Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

1977. január 1.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

A szocialista tudatosság erejével

ÍRTA:GYŐRI IHRE, AZ HSZMP KB TITKÁRA

■ ■ 1 érlegkészítés, az eredmények, a tapaszta- I ’ I latok összegzése folyik ezekben a na- |_LÜ pókban, hetekben mindenütt. A szocializmus építésének minden területén szorgalmas munka folyt. Elmondhatjuk, eredményes évet zárunk. A jól végzett munka eredményeire építve figyelmünket a jövőre irányítjuk. Jövőnk programja adott: a fejlett szocialista társadalom építése. Ez összehangolt politikai, gazdasági, kulturális és ideológiái munkát igényel. Fejlődésünk jelenlegi időszakában gazdasági feladataink megoldása, társadalmi viszonyaink fejlesztése a meghatározó. Pártunk ezért is fordít megkülönböztetett figyelmet a gazdasági építőmunkára.’ De társadalmi előrehaladásunkkal, sokrétű, összetett feladataink elvégzésével együtt növekszik a tudati-ideológiai tényezők jelentősége.

Köztudott, hogy a szocialista tudat nem alakul ki önmagától, automatikusan a gazdasági eredmények, a javuló életkörülmények hatására. Ezért az eszmei nevelés szerepe is mind nagyobb lesz a fejlett szocialista társadalom építésében. Az anyagi létfeltételek és a tudati tényezők kölcsönösen hatnak egymásra, feltételezik az összehangolt fejlesztést.

Pártunk XI. kongresszusa a társadalom eszmei, világnézeti állapotával is számolva határozta meg a politika fő vonalát, a fejlett szocialista társadalom felépítésének programját. A Központi Bizottság ebből kiindulva tűzte 1976. október 26-i ülésének napirendjére a párttagság eszmei-politikai helyzetének vizsgálatát, a pártpropaganda megjavításának feladatait. Az elfogadott határozat hosszú távra szól, megállapításai szélesebbek, mint a szervezett pártoktatás keretei. Egész népünk érdekeit, a fejlett szocialista társadalom építését szolgálják.

□ propaganda szerves része a párt egész tevékenységének; segíti eszméink elfogadását, politikánk megértését, feladataink megvalósítását. Célunk, hogy a XI. kongresszuson megszabott követelmények színvonalára emeljük a párttagság ideológiai felkészültségét, erősítve a politikai, szervezeti és a cselekvési egységhez nélkülözhetetlen eszmei egységet. A párt egysége, eszmei-politikai kisugárzása döntő hatást gyakorol a tömegek gondolkodására, magatartására, világnézetére. Kommunisták és pártonkívüliek, marxisták és nem marxisták, hívők és ateisták együtt vesznek részt aktívan a szocializmus építésében. A pártegység erősíti a .társadalom politikai egységét. A társadalom politikai egységére építve pedig erősíthetjük a tömegek szocialista tudatosságát.

A Központi Bizottság 1976. októberi határozata értelemszerűen vonatkozik az állami, az egyetemi és tömegszervezeti marxista—leninista oktatásra; közvetlenül csaknem kétmillió pártonkívülire. Társadalmi szükségletté vált nálunk az önálló eligazodási készség kifejlesztése, korunk tudományos világnézetének, a marxizmus—leninizmusnak az elsajátítása. Mind általánosabb az a felismerés, hogy politikai-ideológiai felkészültség nélkül nincs korszerű műveltség. A tudományos és technikai forradalom lélegzetelállító felfedezéseit is csak jó világnézetű iránytű segítségével helyezhetjük el „hagyományos” világképünkben. De a felgyorsult társadalmi mozgások még- inkább igénylik ezt az eligazodási készséget.

A fejlett szocialista társadalom építése során felvetődő új kérdések helyes megválaszolása, a szocialista demokrácia kiteljesedése összefüggéseket értő és önállóan cselekedni képes embereket kíván. A fellendülő nemzetközi kommunista mozgalom jelentős előretörése révén szintén új módon vetődnek fel, illetve más megvilágításba kerülnek fontos elméleti és politikai kérdések. Ezek óhatatlanul eszmecserék, viták — és1 /^mélyült tanulmányozás, türelmes kezelés* esetén — kétségtelenül az erőgyűjtés, s elvi alapokon nyugvó nemzetközi akcióegység forrásai.

Pártunk propagandája, egész politikája és gyakorlati tevékenysége ugyanarra az alapra épül: a marxizmus—leninizmusra, építőmunkánk elméleti értékű következtetéseire és {Jártunk, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom minden osztagának — különösen a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának — történelmi tapasztalataira. Fártunk politikáját is csak úgy érthetjük meg és támogathatjuk igazán, ha ismerjük azt a gazdag elméleti, történelmi hátteret, amelyre alapozódik. A társadalmi osztályok és rétegek közérzetére, tudati állapotára döntően hat pártunk gyakorlatban bevált, a dolgozó nép érdekeit kifejező politikája, forradalmi elméletünk alkotó alkalmazása hazánk konkrét viszonyaira. A magas fokú társadalmi tudatosság azonban feltételezi a marxista-leninista ismeretek megszerzését, gyarapítását, elmélyítését. Ehhez azonban már kevés a tapasztalás, a társadalmi aktivitás — szükséges a rendszeres és céltudatos tanulás.

□ tanulásban — ahogy erre a párthatározat felhívja a figyelmet — vissza kell nyúlnunk a klasszikusok műveihez. A klasszikus művekből alkotó módon elsajátíthatjuk a társadalmi fejlődés — a kapitalizmus, a szocializmus, a kommunizmus — általános elméletét, a dialektikus módszert. Marx, Engels, Lenin művei felvérteznek a hamisítókkal szemben. Hiszen azokat elmélyülten tanulmányozzák a kispolgári és burzsoá ideológusok is és némelykor éppen a klasszikus tanítások sajátos értelmezésével ignorálják a reálisan létező szocializmust, máskor a reális?

létező szocializmus problémáit, az objektíve létező, szükségszerűen jelentkező és leküzdhető ellentmondásait abszolutizálva, dramatizálva vetik el a marxizmus—leninizmust.

A klasszikusoktól felmérhetetlen segítséget kapunk a valóság elemzéséhez, a gyakorlati feladatok meghatározásához és végrehajtásához. Megóvnak saját hibáinktól: a betűrágástól, a dogmatizmustól, a mechanikus gyakorlattól. De nem várhatunk tőlük „utasításokat” a konkrét napi tennivalókhoz. A párt politikája eleven, alkotó, idegen tőle a dogma- tizmus. A klasszikusok műveiből tehát ne tételeket idézgessünk, hanem ismerjük meg azok lényegét, módszerét, a szellemét, az alapos és következetes gondolkodást sajátítsuk el.

Az oktatás, a propaganda számára fontos kérdés: hogyan érvényesült a marxi, elmélet és módszer a forradalmi munkásmozgalom évszázados gyakorlatában és különösen pártunk immár csaknem hatévtizedes történetében. A magyar munkásság küzdelme, a kommunisták harca szerves része népünk történelmének, és így méltó helyére kell, hogy kerüljön nemzeti önismeretünkben, a hazafias nevelésben. De a magyar kommunisták harcának, sokoldalú tapasztalatainak reális bemutatása hasznos tanulságokkal is szolgál a jelenre és a jövőre, erősítheti az eszmeiséget, gyarapíthatja a politikai ismereteket, megóvhat bennünket a hibáktól.

Az ideológiai munka alkotó folyamat, a valóság szüntelen tanulmányozása, a szocialista fejlődés törvényszerűségeinek feltárása, új kérdések megválaszolása. Így az ideológiai képzésben kiemelkedő szerepet szánunk a társadalomtudományi kutatások eredményeinek, szocialista építőmunkánk elméletileg általánosított tapasztalatainak. Ebből a szempontból is nagy horderejű pártunk XI. kongresszusa és a Központi Bizottság állásfoglalásainak tanulmányozása.

H

supán esetlen megállapítás a Központi Bizottság október 26-i határozatából: „A fejlett szocialista társadalom megte- §sének feltétele es egyben eredménye a szocialista életmód általánossá válása. A szocialista életmód a mindennapos tevékenységben tör utat, s nem pusztán nevelési kérdés, a termelési viszonyok és az anyagi feltételek alakulásával kölcsönhatásban fejlődik. A szocialista életmód új értékrendet teremt, amely a példamutatóan végzett munkában, az elkötelezett politikai magatartásban, a kollektívákban, a munkahelyeken, a brigádokban, a családban töltődik meg tartalommal.

A propaganda fontos feladata a kibontakozó szocialista életmód elemeinek feltárása és támogatása.” Nem azért szükséges idézni a fentieket, mintha ezzel a szocialista életmóddal kapcsolatos kutatásokat lezártnak, befejezettnek tekinthetnénk. Szó sincs róla. Csupán azért, mert érzékletesen bizonyította a probléma felvetésének, kezelésének helyes módját, az ok és okozati összefüggések, a kölcsönhatások, a tudati tényezők, a nevelés szerepét. A határozat, amelyet teljes terjedelemben közölt a decemberi Társadalmi Szemle és Pártélet, kitér a fejlett szocialista társadalom építésének lényeges kérdéseire, távlataira és korunk legidőszerűbb problémáira.

Minden oktatási intézmény számára alapelv, hogy az életre tanít, nevel. A marxista propagandamunkáról szólva talán felesleges is ezt hangsúlyozni, célunk az elmélet és a gyakorlat minél teljesebb egysége, eszméink valóra váltása. Az elméleti tudás, a marxista felkészültség mércéjének tekintjük, hogy milyen mértékben párosul az aktív társadalmi cselekvéssel, jó munkával, a szocializmus iránti elkötelezettséggel, példamutató magatartással. Csupán azt a tudást értékeljük, ami a társadalmi haladás szolgálatára, helytállásra, kiállásra, a jó munkára ösztönöz, amely elmélyíti az ügyünkbe vetett hitet, a meggyőződést és magas szintre emeli a szocialista tudatosságot. A politikai műveltség növelése tehát nemcsak az ismereteket gyarapítja, hanem egyben a személyiséget is gazdagítja, szemléletét, jellemét formálja, az emberi kiteljesedést szolgálja.

A ma alkotó-dolgozó generációk közül az ifjabb csak elbeszélésekből, olvasmányokból ismeri a korábbi évtizedek hősi időszakát. A fejlett szocialista társadalom korszakos feladatainak megoldásához is lelkesedésre van szükség. Alapos ismeretekre, következetességre, kitartásra, magas fokú tudatosságra. Szükség van szívre, meggyőződésre, érzelmi kötődésre is. Céljaink, igaz ügyünk szolgálata ma is lelkesítő. Feladataink azonban sok szempontból nehezebbek mint a korábbi évtizedekben. Hagy megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége, hogy teljesebb életet éljen az ember, az értelmen át jobban, hatásosabban kell az érzelmekig eljutnunk. Különösen a fiatal generáció soraiban. És főként olyan nagy hatóerejű kérdésekben, mint a szocialista módon való élés, dolgozás, tanulás, a hazafi- ság és az internacionalizmus.

O

z-új esztendő dolgos hétköznapjain társadalmunk szocialista jegyeinek erősítésével, a nem szocialista jelenségek visz- szaszorításával, kiküszöbölésével segíthetjük az emberek, a közösségek, az ország további boldogulását. A hatásos propagandával is szolgálhatjuk a határozottabb, a magabiztosabb haladást, az 1977. évi népgazdasági feladatok és a XI. kongresszuson hozott határozatok végrehajtását.

NYÍREGYHÁZA: jósavárosi panoráma. (Elek Emil felvétele)

PILLANTÁS A JÖVŐBE

Egy napom — tíz év múlva

ÚJÉV NAPJA: LELTÁR A MÚLTRÓL, PILLANTÁS A JÖVÖBE. EZÉRT A JÖVÖBE PILLANTÁSÉRT KOPOGTATTUNK BE A NYÍREGYHÁZI MÄJUS 1. TÉR EGYIK TÍZEMELETES TORONYHÄZÄBA ÖT CSALÁDHOZ. TÍZ-, HÚSZ-, HARMINC-, NEGYVEN- ÉS ÖTVENÉVESEKET KÉRTÜNK, MONDJAK EL; MILYEN LESZ EGY NAPJUK — TÍZ ÉV MÚLVA.

BOROS ANIKÓ: — Ugye, tíz év múlva én már felnőtt leszek? Felnőtt, és agrármérnök vagy agronómus. Ezt már megbeszéltük anyuval. Ő ezt ajánlotta, mert a legjobban az élővilág megy, és azonkívül nagyon szeretem a növényeket, meg az állatokat. Tíz meg tíz az húsz. A húszéves már felnőtt. Erről az iskolában beszélgettünk. Akkor majd tisztelettudónak kell lennem, mert a felnőttek olyanok. Nem lökdösődnek az utcán és segítik embertársaikat. Át fogom adni a helyemet a buszon és olyan felnőtt leszek, aki jó.

HLATKY ZSOLT: — Ha

két évvel ezelőtt kérdeznek... Akkor azt hittem, most egyetemi hallgató leszek. Nem vettek fel. Sőt, tavaly a második jelentkezésem sem sikerült. A két évi munka sokat levett vakmerő terveimből. A geodéziai és térképészeti vállalatnál dolgozom, s munkámnak az a része a legkedvesebb, amelyik a mező- gazdasághoz kapcsolódik. Nem mondtam le a célomról. Akár nappalin, akár levelezőn, mindenképpen tovább tanulok. Tíz év múlva már kertész üzemmérnök leszek Korán kelek, sietek a munkahelyemre, örömmel dolgozom Adok és kapok. Amit én adhatok, az a lelkiismeretes, becsületes munka, s amit kaphatok, az a munkám elismerése. Nem, nem pénzre gondolok, az másodlagos. Harmincéves koromban megbecsült szakember leszek — erre vágyom. Munka után találkozom a feleségemmel — már biztosan nős leszek — aki mindenben a társam, barátom, aki másokkal és önmagával szemben is igényes. Lakás, kocsi, ilyesmiken még nem gondolkodtam. A jövőbe nézve most csak azt látom, hogy értékes ember szeretnék lenni.

GAZSI JANOS: — Negyvenéves leszek tíz év múlva, Gitta, a feleségem eggyel kevesebb. Sokkal nyugodtabb lesz az a napunk, mint a mai. Kevesebb lesz a rohanás, nem fogunk kuporgatni, lemondani. Reggel munkába megyek, ugyanoda, az ÉL- GÉP-hez, ahol most dolgozom. Géplakatos vagyok, akkor is az leszek, esetleg művezető. A feleségemnek köny- nyebb munkát keresünk. A Duna mellett fogunk lakni, kétszintes, kényelmes családi házban, alatta garázs, benne a kocsi, ha arra is jut. A telek már megvan. A fiam 17 éves lesz, gimnáziumba fog járni, a kislány még általánosba. Mindnyájan tanulni fogunk, mi a feleségemmel felváltva, hogy könnyebb legyen az időt beosztani. Már azt se tudom, mikor voltunk együtt moziba. Tíz év múlva mindenre jut időnk. Együtt fogunk sétálni, nagyok lesznek a gyerekek, este elmehetünk színházba, moziba. Tervezzük majd közösen, hogy hová menjünk kirándulni, mit nézzünk meg külföldön. Egyszóval: nem úgy élünk majd, mint most. Nagy terveink vannak...

IGNACZ TIBORNÉ: — Tíz

év? Hű de nagy idő! KI gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy így fogok élni, mint most? Annyi gyötrődés, albérletben végig kínlódott évek után a lakásért elvállaltam a házmesteri állást. Nem volt más választásom. Biztos, hogy egy-két évnél tovább nem mehet így. Tíz év múlva? Újra lesz rendes munkaviszonyom, 'gyors- és gépíró vagyok. A nyolc órai munka után bezárom magam mögött az ajtót, s csak a családomnak élek. A férjemnek, akivel akkor 32 éves házasok leszünk. A fiammal, aki 31 éves lesz, s a menyemmel, akiről még nem tudom ki lesz és milyen, de akit nagyon

szeretnék majd szeretni. Nyugalomra vágyom, nem tétlenségre. Talán már egy unokám is lesz, aki arra vár majd, hogy mesét mondjon neki a nagymama.

SZILÁGYI ISTVÁN: —

Sokan azt mondják, ötvenéves korától már visszafelé számolja az ember az életét, s úgy gondolkodik, mennyi van még hátra? Ez nem igaz. Én úgy számolok: mi minden vár még rám! Elmúltam ötven, de még annyi energia, terv van bennem, hogy a fiatalok is megirigyelhetnék. Pedig harminc éve ráz a tengely, már magam is egy gép vagyok, része, tartozéka a kórházi kocsinak, amit vezetek. 750 ezer kilométer — baleset nélkül. Az egymilliót szeretném elérni. Tíz év múlva már nyugdíjas leszek. Addigra minden gyermekemnek lesz saját lakása, s abból áll majd a napunk, hogy az asz- szonyommal három részre osztjuk az időt. Minden gyerekre egyformán jusson. Sor- rajárjuk őket, játszunk az unokákkal. Este elolvasunk minden újságot és könyvet, amire most nem jut idő. Nem keltenek fel éjszaka, hogy induljak oxigénért. Akkor majd a kocsit is másképpen vezetem. Szórakozásból. Az unokákat ültetem be, hogy meg- kocsikáztassam őket. Alig várom, hogy nagyobbak legyenek. Békében, boldogságban élünk majd, erre vágyom.

Baraksó Erzsébet

1976 ..leg“’fei

Az idei esztendő „légijeiből szedtünk össze egy csokorra valót.

Rekordmennyiségű almát vásárolt fel a gazdaságoktól és a termelőktől a MÉK Vállalat. A 19 ezer 300 vagonos felvásárlásra még nem volt példa a vállalat történetében.

A legsikeresebb évet zárta az idén az öntödei Vállalat kisvárdai gyáregysége. A 450 ezer négyzetméteres radiátortermelése a gyáregység fennállása óta a legmagasabb.

A mezőgazdasági nagyüzemek közül a legnagyobb búzatermést a Tiszalöki Állami Gazdaságban érték el: egy hektáron 52,7 mázsát. Kukoricából a legtöbbet a tiszaeszlári Kossuth Termelőszövetkezetben takarítottak be: 64,4 mázsát hektáronként. A Nyír- lugosi Állami Gazdaságban téli almából 279 mázsát szedtek le egy hektárról.

Jó étvágyunk volt 1976- ban. Sokat ettünk kenyérből és péksüteményből is. A mátészalkai és a nyíregyházi sütőipari vállalatok az idén dolgozták fel a legtöbb lisztet 5200 vagonra valót, kenyeret 5500 vagonnal készítettek, a rántott húsokhoz 50 vagon morzsát gyártottak. Süteményből 100 millió darabot vásároltunk, melyekhez 1 millió 600 ezer darab tojást használtak fel.

A legolvasottabb könyv a megyei könyvtár statisztikája szerint a televíziós filmsorozat hatására Tolsztoj Háború és békéje volt.

A szerencse nem kerülte el megyénk lakosait ebben az évben sem. A legnagyobb totónyeremény összege 275 ezer 564 forint volt, s a legnagyobb lottónyeremény 169 ezer 464 forint. Fortuna kegyelméből a 38. héten érkezett meg a megyébe a legnagyobb értékű tárgynyeremény. egy Zsiguli gépkocsi és két darab ötvenezer forintos ötletutalvány.

A legtöbb esküvőt július 17-én tartották. Ekkor 28 pár fogadott egymásnak örök hűséget. A külföldiekkel kötött házasságok közül a legkülönlegesebb egy Uganda! fiú és egy debreceni lány esküvője, a nyíregyházi házasságkötő teremben.

Az elmúlt tíz év alatt idén volt a legkevesebb a jégve- réses napok száma. De a legkésőbb esett jég — szeptember 15-én — okozta a legnagyobb károkat. A rakamazi termelőszövetkezezetben a kár értéke meghaladta a 10 millió forintot.

Balogh Júlia Sipos Béla