Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

1977. január 9. KELET-MAGYARORSZAG 9 Együnk — együnk tévénézés közben? mm LOMNICI KENYÉR: Hozzá­valók: 7 deka mandula, 7 de­ka mazsola, ugyanannyi da­tolya, citronát, birsalmasajt és cukrozott narancshéj, 14 deka füge, aszalt szilva és dió, 7 de­ka vegyes déligyümölcs, fél deka fahéj és szegfűszeg. Mindezt egyenletes darabokra vagdossuk, egy éjjelen át rumban áztatjuk. Aztán kelt­tésztát készítünk 25 deka liszt­ből, 1 tojásból, 1 kanál cukor­ból, kevés sóból, 1 kanál ol­vasztott vajból, 1 deka élesz­tőből és körülbelül 112 deci tejből. Ez a tészta ne legyen lágy. Ujjnyi vastagra ki­nyújtjuk, aztán rákenjük a gyümölcskeveréket, összegön­gyölítjük a tésztát, cukrozott tojássárgájával megkenjük és lassú tűznél megsütjük. GYORS TAL: 12 kg sertés­tarja, 2 dkg szalonna, 25 dkg hagyma, 4 dkg margarin, 1 gerezd fokhagyma, 40 dkg hámozott burgonya, 50 dkg zöldbab, só, bors, 1 doboz pa­radicsom ivóié (1/2 liter). A húst kis darabokra vág­juk, a szalonnát és a hagy-, mát feldaraboljuk. A szalon­nát a margarinban megpirít­juk, a húst hozzáadjuk és jól megsütjük. A vöröshagymát és az áttört fokhagymát hoz­záadjuk, és 15 percig párol­juk. A főtt babot és burgo­nyát (feldarabolt) a húshoz adjuk. ízlés szerint sózzuk és borsozzuk. Az 5 dl paradi­csomlét a húsra öntjük. Le­fedjük és 10 percig pároljuk. SEMMERINGI KENYÉR: I egész tojást, 2 tojás sárgáját, 10 deka cukrot, 5 deka lehéiá- zott, metéltre vágott mandu­lát, 14 deka sima liszttel és 5 deka vajjal összekeverünk, aztán táblán hosszúkás ke­nyérke formára alakítjuk, 2 szelet csokoládét hosszában beleteszünk, tojással megken­jük, tepsire tesszük, lassú tűz­nél pirosra sütjük. Félmelegen felszeleteljük. Amilyen ártalmas evés közben a rádióhaUgatás, az elmélyült beszélgetés, vagy az újságolvasás, ugyanolyan káros a tévénézés és a táp­lálkozás összekapcsolása. Gondoljuk meg, hogy az evés nyugalmát a képernyő­ről érkező ingerek mennyire befolyásolják. Szinte azt sem tudjuk, hogy mit teszünk a szánkba, ilyenkor, csak be­kapkodjuk az ételt, sem az ízére nem figyelünk, sem a rágásra nem fordítunk elég gondot. Szervezetünk ezért képte­len megfelelően befogadni és feldolgozni a táplálékot, hi­szen egészen másra koncent­rálunk. Emésztőnedveinket és az emésztőszerveinket is készületlenül éri a „táma­dás”. A tévénézés közbeni táplálkozás ezért egyértel­műen káros egészségünk szempontjából, de ha „vas- gyomorral” bírjuk is ezt a le­hetetlen párosítást, minden­képpen ráfizetünk e tevé­kenységek összekapcsolására, mégpedig kilóink fölös gya­rapodásával. Nincs arról statisztika, hogy a hárommillió elhízott hazánkfiának túlsúlya kiala­kulásához mennyivel járult hozzá mozgásszegény élet­módja, a korszerűtlen táp­lálkozása, vagy éppen a fi­gyelmetlen, a tévénézés köz­beni étkezése. A táplálkozás­tudománnyal foglalkozó szakemberek mégis állítják, hogy az utóbbi is részes már- már kóros elhízásunkban, kö vérségün k ben. Mit tehet e kialakult ká­ros szokás ellen a gondos há­ziasszony. hogy változtathat az édesanya családtagjai rossz étkezési szokásain? Mindenképpen figyelembe kell venni a televízió műso­rát. s arra kell törekednie, vagy a vacsorán már a tv- híradó kezdése előtt túljus­son a család. Ha este 6—7 órakor befejezzük is az az­napi utolsó étkezést, még el­fogja a képernyő előtt az „evési mánia” családomat — panaszolja sok háziasszony. Ennek kivédésére is van megoldás. Az „evési kény­szert” levezethetjük gyü­mölccsel, meghámozott kara­lábéval, sárgarépával. Rág­jon csak ezekből felnőtt és gyerek egyaránt, fontos vita­minokhoz jut, s gyomrát sem terheli túl. Nagyon elterjedt a tévé­nézés alatti nassolgatás, s a legtöbb háziasszony úgy érzi, mulasztást követ el, ha nem traktálja családját és a ven­dégeit vég nélkül sósmogyo­róval, ropival, és mellé Co- ca-Colával, Pepsi-Colával. Édesiparunk is csábít erre; külön tv-linzert gyárt. Mégis erőseknek kell lennünk, s a késő esti evésekről le kell mondanunk. Egy jó műsor nézése közben ugyanis telje­sen elveszíthetjük kalóriaér­zékelésünket, a krimire, a film nagy jeleneteire kon­centrálunk, s nem fogjuk fel, hogy közben mennyit is fo­gyasztunk. Az alma, a gyü­mölcsök soha nem árthatnak meg, annál inkább a tészták, az édes italok. A Deit cukor­szegény, kellemes üdítő ital, értékes vitaminokat is tartal­maz, ezzel kínáljuk a meg- szomjazókat. A helyes táplálkozás, — akárhogyan is nézzük, — életmódunk fontos része és tükörképe. Kihat kedélyünk­re. sikereinkre és kudarca­inkra. Ha a televízió előtt töltött órákat még felesleges evésekkel is tetézzük, las­san, de biztosan elformátla- nodik a külsőnk, megjelen­nek rajtunk a nem kívánt zsírpárnák, ruháinkat kitűz­zük. s óhatatlanul megválto­zik, lecsökken munka­bírásunk, romlik közérzetünk is. K. É. KERESZTREJTVÉNY Az új év kezdetén Puskin egyik Szabó Lő- rincz fordította verséből idézünk: „Megrakják né­ha roskadásig...” folyt, a sorrendben beküldendő vízsz. 1. (zárt betűk: D, I, E, É, A) és függ. 14. (zárt betűk: S, J, T) sorokban. A megfejtéseket január 17-ig kell beküldeni. Csak levelező­lapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! 1976. december 25—i rejtvénypályázatunk megfejtése: ..Pásztorok, pász­torok. Betlehemben piciny já­szol, Ezüst csillagfény világul Kunyhó fölött, jertek. jertek Megszületett már a gyermek. , Pásztorok, pásztorok." Vízszintes: » 14. Kétnejüség. 15. Biztonsági berendezés a gőzgépeken, név­elővel. 1G. Fél acre! 17. Medve­morgást utánzó szó. 18. Alko­tás. 19. Keh betűi. 20. Kórházi osztály. 21. Inotával egyesü't község. 22. A szurkolók öro­lágháborúban. 35. NZA. 36. Fel­vidéki kiskirály volt (Máté). 40. Amíg. 41. Zűr betűi. 42. Borít, takar. 44. RYN. 45. Bérel. 47. A kommunista ifjúság egyik veze­tője volt (György). 48. Háziál­lat. 51. Selypít. 52. Tallinn régi neve. 59. Nagy madár. 62. Tudo­mány. 65. Kínai hosszmérték. 66. Este közepe! 68. Személyes névmás. 69. Fegyvert használt, tájszóval. Nyertesek: Fábri Bálint, Gom­bos Pál. Lengyel Margit, Racs- kó Mihály, Téglási Mária nyír­egyházi, Nagy Katalin baktaló- rántházi. Nyíri Gyuláné nagv- ecsedi. Fehér István szabolcs- veresmarti, Arday Istvánné ti- szaadonyi, és Tóth Sándor ti- sza vasvári kedves rejtvény rej­tőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. me — bánata. 23. Allatlakás. 25. Túloz. 28. Ilyen fém is van. 31. Habzó ital. 32. A végén n-nel jugoszláv város a vajdaságban. 34. Korokon. 36. Börcserző anyag. 37. Azonos mássalhang­zók. .38. Nem ugyanaz. 39. Elő­nye. 43. Röviden. 46. ..A” be­cézett Aranka. 47. Labdarúgó- trófea. 49. Becézett férfinév. 50. Igen németül. 51. Bors latin ne­ve. 53. Fedő közepe! 54. Lót be­tűi. 55. Borul. 56. Tengeri em­lős. 57. Nőstény szarvas. 58. Fel­tételes kötőszó. 60. Csatorna a Dunántúlon. 61. Sáv Szélek! 63. Üdülőben van. 64. Térképe. 67. Kicsinyítőképző és lel (két szó). Függőleges: 2. Német botanikus. 3. Ezüst vegyjele. 4. Keleti uralkodó. 5. Róma közepe! 6. Egy macska­féle kenőcsszerű, sárgás mirigy­váladéka. 7. A Hazafias Nép­front főtitkára. 8. Mesebeli szörny. 9. Megint. 10. Géza egy­nemű betúi. 11. Görög levegő. 12. Holland gépkocsik nemzet­közi betűjelzése. 13. Fiatal, még, be nem tört katonaló, franciá­ul. 24. Mint a vízsz. 47. sor. 26. Állati tetem. 27. Német névelő. 29. Száz kiló. 30. ízesíteni. 32. Titokban feljelent. 33. Vissza: műszaki katona a második vi­A csecsemő helye a lakásban A hempergő: kis rácsos ketrec, helytelenül járókának is mondják. Az elnevezés azért helytelen, mert a hem­pergő nem arra való, hogy járni tanuljon benne a gyér mek. hanem arra, hogy ked­vére fordulhasson, „hempe­reghessen”. Ne ütközzék köz­ben minduntalan a rácsba, mint az ágyában. Az üzletben készen kapha­tó hempergő minden oldala 1,20 méter. Ha van hozzá he­lyünk, vehetünk vagy csinál tathatunk nagyobbat is. Az összecsukható hempergő elő­nyé, hogy amikor nincs hasz­nálatban, félreállithatjuk. Legjobb, ha a földtől 6-8 cm magasságban fabetét van az alján. A hempergő fabetétje nyá ran, különösen jól mozgó gyerekek számára matrac nélkül használható. De ami­kor a csecsemő éppen gurul­ni kezd, valamint hűvösebb időben a szabadban, továbbá télen a szobában, tehetünk rá a hempergő nagyságának megfelelően kiszabott és ősz szevarrt 1-2 réteg pokrócot, amit szalagokkal erősíthe­tünk a hempergő rácsához. Jó megoldás, ha a falapra kb. 1/2-1 cm vastag, vízhat­lan anyaggal bevont laticel matracot teszünk. A matrac fölé vízhatlan lepedőt tegyünk. Ezt is hoz­zá kell erősíteni a hemper­gőrácshoz. Erre könnyen mosható, kifőzhető lepedőt helyezzünk, pontosan akko­rát, mint a hempergő. Szélé­re kb. 25 cm-es távolságban köperszalagot varrjunk és feszesen kössük ki a hemper­gő rácsához. Legjobb színes, de nem rikító delénből. kreppből vagy vászonból ké­szíteni. Amint bepiszkolódik, váltani kell. Ha a csecsemő mászni vagy kúszni kezd, már kicsi neki a hempergő, mászóhe­lyet kell készíteni a részére. Kerítsünk el a szobában mi­nél nagyobb helyet: például egy sarkot, ahol a mászóhely két oldala fal, a harmadik oldala szekrény vagy más bú­tor, vagy a hempergő rácsá­nak két oldala és negyedik oldala a hempergő rácsának két oldala, amelyet e célra szétnyithatunk. Ha nem vol­na hempergőnk, megteszi egy deszkalap is — csak ne le­gyen szálkás. A padlót fed­jük le rongyszőnyeggel vagy valamilyen más mosható anyaggal. Szorítsuk le a négy sarkát, mert különben fel­szedi a mászó gyermek. Ha a padló parkettás és nem szu. kásodik, nem kell feltétlenül lefedni, bár ilyenkor is jobb, ha legalább valamilyen szí­nes kartondarabot teszünk oda. A takaró kikötéséhez gömbölyű fejű csavarokat csavarjunk a fal tövébe, hogy a gyermek meg ne sért­se magát velük. A csavar ne­hezebben húzható ki, ha mégis kihúzódik és a gyerek kézbe vagy szájba veszi, nem olyan hegyes, mint a szög s így kevésbé veszélyes. A hempergőben, a mászó­helyen hempereg, csúszik- mászik, játszik, ügyesedik, izmosodik a csecsemő. Nem kell állandóan vigyázni rá, nem kell félni, hogy kárt tesz magában — nyugodtan végezheti munkáját az anya. Sohase feledkezzünk meg azonban arról, hogy játéka legyen. Nem marad meg a gyermek sem az ágyban, sem a hempergőben, sem a má­szóhelyen, ha nem adunk ne­ki játékot, ha nincs mivel foglalkoznia. Most A Magyar Divat Intézet Modellek az MDI 1977—78-as őszi—téli ajánlatából. A ..Divatirányzat trend 1977— 78 ősz—tél” című kiadvány for­mája és tartalma különös: a hosszú lapokra ragasztott tex­tilmintákkal kezdődik, majd tartalmas írások következnek a divattendenciákról. színekről, öltözködési alapanyagokról, raj­zok női. férfi- és gyermekru­házatról: a sapkáktól a kabá­tokig. a cipóktól a táskáig és az Övékig. ' A nyomtatványt — amely hatszáz példányban készült — a Magyar Divat Intézetben nyomták a kezembe, hogy tö­mören válaszoljanak arra a kérdésemre: mi a feladata az alig két éve alakult intézmény­nek. Vas Sándor igazgató azt mondja: — A legfontosabb teendőnk a kínálat és a kereslet összehan­golása. A világon mindenütt a divatintézetek látják el ezt a feladatot. Mióta a Könnyűipari Minisztérium (1974-ben) életre hív ta a Magyar Divat Intézetet, nálunk is. A világszerte végbe­menő divatváltozásoknak sajá­tos rendszere van. Márpedig, ha rendszerről beszélünk, csekély hibalehetőséggel a divat előre- jelezhetö. Nem hirtelen jön, ha­nem igen körültekintő, céltu­datos és folyamatos kutatási, művészi és műszaki munka eredménye. — Hogyan jöhetett létre az a meghökkentő helyzet, hogy már 1976 telén kezünkben tarthatjuk az MDI 1977—78-as őszi—téli di­vatajánlatát? — A munka már tavaly feb­ruárban kezdődött, amikor a nemzetközi színbizottság, az IN- TERCOLOR (amelynek Magyar- ország is tagja) két évre előre eldöntötte; melyek legyenek a divatszínek (tűzpiros, geszte­nyevörös, mazsolabarna, mus­társárga, borostyánsárga, gyongyzöld, petrolkék stb.) A másik két tényező az alapanyag és a forma. Szakembereink jár­ják a világot, részt veszünk a nemzetközi textilkiállításokon, tallózunk hetven külföldi divat­lapban: a különböző szintű és nem mindig egybehangzó isme­retanyagot leülepitjük. majd adaptáljuk szokásainkhoz, élet­nem utolsósorban éghajlati vi­szonyainkhoz mindazt, ami majd divat lesz Párizsban, Ró­mában, Moszkvában, vagy Lon­donban. Miután a Művészeti Kollégium ipari szakemberekből álló 80 fős társadalmi testületé meghatározta, hogy a divat- irányzatok áramából mit fo­gadjunk el, divattervezési fő­osztályunk nekilát a formák megtervezéséhez. — Hogyan lesz követendő pél­da a megtervezett formákból, olyan hatóerő, mely a konfek­cióipar termékeit megváltoztat­ja? — A trendet, mint iránymuta­tót megküldjük a ruházkodási ipar vállalatainak, a textilgyá­raktól a ruhagyárakig minden­kinek. De. hogy életre is kel­jenek elképzeléseink, a saját műhelyünkben készült minta- kollekciókat be is mutatjuk még időben az iparnak. Később megismételjük a divatbemuta­tót a kereskedelem szakembe­reinek. majd a vidéki nagyvá­rosokat is bejárják manöken­jeink. Egy évben 900 bemutatót tartunk. Információinkkal tehát több irányból közelítünk, ösz- szehangoltan „bombázzuk” az ipart és a kereskedelmet is. És türelemmel, hiszen csak aján­lási jogunk van. Az információ kiáramlása téhát már biztosí­tott, a befogadása még nem egyértelmű. Még kevés az idő a hatás lemérésére, de a hiányér­zetünk is kialakulhatott már; nem minden gyár biztos még abban, hogy korszerű öltözkö­dést, divatot csak így, össze­hangoltan lehet csinálni. Mi nem törekszünk a teljes kidol­gozásra, inkább csak az irány­vonalakat érzékeltetjük előre­jelzéseinkben, s ebből világosan kiderül az is, hogy a gyári ter­vezők kezéből nem akarjuk ki­venni a tollat, csak segíteni sze­retnénk őket munkájukban. FRIZURÁK HHHJEiniHLIIOníjlEBgl

Next

/
Thumbnails
Contents