Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 5. „Elfelejtett" rendelet... Hová lesz az olcsó áru ? — Tessék mondani, hol találok egy pár 35-ös magas szárú fiúcipőt? Bejártam már érte az egész várost, sehol nem találtam. — Sajnálom asszonyom, mi sem tudunk adni. Keveset kaptunk belőle, egy óra fogyott. alatt elEz a párbeszéd december másodikén délelőtt hangzott el a Kelet Áruház cipőosztályán, de épp úgy elhangozhatott volna a Nyírfában, vagy a Centrum Áruházban, mint a Tanácsköztársaság téri gyermekruházati boltban, a válasz ugyanaz lett volna. A „nincs” más fontos, olcsó termékre is sűrűn elhangzik. Olyan termékekre, amelyek árusítását a divatos és drága áruk mellett a Belkereskedelmi Minisztérium kötelezően írt elő a boltok számára. Mi, s miért nincs? Erre a kérdésre kísérelünk meg vánagy többsége megtalálható minden boltban, ám a vásárló mit sem ér ezekkel, ha épp az nincs, amit keres. Senki nem mondhatja például, hogy nem lehet ruhát venni, mert a legkülönbözőbb méretekben és minőségben kínálja a kerskedelem, csakhogy az árak olyan magasak lettek, amelyek alaposan meglepték a vásárlókat. A könnyűipari rekonstrukciótól mindenki azt várta, hogy a korszerűbb, nagyobb szériák gyártására, vagy éppen alapnyaggyártásra alkalmas gyárak, üzemek olcsón termelnek — ez azonban nem akar igazolódni a boltok polcainál. Mindez különösen indokolja, hogy a kereskedelemben állandóan legyen az előírt olcsó árukból. De vajon mit tehetnek akkor, ha nem kapnak? A megyei tanácsi felmérés szerint a Textil NagyA nyíregyházi kenyérgyár intenzív dagasztógépével 2 perc alatt 840 zsemle anyagát készíti el Mo- rovszki Gyula. (Gaál Béla felvétele) Konténerben a boltig Automata kenyérgyár Nyíregyházán laszt adni személyes tapasztalatok és egy közelmúltban készített megyei tanácsi felmérés alapján. Az olcsó áru körébe egyes élelmiszerek, vegyi és ruházati termékek, iparcikkek, összesen közel 120 termékféleség tartozik, amelyek többségét keresi a vásárló, s amelyek árait a szerényebb jövedelműek, a nagycsaládosok is meg tudják fizetni. Köztük szerepelnek azok a gyermekruházati termékek, , is, amelyek termelői és fogyasztói árát 1973. március elseje óta nem emelhetik. Például a gyermek tréningöltönyökét. — Egész évben alig kaptunk, ha van, akkor sem minden méretből hoznak — mondták egybehangzóan minden boltban és áruházban — s ugyanilyen a helyzet a tréningnadrágok, kerti nadrágok, a kötött felnőtt- és gyermekkesztyűk, a férfi pamut atléta, a női harisnyanadrág, a nylonharisnyák, az olcsóbb férfi- és női kabátok, férfiruhák, pamutpantallók, a száras gyermekcipők esetében. Az olcsó árú termékek kereskedelmi Vállalat a megrendelt Gabi nadrágoknak 72, a kiskamasz pantallóknak 35 százalékát szállította az ipar, s így nem csoda, ha rossz volt az ellátás. Nagyjából ugyanazok a termékek hiányoznak minden helyen, jóllehet a beszerzés helyei — a sok közös mellett is — eltérnek egymástól. Vannak azonban olyan termékek is, amelyek a nagykereskedelmi vállalatok beszerzési gondatlanságai miatt hiányoznak a boltok pultjairól, s néhány olyan termék is, amelyet a kiskereskedelem nem kér, mert — azt mondják — a vevők nem keresik. A tények azonban azt jelzik, hogy egy jó intézkedést hiányosan hajtanak végre! Sürgető, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a társtárcákkal közösen oldják meg a gyárási gondokat, a nagykereskedelmi vállalatoknak — ha másként nem megy — kötbérigénnyel érvényt szerezni a szerződések megtartásának, a kiskereskedelemnek pedig folyamatosan rendelni a divatcikkek mellett az olcsó árukból is. (balogh) A megye sütőipara a negyedik ötéves tervben az országosnak több mint egytize- dét, 136,4 millió forintot kapott fejlesztésre. Ebből napi 176 tonna kapacitásbővítést terveztek és 177,9 tonnát értek el. A megyét jelenleg 44 sütőüzem 284,4 tonna napi kapacitással látja el. A tervidőszakban Nyírbátorban, Nyíregyházán, Kisvárdán, Tarpán, Tiszavasvá- riban és Záhonyban volt je- lentősebb beruházás, illetve épült új üzem. Ezenkívül még sok rekontsrukciós bővítést, kemencecserét hajtottak végre. Ennek ellenére — ha a napi fogyasztást egy emberre 55 dekának vesszük — Szabolcs-Szatmár megyében még mindig öt deka hiányzik az optimális kapacitás eléréséhez. Kormányhatározat értelmében országosan is tovább fejlesztik a sütőipart. Az ötödik ötéves tervben például újabb 1,3 milliárd forint költséggel további, napi 1979 tonna kapacitásnövelést kell elérni, összesen 45 új üzem épül fel és megkezdik hét olyan létesítmény beruházásait is, amelyeket már a hatodik ötéves ciklusban helyeznek üzembe. Ezek között A tárgyalóteremből van a két műszakban 480 mázsa kapacitású új nyíregyházi kenyérgyár is. A kapacitásnövelés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a technológiák korszerűsítésére. A program keretében épül fel az a négy gyár, amely az ország összes sütőüzemét ellátja majd az úgynevezett citopán-préfer- menttel. A készítmény használatával nem kell előková- szolni, kevesebb munkaerő és edény kell a kenyérkészítéshez. Az első citopán gyár Zalaegerszegen épül fel. Az ilyen gyár felépítése területi szempontból is előnyös lenne Nyíregyházán. A megye sütőiparának fejlesztésére ebben a tervidőszakban már 150 millió forintot költenek. Ebből a szükségesnek megfelelő arányban részesül a nyíregyházi és mátészalkai vállalat. Amíg a negyedik ötéves ciklusban 58,7 millió forint támogatást kaptak, ebben az ötéves tervben már 75 milliót. A fejlesztések során új létesítmény készül el Fehér- gyarmaton, Vásárosnamény- ban, Nagykállóban és Mán- dokon. Rekonstrukciós bővítés lesz Mátészalkán, Dé- mecserben, Üjfehértón, Nyírbátorban, az új kenyérgyárban kemencecsere lesz. A nem közvetlen termelés- növelő fejlesztések is előtérbe kerültek. Kisvárdán étkező, orvosi rendelő, korszerű fürdő-öltöző épül a sütőüzem mellett. A szállítás korszerűsítése során a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat már 1979- ben kap egy IFA típusú konténerkocsit. Ezzel az egymillió forint értékű szállítóeszközzel a megyeszékhely nagyobb üzleteibe viszik majd ki a kenyeret korszerűbb, hi- giénikusabb körülmények között. Az ellátás javítására sütőipari szakboltot létesítettek Nyíregyháza-Jósavárosban. Később itt finompékáru üzem is lesz. A nyíregyházi, volt hármas üzemet sütőipari tanműhellyé alakították át. Nyíregyházán a tervidőszakban már részben elkészül az első, áthordó rendszerű, alagútkemencés kenyérgyár, ahol minden technológiai folyamat — a szállítástól a késztermék berakásáig — automatizált lesz. Ezt megelőzően 1979-ben — szintén a megyeszékhelyen alkalmazzák először a konténeres kenyérszállítást. Tóth Árpád Lebukott a Csekonics — mondták sokan Mátészalkán, amikor elterjedt a híre, hogy Bartha Sándort a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. A hír nem volt meglepetés. Bartha a MÉK mátészalkai kirendeltségének áruforgalmi vezetője volt, de manipulációi miatt fegyelmivel elbocsátották. Csak egy ezek közül: a 120 ezer forint értékű gyümölcsösében termett almát az utolsó darabig export minőségűnek vette át. Miután itt felmondtak neki, a Mátészalkai ÁFÉSZ alkalmazta előbb áruforgalmi előadóként, majd felvásárlási alapegység-vezetőként. A 34 éves Bartha nem sokat teketóriázott. már az első almafelvásárlási idényt kihasználta. Jól jött neki ehhez, hogy a felvásárlási tevékenység irányításán, üzletkötéseken kívül a felvásárlók munkájának összehangolása, ellenőrzése is feladatai közé tartozott. Ezzel akart visszaélni, amikor a tiszakóródi tsz-től olcsón vásárolt, de exportképes almát a nyírcsaholyi felvásárlótelepre vitette, s a minőségi többletbevétel fejében 50 000 forintot követelt magának. A felvásárló nem ment bele, ezért Bartha másik felvásárlót keresett. A 2,60-ért vásárolt újabb tiszakóródi almát már Nyírmegy-, gyesre. Nehéz Mihálynak szállította, s mivel ezt az almát 4,20- ért adták tovább a Szegedi MÉK- nek, a többlet az övék maradt. Bartha ekkor még csak ötezret kért, két hónap múlva azonban már 26 ezerért tartotta a markát. Ennyi almát adott el két szegedi lakosnak, s Nehéznek azt mondta: saját magának is megszerezheti ezt a pénzt a tiszakóródi alma minőségi különbségéből. Bartha tulajdonképpen ekkor jött rá, hogy Nehéz Mihálytól nem nehéz pénzt szerezni, s néhány nap múlva már 100 ezret követelt. Igaz, ő intézte el a szövetkezetnél, hogy Nehéz újabb 230 ezer ellátmányt kapjon, bár még az előzőleg kapott ellátmánnyal sem számolt el. Nehéz ekkor is átadta a százezret, ám egy váratlanul kapott leltár felfedte a Barthának adott pénzek miatti jelentős hiányt. Nehéz ellen ekkor leltárhiány miatt indítottak eljárást, mert még nem derült ki, hogy mi is okozta ezt. Miután azonban Bartha többszöri kérés ellenére sem volt hajlandó visszaadni a háromszorra felvett 131 ezer forintot, Nehéz mindent elmondott. Alighogy megkezdődött a pótnyomozás, Bartha tudomást szerzett róla és nyomban mentőakcióba kezdett. Debrecenbe, majd Szegedre utazott, hogy ismerőseit hamis vallomásra bírja, s így nem derült volna ki, hogy a Nehéz által tanúk előtt átadott pénz az ő zsebébe került. Az ismerősök nem vállalták el a hamis tanú szerepét, a további mentőakciót pedig Bartha letartóztatásával akarták megelőzni. Bartha azonban még mindig nem adta fel a küzdelmet. A fogdában lévők nyírására-borotválásá- ra beengedett Samók Ferenc fodrásszal üzent először az apjának: mozgósítsa az ismerősöket, hogy megmenekülhessen a felelősségrevonás alól, de üzent egy ismerősének is, aki fontos tanú volt Bartha biztosítási csalásának ügyében. Mert Bartha ilyen módon is megpróbált pénzt szerezni. Ittasan beleborult az árokba, s mivel nem volt CASCÓ-ja, megkérte Bálint Pál ismerősét: vállalja el, hogy a baleset az ő hibája miatt történt, s így felelősségbiztosítása alapján Bartha megkapja a 20 ezer forint körüli kárt. Két beosztottját, Papp Andrást és Bakos Zoltánt is megagitálta, hogy szemtanúként igazolják kitalált meséjét. Bartha Sándor és társai ügyében a napokban hozott ítéletet a Mátészalkai Járásbíróság dr. Barkasz László tanácsa. Barthát folytatólagosan, társtettesként elkövetett jelentős kárt okozó sikkasztásban, 3 rendbeli hamista- núzásra rábírásban, magánokirathamisításban elkövetett csalás kísérletében és közlekedési vétségben mondták ki bűnösnek, s ezért 1 év 6 hónap börtönre ítélték. Mellékbüntetésként 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és 1 évre a járművezetéstől. Nehéz Mihályt 10 hónap börtönre, Bálint Pált 6000, Bakos Zoltánt és Papp Andrást 5000— 5000, Samók Ferencet 4000 forint pénzbüntetésre ítélték. Bartha aránytalanul alacsony büntetését az ügyész törvénysértőnek találta és megfellebbezte. (b. j.) Kétmilliós ösztöndíj középiskolásoknak Kétezer szabolcs-szatmári középiskolás kért tanulmányi ösztöndíjat az 1976—77-es tanévben — s közülük csak 819 kaphatott. Ennyire futotta a keretből, amely nem is kicsi: kétmillió-ötvenezer forintot osztanak szét az arra jogosult diákok között. Átlagosan kétezer-hatszáz forint körül van az ösztöndíjak ösz- szege — ami azt jelenti, hogy van kétezer és négyezer forintos is köztük. A tanulmányi félévek elején kapják kézhez az éves ösztöndíjak felét-felét a tanulók szülei. Ök dönthetik el aztán, hogy fiúknak, lányuknak tanszerekre, ruhára vagy egyébre van-e szüksége ... Az ösztöndíjat igénylők (és arra jogosultak!) nagy száma ösztönözte a megyei tanácsot arra, hogy nyáron körlevélben forduljon a megye vállalataihoz, szövetkezeteihez. Az SZMT-vel, a megyei KISZ- bizottsággal, a szövetkezetek megyei szövetségeivel közösen azt kérték: ajánljanak föl pénzt a megyei ösztöndíjalap növelésére. (Az említett kétmillió-ötvenezer forintból ugyanis kétmilliót az Állami Ifjúsági Bizottság bocsát a megye rendelkezésére, a többit a megyei tanács tette hozzá.) Lehetőséget kaptak a vállalatok, szövetkezetek, hogy dolgozóik gyermekei számára ajánlják fel a pénzt — ha az megfelel az ösztöndíj feltételeinek. A feltételek: fizikai dolgozó gyermeke, anyagi körülményeik gyengék, a középiskolában jó tanuló, és közösségi életben is aktív. A mintegy ötszáz helyre szétküldött felhívásra mindössze huszonegy igenlő válasz érkezett. Tízenegyné- hányan közölték, hogy nem tudnak hozzájárulni az ösztöndíjalaphoz. Máshonnan válaszra sem méltatták a felhívást ... Ebből a huszonegyből két tsz ígért ugyan pénzt, de egyik az utolsó percben (pár napja!) közölte, nincs már rá keretük, a másik pedig azóta is hallgat... Egy ÁFÉSZ még nem fizette be az ígért összeget, így aztán összesen tizenhét. vállalat és szövetkezet nyolcvanhétezer forintjáról döntött a megyei diákszociális bizottság a napokban tartott ülésén. — Most a vállalati felajánlások nyomán újabb harmincegy középiskolás került az ösztöndíjasok listájára — ám jóval többen is lehetnének, ha például a megye 147 téeszéből nem csak kettői!) ajánl fel pénzt, vagy a 37 ÁFÉSZ közül nem csak négy ... A jövő év elején újra meghirdetik az ösztöndíj- alap növelésére az akciót. Remélhetőleg az 1977/78-as tanév kezdetén jóval több diák örülhet... (tgy) VÍKENDHÁZ, LAKÓÉPÜLET A LEENDŐ GYÁR HELYÉN Önkényes építkezők — Üj házak sora épül Nyíregyháza déli határán, az ipartelepítésre kijelölt területen — mondja Kovács István, a városi tanács műszaki osztályának helyettes vezetője —, sőt ezen a környéken már felhúzták az első emeletes lakóházat is. Nagy gonddal néz szembe emiatt a tanács. Az egyes területeken elharapózó engedély nélküli építkezés pedig újabban nem is egyszerűen építésigazgatási probléma, hanem már városi érdekeket sért. Emlékezetes, hogy 1973— 74-ben, amikor teljes körűen felmérték az engedély nélküli építkezéseket, mintegy ezer létesítmény miatt kellett bírságot kiszabni a megye- székhelyen. Akkor úgy látszott, hogy rendeződik a helyzet, ám az elmúlt év december 3L-ig újabb 97 jelentősebb, engedély nélküli építkezés ügyében hoztak elmarasztaló határozatot. Az idén pedig — amikor munkaterv szerint a város déli ipartelepének határán lévő Kisteleki szőlőben végeztek a tanács szakemberei — hatvanegy új épületet, találtak, köztük 25 lakást. Valamennyi engedély nélkül épült. — Kettős gondunk van e- miatt — fűzi hozzá Markó András, a műszaki osztály vezetője. A városrendezési tervet keresztezik az ilyen építkezésekkel, másrészt, úgy tűnik, az építkezők „bekalkulálják” a 20-30 ezer forintos bírságokat, mondván, ennyivel többe kerül a lakás, — tehát a bírság nem éri el a kívánt hatást. Az idén vizsgált városrész például azért különösen fontos, mert tartalék iparterület Nyíregyháza számára. Ha ugyanis a Tünde utca déli oldalán lévő gyárakat, üzemeket bővítik, vagy újabbakat telepítenek, azok éppen ide kerülnek. Á még délebbre lévő területen pedig már nem terjeszkedhet tovább az amúgy is nagy területen fekvő város. Ez a rész ugyanis külterületnek minősül, nem építenek utat, járdát, bolthálózatot, közműveket — amelyeket máris igényelnek azok a családok, akik engedély nélkül építkeztek ott. A tanácson természetesen az okokat is kutatják, vajon mi indokolja az engedély nélküli építkezéseket? A Kisteleki szőlőben például az, hogy sokan jutnak örökség — vagy az építési tilalom miatt olcsó vétel — révén szőlőhöz, gyümölcsöshöz. Természetesen nincs arról szó, hogy szer- számoskamra, gyümölcstároló vagy kisméretű pihenőhelyiség építését tiltanák — ezekre engedélyt is adnak, megfelelő feltételek mellett. A tulajdonosok nagy része azonban egészen más, az indokoltnál sokkal nagyobb elképzeléseket valósít meg — ezt jelzik a nagy, sőt emeletes lakóházak, víkendházak, amelyek teljes összevisszaságban épülnek a szőlők közötti dűlőutakon. — A gondok egyre nagyobbak, s ezért újabb intézkedéseket határoztunk el — mondja dr. Nagy Árpád, a városi tanács vb-titkára. — Behívjuk a tanácsra azokat, akik engedély nélkül nagy épületeket emeltek olyan területekre, amelyekkel a tanácsnak egészen más elképzelései vannak. Ismertetjük a mi terveinket és a tulajdososok lehetőségeit. Elmondjuk azt is, hogy tavaly az engedély nélkül épített létesítményeknek több, mint a felét kényszerbontás útján megszüntettük, s ez vár most az újabb ilyen épületekre is. Nyíregyháza rendkívül gyorsan fejlődő város, ezzel együtt járnak a fejlesztés gondjai, amelyek nem egy-két év feladatait képezik. Szeretnénk következetesen megvalósítani város- rendezési terveinket, amelyek jók, s amelyek a Nyíregyházán lakók és az itt dolgozók számára egyaránt fontosak. A közös érdek miatt nem alkudhatunk meg azokkal, akik. önhatalmúlag keresztezik a városrendezési tervek valóra váltását. M. S. „Adj nekem százezret! 44
