Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 977. január 9. o Bökönyinők-------------------------­1. Többségében asszo­nyok dolga a dohánycso­mózás. így van ez a bö­könyi Kossuth Tsz-ben is, ahol mintegy 40 holdon termelnek dohányt. A ter­melés és az elszállításhoz való feldolgozást csalá­donként csinálják. Az eredmények kielégítők, mert holdanként 10 má­zsa jó minőségű termést fognak átadni. 2. A szövetkezet köny- velősége is nagy munká­ban van. Az év végi lel­tározást három bizottság végezte el. Most az egye­sítés van soron. Ezután következik a főkönyvi ki­vonat elkészítése és az évi munka eredményét bemu­tató zárszámadás összeál­lítása. Bodogán Mihálync, Szabó Balázsné, Seres Margit és Frecska Ibolya a két és fél millió forint értékű göngyölegforga­lom feljegyzéseit ellenőr­zi. Hammel József felvételei „ Csak elválunk csendben ... Beszélgetés a házassági bontó perekről fal között, tanúk nélkül tör­ténteknek a felderítése igen nehéz. Elszomorító, ha megromlott családi éléről, válással végző­dő házasságról hallunk. Az élet — sajnos — nem fukar­kodik ilyen hírekkel. Arra kell gondolnunk, hogy akad­nak, akik amolyan „csak el­válunk csenben” alapon ta­lán nem tesznek meg min­dent, hogy a házasélet során adódó konfliktusokat elsimít­sák. Valóban olyan egyszerű? Olyan könnyű egyik napról a másikra eltépni a házastársi kötést? E kérdésekről beszélget­tünk dr. Gyurikovits Tibor megyei bírósági tanácselnök­kel. — Eleve tudni kell azt, hogy általános társadalmi ér­dek a házasság intézményé­nek fokozott védelme, a csa­ládi kapcsolatok erősítése, a gyermek érdekének védelme, gondoskodás a családi kör­nyezetben való nevelésről. Mindezeket szolgálja á csa­ládjogi törvény 1974. július 1-én életbe lépett módosítá­sa is — mondta. A házasságok megmentése a cél A bírónak a még fenntart­ható házasságok megmenté­sére kell törekednie, a bírói nevelőmunka révén. A felek békítését kell megkísérelni, s felhívni a figyelmet mind­azokra a következményekre, melyekkel a házasság felbon­tása jár. És csak olyan eset­ben kell a házasság felbon­tásáról rendelkezni, ha be­bizonyosodott, hogy az nem tölti be társadalmi szerepét, és a feleknek sem érdeke an­nak fenntartása. — A köztudatban úgy is­mert, hogy közös kérelem esetén „simán” megy a vá­lás ... — A sima jelző minden­képpen túlzás, — mondja dr. Gyurkovits Tibor. — Ha a házastársak elhatározása vég­leges, befolyásmentesen egyező, és bebizonyosodik, hogy a házasság helyrehozhat tatlanul megromlott, ez eset­ben valóban sor kerülhet a házasság felbontására. Téves következtetésre itt az ad al­kalmat, hogy ez esetben a válóokok általában nem ke­rülnek felszínre. A bíróság­nak ilyen esetekben is sza­bad mérlegelése van a bon­tás kérdésében. Tartásdíj, láthatás — A feleknek meg kell egyezniük a közös gyermek elhelyezésében és tartásában, a gyermek láthatásában, a házastársi tartásban, a volt közös lakás további haszná­latában. Amennyiben nincs megegyezés, a bíróság dönté­sét kell kérni már a bontó­perben ezekre a járulékos kérdésekre. — Ha nincs közös kére­lem? — Ügy bizonyítás szüksé­ges; hogy melyik fél milyen magatartása folytán, valóban és teljesen helyrehozhatatla­nul megromlott-e a házas­élet? A bontás okai közül el­sősorban az italozást, a há­zastársak egymással szembeni durvaságát, brutalitását (többnyire a férj részéről) kell említeni. Kisebb mér­tékben szerepel válóokként a házastársi hűség megszegése, vagy a hozzátartozók kedve­zőtlen befolyása. — A döntés általában ne­héz, éppen a szükségszerűen felmerülő járulékos kérdések rendezése miatt. Olykor meg­döbbentő, hogy a felek mi­lyen ádáz gyűlölettel töre­kednek egymás teljes meg­rontására. Meglepő talán, de gyakran nem is a kötelék fel­bontásának a kérdése, ha­nem az anyagiasság motivál­ja a gyűlölködést. A felek tel­jesen szubjektív beállításban tálalják a tényeket, s a négy Bizonytalanabbak az időskori házasságok — A közvélemény hajla­mos „aggódni” a fiatal kor­ban kötött házasságokért. — A katonai szolgálat előtt, vagy alatt kötött házasságok könnyen zsákutcába torkoll­hatnak. Ám az is bajt okoz­hat, hogy a fiatalok gyakran arra kényszerülhetnek, hogy valamelyik szülőnél lakjanak. Ilyenkor fokozottabban érvé­nyesül a családtagok nem kí­vánatos ráhatása. Ám mind­ezek ellenére sem lehet azt mondani, hogy a fiatal kor­ban kötött házasságok eleve a válás veszélyével járnak. Bizonytalanabbak a már idős korban létrejött házasságok. A kialakult egyéni szokások, a hozzátartozók magatartása és a vagyoni' viszonyok mi­att. — Lehet úgy fogalmazni, hogy az elválás mindig ne­héz? — Igen, hiszen az okoktól és a lebonyolítás folyamatá­tól függetlenül érzelmileg is megviseli a feleket. Azzal is számolniuk kell, hogy a vá­lás nem egyszerű formai in­tézkedés, mely végleg lezár egy ügyet. Kihatásai hosszú éveken át jelentkezhetnek és a felbomlott házasság erköl­csi és anyagi következmé­nyeitől olykor egy életen át sem lehet szabadulni. — Mit tanácsolna? — Fokozottabb meggondo­lást a házasuíóknak. Úgy kössék meg és később úgy óvják házasságukat, hogy az ne vezessen bontóperhez. A házasságok megszilárdításá­ra törekszik a bíróság is, de ez nem elsősorban ítélkezési probléma. A társadalmi szer­veknek, a hozzátatozóknak is minden erőkifejtést meg kell tenniük ennek érdekében. I (b. 1.) Kilenc karéj kenyér, ki­lenc tányér leves. Kilencen ülnék körül az asztalt, a szülők és hét gye­rek. De kilencből csak hár­man férnek az aprócska konyhai asztal mellé. Szabó Péter, a 42 éves apa, a má­tészalkai tejüzem szerelő csoportvezetője fából fabri­kált ülőkéket. Vasárnapon­ként tíz-tizenkét liter levest főz az édesanya, két-három tyúkból pörköltet, s ezt még pótolni kell! Váci Mihály utca 6. „Te­le” van velük a negyedik emelet. Ha ez a gyerekhad egyszer elindul a lépcsőház­ban lefelé az udvarra, remeg az egész épület. És remeg az édesanya, melyik lakótárs mikor szól, hogy csendeseb­ben, fegyelmezze a gyereke­it. Pedig jók, megértők a szomszédok, a mérnökék, a jogászék. Szabóékhoz járnak „kikapcsolódni, felüdülni”. Itt tanyáznak, pedig sokszor nem is tudják leültetni őket. Szabó Péter, az apa sok­szor még a gondból is viccet csinál. „Egyszer látná, ami­kor ébresztő van! Olyan a lakás, mint a méhkas. Heten mennének mosakodni, heten keresik a cipőjüket, nadrá­got, inget, szoknyát, blúzt. Olyan előszobafalat csinál­tam, amire ráfér harminc kabát, ing, pulóver, szoknya, minden. Majd kiválasztja mindegyik, melyik az övé.” Öt fiú. Olyanok, mint az ördögök. Két lány. S képzel­jem csak el, egész nap a zsí­ros kenyeret majszolnák. Vagy a lekvárosat. Már szé­gyellik. Mert Szabóné jó konyhát vezet. Néha az apa „fogja” az ebédre valót. Hor­gász. Lejár a Túrra, Tiszára. Ilyenkor aztán, ha van fogás, nagy lakomát csapnak. t Reggelire 4 liter tej, 30-40 kifli és briós bánja. És egy háromkilós kenyér! Laci és Marika a reggelifelelősök. Ök a „beszerzők, váltott mű­szakban.” 1961-ben igényeltek taná­csi bérlakást, három éve köl­töztek be. Könnyebb így a szűkösség ellenére is, mert azelőtt az apósáéknál hú­zódtak meg, mostoha körül­mények között. Nem, azóta nem szült az édesanya. Öt­venkét négyzetméternyi az egész lakás. Kilenc ember él benne. Laci fiuk, a legidő­sebb, 16 éves. A legkisebb Zsolti, elsős. (Csak azt ne kérdezzem, melyik mikor született, az apa nem tudja. Édesanyjuk viszont még az órára is emlékszik, amikor a OK KI­LEN­CEN A nagy" családok szá­mát tekintve „listaveze­tők” vagyunk, megelőz­ve az ország többi me­gyéjét. Harmincnégy­ezer nagy család él Sza- bolcs-Szatmárban, ahol három vagy ennél több gyerek okoz gondot és örömet. Csak hárommal szorozzunk: százkétezer száj kéri a kenyeret. És sok családban még több gyerek van. Négy, öt, hat, hét... Az állam évente mint­egy 250 millió forint csa­ládi pótlékkal segíti me­gyénkben a nagycsalá­dosokat. Sok-e ez vagy kevés? Erre a kérdésre kerestünk választ, ami­kor megismerkedtünk egy sokgyermekes csa­lád életével. világra jöttek.) Három jár a napközibe. Tisztán, pontosan. Szabóné harminckét éves. Hajnal négykor kel, este tíz­kor kerül az ágyba. Néha oda, ahol éppen hely van. Minden percét beosztva. Va­lamelyik nap nagy öröm ér­te. Tizenhét esztendő után moziba vitte a férje. Szabó Péter egyedüli kenyérkereső. Havonta tisztán 4 ezer fo­rintot visz haza. Utolsó fil­lérig leszámol. Ha megszorul a család, kér a kst-ből. Két­ezer-kétszáz forint a családi pótlék, kétezer-egyszáz fo­rintot pedig fizetés-kiegészí­tésként kap a nagy család. Ez összesen 8300 forint. Ezt kell beosztani, hogy mindenre, s mindenkinek úgy és akkor jusson, amikor arra a legnagyobb szükség van. A 2100 forintot még csak 4 hónapja kapják. Jött a tanácstól dr. Pápainé. Kö­rülnézett, és összecsapta a kezét. Ifjúságvédelmi pénz ez. Csak azoknak a csalá­doknak adják, ahol rende­zett körülmények között gon­doskodnak a gyerekekről, is­kolába járnak. El kell szá­molni a vásárlási blokkok­kal, mire költötték a pénzt. Mária asszony precíz ebben is. Egyszer zsörtölődött az apa, hová is teszi a felesé­ge azt a „sok” pénzt, aki er­re egy füzetet vett elő a szekrényből. Nem is tudta a férj, hogy könyvelést vezet a felesége. Januártól—decem­berig az utolsó fillérig min­dennel elszámolt. Két éve karácsony előtt a tejipari vállalat egy tv-ké- szülékkel ajándékozta meg Szabóékat. Van minden eb­ben az otthonban. Mosógép, centrifuga, hűtőszekrény. Tízkilónyi mennyiségben mos esténként a mama, s reggel­re már vasalt ruha, szoknya, ing, blúz várja a gyerekeket. Reggelente kiröppen, vé­gigdübörög a lépcsőházon hat gyerek. Csak Erika ma­rad otthon. Ö az egyetlen fájó pont. Operálták, s újra műtik majd. Nem bánná az édesanya és az édesapa, ha semmijük sem lenne, csak Erika indulna el, bot nél­kül... Reménykednek, hogy elérkezik ennek az ideje is. Ha a többiek egy-egy szem cukrot kapnak, megosztják Erikával, Tibi ikertestvéré­vel, aki most tízéves. Fél esz­tendeig tanárnő járt ki hoz­zájuk tanítani Erikát. Most azt fájlalják, hogy elmaradt. Pedig foglalkozni kellene ve­le. Értelmes, szép kis terem­tés. Szülei, testvérei elhal­mozzák szeretetükkel. Nincsenek kenyérgondjaik. Ha néha szűkösen is, de be­osztással mindenre „kike­rül”. A társadalom segítése nélkül azonban aligha élné­nek így. A napokban kapott Szabó Péter az ÉDOSZ-tól 1600 fo­rint segélyt. Megköszönte. Ha nem is kér, figyelik, se­gítik. Rá is szolgál. Három­szoros kiváló dolgozó. Farkas Kálmán Nő a műszerszobában A Nyíregyházi Radiológiai Állomás műszerszobájában dr. Tóth Árpádné technikus a do­hányminta aktív szennyeződés ét vizsgálja. (Elek Emil felvétele) KM

Next

/
Thumbnails
Contents