Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

4

KELET-MAGYARORSZÄG

1977. január 1.

Kuba ünnepén

H

ubában, ilyenkor köszönt be a száraz évszak, ami azt jelenti, hogy fél évig nem esik eső. Nemzeti ünnepükre készülve, már feldíszítették a pálmaligeteket, tereket, utcákat, házakat. A szokásokhoz híven, a szigetország lakói, a kellemes 22-25 fokos melegben, az utcán köszöntik az új esztendőt, az új év első óráit: a győzelem napját.

Azon az éjszakán — 1959-re virradóan — a havannai rádióállomások közölték: a véres zsarnok, Batista elmenekült. Győzött a forradalom. Ez a győzelem éve — mondták a felkelő hadsereg katonád. Ez, és a többi, a gondok éve lesz — mondta Fidel Castro, aki a legendás Sierra Maestra-hegységben fogadta az örömhírt. Majd néhány nap után — maga mögött a 27 hónapi véres küzdelemmel — győztes csapata élén, bevonult Havannába.

Ezt követő években a gondokból kijutott bőven. Az amerikai totális blokád, provokációk, szabotázsakciók, a forradalom megfojtására irányuló megannyi kísérlet jellemezte a hatvanas éveket. A tévedések, az útkeresések és újrakezdések után a hetvenes évek elejére, a kubai nép megvívta hősi csatáját. Hatalmát megszilárdítva, az USA-tól 150 kilométerre, elsőként az amerikai kontinensen, egy új élet építéséhez kezdett. Kuba, a Szovjetunió, a szocialista közösség többi országának — köztük hazánknak — a testvéri támogatásával legyőzte a gazdasági nehézségeket, s ma új sikerek jegyében köszönti az 1977-es évet.

A forradalom úgynevezett „intézményesítési folyamatában”, a most zárult évben, Kuba lakói februárban népszavazáson hagyták jóvá a földrész első szocialista alkotmányát, amely kimondja: minden hatalom a dolgozó népé. A nyáron került sor az ország — a mai élethez igazodó — új adminisztratív területi felosztására. December elején pedig összeült az első szocialista parlament. 1976-ban, a testvéri országokkal egyeztetett ötéves terv végrehajtásához kezdtek. Gazdasági építőmunkájukban hasznosítják azokat a lehetőségeket, amelyeket a KGST-tagság nyújt.

Ami Latin-Amerika több mint 30 országában ma még álom, az Kubában már valóság. Ingyenes az orvosi ellátás, az oktatás. Nincs kéregető koldus, éhező szegény, öt év alatt kétszázezer család költözik új, állami lakásba. Üj gyárakat, iskolákat, kórházakat építenek.

H

zek számadatai ott olvashatók a havannai utcákon, a falvak terein. Az emelvényekről zenekarok szolgáltatják a szilveszteri talpalávalót. Mert hát az új év, a győzelem napjának köszöntése el sem képzelhető másként, mint hajnalig tartó rumbázással. Ilyen önfeledten csak egy felszabadult nép tud vigadni, örülni.

ua.,-30}

tülS3)

1

1

sm

‘Ji<

A chilei “kommunisták ünnepe

iirep ■-j • PJWvenöt éve, 1922. január 2-án alakult meg Chile 'máz IhlJi Kommunista Pártja. A történelmi évforduló ön- magában is jelentős; de még indokoltabbá teszi emlé- U30J kezesünket a chilei nép harca a fasiszta katonai dikta- _ túra ellen, s az az öröm, amelyet Luis Corvalánnak, a ^ ^párt főtitkárának kiszabadulása váltott ki a világ haladó embereiből.

. A chilei munkásmozgalom a századforduló táján kezdett megizmosodni. A korábbi kis műhelyekből ki- . növő gyárak dolgozói, a salétrom- és a rézbányák munkásai érdekvédelmi szervezeteket alakítottak. 1912- ben jött létre Chile Szocialista Munkáspártja, amelynek kiemelkedő vezetője Luis Emilio Recabarren, a nyomdászból lett marxista munkásvezér volt. Eleinte a párt nem volt következetesen forradalmi állásponton; de a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán érvényesítette programját a forradalmi marxista csoport. Rancagua városban tartották a párt IV. kongresszusát 1922. január 1-én és 2-án. A tanácskozáson részt vevő osztályharcos munkások Recabarren javaslatára létrehozták Chile Kommunista Pártját, a Kommunista Intemacionálé chilei szekcióját, de ez nemcsak névváltoztatást jelentett.

Mérföldkő volt ez a nap Chile történetében. Megkezdte működését az osztályharcos munkásság marxista—leninista pártja, amelynek tekintélye a proletariátus körében és hangja a parlamentben egyre erősebb lett.

Az 1938-ban tartott elnökválasztáson a két évvel korábban létrejött népfront jelöltje, a radikális párti Pedro Aguirre Cerda győzött. 1948-ban a hidegháború következtében — a parlament megszavazta „a demokrácia védelméről” szóló törvényt, amely elsősorban a kommunista párt és a szakszervezetek ellen irányult. A párt tíz évig üldöztetéseknek volt kitéve, de az illegalitás sem törte meg erejét. A baloldali összefogás jegyében megalakult a FRAP, a Népi Akciófront, amelynek elnökjelöltje három alkalommal is a szocialista Salvador Allende volt

Az 1970. év ismét történelmi fordulatot hozott. Az 1969 decemberében alakult Népi Egység pártjai — a kommunisták, a szocialisták, a radikálisok és kisebb baloldali erők — ismét Allendét jelölték elnöknek, aki ezúttal a választásokon az első helyen végzett. Megkezdődött a chilei társadalom szocialista irányú átalakítása, amely hatalmas energiákat szabadított fel az elnyomott és kizsákmányolt rétegekben. A Népi Egység kormánya számos fontos törvényt hozott, de — mint minden társadalomátalakító folyamatban — hibák is voltak. Ezeket használták ki a hazai és a külföldi jobboldali erők, amelyek kezdettől fogva a szocialista átalakulás megakadályozására szövetkeztek. 1973. szeptember 11-én példátlan kegyetlen katonai puccsot hajtottak végre, s az ellenforradalom erői átvették a hatalmat.

Pinochet Chiléjében a legelső pillanattól fogva szünet nélkül folyik a boszorkányüldözés, amelynek áldozatai elsősorban a kommunisták. Tízezrével kerültek börtönbe vagy koncentrációs táborba, s a fasiszta junta mintegy tizenkétezer kommunista életét oltotta ki.

■"Abért is okozott nagy örömet a világ minden ré- IW szén, hogy Luis Corvalán, Chile Kommunista Pa ríjanak főtitkára december második felében — több mint háromévi rabság után — kiszabadult a junta börtönéből. Corvalán nemrég Moszkvában a következőket mondta: „Továbbra is teljesítjük forradalmunk feladatát, mindent megteszünk, hogy Chile minél hamarabb a demokrácia országa legyen.”

Nemzetközi krónika ’76

TÖRTÉNÉSEKBEN, ELŐRELÁTHATÓ ÉS VARATLAN ESEMÉNYEKBEN BŐVELKEDŐ, ÖRÖMBEN ÉS SZOMORÚSÁGBAN OLY GAZDAG VILÁGUNK IDEI KRÓNIKÁJÁT A KÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL IGYEKSZÜNK FÖLELEVENÍTENI.

Béke, szabadság és függetlenség — az emberiség régi álmai öltöttek testet az SZKP XXV. kongresszusának beszámolójában. Február 24-én a Kreml Kongresszusi Palotájában nyílt meg a szovjet kommunisták tanácskozása, amelv nagyszabású békenrogrammal állt a világ elé.

Szeptember harmadik keddjén megkezdődött New Yorkban az ENSZ- közgyűlés immár 31. ülésszaka. A legnagyobb horderejű j vaslatot ez alkalommal a Szovjetunió terjes-: ette elő.

Gromiko küJ fyminiszter hazája nevét j javasolta, hogy a tagországok kössenek szerződést az erőszakról való lemondásról, a fegyverkezési verseny megállításáról.

A Libanonban tartózkodó arabközi békefenntartó erők júliusban még képtelenek voltak megállítani a jobboldali erők általános offenzívájál, amely az országban élő palesztinok megsemmisítésére és a baloldal erőinek fölszámolására tört. A képen: a Teli Zaatar palesztin menekülttábor egy részlete a negyvenkilenc napig tartó ostrom idején.

Colombóban, az el nem kötelezett országok csúcsértekezletén a résztvevők ismételten kötelezettséget vállaltak, hogy minden eszközzel hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához, a válságok és konfliktusok békés megoldásához.

Hatalmas tömeg ünnepli az Olasz Kommunista Párt választási sikerét június 22-én az OKP római székháza előtt a parlamenti választások végeredményének kihirdetésekor. Az eredmény impozáns: a párt 49 új képviselői helyet szerzett, és 23-mal több szenátort küldhet a felsőházba.

Jimmy jött és győzött is a november elején lezajlott elnökválasztáson. A demokrata párti jelölt a sikerét annak köszönheti, hogy mindenkinek azt ígérte, amire leginkább szüksége lenne. A munkanélkülieknek teljes foglalkoztatottságot, az áremelkedések megfékezését, politikai enyhülést. A képen: James Carter és felesége, Rosalyn, "J1