Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

2 kelet-Magyarország 1977. január 25. Hogyan kezdjünk az építkezéshez? (1.) Mihez kell engedély ? Megjelentek az építésügyi és városfejlesztési miniszter — április 1-én hatályba lé­pő, új rendeletéi az építési engedélyezési eljárásról. A rendeletek régi kívánalom­nak tesznek eleget: legyen ez az eljárás a lehetőségek szerint minél egyszerűbb, le­bonyolítása gyorsabb, vagy­is egyformán kedvező a ha­tóságnak és az építőnek. So­rozatunkban a magánépítke­zésre vonatkozó tudnivalókat ismertetjük. A teljes rende­letszöveg egyébként a Ma­gyar Közlöny január 18. szá­mában jelent meg. A kiadott rendelet hatálya kiterjed minden magánépü­letre, tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó, vagy ideiglenes jellegére, továbbá az építés módjára. Ennek következtében a következő építési munkák kizárólag építési engedély alapján végezhetők: — épület építése, átalakí­tása, bővítése (emelet-ráépí­tés, toldaléképítés), tetőtér beépítése, műszaki megosztá­sa, elmozdítása, továbbá szerkezeti változtatással já­ró felújítása, helyreállítása és lebontása; — az épület tetőzetén, köz­területről látható homlokza­tain vagy a kerítésen hirde­tőberendezés, fényreklám létesítése; — meglevő épületben ké­ményépítés, vagy különálló kémény létesítése, magasítá­sa;. — épületben felvonó, to­vábbá nem üzemi épületben személy- vagy teherszállítás­ra szolgáló más berendezé­sek, szerkezetek építése, át­helyezése, átalakítása, amennyiben gépi üzemű fel­vonó esetében 50 kilogramm­nál, kézi üzemi felvonó ese­tében 100 kilogrammnál na­gyobb a teherbírás; — nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ' énnél nagyobb motor, vagy motor­ral hajtott munkagép, na­gyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása; — ötven kilogrammnál na­gyobb súlyú, vagy a tetőge­rinctől, tetősíktól számítottan öt méternél magasabb anten­na felállítása; — tűz-, vagy robbanásve­szélyes anyag előállítására, feldolgozására, raktározá­sára, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló épület emelése; — vizen elhelyezett épít­mény (például fürdőház, hor­gásztanya, csónakház) létesí­tése; — a telken a terep szint­jének megváltoztatása, ha az a telekhatártól három mé­ter távolságon belül van minden esetben, a telek bel­sejében akkor, ha a változás meghaladja a másfél mé­tert (leásás, feltöltés, ki- egyenlítés) ; _— támfal építése a telek határvonalán, vagy ettől há­rom méter távolságon belül minden esetben, a telek bel­sejében akkor, ha a támfal másfél méternél magasabb. Építési engedély nélkül, bejelentés alapján végezhe­tők a következő építési mun­kák: — lakó- és üdülőtelkeken egyaránt olyan melléképület, melléképítmény emelése, bő­vítése, felújítása, helyreállí­tása, átalakítása, amelynek elhelyezése megfelel az Or­szágos Építésügyi Szabály­zatnak és amely nem lakás, üdülő, vagy tulajdonszer­zési korlátozás alá eső más helyiség (például kiskereske­delmi, kisipari vagy szolgál­tatóüzlet, műhely, elárusító- hely, orvosi, fogorvosi ren­delő, műterem, autó- vagy motorkerékpár-garázs stb); — üzlethomlokzat, kira­katszekrény, védőtető, (elő­tető), vagy üzleti ernyőszer­kezet létesítése, átalakítása, az épület tetőzetén, közterü­letről látható homlokzatán, vagy a kerítésen egy négy­zetméternél nagyobb cég­vagy cím tábla elhelyezése; — pöcegödör, szemétgyűj­tő, trágya-, vagy trágyalé- tartó, komposztáló létrehozá­sa, valamint a telken kelet­kezett szennyvíz telekhatá­ron belüli gyűjtésére, elszik­kasztására szolgáló építmény elkészítése. Építési engedély, sőt beje­lentés nélkül a következő építési munkákat lehet el­végezni : — az épület homlokzatá­nak, vagy tetőzetének felújí­tása; — válaszfal vagy osztófal építése az épületben, ilyenek lebontása, amennyiben ezál­tal nem változik meg az épü­let rendeltetése, használatá­nak módja, nem változik alapterülete és szobaszáma; — rendes háztartási szük­séglet kielégítésére szolgáló szabad kemence, húsfüstölő építése; — 150 légköbméternél ki­sebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épület, bár­milyen felvonulási épület le­bontása, ha ez nem sérti a szomszédok jogos érdekeit; — tulajdonszerzési korlá­tozás alá nem eső épület (építmény, helyiség) szer­kezeti változtatással járó felújítása, helyreállítása, valamint átalakítása akkor, ha nem változik a rendelte­tése vagy használatának módja. Természetesen az enge­dély és bejelentés nélkül vé­gezhető építéseknél is be kell tartani: — a város- és községren­dezési tervek, az általános érvényű építésügyi és más hatósági (közegészségügyi, tűzvédelmi) előírásokat; — a műemlékvédelmi elő­írásokat. Műemlékvédelmi, város­képi, vagy idegenforgalmi stb. szempontból jelentős te­rületeken városban, nagy­községben, községben tanács- rendelet írhatja elő az épí­tési engedélyt minden épít­kezésnél; a községekben a bejelentési kötelezettséget meghatározott közutak, te­rek mentén. ZÖLDSÉGTERMESZTŐK LESZNEK Bizonyítvány 300 óra után Okosan használják fel a téli napokat a tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetke­zetben. A kertészetben dol­gozóknak palántanevelő és zöldségtermesztő tanfolya­mot szerveztek. A 300 órás tanfolyamon naponta 32 dol­gozó vesz részt. A községi pártház tanácstermében a szövetkezet szakemberei, va­lamint a szakmunkásképző iskola tanárai tartanak elő­adásokat. A tsz-ben a ko­rábbi jelentéktelen zöldség- termesztéssel szemben az idén 85 hektáros területen paradicsomot, paprikát, uborkát és vegyes zöldsé­get, 60 hektáron pedig mag­uborkát és konyhaköményt | termelnek. * A tanulás közben a szö­vetkezet dolgozóinak alap­órabérük 80 százalékát fize­tik ki. Sikeres vizsga után bizonyítványt kapnak. Elek Emil Nem könnyű a munká­ban megfáradt kézzel betűt vetni. Tanulás közben a kertészet dolgozói. Filmforgatás Vaján februárban Rákóczi ismét Szabolcsban „A vajai múzeum február 14. és 24. között nem láto­gatható!” — függesztik majd ki a közérdekű híradást a várkastély kapujára. Mindez érthető, hiszen a vár törté­nelmének legnagyobb meg­szállását éli majd meg, bir­tokba veszik a filmesek. A MAFILM és a Magyar Te­levízió stábja lesz itf ugyan­is ebben az időben, hogy forgassa a Nagy Fejedelem életét, szabadságharcát be­mutató háromrészes film egyes jeleneteit. Kézdi-Kovács Zsolt rende­ző egy jottányit sem enged abból, hogy a történelmi já­tékfilmet a lehetőség szerint eredeti környezetben készít­sék el. Okos meggondolás ez, hiszen sok, így megyénkben CSAK INDOKOLT ESETBEN Hárommillió nevelési segélyre Hárommillió forintot fi­zettek ki a múlt évben Sza- bolcs-Szatmár megyében ne­velési segélyként. Az állami gondoskodás egyik eszköze ez a segély. Azoknak a gye­rekeknek a családban törté­nő nevelését teszi lehetővé, akiket anyagi problémák miatt egyébként intézetbe kellene venni. Nagyon sokan azonban in­dokolatlanul kérvényezik a segély megadását — tudtuk meg dr. Jakab Zsuzsannától, a megyei tanács igazgatási osztályának osztályvezető­helyettesétől. Olyan családok is folyamodtak a segélyért, ahol a szülők önhibája mi­att nem éri el az egy főre jutó kereset a nyugdíjmini­mumot. Nem vállalnak, vagy csak az egyik szülő vállal munkát, pedig a lehetőségűk meg lenne rá. Az is előfor­dul, hogy olyanok jelentkez­nek segélyért, akiknek fize­tése ugyan alacsony, de egyéb kereseti forrásuk is van. például háztáji, na­gyobb kert. A segélyt folyó­sító gyermekvédő intézet azt is figyelembe veszi az oda­ítéléskor, hogy a szülők le­hetővé teszik-e a gyermek helyes irányú személyiség- fejlődését, s jó-e a szülő, és gyermeke közti érzelmi kap­csolat. Előfordul, hogy a csa­lád lakáskörülményei na­gyon rosszak, sokan laknak egy szobában, ilyenkor a gondozásba vétel szükséges A lehetőség egyre ismer­tebbé válik, mind több az igénylők száma. Azonban néhány helyen indokolatla­nul sok a jelentkező, má­sutt kevés. Egyes községek­ben több mint száz család kéri a segélyt, míg például Nyíregyházán összesen hat segélyezett van, Kisvárdán pedig egy sincs. A nyíregy­házi járásban, ami a megye legnagyobb járása, százki. lencvenen kapnak segélyt, a kisvárdaiban száznegyven- ketten, a mátészalkaiban pe­dig mindössze huszonnyol­cán. A nevelési segélyre kifize­tett összeg egyre nagyobb terheket ró a megyére. Amig 1975-ben nem egészen egy­millió forintot fizettek ki er­re a célra, addig 1976. no­vember 1-ig kis híján há­rommillió forintot. K. É. is ép műemlék és múzeum­templom és természeti kör­nyezet kínálja magát. A vá­lasztás most Vajára esett, valamint a tákosi templom­ra, amely valóban egyedül­álló szépségű eredeti dísz létként szolgálhat a film egyes kockáihoz. A vajai várkastélyban most azt a részt forgatják, amikor Rákóczi Ferenc és Pálfy gróf a szabadságharc utolsó fázisában tárgyalnak, 1711-ben. Mint köztudott, ez a beszélgetés volt az utolsó számvetés, ezt követte a zászlóletetel a nagymajtényi síkon. A drámai pillanato­kat megörökítő jeleneteket a nagyteremben forgatják, a valódi bútorok és képek kö­zött. így a múzeum nem egyszerűen az épületet adja a filmhez, hanem igen gaz­dag kelléktárából korhű tár­gyakkal és eszközökkel gaz­dagítja a filmet. A tíznapos forgatás ideje alatt több mint hatvan szí­nész mozog majd a várban és környékén. Mellettük a nagy stáb, a korszerű fel­szerelésekkel és kábelerdő­vel, ami nélkül nincsen si­keres filmezés. Mint minden filmforgatást, ezt is nagy ér­deklődés előzi meg. hiszen már csupán az ostromálla­potnak tűnő látvány is ré­szessé teszi a nézőt az alko­tásban. Több klub jelentette be, hogy szívesen nyerne be­tekintést a színészek mű­helymunkájába. a tévéfilm­készítés rejtelmeibe. Az előzetes tervek szerint a film még ebben az évben elkészül és a közönség elé kerül, három folytatásban. Szerény hozzájárulásunk is segít abban, hogy a magyar történelem olyan szép és iz­galmas korszaka hűen eleve­nedjék meg a képernyőn. (b.) Felbontott A fejlesztés kérdőjelei Nyíregyházán LASSAN MEGSZOKOTT, DE MÉGIS BOSSZANTÓ JELENSÉG, HA FELBONTJÁK AZ ALIG PÄR ÉVVEL EZELŐTT ÉPÜLT JÄRDÄT, AZ ASZFALTBURKOLA- TÜ ÜTTESTET, NYÍREGYHÁZÁN. AZTÁN HÓNAPO­KIG KERÜLGETJÜK AZ ÁRKOKAT, MAJD AMIKOR MÁR AZT HINNÓK, HOGY MINDEN RENDBEN, AK­KOR MEGSÜLLYED LÁBUNK ALATT A JÁRDA, EL­TŰNIK AZ ÜTTESTBÖL EGY DARAB. EGYSZÓVAL KEZDŐDIK ELÖLRŐL AZ EGÉSZ. AZ EMBER SOK MINDENRE GONDOL ILYENKOR: A FEJLŐDÉS VE­LEJÁRÓJA, ROSSZ AZ ELŐKÉSZÍTÉS, A TERVEZÉS, VAGY ÉPPEN FELÜLETES A MUNKA. A bontásra az engedélyt in­dokolt esetben adja ki a ta­nács műszaki osztálya. A bontással nincs is baj: pre­cízen, gyorsan elvégzik. A helyreállítás azonban — amelyre már az engedély ki­adásakor kötelezik a vállala­tot — már nem megy olyan gyorsan. Vagy ha igen, az sok esetben felületes. Az el­múlt évben például hét al­kalommal kellett megbírsá­golni Nyíregyházán az olyan vállalat vezetőjét, aki a fel­szólítás ellenére sem állítot­ta helyre eredeti állapotá­ba a felbontott járdát, vagy úttestet. Felrobbant a vezeték Van-e szükség ennyi fit­test- és járdafelbontásra? Konkrét példa: a távhő ge­rincvezeték egy tekintélyes részét annak idején nem jól méretezték. Minőségileg sem felelt meg a fokozódó igény- bevételnek. A vezeték egy­szerűen felrobbant, súlyos zavarokat idézett elő. Ha akarták, ha nem, ki kellett cserélni. Utcahosszakat bon­tottak fel újra emiatt. Vagy: a Testvériség gázvezeték le­csatlakozó vezetékének be­hozása a városba, a Rákóczi utca mentén. Sokan nem tudják: ennek az útszakasz­nak már régen indokolt kor­szerűsítése azért váratott magára ilyen sokáig, mert éppen ennek a munkának a befejezésére vártak. Most már — mint erről hírt is ad­tunk — erre is sor kerül ha­marosan. A Hatzel tér közelében vi­szont — egy gázgerincveze­ték építése miatt a négyes fő közlekedési út egy száz­méteres szakaszát mégis meg kell majd bontani. Azonban a Vöröshadsereg utca kor­szerűsítésével egyidöben már minden elképzelhető közmű végleges helyére került. Szennyvíz, villany, gáz Ilyen megfontolások kés­leltetik a már korábban be­fejezésre tervezett Kun Béla utca Sóstói úttól a Marx térig haladó szakaszának az elkészültét. Itt is előbb vég­leges helyére került a víz­vezeték, a szennyvízcsator­na, a villany, a gáz. A korszerű követelményeknek megfelelően építik át a cso­mópontot is. Számoltak a posta esetleges igényeivel: többcsatornás kábeltesteket építettek az úttestbe. A mű­szaki osztály szándéka: a to­vábbiakban addig nem ad­nak ki engedélyt útépítésre, korszerűsítésre, amíg a köz­műveket el nem helyezik — legyen az bármennyire is sürgős. A városnak ugyanis csak az utak, hidak korsze­rűsítésére, felújítására és fenntartására van egy szűk teeret — a tervidőszakban mindössze évi 12 millió fo­rint. A közlekedési csomó­pontok kialakítására, útkor­rekciókra az elmúlt évben a megyei keretből még 4 mil­lió forintot kaptak, az idén már csak másfél millió jut. A takarékosság indokolt, de egyben előre is mutat: a közlekedést lebonyolító új utakat, közlekedési csomó­pontokat a jövőben egyre inkább úgy kell megépíteni, hogy azok hosszú távon is megfeleljenek a növekvő igényeknek. Indokolt sorrendben A most jelentkező ellent­mondásokat nem lehet má­ról-holnapra felszámolni. Szükséges ehhez olykor a la­kosság segítsége, vagy leg­alábbis — megértése. Van ugyanis a városfejlesztésben a sorrendiségnek néhány tör­vényszerű, alapvető feltétele, amelynek figyelembevétele nélkül csak tovább növe­kedhetnek az ellentmondá­sok. Például hiába épül meg a vízvezeték, ha nincs szenny­vízcsatorna és elhamarkodott dolog aszfaltozott utat építe­ni, amíg nincs lefektetve a vízvezeték. Tóth Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents