan szintre emelni a munkaversenyt, mint a XI. párt- kongresszus idején. Ennek érdekében minden meglévő tartalékot tárjanak fel és mozgósítsanak a feladatokra. A tapasztalatokat különösen a termelékenység növelésében, a minden piacon jól értékesíthető exportáruk arányának termelésében szükséges hasznosítani. így folytatta:

— Örömmel üdvözöljük, hogy a termelést, az 1977-es gazdaságpolitikai célok megvalósítását állították a tanácskozásuk középpontjába. Ez most a legfontosabb. Meggyőződésünk, hogy olyan határozat született, amely szinkronban van a központi és a megyei döntésekkel. Most arra van szükség, hogy a munkát még konkrétabbá és hatékonyabbá tegyük, mely az egész megye szervezett munkásságának, s egész lakosságának az érdekét szolgálja.

Alexa László összefoglalója után a résztvevők elfogadták az SZMT, az elnökség és a titkárság 1977 I. félévi munkatervét.

a magyar—olasz gazdasági és pénzügyi kapcsolatok kérdéseiről volt szó:

A nyílt légkörben folyt és kölcsönösen hasznosnak ítélt megbeszéléseken részt vett Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Palotás Rezső római magyar nagykövet is.

Faluvégi Lajos római tárgyalásai

HARMONIKA AZ IKAKUSOKHOZ. A járműprogram keretében a nyíregyházi Taurus Gumigyárban a Ikarus csuklós autóbuszokhoz már a múlt évben megkezdték a „harmonika” gyártását. 1977 ben a nyíregyházi gyár már több, mint 60 millió forint értékben készít ilyen alkatrészt. Képünk a harmónikaüzemben készült. (Elek Emil felvétele)

XXXIV. évfolyam, 9. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1977. január 12., szerda