Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 11. Már az új divat szerint készülnek tavaszra a női ballonkabátok a Nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnál. Képünkön: Szabó Zsuzsa ragasztó présgépen rögzíti a kabátokba a bélést. (Gaál Béla felvétele) BEJÁRÓK (2.) A fél falu utazik A napi bejárás nagyon fáradságos. Legnagyobb probléma a zsúfolt jármű és a hosszú utazási idő. A bejáróknak ugyanis csak egyharmada utazik tíz kilométernél kevesebbet, a többség húsz kilométer körüli távolságról jár, de öt és fél ezren annál messzebbről utaznak nap, mint nap. Ez járművön töltött egy-két óra időveszteséget jelent. Szinte megdöbbentő az az adat, amit a nyíregyházi városi pártbizottság elemzésében olvastam: a megye 230 települése közül 193-ból naponta utaznak dolgozók nyíregyházi munkahelyükre. De negyvenhat olyan község van, ahonnan naponta legalább ötven — tehát legkevesebb egy autóbusznyi — utas érkezik reggelenként a megye- székhelyre. Ezren egy községből A város vonzáskörzete egyébként nagyon jól körülhatárolható: az Ujfehértó— Nagykálló—Kálmánháza —Ófehértó—Baktalóránt- háza—Demecser—Nyír- bogdány—Tiszatelek—Gá- va—Nagycserkesz által közrefogott terület. Vannak olyan községek, ahonnan a dolgozó lakosságnak több, mint fele naponta jár Nyíregyházára. Ezek figyelemreméltó módon nem azok a nagy települések, amelyekre elsőként gondolnánk — mint például Ujfehértó —, hanem olyan községek, mint Búj, Kótaj, ahonnan a fél falu reggel Nyíregyházára utazik -.dolgozni, csakúgy, mint a közeli Őrösről, Nyírpazonyról, Nyírszőlősről. Őrösről csaknem ezerháromszázán, Nyírtelekről ezren járnak be naponta Nyíregyházára dolgozni. Rengeteg embert hoz naponta a „kisvonat”, a domb- rádi és a balsai vonalról A Nyíregyházára történő ingázásnál gondot jelent az is, hogy a közlekedés szinte minden vonalon lassú — ez alól csak a záhonyi fővonal kivétel. Részben ez, részben más kényszerítő körülmények indokolták, hogy az utóbbi időben egyre több vállalat térjen át dolgozóinak saját járművel történő szállítására. Ebben — sajátos helyzetüknél fogva — elsőként az építőipari vállalatok intézkedtek. Ma már a bejárók közül csaknem háromezren vállalatuk autóbuszaival, üzemi járatokkal érkezik munkahelyére. Vonattal, autóbusszal A többség még mindig vonattal (6000 fő) és távolsági autóbusszal (közel négyezer dolgozó) jár be. Ezek a nagy számok egyben azt is jelzik, hogy a bejárás körülményeinek javítása a MÁV-nak és AKÖV-nek is nagyon fontos feladata. A jobb menetrendszerkesztést, a kevésbé zsúfolt, kulturáltabb utazási körülményeket jogosan sürgeti a bejáró dolgozók többsége. Kismértékben érezteti hatását a motorizáció terjedése is, hiszen saját járművel (személygépkocsi, motor, kerékpár) mintegy ezren közlekednek, akikhez az azonos községből vagy útvonalról bejárók közül jó néhányan még csatlakoznak is. Akik nem saját járművel közlekednek, azoktól t nemcsak a hosszú utazási, hanem a hosszú várakozási idő is értékes órákat vesz el. A menetrendszerinti járművekre átlagosan 60—90 percet kell várni. Elveszett 34 ezer óra Végeredményben az utazással és a várakozással 2,5— 3 órás holtidő alakul ki — hozzávetőlegesen naponta mintegy 34 ezer óra egyébként hasznosítható időt vesztenek el a bejáró dolgozók. Üzemeink általában nincsenek felkészülve a munkakezdés előtti és munkakezdés utáni hasznos, kultúrált időtöltés feltételeinek megteremtésére. Egy-két' vállalatnál vannak jó kezdeményezések, de a bejárók hatalmas tömegét tekintve még nincs figyelemreméltó eredmény. Sőt, a kezdeményező vállalatok esetében sem eléggé jók a tapasztalatok: csak kevés dolgozó veszi igénybe a felkínált lehetőséget. Az elveszett idő és a bejárás különösen a nőknek okoz gorfdot. A bejáróknak ugyanis több, mint egyharmada nő és kivétel nélkül minden munkahelyen képviseltetik magukat. Közülük is legnehezebb annak a 2300 asszonynak a helyzete, akiknek a család ellátásán kívül a gyermekek nevelésével is foglalkozni kell. Marik Sándor Következik: Könyv és autóbuszrádió. EZÜSTVASÁRNAPI KÉRDŐJELEK Kezdődhet a bevásárlás, ... Ismét az immár hagyományos kérdőjelek: vajon készült-e megfelelően az ünnepek előtti bevásárlási csúcsokra a kereskedelem. Lesz-e elegendő áru a boltokban karácsony és új év előtt? Nem ok nélkül ültek össze tanácskozásra az érintettek az elmúlt napokban éppen ebben az ügyben a nyíregyházi tanácson. A tanácskozáson elhangzottak összesítése alapján is megállapítható, hogy kenyérből, tőkehúsból, tejből, zöldségből és hazai gyümölcsféleségből az ellátás zavartalan lesz. A jelentkező igényeket mindenképpen kielégítik az érdekelt vállalatok, illetve a. kereskedelem. Ami a szezonális árukat illeti: fenyőfából a MÉK 23 000 métert szerzett be, az élelmiszerkisker 16 000 métert hoz forgalomba, amely 25 százalékkal több a tavalyinál. Igény szerinti ellátást igér a húsipar kocsonya- és malachúsból is. ha a kereskedelem ezt az igényt tíz nappal előbb jelzi. December közepétől már narancsból is lesz elegendő. Javulás várható a banánnál is, mert elkészült az érlelő raktár, két napra csökkent az átfutási idő. A város ellátására 6300 hektoliter hazai sör áll rendelkezésre. A város ellátására a pince- gazdaság az ünnepek alatt elegendő bort biztosít. Márka üdítőkből — elsősorban szőlőléből — 300 000 üveggel lesz. Egyedül a megkedvelt meggy Márka fog hiányozni az alapanyag miatt. Ami újra problémaként jelentkezik: kevés a szaloncukor, a függelékáru, az olcsóbb bor, az édességáruknál a díszdoboz. A FŰSZERT Vállalat Debrecen, illetve Hajdú-Bihar megyei központú. Sajnos kevésbé veszi számításba a szabolcsi demográfiai változásokat. A bázisokhoz viszonyítva egységesen ötszázalékos évi növekedést vesz alapul, ami Szabolcs-Szatmár megyében kevés. Nyíregyháza esetében például az igény 30 százalékkal növekedett. A margarin és az étolaj máris hiánycikk. Akadnak természetesen megyén belül is megoldható problémák. Például a kisvár- dai baromfifeldolgozó esetében, ahonnan — mióta ők szállítanak — sem mennyiségben, sem minőségben nem kap Nyíregyháza elegendő árut. A megbeszélésen elhangzottak intézkedések is: egyes vállalatok ne a „bázisindexhez” ragaszkodjanak, hanem a valós,'helyi igényeket igyekezzenek maradéktalanul kielégíteni. Az ügyelet az utolsó percig legyen hatékony a nagykernél. Egyszerre vigyék ki a városba a déli gyümölcsöket, mindenképpen meg kell oldani a félkész torta gyártását. S ami még ennél is fontosabb az ünepek után szintén nem várhatják üres polcok a boltok vásárlóit. Tóth Árpád Az épületkarbantartás nemcsak a lakhatóság, az állag- megóvás, hanem a városkép szempontjából is jelentős. Az elmúlt ötéves tervciklusban végzett felújítások során már figyelembe vették az eredeti jelleg konzerválását, vagy az épületeknek eredeti stílusban való helyreállítását is. A TAKARÉKÉPÜLET, A NYÍRVÍZ, A LUTHER- HÁZ AZ IRODAHÁZ UTÁN JÖVŐRE FELÚJÍTÁSRA KERÜL A SZABOLCS UTCA 26, A SZÍNHÁZ UTCA 4, A TOLDI UTCA 28, 30, ÉS 32, A SZABADSÁG TÉR 8, VALAMINT A BESSENYEI TÉR 7/A ÉS B. ÉPÜLET. Űj dolog, hogy jövőre a lakásjavítási keret terhére az épülettömbben lévő üzletek portáljait is korszerűsítik. T. Ä. Szépül a város Tervszerű épület-felújítások Nyíregyházán Szerencsés helyzetben van Nyíregyháza — mondja az ingatlankezelő vállalat főmérnöke. — Mert a gyors iramú fejlődés következtében aránylag sok az új épület és ezek jó része még sokáig nem szorul felújításra. Korábban pénz hiányában sok volt az elhanyagolt épület a városban. A lakásfelújításokra szánt összeg növekedésével már a negyedik ötéves tervben sikerült felszámolni a restanciát. A VÁLLALAT rendelkezésére ÁLLÖ MINTEGY 160 MILLIÓ FORINTBÓL PONTOSAN 2221 BÉRLEMÉNYT ÚJÍTOTTAK FEL EZ IDŐ ALATT. A Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat jelenleg több, mint hatezerkétszáz bérleményt tart nyilván a megyeszékhelyen. A bérleményeket szinte teljes mértékben lakások képezik. Ezek megóvásáról, karbantartásáról, felújításáról a vállalat gondoskodik. Az ötödik ötéves tervben a lakásfelújításra szánt újabb, mintegy 160 millió forintból azonban a bérlemények számának növekedése ellenére is több jut a tervszerű megelőző karbantartásra. A Szatmári Szimfonikus Zenekar hangversenye K iemelkedő zenei eseményszámba ment a Szatmári Állami Filharmónia szimfonikus zenekarának december 9-i koncertje a megyei művelődési központ hangversenytermében. A kitűnő román együttes a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar szatmári látogatását adta visz- sze cserehangverseny keretében. Zeneileg első kezdeményezés volt ez a cserehangverseny a két határ menti megye kulturális kapcsolatában, melyet a jövőben érdemes és kell is tovább bővíteni. Toduta román zeneszerző vonós zenekarra írt négytételes nagy méretű concertója nyitotta meg a hangversenyt. A vendég zenekarnak kitűnő erőssége a nagylétszámú és kiváló vonóskar, mellyel élménysze- rűen adták elő a jól hangzó mai hangvételű kompozíciót. Második számként Paganini I. hegedűversenye (D- dúr) hangzott el Petra Csaba hegedűművész előadásában. Megemlítendő érdekesség, hogy Petru Csaba nem vendége a zenekarnak, hanem szerződtetett szólistája, akire méltán büszke lehet a zenekar, hiszen nemzetközi hegedűversenyeken — mint amilyen a genovai „Paganini”-hege- dűverseny is volt, — díjakat nyert. Paganini ezen hegedűversenye a szokásos három tételből áll s a „boszorkányos hírű” hegedűs tényleg a saját számára alkotta meg ezt a rendkívüli nehézségekkel teletűzdelt koncertet. Az első tétel ka- denciája, az utolsó tétel sziporkázó rondója a maga szédületes technikai bravúrjaival, nehéz hegedűállásaival, ma is hálás, elismert versenyművé avatja a kompozíciót. Petra Csaba hegedűjátéka megmutatta, hogy méltó volt az elnyert nemzetközi hegedűversenydíjakra. Harmadik számként Weiner Leónak Divertimentó- ját hallottuk (op. 24). A jó) hangzó, vonószenekarra írt művet még 1938-ban írta a szerző, s magyar népi dallammotívumokat dolgozott fel benne. A négy tétel: 1. Lakodalmas, verbunkos stílusban, 2. Tréfálkozás, 3. Panaszos ének Zemplén megyei népdalmotívumokra, 4. Kanásznóta, melyben egy dudatáncot dolgozott fel a szerző. A stílusos előadás méltán megmutatta és tolmácsolta a mű minden Szépséglét. Utolsó számként Schubert III. szimfóniáját hallottuk, melyet 1815-ben komponált, de — mint a legtöbb Schubert-mű — ez sem került nyilvánosság elé a szerző életében. A teljes művet 1881-ben mutatták be Londonban. A patetikus, fantáziaszerű lassú bevezetés után fiatalos lendületet és energiát sugárzó gyors első tétel következik. A második tétel sem lassú, hanem kissé nyugodt, szemlélődő allegretto. A menüettet sajátos humor és népies hangvétel jellemzi. Tarantella-ritmusú finale zárja be a jól hangzó művet. Schubert „klasszikus-ro- manticizmusát” itt is, mint majd minden művében a hangzás szépségének a vágya, a hiányzó otthon utáni nosztalgia, a vándor magányának gyötrő fájdalma jellemzi. A zenekar és kitűnő karmestere Comeliu Dum- braveanu a schuberti parttalan álmodozást, ezen álmoknak a végtelent is megsejtető misztikumát hitelesen tolmácsolta és tárta a hallgatóság elé. Comeliu Dumbraveanu karmester és zenekara hosszú időre élményt adó hangversennyel ajándékozta meg a nyíregyházi közönséget. Vikár Sándor A nyíregyházi hangversenyen.
