Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
2 • KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 2. Üzemi lapokban olvastak A Szabolcsi Ifjúság novemberi számában érdekes írást olvashatunk a Bajkál— Amur vasútvonal három építőjéről. A Zsitomirba való Ivan Reva elmondta: amikor a helikopterről leereszkedtek a szibériai őserdőbe, a földön csak a medvék mentek hozzájuk látogatóba ... Az omszki születésű Kátya Narimceva — noha szibériai — mégis nehezen szokta meg a tajgát, a 40-45 fokos hideget. A húszéves szőke lány brigádvezető, pályamunkásokat, gépészeket, gépkocsi- vezetőket irányít. Vasútépítő technikumot végzett, itt földmérő, geodéta. Minden századik BAM-építő, 295 szovjet fiatal látogatott most hazánkba, két hétre. Egy másik írásban összegzést olvashatunk a megyében hatvanezer fiatal részvételével lezajlott munkahelyi ifjúsági parlamentekről. A szakmunkásképzőkben az iskola és a munkahely kapcsolatát vitatták, javaslatuk: a munkahelyek vállaljanak nagyobb részt a szakmunkástanulók képzéséből, legyenek érdekeltek ebben! A fiatal pedagógusok és népművelők nem elégedettek a bérekkel, a pedagógusok keveslik a főiskolán a gyakorlati képzésre fordított időt. A tsz-parla- menteken hangzott el: több mezőgazdasági szakmának nincs becsülete a fiatalok közt. Folyamatos munkalehetőséget és az újonnan belépőkkel való törődést kérték a fiatalok. A Szabolcs-szatmári Szövetkezetek lapja beszámol az ipari szövetkezetek VII. kongresszusáról. A felszólalók közül többen elismeréssel beszéltek az önkormányzati munka, a szövetkezeti demokrácia erősödéséről, ugyanakkor rámutattak arra: az önkormányzati munka hatékonyságát a jövőben a döntést hozó testületi tagok felkészültsége, ismeretei bővítése útján is fokozni kell. Megtárgyalták a munkaerőgondokat is enyhítő bedolgozói rendszer szélesítését korlátozó körülményeket. Szó esett a bérezésről, munkavédelmi kérdésekről, a szociális ellátottságról, a szövetkezeti dolgozók továbbképzéséről és az ifjúsági klubokról. Egy másik írásban az almatermesztés korszerűsítéséről olvashatunk. A megye almafaállományának közel 30 százaléka 25 évnél idősebb. Ez indokolja a folyamatos rekonstrukciót. A szakemberek 1990-ben 50 ezer vagon téli alma biztonságos megtermelésére számítanak. Ennek elsődleges feltétele a rekonstrukció, ezzel együtt a maximális gépesítés, a fajtaváltozás miatt a rövidebb termelési forduló, a korszerű növényvédelem és a koronaforma kialakításával a kézi munka csökkentése. IÉPÍTŐK A KEMÉV Építők lapja arról tudósít, hogy fagyszabadság nélkül dolgozhatnak a nyíregyházi betongyár mellett a debreceni, záhonyi, eperjeskei, fényeslitkei, mátészalkai és vásárosnaményi munkahelyek is. A vállalatnál senkit nem küldenek fagyszabadságra. A csatornázásnál is téliesítették a technológiát, azaz kötésgyorsítót használnak. Huszton — az crenburgi gázvezeték építésénél — 24 hőlégfúvó áll készenlétben, itthon 45 különböző teljesítményű gép teszi lehetővé a téli építkezést. Van köztük 170 ezer ki.loka- lóriás és 10 ezer kilokalóriás egyaránt. Idén 10 új hőlégfúvóval gazdagodott a vállalat készlete. A hőlégfúvók mellett kokszkosarak, nádpallók és fóliatakarók segítik az építők munkáját. Terv szerint 500 tonna tüzelőolajat, 800 mázsa kokszot, 3 ezer mázsa szenet használnak el a téliesített munkahelyeken. Nádpallóból 9 ezer négyzetméter, fóliából 100 mázsa van raktáron. A síkos utak „eltüntetésére” 100 mázsa só és 300 köbméter salak áll a tárolóhelyeken. A hőlégfúvók mellett 100 kokszkosár és 35 gázkályha „bevetésére” lehet számítani. feHlRAKÜ Vízi szállításra is alkalmassá akarják tenni a záhonyi átrakó körzetet — írja a Záhonyi Körzeti Átrakó lapja. Ezért egy tanulmánytervet készítettek, hogy a Tisza melyik pontja lenne alkalmas egy folyami kikötő építésére. A szakemberek Komorót javasolták, ahol a nyolcvanas évek elején nagy raktárbázist és hajókikötőt építenek. A raktárépítés feltétele, hogy egyaránt jól megközelíthető legyen közúton, vasúton és hajóval. A komorói kikötőn át fogják szállítani a Tisza-menti városokba irányuló árukat. Ezért hasonló kikötőt és raktárai építeifek Szeged és Szolnok határában is. A kikötő tehermentesíti a vasutat is, már kezdetben évi egymillió tonna áru szállítását végzik vízi úton. A kikötőhöz mintegy 6-8 kilométeres széles nyomtávú vágányt építenek. e^jamásj^épe Bányarekonstrukcióhoz kezdenek a tarpai Nagy-hegyen — olvashatjuk az Esze Tamás Népe lapjában. Itt már több mint 100 éve folyik kőkitermelés. A bánya a jelenlegi állapotában már csak egy évig adhatna követ. Ahol folytatni lehetne a bányá- szást, egy elsőrendű háromszögelési pont akadályozza a további műveleteket. Természetvédelmi szempontból nem lehet „áthelyezni” a hegyet, kellemes kiránduló- és pihenőhely. A bánya gazdaságos üzemeltetése egy alsó szint megnyitásával folytatható. 23 ezer köbméter földet távolítottak el az ehhez szükséges nyitóárok építésénél. Az eltávolított földből az irtásban egy újabb „kishegyet” hoztak létre. A nyitóárok befejezésével egy 10-12 méter magas kőszikla vált szabaddá, s ez 25-30 évig tartó folyamatos termelést tesz lehetővé a helyi és a környék lakóinak építkezéséhez, valamint a vízügyi igazgatóság és a közút igényeit is kielégíti. Az alsó szint teljes kapacitását 1978-ban érik el. Így a kőbánya rekonstrukciója egy év alatt térül meg, s 50 százalékkal növelhetik a jelenlegi tervet. A Nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat 2800 darab kapucnis bakfiskabátot készít nyugatnémet exportra. Felvételünkön: Szanicza Miklós gőzölő „babával” vasalja a kabátokat. (Gaál Béla felvétele) Olvasóink kérdezik Épül-c óvoda Sóstóhegyen ? A sóstőhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai közül többen is szóvá tették, hogy gyermekeiket nem vették fel a helybeli óvodába. Amint levelükben írják, mintegy negyven gyermekről van szó. A Nyíregyháza Városi Tanács V. B. művelődési osztályán a sóstóhegyi szülők érdeklődésére a következő tájékoztatást kaptuk: Sóstóhegyen az ötödik ötéves tervben egy 100 személyes óvoda épül, várhatóan 1979-ben. A jelenlegi gondok azonban mielőbbi intézkedést sürgetnek. A városi tanács és a sóstó- hegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősége közösen keresik a megoldást. A közelmúltban elhatározás született, a jelenlegi kultúrházat alakítják át egy 50 személyes óvodává. (Természetesen a fiatalok szórakozási lehetősége sem szenved csorbát; a tsz központjában bővítik az ifjúsági klubot.) Az óvoda kialakításához a termelőszövetkezet 350 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel, a pincegazdaság — amely dolgozói révén szintén érdekelt az óvoda fejlesztésében ■— pedig egy mélyfúrású kút elkészítését vállalta. Az átalakítási terv már készül, s a munka hamarosan elkezdődhet, s a belső átalakítást télen is végezhetik. így, várhatóan már tavasszal megnyitja kapuit az új óvoda, és ezzel mintegy kétszeresére emelkedik Sóstóhegyen az óvodába járó gyerekek száma. Szintén a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai kérdezték: igaz-e, hogy 1980-ra megszűnik a szülési segély? Röviden csak annyit: téves az információjuk. Szó sincs arról, hogy bármely népesedéspolitikai határozattal összefüggő, vagy a családokat közvetlenül érintő juttatást államunk csökkentené, vagy megvonná. Teher Sokan és joggal panaszkodnak Nyíregyházán a tehertaxira. A megyei könyvtár és a templom közé helyezték át a tehertaxi-állomást, amikor a Dózsa György úton megváltozott a forgalmi rend. (Ez a tér eléggé eldugott és kevésbé forgalmas.) Az áthelyezésről nem tájékoztatták kellően a lakosságot, egyetlen tábla sem jelzi az állomás helyét, az útbaigazító tábla a szóban forgó térről épp úgy hiányzik, mint a telefon. A szolgáltatásra igényt tartók gyakran tanácstalanul szaladgálnak, vagy telefonálnak a Volán Vállalat központjába, ahol természetesen nem veszik fel a rendelést. Az elmúlt péntekig egy „Behajtani tilos” KRESZ-tábla utalt az állomás helyére, amelynek oszlopán táblácska hirdette: „Kivétel a teher- taxi”. Péntek óta nincs tábla és nincs kivétel, bármilyen járművel be lehet hajtani, csak éppen tehertaxival nem — ha csúcsforgalom van a parkolóknak. (nábrádi) Falitól, gobelintáska, kerámianaptár Ünnep előtt az ajándékboltokban Korszerű, modern lakásokat adnak át az egész megyében, s kellemes gondot jelent az új lakóknak az ízléses lak- berendezés. Nem mindegy, hogy a meglévő pénzt milyen használati tárgyra kiöltjük. Rég elmúlt az idő, amikor a lakás díszítése túldíszí- tést, minden csecsebecse kiaggatását jelentette. Az igények változása és a lehetőségek növekedése hozta magával: a lakásba egyre több képző- és iparművészeti használati és díszítő tárgyat választunk. Már november elejétől megnövekedett a forgalom az ajándékboltokban és az áruházak ajándékosztályain. Nyíregyházán a Képcsarnok Vállalat Benczúr-termében nemcsak képzőművészeti alkotásokat találhatnak a vásárlók, hanem sok ízléses iparművészeti használati tárgy részletre is kapható. A vUikof élt a ^Mikulás? D ecember hatodika előtt utcáinkon, kirakatainkban megjelennek a Mikulások, vagy a fiatalabb évjáratok szerint Télapók. Kosarukban ajándék van, és Miklós napjának reggelére illik beletenni valamit a gyermekek cipőjébe. Jogos sok ember, sok fiatal kérdése: élt_ e valaha? Nos: Hagiosz Nikolaosznak hívták és időszámításunk negyedik századának első felében élt Kisázsiában, Myra városában. Amikor Nagy Konstantin államvallássá tette a kereszténységet, püspök lett. Sok történetet megőrzött a nép a jóságáról. Például, amikor városában éhínség dúlt, „álmában” hatott az arra járó hajósokra, kereskedőkre, hogy Myrába hozzák gabonájukat. Állítólag le tudta csillapítani a háborgó tengert. Ezért lett a hajósok védőszentje. Egyszer pedig három kis árva leánykának, akiket szüleik adóssága miatt el akartak adni rabszolgának, a kiváltásukhoz elegendő három pénzzacskót dobott be az ablakukon. így a gyermekek védőszentje is lett. Tiszteleté, re szokássá vált neve napján, Szent Miklós napján megajándékozni a gyermekeket — az ablakon át. Mert mivel az egyik első keresztényüldözés áldozatául esett, nemsokára szentté is avatták. így telt el néhány évszázad. A,bizánci egyház és vallás uralkodott a Földközi-tenger keleti medencéjének jó részében. De a mohamedán szaracénok elfoglalták Myfát, és a menekülő bizánciak elhozták 1087-ben a hajósok védőszentjének földi maradványait. Bariban tették partra, az „olasz csizma” sarkantyújának városában. Éppen jókor. Bari városának lakói normann hajósok segítségével elzavarták a bizánci császárság helytartóját, az adószedő „katapánt”. Okos benedekrendj püspökük, Ursona, a helytartói palotából kezdte építtetni Szent Miklós székesegyházát. Az építés egy évszázadig tartott. Az új dómot, mely ma is áll, 1197. június 22-én avatták fel. Gyönyörű épület. A „Mikulás”- kultusz, a gyermekek Miklós- napi megajándékozása természetesen Bari környékén is elterjedt. Aztán egy bizánci hercegnő férjhez ment II. Ottó német—római császárhoz és „magával vitte” a Mikulást. Különösen Hollandiában lett népszerű, mert itt — és sok német lakta helyen —találkozott a szintén télapószerű alak legendájával. Az elmúlt két század karácsonyi vásárai, a Hansa-szö- vetség ügyes kereskedőinek dekorációi aztán véglegesen gondoskodtak elterjedéséről. így lett a szúrós szemű My_ rai püspökből, Hagiosz Niko- laoszból előbb Szent Miklós, majd Mikulás. (gesztelyi) festményeken, rézkarcokon, kisplasztikákon kívül mind több lakberendezési és személyes használati tárgyat is vásárolhatunk. Nemrég érkezett meg a képcsarnokba a jövő évi kerámiadíszítésű asztali naptár. A falinaptárak közt Csontváry-album és mai magyar képzőművészek reprodukciói találhatók. Ezüst- és ötvös ékszerekből igen gazdag a választék. A kiegészítő bútorokból is jelentősen bővült a kínálat: márvány- és faasztalokat, művészi kivitelű hangulatlámpákat, Mauser-típusú borszékeket, két fotelből és egy kétszemélyes heverőbői álló garnitúrát, szekrényeket, zsúrasz- talokat, előszobafogast, térelválasztót lehet kapni. A li- kőrös-, boros-, kávés-, teás-, pálinkás- és söröskészletek is zsűrizett, művészi alkotások. A személyes használati tárgyak közt női divattáskákat, bőrmappát, fényképalbumot, díszövet találunk. Kétszemélyes kalocsai mokkáskészletet is lehet kapni a nyíregyházi Kossuth téri ajándékboltban. Népszerű a vásárlók közt a sötét barna és vajszínű alapú sárospataki kézi festett falitál, kancsó. Az ezüst karkötők, gyűrűk mellett szép választékot kínálnak az olcsóbb és drágább karórákból is. Egyre kevesebben ajándékoznak nippet. A népművészeti szőttesek, a hímzett blúzok és mellények évek óta a legkelendőbbek közé tartoznak. Nagyon keresett most a tótkom- lósi hímzett blúz. Az estélyi táskákból a gobelin és az úgynevezett hónalj táska a kedvelt. Előszobába választják a sárgaréz palacsinta- és tarkedlisütőt, réz falitálat, gyertyatartót, hamuzót és díszkeretes falitükröt. A fafaragások változatlanul keresettek: fali kulcstartót, furulyát, cigarettatartót és dobozt lehet kapni. Az óra- és ékszerboltban november eleje óta egyre több aranyékszert: gyűrűt, karórát, karkötőt, fülbevalót, nyakláncot keresnek. A gazdag választék is kevésnek bizonyul. Az ébresztő- és faliórákból is több fogy, mint máskor. Ritkán kapható színes kristálykészlet, most ezt is megtalálhatják a vásárlók a hagyományos mellett. A bőráruk választéka gazdag : levél- és pénztárcát, női necesszert, tükrös piperetáskát ajándékozhatunk. A bizsu áruk most is keresettek, nemrég érkezett a gázöngyújtó, s ugyancsak sokféle kézelőgomb kapható. Rozsdamentes evőeszközkészletet is sokan ajándékoznak. T. K. Műszakonként 400 hektoliter almaié készül a Nyíregyházi Konzervgyárban. Felvételünkön: a présgépen sajtolják a sűrített almalevet. (Gaál Béla felvétele)
