Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-07 / 5. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. január 7. LÉPÉSHÁTRÁNNYAL Szakmát tanulnak (Feliéi József felvétele) Évente 120—150 értelmi fogyatékos fiatal fejezi be tanulmányait a nyíregyházi kisegítő iskolában, ahol speciális módszerekkel, nagy hozzáértéssel és türelemmel foglalkoznak velük. Eddig azonban az iskola elvégzése után megoldatlan volt a munkába állásuk, beilleszkedésük. Úgynevezett zárt típusú intézmény volt a kisegítő iskola, nem adhatott alapokat a szakmaszerzésre. Ezt a zsákutcát változtatta meg az elmúlt évben életbe lépett intézkedés, amely 1976 őszétől lehetővé tett , hogy továbbképző tagozatot szervezzenek a kisegítő iskolában a tanulmányaikat befejező fiatalok számára. A nyíregyházi iskolákban, a csepeli példát követve az elsők között szervezték meg a továbbképző tagozatot. Két év alatt a fiatalok általában a szakmunkásképző intézetek tanulmányi rendje és előírásai szerint heti 40-42 órában sajátítják el az alapvető ismereteket. megismerkednek a különböző szakmában használt gépekkel. A képzés célja, hogy a kétéves tanulás után a részvevők megszerezzék valamely ipari és mező- gazdasági betanított munká- si munkakör betöltéséhez szükséges szakelméleti és a munkafeladatokhoz szükséges szakmai, gyakorlati készségeket. A tanulók délelőtt gyakorlaton, szakelméleti foglalkozásokon vesznek részt az üzemekben, napi 6 órában. Tárnái Ottó, a kisegítő iskola és nevelőotthon igazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy törekvéseiket a Vörös Október Ruhagyár nyíregyházi gyáregységének vezetői értették meg elsőként. A gyáregység kollektívája vállalta, hogy a lépéshátránnyal induló fiataloknak segít a szakma megszerzésében. Jelenleg fiúk, lányok részére a VOR nyíregyházi férfiruhagyár egységében a gépi varrás, gombozás, vasalás, csomagolás és raktározás szakmai fogásainak elsajátítására van lehetőség. (Ezenkívül a megyében a kisegítő iskola fcvábbkép- ző tagozatának szervezésében a fiúk általános lakatos, csőszerelő, szerelőlakatos, a lányok: női varró és cipőfelsőrész-készítő szakmát tanulhatnak.) Sajnos azonban még sok üzemben „tartanak” az értelmileg fogyatékos fiataloktól — ez a tapasztalata a kisegítő iskola igazgatójának. Sok erőfeszítésre lesz még szükség, hogy változzék a szemlélet, s az üzemek adjanak nagyobb segítséget a fiataloknak, hogy hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak, s megtalálják az egyéni boldogulásukat is. Ezért is örvendetes a VOR kollektívájának igyekezete, amelynek eredményeiről a napokban cseréltek véleményt az iskola vezetői, tantestülete és a gyáregység képviselői. Az első fél év tapasztalatait beszélték meg a gyógypedagógusok és a művezetők, műhelyoktatók. A tanulók műsorral, saját készítésű kézimunkákkal köszönték meg a gyáregység munkásainak gondoskodását, mely lehetővé teszi, hogy betanított munkássá váljanak. Megnézték az üzemi vendégek az iskola életéről készült filmet is, megismerkedtek a gyógypedagógiai nevelés céljával, feladataival. A VOR vezetősége végül jutalomban részesítette a legszorgalmasabb tanulókat. Elmondták: a jövő tanévben, 1977. szeptemberétől még egy csoportot fogadnak és készítenek fel a munkára. Az iskola tantestülete reméli, hogy más szabolcsi üzemek is követik a VOR példáját és |élreteszik idegenkedésüket, lehetőséget teremtenek az értelmileg sérült gyermekek szakmai képzéséhez, emberré válásához. A kislány kihozza a /] kólát és a kávét. Délután van. öt múlhatott pár perccel. Teltház az Omniában. Fiatalok ülnek az asztaloknál tízen- és alig hú- szonévesek. A füst olyan, mint lenge köd, a moraj pedig egy gőzfürdőéhez hasonlít. Néha egy nyers kamaszröhej gucgulázik végig a helyiségeken. Lassan már ismerem őket. Mert kis kivételtől eltekintve törzsközönség. Lányok és fiúk prémes kabátokban, földet súroló sálakban. Valódi és álirhák, igazi és műszálas gallérok, kabátaljak. A tavalyi divatban járók szűkített, pontosabban karcsúsított köpenyekben, az újabbak kockásban és mikádóban. Szőrmók is megérkezik, ő úgy látszik bálvány, három lány is sikkant felé: Csabi! Aztán jön a magányos, a klumpában. Leül, az asztalra könyököl, lábát kihúzza az ormótlan cipőből, s megtornáztatja. Kávét kér, néz, merengve. Egy másik asztalnál pár. A lány orra némileg megnőtt, de ez nem zavarja a fiút abban, hogy időnként a szeme közé. csókoljon egy ügyetlen puszit. A fiú sört iszik, a lány mérhetetlen mennyiségű gesztenyepürével küzd. Az asztalok között gát nélkül áramlanak a szőPresszói impreszsziók vegek, megannyi információ. Tudod, két Szűcs volt a kolíban, az egyik rendes krapek, de a másik spicli volt. Két kávét kérek, de négy csészébe, rendel egy másik, a pincérnő leinti, Kiderül, a pénz ép- penhogy megvan. De azért megy a szöveg: tegnap a Zolival elkezdtünk barac- kozni, aztán rátöltöttem néhány fröccsöt. És közben issza a kólát, s látni, hogy a lánynak szól a szöveg, aki barackozik, az már igazi vagány lehet. Rocco ölébe hajtottam a fejem, a lábam kilógattam a vonat ablakán, és úgy gitároztam — magyarázza egy másik. Elképzelni is rossz, mennyit szenvedhetett a srác a vonaton, gondolkodom. De a lányok szeme rajta csüng, s az egyik, hogy legalább némiképpen méltó legyen ehhez a vagányhoz, hozzáteszi: én sem úsztam meg egyetlen almaszedést sem osztály- főnöki nélkül. Aztán egy fiút ugrasz- tanak. Hogy új és ragyogó hosszú sál érkezett a Nyírfába. A fiú elrobog. Kitör a röhej. Mert sál nincs. Egy vastagpulóve- res fiú, délcegen és meg- adóan ül a sarokban. Gubancos a puli, oltári, amint erről a vélemények foszlányai tudósítanak. És a többiek szűnni nem akaró elszántsággal dobálják a gyufaszálakat, melyek mint a sün tüskéi, benépesítik a gyapjúten- gert. Lányok. Hárman. Kamaszok. Szájukban füstöl a cigaretta. Ügyetlenül fújják, s látszik, nem kis megerőltetésbe kerül. De füstölnek, és hallgatják a fiúkat. Én P.-nél és G.- nél voltam tanuló, autókat szereltünk. Minden jó volt, csak egy nem tetszett, hogy sokat kellett dolgozni. Mert az öreg az csak dirigált. És még a lóvéból sem adott, pedig csurgott neki. A másik társaság átnyúl tattal figyel a haverra. Vadászni megyek. És lőni is fogsz? Még nem. Vizsgázni kell. A gyakorlati megvan. Elintézi neked a fater. Nem olyan könnyű. És hajtó voltál? Hajtó? Hogyne. De most már elejtem az igazit. És megy a szöveg. Fiatalok, felszabadultak, s ha néha furcsáknak is tűnnek, eredetiek. Bürget Lajos NEKIK CSÁK TÉRKÉP E TÁJ Geodéták a történelem nyomában Nyíreg y házáról A BUDAPESTI GEODÉZIAI ÉS TÉRKÉPÉSZETI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI HIVATALA AZ ALSÓ GEODÉZIA VALAMENNYI ÁGÁVAL FOGLALKOZIK: VÁROSI ÉS KÖZSÉGI TÉRKÉPEKET KÉSZÍTENEK, ÜZEMI TÉRKÉPEKET A MEZŐGAZDASÁG RÉSZÉRE, FEJLESZTÉSI, TÁBLÁSÍTÁSI ÉS KISAJÁTÍTÁSI TERVEK, VALAMINT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI FELMÉRÉSEK ÉS TÉRKÉPEK KÉSZÜLNEK NÁLUK. Most „született meg” Nyíregyháza ötezres léptékű térképe, amely a városrendezési terv és az 1980-ig elkészülő országos ingatlannyilvántartás alapja. A megye minden településéről készülnek már a felmérések, ösz- szeadásukkal új megyei térkép is születik. Felújítják az 1900-ban Szabolcs-Szatmár megyéről készített térképeket. Nekik „csak” térkép e táj. Egy-egy fa, vagy bokor — amit ábrázolni kell — csak tájékozódási pontul szolgál. Érdekes képet mutat a két térkép, a háromnegyed évszázaddal ezelőtt készült és a mostani egymásra helyezése. Az északi részen, ahol a Tisza határolja a megyét, lassan, de szüntelenül a folyó folyásával módosul Szabolcs határa. A víz rombolja a meder egyik partját és építi a másikat, az egyik helyről elviszi a földet, a másikon lerakja. A megye területnagysága ugyan nem változik, de hosszú idő alatt lassan változtatja medrét a folyó: új kanyarokat épít, kis szigeteket, zátonyokat hoz létre. Mozgó mezsgyék Az egyes települések az 1900-as katonai térképekhez viszonyítva — amelyeken a domborzati adatok nincsenek feltüntetve — óriási változást mutatnak. Fejlődtek, terebélyesedtek a megye falvai, városai, új lakott települések létesültek, ipari centrumok alakultak ki, mezőgazdasági beruházások épültek. A külterületek még nagyobb változáson mentek keresztül ez idő alatt. A fel- szabadulásig megvolt a nagybirtokrendszer. 1945-ben kiosztották a földeket — ez a feldarabolással járt együtt. Majd megalakultak a mező- gazdasági nagyüzemek, napjainkban pedig a tagosítás alakítja a táblanagyságot, ezzel együtt változtatja a térképet is. A hat évvel ezelőtti 1970-es árvizes területen épült új lakótelepeket is most térképezik fel. Különösen megváltozott képet mutat Csenger és Fehérgyarmat vidéke, de a legtöbb Szamos menti község is. A régi faluhatár mellett, mint kis falvak, húzódnak meg az új lakótelepek. A folyók új, erős gátakat kaptak, amelyek megállítják a víz szétterülését. Ezek természetszerűleg nem jelenhettek még meg a századfordulón rajzolt kartográfiákon. Segít a légi fényképezés Nagy feladat és legtöbbször kivitelezhetetlen lenne ezeknek a felmérése lécekkel vagy mérőszalagokkal. Korszerű műszerekkel, elektromos és optikai távmérőkkel, számítógépekkel és repülőgéppel rendelkezik az országos vállalat. Repülőgépről lefényképezik a területet, a kockákat összeillesztik és ennek alapján fotogrammetriai eljárással készítik a térképeket. Markó Ferenc, a vállalat nyíregyházi hivatalának csoportvezetője elmondta, hogy egyik legnagyobb munkájuk a megyeszékhely külterületének, a tanyabokroknak — mintegy 15 ezer hektárnak — a feltérképezése. A repülőgépes fényképezést nemrég fejezte be az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatal és folyamatosan küldik meg a feldolgozásra váró anyagot. Minden telket, tereptárgyat, művelési ágat ábrázolnak majd a térképen, aminek elkészítése egy évet vesz igénybe és ötmillió forintba kerül. Sipos Béla Olvasóink kérdéseire válaszolunk o A Ságvári-telepiek gondjai 'Több száz család nevében kért segítséget szerkesztőségünktől Szilágyi Sándor, a Ságvári-telep lakóbizottságának elnöke. Elmondta, hogy egyikmásik ügyben már évek óta kilincsel, sajnos, eredménytelenül. A Ság- “Vári-telepi gondokat „csokorba” szedve, a Nyíregy- , háza Városi Tanács V. B. műszaki osztályának segítségét kértük, s az eredményről a következőkben tájékoztatjuk az érintett családokat. Két éve készültek el a Hársfa utcai ejektoros kutak, melyeknél annak idején a vízelvezetést nem oldották meg. A „szabadjára” engedett víz — különösen télen, amikor megfagyott — sok bosszúságot okozott. A városi tanács sürgetésére a SZA- VICSAV a közelmúltban pótolta ezt a hiányosságot. Minden közműépítés együtt jár az úttest megbontásával, nem volt kivétel ez alól a Dugonics utca sem, talán csak annyiban, hogy a helyreállítás még jobban elhúzódott, mint másutt. A közelmúltban azonban ez is megtörtént, a Hársfa utca útburkolatának helyreállítását pedig a városi tanács megsürgette. A Dugonics utcai lakosoknak arra a kérésére, hogy az útburkolatot teljes egészében újítsák fel, azt a választ kaptuk, erre egyelőre pénz hiányába nem kerülhet sor. Évek óta kérnek nyilvános telefbnt a Ságvári telepi lakosok. örültek ugyan a közelmúltban felszerelt segélykérő telefonnak is, de ez a tulajdonképpeni problémájukat nem oldotta meg. A városi tanácson megtudtuk, hogy a telefont megrendelték, de a Debreceni Posta- igazgatóság visszaigazolása még nem érkezett meg, így nem tudták megmondani, mikor lesz nyilvános telefon a Ságvári-telepen. Vízvezetéket szeretnének a Munkás utca lakói. Társadalmi munkával is hozzájárulnának ehhez, amely szerintük nem túl költségigényes, mert a közeli Hársfa utcai vezetéket kellene tulajdonképpen tovább építeni. A műszaki osztályon elmondták: ebben az ötéves tervben összesen 500 méter hosszú vízvezetékhálózat megépítésére van pénzük. Ennek helyéről és idejéről a későbbiekben a tanács fog dönteni. Nagy gondjuk volt a Ság- vári-telepi lakosoknak, hogy körzeti orvosuk csak a délelőtti órákban rendelt. Októbertől ez is megoldódott; heti két alkalommal a délutáni órákban is van rendelés. Farsang r egnap hivatalosan is kezdetét vette a farsangl. Megsokasodnak most a bálok, táncos összejövetelek, csúcsforgalmat bonyolítanak le a női szabók és a fodrászok, a jelmezkölcsönzők és a kijózanító állomások. Előkerülnek régi álarcok, göncök és köcék, népi és álnépi kellékek, kereplőic és csörömpölők, és az újságok hasábjain egyre másra jelennek meg majd a képek arról, hogy ezen vagy azon a tájon milyen régi szokást elevenített fel néhány tojáspatko- lással is foglalkozó néprajzos. Aztán olvashatunk majd a különböző nagy bálokról, ahol X. is meg- „ jelent, és Y. adott műsort. Ország-világ megtudhatja, hogy ilyenkor miként rendezik zártkörű mulatságaikat az egyes szakmák, pardon foglalkozások prominens képviselői, mégpedig a meghívón feltüntetett kötelező estélyiben. Össznépi készülődés kezdődik meg, hogy időben elbúcsúztassuk a telet, amely jelenleg teljes erővel dühöng, s várjuk a tavaszt, amely általában el szokott érkezni. Jó szokás ez a farsang. Csak arra kell ügyelni, hogy húshagyó kedden véget is érjen. Mert azért dolgozni se árt. (bürget)