Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

1977. január 26.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

„A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK, TSZ-EK KONCENTRÁCIÓJÁT... 1977- BEN IS TOVÁBB KELL FOLYTATNI... A TERMŐFÖLD RACIONÁLISABB HASZNOSÍTÁSÁBAN, AZ ÜZEMI TERÜLET TÖMBÖSÍTÉSÉBEN IS ELŐRE KELL LÉPNI.”

(A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 1976. DECEMBER 21-1 HATÁROZATÁBÓL)

Az ellentmondások feloldása

NYÍREGYHÁZA HATÁRÁT fele-fele arányban termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek művelik. A négy termelőszövetkezet közel 6 ezer hektáron, 16,8 aranykorona értékű földön gazdálkodik. A nyolc szakszövetkezet 5600 hektár területe 20,4 aranykoronás. A negyedik ötéves terv éveiben a termelőszövetkezetek szántóföldjén hektáronként átlag 8 mázsával több búza. 7,6 mázsával több rozs, 6,6 mázsával több kukorica és 100 mázsával több cukorrépa termett.

Jobb földön rosszabb termés. Ez csak töredéke az ellentmondásoknak, amelyekre magyarázat a gazdálkodási szintkülönbség. Erről és a megoldásról beszélgettem a Szabolcs szakszövetkezetben: Horányi András elnökkel, Babicz András vezetőségi taggal, Bogár József, Magéra Mihály, Gerliczki Mihály szakszövetkezeti tagokkal. A Szabolcs Szakszövetkezet tagjai — a nagy többség ezen a véleményen van — a kiútat a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezettel történő egyesülésben látja.

De hát mi is az a legfőbb gond, ami a szakszövetkezeti tagokat döntésre és — tegyük hozzá helyes döntésre — készteti. A Szabolcs Szakszövetkezetnek 430 tagja van, ebből 200 járadékos, 100 ipari (vállalati) munkás, így az 1357 hektárt, amelynek 60 százaléka közös művelésű terület, csak alig több mint 100 ember dolgozza és ezeknek az életkora is túl van a negyvenen. „Elöregedtünk, a fiatalok elmentek és elmennek, mert számukra nem jelent perspektívát az ahogyan mi dolgozunk, látástól, vakulásig” — mondta Babicz András és Bogár József is.

A FÖLDET MŰVELNI, a kertet ápolni kell és úgy. hogy egyre többet és többet teremjen csökkenő emberi munka mellett. A szakszövetkezetnek volt és van 12 MTZ- traktora, 6 gabonakombájnja. Ezekért állandó volt a sorbaállás, mert a nadrágszíjpar- cellák felszántása, a termékek betakarítása, a sok forduló, a nagy távolságok miatt hosz- szadalmas és gazdaságtalan volt a. gépek üzemeltetése. Több gépre lett volna szükség, de miből, a traktorok még az üzemanyag- költséget sem teremtették meg.

A szakszövetkezet tagjai ismerik a környező termelőszövetkezetek eredményeit, látják hová fejlődtek. „Amikor a nagycser- keszi Kossuth Termelőszövetkezet megalakult, nagyon sok tagja, hogy pénzt keressen, hozzánk jött kapálni. Most én mentem oda répát ásni, hogy répafejem legyen az állatoknak. Amennyivel mi többet dolgozunk, ők annál jobban élnek. Mennyi új ház épült.” Mindezt tudják, látják, de nem abból a perspektívából, hogy ők szegényebbek. Nem szegényebbek, csak fáradtabbak, a munkában szükségtelenül jobban meghajszoltak.

A tanyabokrokban, a szakszövetkezetekben ezekben a napokban, hetekben — mert a továbbfejlesztésben minden nyíregyházi szakszövetkezet érdekelt — kisgyűlések, elbeszélgetések folynak. Sok az olyan kérdés, amelyekre szavazás előtt a szakszövetkezeti tagok megnyugtató választ várnak: mi történik a tanyabokrokban a portákkal, lesz-e bölcsőde, a 15 éves szakszövetkezeti tagság beszámit-e a nyugdíjba, lehet-e mint eddig állatot tartani, lesz-e elég takarmány, tényleg jár-e szabaság? Az aggályokat eloszlatja a szövetkezeti törvény. Mégis marad egy nyitott kérdés:

„Miért áldoz az állam olyasmire pénzt, amitől embereknek, főleg az idős embereknek anélkül, hogy ők már tehetnének érte, jobbra fordul a sorsuk.” Jogos a kérdés, mert, ha a szakszövetkezeti tagok kimondják az egyesülést 20 millió forint támogatásban részesülnek a területileg megnagyobbodott termelőszövetkezetek. A Ságvári Tsz-nek jutó pénzből korszerű gépeket vásárolnak, bővítik a forgóeszközállományt, de vásárolnak négy kerti traktort és permetezőgépet is a házikertek, háztáji területek jobb műveléséhez. Mi ebből a nagy közösség, az állam haszna? Az államnak több búzára, kukoricára, cukorrépára van szüksége, Nyíregyházának jobb zöldség- gyümölcsellátásra!

A NYÍREGYHÁZI SÁGVÁRI és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet a technikai, kémiai eszközeivel biztosítani tudja, hogy az átlag 20,4 aranykorona értékű földön ne 23,5 mázsa búza és ne 196,3 mázsa cukorrépa teremjen hektáronként, hanem 33 mázsa búza és 350 mázsa cukorrépa. Ha csak 500— 500 hektár egyikből is és a másikból is a vetett terület, az már 4 ezer mázsa többlettermés búzából, 77 ezer mázsa többlet cukorrépából. Ugyanígy több terem majd kukoricából, burgonyából, zöldségből. Ehhez kell az ellentmondások feloldása, az, hogy a túlhaladott, korszerűtlen gazdálkodást közös akarattal a fejlettebb forma váltsa fel.

Seres Ernő

Exportra készül

Az NSZK megrendelésére sportos női kabátokat gyártanak a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetnél. Képen Román Imre szalagvezető, Papp Gáborné varrónő munkáját ellenőrzi. (Elek Emil felvétele)

Fll^l A nyírbátori mun1 UM káS tétován kopogtatott az ajtón, sapkáját gyű- rögetve ült a keskeny fotelban, s közben előadta jövetele célját:

— Szeretném, ha helyreigazítanának. Az igaz, hogy fusiztam, de nem olyan nagy összegben, mint ahogy azt a társadalmi bíróság megállapította. Pár száz forint lehet az érték és nem ezerhétszáz, ahogy az újság is írta. Most jövök a munkaügyi bíróságra, mert a helyi döntéssel nem értettem egyet. Szentül hiszem, hogy a bíróság nekem ad igazat. Ha pedig így lesz, jó lenne a holnapi lapban helyesbíteni. Majd bejövök a tárgyalás után és megmondom az eredményt.

Be is jött és a következőket mondta:

— Hát nem adott igazat a bíróság. Beismerem: itt nem az a lényeg, hogy mennyit, hanem az, hogy fusiztam.

Idő

Utcabeli idős ember cipelte unokáját a

szánkón. Azért erőlködött, tozott a természet természe- mert a hirtelen jött hó hirte- te... len távozott, s a járdát fehér

foltok, meg sötétebb tócsák MinInLpnu Egykori istarkították. Szitkozódott is a kolatársam

cipekedő ember és a köszö- monológja: nés fogadása helyett ezeket — Emlékszel még Endré- mondta: re? Kimaradt a nyolcadikból

— Határozottan emlékszem, hogy a decemberi újságok azt ígérték: a januári télnek meglesz minden kelléke. A hó, a jég és a tartós hideg. A múlt vasárnap is kiviszem az unokámat a stadion melletti jégpályára, hogy korcsolyázunk. Hát a vékony jégréteget víz borítja. Hol kiderül, hol beborul. Én már nem hiszek a meteorológiai előrejelzéseknek. Habár az is lehet, hogy nem ők a hibásak, csak úgy egyszerűen megválás azóta sem tanult semmit. Tizenöt éve dolgozik egy vállalatnál. A hűség és a pontosság mintaképe lehetne. Hajnalban felül a biciklire, három kilométert bekarikázik az állomásra, vonatozás, munka, műszak után mindez fordítva. Ezekben a napokban tizenöt perccel korábban csörög az órája síkos út miatt. Kapott egy csomó kitüntetést, gyűléseken mindig megdicsérik. De csak a munka, meg az utazás tölti ki életét. Nem tartozik egyetlen

Hámozzák az almát a napkori Kossuth Termelőszövetkezetben a Nyíregyházi Konzervgyár részére. A szövetkezetnek húszvagonos szerződése van, amiből eddig 5 vagont teljesített. (Hammel József felvétele)

MESTERFOGÁSOK TUDÓI

Hat helyett tíz gépen

A NAGYHALÁSZI ZSÁKGYÁRBAN

A húzógépekről sávokban ereszkedik alá a juta csőszerű tartályokba, az előkészítőben. Akik a gép mellett állnak, csak arra kell vigyázniuk, nehogy kicsorogjon belőlük a kihúzott, kisimított alapanyag. Egy fonógépsor mellett két ember dolgozik. Percnyi megállás nélkül őrzik a masinát, figyelik, nem szakadt-e el a szál. Ha igen, bámulatos gyorsasággal az orsó előtt teremnek és a két szálat ösz- szeillesztik. Hogy hogyan, az szinte láthatatlan. Egy karnyújtás a felső szálhoz, aztán egy hirtelen mozdulat a fűzés, és máris tekeredhet az orsóra a fonal. A pillanat tört része alatt történő ösz- szeállítást csak az tudja megcsinálni, aki már ismeri a mesterfogást. S az itt dolgozó lányok, asszonyok a több éves munka során szakmájuk mestereivé váltak.

ISO munkakör változik

De meddig és kik végezhetik tovább a nagyhalászi zsákgyárban a fonást, az előkészítést? Május elsejétől egy átszervezett fonoda és szövődé kezdheti meg itt a munkát. Az új polipropilén alapanyagú gyártás miatt a nyújtó és előfonó rész 80

kollektívába sem, nem olvas semmit, a társadalmi munkától elzárkózik, a munkahely közelében nem lakna albérletben semmi pénzért. És nem is nősült meg. Öncélú, magának való ember, hiába a sok kitüntetése. Ezt kéne egyszer megírnod...

í PvútftúL A kereske- LCYdgldK delmi szak_

emberek tanácskozása a vége felé járt, amikor ötven körüli, szemüveges férfi lépett a mikrofon elé és régies stílusban adta elő mondanivalóját. Egyebek között, szó szerint ezt mondta:

— Jól működő sertéstenyésztő szakcsoportja van szövetkezetünk tagságának, melynek nagyobb részét levágtuk.

Kitört a nevetés. Egyesek szerint csak azért fogalmazott így a szemüveges, hogy fel- rázzá a szundikálókat...

Nábrádi Lajos

százalékát megszüntetik, ezért 150 lány és asszony munkakörét változtatják meg. A tökéletesen begyakorolt mozdulatokat sok ember új fogásokkal váltja majd fel a szövődében, a varrodában, a fóliacsík-gyár- tó gépsor mellett.

A dolgozók többsége egyelőre még csak magában fontolgatja, vállalna-e új munkakört?

Hegyes Lajosné:

— Ha szükséges, minden további nélkül átmegyek más munkaterületre. Mi itt a fonal-előkészítőben már most több munkakört ismerünk. Biztos, hogy nem lenne nehéz a betanulás.

Stefáncsik Sándorné:

— Már hét éve dolgozom ezen a fonógépen. Nem lenne könnyű megválni tőle, de a tisztábbat, a jobbat én is szívesen választom.

Harangi Anikó:

— Már dolgoztam a fólia- csíkgyártó gépen. Ha most oda kerülnék, ott minden különösebb átállás nélkül tudnék dolgozni.

Lakatos Erzsébet:

— Ha a varrodába kerülnék vissza, még talán a gyárat is itthagynám. Tizenhat éves vagyok, itt, a csévélőben többet keresek, mint a régi helyemen.

Fontos a három műszak

Ahány ember, annyi vélemény. Ezzel tisztában vannak a gyár vezetői is. Amikor előzetesen összeállítják az emberek névsorát, az életkort, a szakmai tudást, a családi körülményeket is figyelembe kell venniük. És hagynak időt arra is, hogy a dolgozókkal közösen megbeszéljék a helycseréket.

Barna János fonodavezető:

— Azt szeretnénk, ha a szövődébe a könnyen és gyorsan tanuló fiatalok, a három műszakot vállalni tudók kerülnének. A délelőttös előkészítőben azok maradnak, akik családi okok miatt nem tudják vállalni a három műszakot.

A szövődében már látszanak az átszervezés nyomai. Májusig a mostani 50 géphez még 30-at állítanak be. Míg korábban egy szövőnő négy és hat gépet kezelt, most tízet fog. A csarnok egy részében már kattognak a Pestről letelepített szövőgépek. Most még előfordul, hogy a tízből csak négy dolgozik. Kaponyás Antalné, a gyár egyik legjobb szövőnője mindegyiket járatja. Már dolgozott műanyag szállal.

—•. A tíz gép kezelését májusig mindenki megszokja, hiszen nem nehéz ezzel sem dolgozni. Most még gond, hogy a felvetősök nem a legjobb hengereket készítik, és gyakran szálkásodik az anyag.

Hagy lecke: a termékváltozás

Az év eleji eredmények jobbak a vártnál. A mostani feladatok még megegyeznek májusig a múlt év végivel. A munkát nem zavarhatja meg az üzemcsarnok megszokott képének fokozatos átalakítása. Májustól napi 4 tonnával csökken a háncsrostú zsákok gyártása, és 3 tonnával nő a polipropilén alapanyagúé. Mi indokolta az átprofilozást?

Török Gizella főmérnök:

— A hagyományos zsák nem kelendő a tőkésországokban, viszont jelentős devizát hoz a széles alapszövésű zsákgyártás. Ezért fejlesztik a pesti központot, s ugyanekkor Nagyhalász fogja termelni a hagyományos és műanyag zsák teljes hazai szükségletét. Ez évente ezer tonnát és értékben 100 millió forintot jelent.

A nagyhalászi gyárnak alapítása óta most másodjára adták fel a leckét. Minden beruházás nélkül, fél év alatt meg kell oldaniuk a termékszerkezet-váltást. Az első nagy leckét — kendergyárból zsákgyár „építését” — pár éve sikeresen megoldották és az eddigi eredmények alapján a második feladatot is végre tudják hajtani.

Balogh Júlia