Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
1977. január 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A LEGSZOMORÜBB LÁTVÁNY NYÁR DEREKÁN, HA A HATÁRBAN ZSUGORODIK AZ AKÁCFA LEVELE, HA FURULYÁZIK A KUKORICA ÉS VIBRÁL A TARLÓ. ESŐ KELLENE! Talán Medárd a hibás? Tanulságok egy aszályos év után Á harmadik lépés A mária, öcsi Rákóczi Termelőszövetkezet a különböző termelési rendszerekkel már korábban beírta nevét a magyar mezőgazdaság korszerűsítésének — megírandó — története könyvébe. Alapító tagja a NYlR- KERT gyümölcstermelési és gesztora a Nyírségi Dohánytermelési Társulásnak. Most újabb hír érkezett Máriapócsról: tagjai lettek a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalatnak. — Igaz a hír? — tettük fel a kérdést Paszternák József tészelnöknek. — Annyira igaz, hogy a gépek egy része már meg is érkezett. — Tudomásunk szerint kukoricával és kalászossal léptek az IKR-be? — A dohány- és gyümölcstermelés eredményei arra ösztönöztek, hogy minden jelentősebb növényünket szintén rendszerben termeljük. így csatlakoztunk 1300 hektár kalászossal és 700 hektár kukoricával az IKR-hez. A ( rendszerben való termelés előnyéről, már évekkel ezelőtt meggyőződtünk, de mindenre egyszerre nem volt erőnk. Szövetkezetünk három község termelőszövetkezeteinek egyesüléséből jött létre. Pócs- petriben már befejeztük a táblásítást, Máriapócson és Kislétán most végezzük a komplex . meliorációt, amelyben szerepel a táblák kialakításával együtt a vízrendezés, kisebb területeken a talajegyenge- tés és az utak végleges kialakítása. Ha már ennyit költöttünk a rendezésre, szükségessé vált a területünk intenzívebb hasznosítása. így találkozott a szükség és a lehetőség. Mostantól megfelelő terepet tudunk biztosítani a nagygépeknek, mert kialakítottuk a rendszer kívánta táblákat. — Miért léptek éppen az IKR-be? — Szabolcs-Szatmárban több gazdaságban láttuk ennek a rendszernek az előnyét. Olyan gépekkel látja el a taggazdaságokat, amelyek megfelelő üzemeltetéssel jócskán „túlélik” az amortizációs időt. Nekünk jól jön, hogy a kezdetnél nem kell pénzt letenni, a költségeket a többlettermésből fizetjük. — Milyenek a kezdeti tapasztalataik, az új rendszerrel való kapcsolatban? — Említettem már, hogy a gépek egy része megérkezett, az ütemezésnél valamivel hamarabb. Már terven felül is teljesít az IKR. Az alapmegegyezés idején — a múlt nyáron — nem volt szó szárítóberendezés létesítéséről, és a legújabb tárgyalások szerint 1978-ban a terménybetakarításkor már működni fog a szárító is. A z előkészületekkel elégedettek vagyunk, reméljük ezt az év végén is elmondhatjuk. Kukoricából 50 mázsát tervezünk hektáronként búzából 32-őt, rozsból 17-et. A kalászosok terve alacsonynak tűnhet, de meg kell jegyzeni. hogy ezek a vetések még nem minden esetben a rendszerben előírt technológia szerint történt. Különösen vonatkozik ez a rozsra, amelynek egy része kisebb táblákban van. Két rendszerben eddig már részt vettünk, egyiknek gesztora vagyunk, így tudjuk, hogy magunknak is milyen pontosan, fegyelmezetten kell dolgoznunk a tervezett termések eléréséért. Ügy érezzük erre a nagv munkára tagságunk és az itt dolgozó szakembergárda alkalmas. Csikós Balázs Szabolcs-Szatmár megyében 22 ezer hektár az öntözőkapacitás. Nem sok, de arra elég, hogy a zöldség, a takarmány és néhány fontosabb, a- szárazságot kevésbé tűrő növény vízigényeit részben kielégítse. Éltünk-e ezzel a lehetőséggel? A megye öntözési kapacitását 1976-ban csak 81 százalékban hasznosítottuk. 17 000 hektár termőföld növényzete kapta meg fejlődéséhez, a teljes értékű terméshez az éltető vizet. Vízforrások A tavalyi öntözéssel kapcsolatban eltérőek a vélemények. Van, aki eredményesnek ítéli meg és így érvel: „A zöldségkultúrák — azok a legjobban vízigényesek — megkapták a szükséges vizet, az öntözőkapacitás nagy részét ezzel kötötték meg. A legtöbb helyen négyszer-öt- ször öntözték a területet, 40- 50 milliméter csapadékot juttattak ki esetenként. Elfogadható volt a zöldségtermésünk, tehát jól éltünk öntözési lehetőségeinkkel.” Ám az ellenvélemény is tartalmaz igazságot: „A terv- szerűtlenség és nem az előrelátó munka volt a legjellemzőbb. Ha szervezetten használjuk ki öntözési lehetőségeinket, akkor egyetlen hektárnyi öntözhető terület sem marad ki.” Szabolcs-Szatmár megyében 1976-ban öt víztározó üzemelt. Ezenkívül vízforrások voltak a folyókra, csatornákra telepített öntözőfürtök. A víztározókban — ez is a szárazság következménye — kevés volt a víz, a folyók- ból, a csatornákból sem vehettek korlátlan mennyiségű vizet a gazdaságok az öntözéshez. De nem ez volt a legfőbb gond. Öntözőfürtjeink, az öntözőtelepek régen épültek. Egyikmásik, mint a királyéri vízrendszer, már az építés pillanatában szakmailag kifogásolható volt. Ennek káros hatását tavaly is érezték. Igaz viszont: a megyében létesített 125 berendezett öntözőtelepen, annak ellenére, hogy vízhiány, vízkorlátozás, az öntözőfürtök elavultsága gátolta a munkát, csak öt telep nem üzemelt. Ha úgy vesszük, nem is rossz ez az arány, de most nem.csupán a kép jobbik felét kívánjuk áttekinteni. Esővárás? öt öntözőtelep nem üzemelt, de ennél jóval több volt azoknak a száma, amelyek kapacitás alatt, helyenként jóval a kapacitás alatt teljesítettek. A telepek többségét a harmadik ötéves terv éveibefi; illetve annak elején építették. 1965-66-67-ben az öntözőtelepek rohammunkával készültek, többek között a tiszalöki, tiszadobi, tisza- eszlári, szatmárcsekei, győr- teleki, kocsordi, és még egy sor öntözőtelep. Mint az öntözőfürtöknél, ezeknél a telepeknél is káros hatással vannak a kivitelezés akkori fogyatékosságai. Mindent egybevetve, az 1976. évi tapasztalatok alapján "azt mondhatjuk, mi nem öntözésre, inkább esővárásra rendezkedtünk be. Ebben közrejátszott a szubjektív szemléleti mód. Kialakulását elősegítette, hogy 1970-től jobbára árvizes, belvizes évek következtek és több gondot okozott a víz elvezetése, mint a vízhiány. Másik ok, hogy Medárd mindig meghozta a kívánt mennyiségű esőt, olykor még többet is a kelleténél. Az időjárás ilyen alakulása eredményezte: kezdtük azt hinni, hogy az öntözésre nincs is olyan nagyon nagy szükség. Kapacitás Az öntözőfürtök, öntözőtelepek felújítására, karbantartására, az elavult berendezések pótlására a vázolt időjárás mellett kevesen gondoltak. Az öntözőkapacitás pótlása gyakorlatilag a nullával volt egyenlő. A termelőszövetkezetek 1970-ben 240 öntözőberendezéssel rendelkeztek, 1976 elején is ennyi volt. Ha az elhasználódást, az erkölcsi kopást figyelembe vesszük, akkor az amortizáció alapján nyolcéves lejárat esetén csak a szinten tartáshoz évi 30 új öntözőberendezést kellett volna megvásárolniuk a termelőszövetkezeteknek. Ehelyett événként 4-5 darabot vettek, ha vettek. Amikor tavaly ránk köszöntött az aszály, ilyen előzmények után miben bízhattak és bíztak a legtöbben? Medárdban. „Medárd majd meghozza az esőt.” De az esőt várók csalatkoztak. Nem tornyosultak a fellegek, és június végén rá kellett döbbenni: sürgősen tenni kell valamit ahhoz, hogy mentsük, ami menthető. Amit több éven át elmulasztottunk, most egy csapásra meg kívántuk oldani. Öntözőberendezések tekintetében kiseperték az AGROKER raktárait... A szárazságon kívül ösztönözte a termelőket berendezések vásárlására a MÉM 70 százalékos ártámogatása is. A megye termelőszövetkezetei p, jfél körül járhatott az r, idő, amikor B 606— 004077 egy tömött pénztárca mélyén kikötött. — Na, itt talán megpihenhetek — sóhajtotta félhangosan. — Hü, micsoda napom volt! Reggel még szép voltam, ropogós, frissen vasalt, most pedig kopott vagyok, rongyos, megviselt. Hogy én min mentem keresztül reggel óta! — Nehogy elmesélje már! — intette le a szomszédja. — Mi sem egy hűvös széfben üldögéltünk egész nap, hanem dolgoztunk. Most aztán pihenésre vágyunk, csendet akarunk. B 606—004077 epésen visz- sza akart vágni, de még idejében észrevette, hogy szomszédja egy előkelő, kemény kiállású ötszázas. Ö pedig egy lilás-vörös százforintos. Jobbnak látta tehát, ha elhallgat. Ám egy zöldfülű tizes, aki ott lapult a közelében, odasúgta neki: , — Csak mesélje, bátyám, engem nagyon érdekel. És B 606—004077 mesélni kezdett... ★ Reggel arra ébredtem, hogy egy férfikéz két ujja kiemel társaim közül és belecsusztat egy orvosságszagú fehér kötöbb, mint 30 öntözőberendezést vásároltak. (Mert csak ennyit kaptak!) Tervek Megyénk ötödik ötéves terve tartalmazza a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ezen belül is az öntözőkapacitás fejlesztését. Már 1977-ben új vízforrási lehetőségekkel javul a helyzet. Megépült és rendelkezésre áll majd a leveleki víztározó. Tovább épül és bővül a raka- mazi, vencsellői öntözőfürt, tervezés alatt van a szamosi öntözőfürt. Ezekre már 1977- re is számítani lehet. Jelentősen bővül az öntözőberendezési kapasitás, elsősorban azzal, hogy az 1976-ban vásárolt 30 új öntözőberendezést már jobban, egész évben hasznosítani lehet. Növelhető az öntözőberendezések kapacitása a régiek felújításával, karbantartásával, s erre ösztönöz az is, hogy 1977 tavaszán hosszabb kihagyás után ismételten megrendezik majd az öntözőberendezések gépszemléjét. Távlatban is megfelelőek a kilátásaink. Víztározó épül Biri, Nagykálló térségében, szerepel a tervben a vaja— rohodi tározó és a nyírmadai sertéstelep melléktermékének hasznosítására öntözőtelepet létesítenek. A napokban elkészült egy nagyarányú öntözést feltáró tanulmányterv is. Nyíregyháza szennyvizét — napi 13-14 ezer köbméter vizet — vezetik el Napkor, Apagy, Nyírbogdány határába 1980-ig úgy, hogy 1800 hektár válik öntözhetővé. Egyébként ez a terv 2000-ig tartalmazza a feladatokat, 100 ezer köbméter szennyvíz felhasználásával 6000 hektárt érint. Ha szerény alapokon is, de egyre inkább esőt csinálok lehetünk és nem csak, hogy felhagyhatunk, de fel is kell hagyni az esővárással! Minden csepp víz, amit művi utón a földekre juttatunk szárazságban, vagy az aszálytól függetlenül, a költségek megtérülésén túl, többlettermeléssel kamatozik. Seres Ernő Nehéz peny zsebébe, e szavak kíséretében : — Köszönöm a tanácsait, doktor úr, remélem, hasznomra lesznek. A fehérköpenyes átsétált a fürdőszobájába, ahol két férfi matatott. — Ugye remélhetem, hogy estig meglesznek vele? Na, itt egy kis pénz italra, hogy szaporábban haladjon a munka — mondta, s azzal az idősebbik férfi markába csúsztatott. — Tíz perc múlva már a szemközti kisvendéglőben voltam. Amikor a szerelők fizettek velem, a gebines nem a kasszába tett, hanem hanyagul bedobott a saját zsebébe. Aztán átsétált a szemközti építőanyag-telepre és pusmogni kezdett az őrrel: — Kellene még egy kis kerítésdrót a telkemhez. Készítsen ki egy köteggel, majd egy alkalmas pillanatban elviszem. Addig maga ezt a piroshasút tegye a szemére... A telepőr odament az egyik rakodó gépkocsi sofőrjéhez: — Vasárnap kellene egy kis fekete fuvar. Nem kívánom LEHETNE JOBBAN ? Az MSZMP Központi Bizottsága 1976 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának további javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja a legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban szocialista brigád vezetőket: milyen területen látnak eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Alkéri Imre, a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár műszaki szocialista brigádjának vezetője. — Gyárunknak évente 4-5 millió forint a vesztesége a talpleváilások, illetve a reklamációk miatt. A jelentős veszteség csökkentésére gyorsabban kellene intézkedni. Szakmai berkekben közismert, hogy Magyarországon (átlagosan számítva) két közepes nagyságú cipőgyár selejtet termel, főleg a ragasztók rossz minősége miatt. Akkor is jobban járna népgazdaságunk és a mi gyárunk is, ha külföldről vásárolnánk a drága ragasztót. Az igaz, hogy a cipőipar változásokon megy keresztül, de az igényektől még jócskán levagyunk maradva. A minőség javítása érdekében olyan technológiát kellene kidolgozni, amely a minimálisra csökkentené az emberi tevékenységet. Itt van például a ragasztáshoz szükséges bőrcsiszolás: még mindig hagyományos módon, smirgli papírral történik. Ez költséges és időveszteséges. Nem lenne nehéz kitalálni egy dróthálós csiszoló korongot. — Jó volna, ha a kellékanyagokat és az alapanyagokat gyártó vállalatok partnerek lennének. Egy magasabb színtű összehangolásra gondolok. Tavaly például akadozott a termelésünk egy ideig, mert nein volt bőr a raktárunkon. Ugyanakkor a bőrgyár raktáraiban 600 ezer négyzet- méter bőr volt található, mint elfekvő készlet. Többször előfordult, hogy azt a szériát kellett gyártanunk, amelynek gyártását későbbre terveztük. Hogy ne boruljon fel a program, a éjszakáján ingyen. Előlegnek itt ez a százas... A sofőr később felugrott a vállalati fuvarirányítóhoz: — Kedves kartársam, a jövő hétre írjon már ki nekem néhány vidéki utat, hadd növekedjen a kilométer. — Majd meglátjuk, mit tehetünk — mondta a tisztviselő, s miután egyedül maradt a szobában, kihalászott engem a menetlevelek közül, ahová a sofőr becsempészett. Aztán átugrott a szomszédos szövetkezeti szabóságba, ruhát próbálni. Mondanom sem kell, hogy a szabónál maradtam. De nem sokáig, mert a szabó átvitt a közeli bútorboltba. — Kék kárpitos Sylvia-gar- nitúránk most nincs, de amint érkezik belőle, rögtön félre teszem önnek — Ígérte készségesen a bútorbolt vezetője a szabónak. Eközben én, természetesen, újból gazdát cseréltem. A bútorbolt vezetője bevitte kocsiját a szervizbe. Miután kifizette a számlát, már csak én maradtam a kezében. — Szeretnék magának borravalót adni, — mondta a VÁLASZOL: Alkéri Imre szocialista brigádvezető termelés szervezése legyen komplettebb, s legyen részletesebb is a beszerzéstől egészen az értékesítésig. Még mindig vontatott „ az újító mozgalom. Nem tudunk határt vonni az eszmei díj és az újítási díj között, az újítási javaslat kitérőkön át jut el az illetékesekhez. Ha rövid úton intéznék az ügyet, talán nőne a brigádok újítási kedve. A dh-mozgalom elterjedőben van gyárunkban, de kaphatna nagyobb propagandát is, erre a munkamódszerre alaposabban fel kellene készíteni a dolgozókat. — A ragasztásnak nem csak objektív, de szubjektív tényezői is vannak. Az lenne a jó, ha minden munkás nagyobb, figyelemmel és örömmel végezné munkáját. Persze az anyagi ösztönzés is lehetne nagyobb. Minden szalag mellett van egy minőségi ellenőr, aki 150 forint körüli összeget kap, amiért vigyáz a többiek munkájának minőségére is. Hasznos lehetne, ha jó munka esetén többet kapna, rossz munka esetén semmit. Kevés a tűzőnőnk. Iskolákban és másutt, de még a gyáron belül is le- hetne ismertetni, népszerűsíteni ezt a szakmát. Fejlettebb. technológiát sürgettem, ehhez már most meg kellene kezdeni a felső fokú képzettségű szakemberek oktatását. Jó lenne bevezetni nálunk is a mozdulatelemző munkamódszert. Az elmúlt évtől a brigádokban bevezettük az önértékelést. Ha ezt komolyan vesszük, s a javaslatok többsége megvalósul, akkor a kabarétréfákban nem' találkozunk többé a cipőgyártással. szerelőnek, de csak egy százasom van... — Nem tesz semmit, van aki még ennyit sem ad. — ; mondta a fiatal szerelő, kiemelt a boltvezető kezéből és lezseren zsebregvürt. A szerelő és alkalmi nőismerőse harparosan egy szállodai recepcióban álldogált, szobát kért. — Sajnos, nem megy... — közölte elutasítóan a portás, de amikor ujjai megérezték engem a nyilvántartókönyv alatt, megenyhült a szigora: — Talán mégis tudunk segíteni... A mikor idáég ért a történetben, B 606—004077 elhallgatott. Észrevette, hogy már a kis zöldfülű tízest is elnyomta az álom, úgy látszik, túl mindennapinak találta társa kaladjait. Pedig még nem is volt vége! B 606—004077 kissé megbántott- nak érezte magát, majd csendesen duzzogva maga is el- alaudt. Reggel arra ébredt, hogy egy férfikéz két ujja kiemeli társai közül, s belecsusztat- ja egy orvosságszagú fehér köpeny zsebébe, e szavak kíséretében : — Köszönöm a tanácsait, doktor úr, remélem, hasznomra lesznek... Radványi Barna
