Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-26 / 21. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 26. Hogyan kezdjünk az építkezéshez? (2.) Hová forduljunk? A rendelet hatálya alá tartozó építési munkákkal kapcsolatos ügyeket a következő hatóságok intézik: Első fokon: — a nagyközségekben és az építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községekben a nagyközségi, községi szakigazgatási szerv; — az építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott város környéki községekben a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, vagy a megyei, városi kerületi hivatal; — más községekben a járási hivatal; — városban a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve; — Budapesten és a megyei városokban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetve a megyei város kerületi hivatala. Másodfokon: — nagyközségek, építésügyi hatóságok jogkörrel felruházott községek esetében a járási hivatal; — építésügyi hatósági jogkörrel felruházott város környéki községben a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetve a megyei város kerületi hivatala; — építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott város környéki községek esetében a megyei, illetve városi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve; — más községekben és városokban a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve; — Budapesten a Fővárosi, a megyei városokban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve. Hol és hogyan kell benyújtani az építési engedély iránti kérelmet? Az építési engedélyt (a tanácsoknál beszerezhető nyomtatvány kitöltésével) az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóságtól kell kérni. A községekben a kérelmet a községi tanácsokhoz kell leadni. Abban az esetben, ha az engedély megadása nem tartozik a községi tanács hatáskörébe, akkor sem az állampolgárnak, hanem a tanácsnak kötelessége a kérelmet nyolc napon belül továbbküldeni az illetékes első |őkú építésügyi hatósághoz, véleménnyel ellátva. Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka teljes egészére kell kérni, tehát amennyiben valaki azonos rendeltetésű, összefüggő területen több épületet akar emelni vagy több fajta építési munkát akar egyszerre végezni, mindenre egyszerre kell engedélyt kérnie. Milyen mellékleteket kell a kérelemhez csatolni? — a tulajdonszerzési (építési) jogosultságot igazoló okirat egy-egy példányát; — helyszínrajzot 2 példányban, 3 példányban akkor, ha műemlékről, műemléki környezetről, műemléki jelentőségű területről van szó; — az építési munka műszaki terveit 2 példányban (3 példányban a műemléki jellegnél); — a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket az érdekelt közművekkel egyeztette, és hogy a műszaki megoldás megfelel a hatósági előírásoknak; — a tervezői egyeztetés során beszerzett közműnyilatkozatot (vagy az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket) egy-egy példányban. Nem kell helyszínrajzot csatolni akkor, — ha az építési munkát a már fennálló épületben kívánják végezni, és az építkezés nem változtatja meg a homlokzat méreteit, a tetőzet alakját. Február 4-én: II Ki mit tud első előadása A most hatodik alkalommal útjára indított vetélkedő, a népszerű „Ki mit tud” sugárzását február 4-én kezdi meg a televízió. A novemberben, decemberben lezajlott megyei, városi válogatókról — 500 produkcióval — csaknem háromezren jutottak tovább az országos válogatókba. A versenyzők itt korábbi műsorszámaikkal indulnak, figyelembe véve a szakmai tanácsokat, véleményeket. A február 4- én 20,25-kor kezdődő első elődöntőt még öt másik követi. Mindegyik kellemes szórakozást ígér péntek esténként száz-száz percnyi műsoridővel. Ugyancsak péntek esténként jelentkezik a két középdöntő is, amelyeket április 4-én este a döntő követ. Ezúttal 103 produkció sorsáról dönthet a Major Tamás elnökletével összeülő zsűri és a közönség. Az új „Ki mit tud” szinte valamennyi művészeti ág ifjú művelői közül szólaltatja meg a legjobbakat az országból. A versenyen hat irodalmi színpad, 12 versmondó, 9 népzenész áll többek között dobogóra, de ott lesznek a kamarazene, a tánczene, a szólótánc képviselői is. „Egyéb” kategóriában, parodisták, bűvészek zsonglőrök, akrobaták produkciójára számíthatnak a nézők. Újdonság, hogy az idén először karmester, sőt egy mini operaegyüttes is benevezett a versenybe. A legifjabbakra is gondoltak a játék szervezésekor. Hat gyermek bábegyüttes is részt vesz a döntőben, akik a kicsinyekhez szóló darabokat tolmácsolnak majd. Ezt az adást nem az esti órákban, hanem olyankor sugározzák majd, amikor a gyerekek is élvezhetik a játékot. A „Ki mit tud” adását Horváth János riporter vezeti. A legértékesebb díj: külföldi utazás. Tóth Istvánná, a belegrádpusztai perlitüzem meosa román exportra kerülő szűrőperlit minőségét ellenőrzi. (Gaál Béla felvétele) Föllendülőben a termelési kedv Jól alakulnak a zöldségértékesítési szerződések Az idén — mint ismeretes — a tavalyra tervezettnél — átlagosan 15 százalékkal magasabb áron vásárolják fel a termelőktől a zöldségféléket. Más kedvezményben is részesülnek, például a termelést számottevően fejlesztő nagyüzemek pályázat alapján a zöldségből származó árbevétel 10 százalékának megfelelő mértékű állami támogatást kapnak. Várhatóan hogyan hat ez a termelési kedv föllendülésére, elsősorban a lakosság ellátása szempontjából különösen fontos zöldségféléknél? Dr. Pintér György, a SZÖVÉRT vezérigazgató-helyettes mond j a: — Az intézkedés mind az ellátás, mind pedig az export alakulására jótékonyan hat majd. Annál is inkább, mert egyidejűleg a tervek szerint mintegy 10 százalékkal — több mint 10 ezer hektárral — növekszik a zöldségfélék tavalyi 115 ezer hektárnyi vetésterülete. Ezen belül a kívánt áruösszetétel érdekében a vöröshagyma vetés- területét 38, a zöldpaprikáét 30, a paradicsomét pedig 25 százalékkal növelik. Ez lényegében azt jelenti, hogy ebben az évben várhatóan ösz- szesen mintegy 1,6—1,7 millió tonna zöldséget termelnek majd. Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei 2000 hektárral növelik a zöldségfélék termőterületét és több mint 2000 hektárral a burgonya vetésterületét. Az ez évre szóló értékesítési szerződések kötése már a múlt év őszén megkezdődött, s 1976. december 31-ig burgonyából a tervezett mennyiségnek 76, zöldségből 73 és gyümölcsfélékből 45,5 százalékára már megkötöttük a szerződéseket. — Mindenképpen megállapíthatjuk, hogy a szerződés- állomány 1976. december 31- én jóval kedvezőbben alakult, mint egy vagy akár sok évvel ezelőtt. Mintha föllendülőben lenne a termelési kedv; burgonyából 13, zöldségből 41 százalékkal szerződtek többre a múlt év végéig Vöröshagymából kétszer, dug- hagymából pedig négyszer akkora volt a kötésállomány. Valamelyest kedvezőtlenebb azonban az összehasonlítás a zöldbab, az uborka és a paradicsompaprika esetében, amelyekből több-kevesebb az elmaradás. — Az említett intézkedések segítségével mind a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazó, különféle termelési rendszerekhez tartozó nagyüzemek, mind pedig a kistermelők megtalálhatják számításukat, s ha a legszeszélyesebb partner — az időjárás közbe nem szól — már az idén tovább javul a zöldséggyümölcs ellátás — fejezte be nyilatkozatát a SZÖVÉRT vezérigazgató-helyettese. Együttműködés a lakosság ellátásáért Két üzem lakosságot érintő, hasznos együttműködését valósították meg a fehérgyarmati és mátészalkai cukrászok. A Mátészalkai ÁFÉSZ cukrászüzemét ugyanis festés miatt be kellett zárni, s több, mint tíz napig a fehérgyarmati társüzem gondoskodott a szálkái 14-es számú ABC ellátásáról. A járás mintegy húsz községének cukrászsüteménnyel való ellátásán kívül naponta még plusz két és fél háromezer forint értékű árut szállítottak Mátészalkának. Képünkön: a frissen készült süteményekből összeállítják a szállítmányt. □rádió MELLETT Izig-vérig mai témájú és hangvitelű, sallangmentes nyelvi tömörségű, jól felépített hangjátékot hallhattunk szerdán, Szalai Attila Egy hét fizetetten című, az ifjúsági rádiójáték-pályázaton II. díjat nyert művét. Mi oldja föl a látszólag pusztán „természetes” generációs és sokszor csak felületi síkon jelentkező élet- felfogási, modorbeli különbségeket az öregek és a fiatalok között? Miben kereshető a feltétlenül érvényes közös? Ilyen kérdésekre kereste és adta meg a választ hangjátékában a szerző egy ismert és sajnos eléggé gyakori társadalmi jelenségből kiindulva. A szülői féltés olykor fölösleges gyermekkényeztetéssé, széltől is óvássá, anyagi és más természetű túlbiztosítássá is torzul, s a fölös gyámkodás egyfelől a fiataloknak a munkától való elfordulására, a valós értékrendtől eltávolodására csábít, másfelől ki is ölheti belőlük az ilyen, természetes kezdeményezéseiket. Az Egy hét fizetetten „párnázott életű” hőse, ebben az utóbbi irányban kisérelte meg a kitörést élete elviselhetetlennek érzett keretei közül — ha már szülei nyári munkára nem engedték. Egy stoppos találkozás kapcsán és fejleményei következtében azonban igen hamar — és jelképként is fölfoghatóan — megkapta azokat a pofonokat. amelyek helyrezökkentették. S nemcsak őt, mert az ismert Lafontaine-mesé- nek a tücsökről és a hangyáról szóló modernizált példázata a szülei számára is tanulsággal kellett szolgálnia ... Mindez így persze eléggé sematikus moralizálás csupán. Ám a hangjáték hiteles élethelyzetből való indítás után, jól karakteri- zált, hús-vér szereplők bemutatásával, a fordulatos történet érdekes hangképekben történő megelevení- tésével korántsem volt sablonosán lapos, sőt meggyőzően érdekes volt. Köszönhető ez két sors, két élet- felfogás (a sofőr Csömöré és a fiatal Csenszcsiké) éles szembeállításának és ütköztetésének, valamint a leleményesen motivált fordulatnak (a csövezőkkel való találkozás), az alapjában jószándékú fiú visszatérésének Csömörhöz, majd haza. A fiú kalandjával küzdötte ki magának a megállított munkát. Csenszcsik szerepében Fodor Tamás érzékletesen „hozta” az összetett figurát, a Csömört játszó Avar István szerepe szerint nyerssé leplezett, némileg keserű bölcsessége tökéletesen elhihetővé tette hatását Csenszcsik önkéntes pályakorrigálására. Kertész Mihály realista rendezése jól követhetővé és értelmezhetővé tette a hangjátékot, melyet stílusos zenei betétek még jobban élénkítettek. Merkovszky Pál []kepernyö ELŐTT Nézem a televízió politikai vitaestsorozatának, a Látókörnek az adásait — most legutóbb a közösség, a közösségi ember meghatározó jegyeiről beszélgettek — és mindinkább megerősödik bennem az a vélemény, javaslat, hogy nem lenne haszontalan, ha ezek közül az adások közül némelyiket együtt nézne meg egy-egy közösség. Pl. a párt-, a KISZ-, a szakszervezeti politikai oktatásban részt vevő csoport. Az olyan kérdésekkel foglalkozó adásokat választanák ki, amelyek az illető munkahelyen szintén gondot okoznak. így lehetőségük lenne az összehasonlításra, ötletet kaphatnának a megoldás módjaira. Mindehhez természetesen szükséges lenne az is, hogy valamilyen módon (akár a műsorújságból) jó előre tudomást szerezzenek a sorozat témáiról, ne csak az adás hetének műsorából értesüljenek róla, mert akkor már késő. Natalia Ginzburg (1916— ) olasz írónő műveit régóta ismerik a magyar olvasók. Regényei, novellái, színművei nem keltettek ugyan zajos és hosszan tartó sikert, de akik olvasták a Valentino, a Baktérítő, az Anya című kisregényeit, vagy A hirdetés, az Eperfagylalt habbal című színműveit, azok arra számítottak, hogy a lélek apró rezdüléseit a köznapi dolgokban is megfigyelni és visz- szaadni képes szerző jóvoltából élvezetes, szórakoztató órában lesz részük. Ez a reményük azonban csak részben teljesült. Ugyanis A paróka és a Párbeszéd című rövid színművei, amelyek néhány éve világirodalmi folyóiratunkban, a Nagyvilágban jelentek meg magyarul, s amelyeket most a televízióban láthattunk (a dramaturg Mészöly Dezső, a rendező Mihályfi Imre) — inkább valók csendes, elmélkedő olvasásra, mint színpadi megjelenítésre vagy pláne képernyőre. Ha megköveznek vagy megvetnek is érte némelyek, akkor is leírom, hogy tömény unalom telepedett rám péntek este e két jelenet nézése közben. Nem tudtam ráhangolódni egyik darabra se. Gondolom, nem azért, mert nem nagy kérdésekről, sőt csip- csup dolgokról volt bennük szó, sokkal inkább azért, mert teljesen idegen, különösen A paróka esetében, az az eszmevilág, az az életfelfogás, amelyben szereplői mozognak. Biztos vagyok benne, hogy nem állok egyedül ezzel. A rendezés nem tartott távolságot a színműnek ettől az alapállásától, s ez végképp idegesítően hatott. Az egyedüli, amiben zavartalanul örömét lelhette az ember, az Almási Éva játéka volt. A Párbeszédben is inkább a színészi alkotó munkát lehetett élvezni (Schütz Ila és Szacsvay László), bár itt némi figyelmet kelthetett a darab építkezése is, az a mód, ahogyan a házaspár a saját gondolatainak körén belül marad, s nem érti igazán egymást, s ahogyan az író a végkifejletig elvezeti a két embert. Ebből a két tévésített jelenetből is leszűrhető az a régi igazság, hogy nem minden alkalmas képernyőre, ami olvasva jól hat. Seregi István Bélyegújdonságok ötértékű portugál sorozat az energiatakarékosságra hívja fel a figyelmet. Vízi erőmű, olajkút, geotermikus, szél- és napenergia jelképes ábrája látható a bélyegeken, amelyekkel a lakosságot szeretnék rádöbbenteni arra, hogy jelenleg az energia több mint 85 százalékát olajból nyerik Portugáliában. — Az energiagondok Hollandiában is ismerősök. Hő- és fénysugarak képét rajzolták az új 40 centes bélyegre, amely az ésszerű takarékoskodást népszerűsíti. Ez a címlet egy 45 centes értékkel párban jelenik meg, amely a tavaszi országos választásokra hívja fel a figyelmet. — A repülés úttörői, a hőskor szenvedélytől fűtött pilótái közül négyet vonultat fel Svájc új sorozata. — Oj-Zéland városai centenáriumát köszönti bélyeggel.
