Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
MA Mi lesz veled gimnázium ? (2. oldal) Munkaerőgondok a Volánnál (3. oldal) összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. december 16. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag az 1977. évi állami költség- vetésről szóló törvény javaslata, valamint a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. (MTI) Hz Elnöki Tanács ülése Reális célok A PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1976. december 1-i ülése — amelyről a közleményt a lapok tegnapi számukban ismertették — a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintése után megvitatta és elfogadta az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ötödik ötéves terv első esztendejének tapasztalatai — amint azt a Központi Bizottság megállapította — összességükben megfelelnek a várakozásnak, azt mutatják, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott gazdaságpolitika helyes, bevált. Bebizonyosodott annak igazsága, amit a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat.” E következetesség tette lehetővé, hogy a nemzetközi kereskedelem alapvetően megváltozott viszonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlődése töretlenül folytatódott, némely tekintetben ugyan szerényebb célokat kitűzve, de megalapozottan haladhattunk. Mint láncban az egyes szemek, úgy kapcsolódnak a népgazdaság éves tervei, azaz csak képletes közöttük a határvonal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan hat a következő tizenkét hónap feladataira, s ami adósságként marad, azt törleszteni kell. A párt XI. kongresszusa óta eltelt időszakot s azon belül a most befejeződő esztendőt tekintve, erre is, arra is sorolhatók tények. A többletbe tartozik, hogy javult a munka társadalmi hatékonysága, fokozódott a termelékenység, a termelési szerkezet korszerűsítésében már mutatkoznak az első eredmények, sok helyen tettek sikeres erőfeszítéseket az energia és az anyagok ésszerűbb, takarékosabb fel- használására. Adósságaink közé sorolhatjuk, hogy — jórészt a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok következményei, valamint a mezőgazdaságot alapvetően befolyásoló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerül teljes mértékben elérni mindazt, amit az 1976. évi népgazdasági terv magába foglalt. így valahogy szemrevételezhetnénk a legfőbb jellemzőket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés eléri az 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonlításban sem csekélység —, ugyanakkor gond a beruházási tevékenység, s az állóeszközök kihasználásának lassú javulása. KEMÉNY munka, százezrek Es milliók alapos IGYEKEZETE sűrűsödik azokban az előzetes számadatokban, melyek a nemzeti jövedelem négy, az ipari termelés ötszázalékos gyarapodását, a mezőgazdaság, az építőipar, a szállítás, a kiskereskedelem teljesítményét tudatják. Meglehet, a korábbiakhoz mérten szerényebbnek tűnhet az 1976- ban megtett út, ám nem árt emlékeztetni rá: minden előzőnél nehezebb feltételek között kezdhettük meg az új közép távú program, a népgazdasági ötéves terv végrehajtását. Voltak, akik akkor azon aggódtak, meggátolható-e a visszaesés, s a párt XI. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1975. novemberi illésének határozata adott félreérthetetlen választ: ha másként nem lehetséges, akkor lassabban, de megalapozottabban haladjunk. E józan mértéktartásra, célok és lehetőségek szigorú egyeztetésére szolgáltatnak bizonyosságot azok a főbb előirányzatok, melyeket a Központi Bizottság a jövő évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés meghatározó elemeiként fogadott el. A nemzeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazdasági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalékos növekedése a gazdasági fejlődés gyorsabb üteméről tanúskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megköveteli a társadalmi termelés hatékonyságának további javítását. Ezzel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatoknak és szövetkezeteknek, minden gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító hatóságoknak — amint arra a Központi Bizottság ülése rámutatott — a jelenleginél szigorúbb mércével kell megítélniük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági program fő előirányzatai szervesen illeszkednek az ötödik ötéves tervbe, azaz nem hoznak semmiféle fordulatot, nem fogalmaznak meg új követelményeket, hanem az ismert feladatok következetesebb megvalósítását határozzák meg leglényegesebb jellemzőként. A népgazdasági célokat összefogó számadatok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem társítják azokhoz a helyi teendőket. Tények és érvek seregével lehet csak a termelői közösségek minden tagjának cselekvő támogatását megszerezni, s erre a legjobb eredményt elért munkahelyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol idén döcögött a termelés, papíron maradtak az üdvözítőnek vélt intézkedések. A népgazdasági egyensúlyt tartósan javító folyamatok felerősítése, a beruházások tervszerűségének fokozása, a gazdaságos termelési szerkezet bővítése, a munkaerő hatékony foglalkoztatása, mint általános követelmény, úgy válik konkrét feladattá, ha minden munkahely hozzákapcsolja a maga sajátos teendőit. Mert nem elég egy-egy vállalati közösségnek csupán annyit tudnia, hogy mire törekszik a népgazdaság, melyek az éves népgazdasági terv, az állami költségvetés legfontosabb pillérei. Azt is alaposan ismerniük kell — kellene —, hogy munkahelyük szerepe ezen belül mi, kötelezettségeik meddig terjednek, hogyan adhatnának jobbat, többet. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG december 1-i ülése az 1976. évi eredményeket összességükben megfelelő alapnak tartja a jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásához. Ezt az alapot kemény munka teremtette s formálta, de: nem egyforma erővel minden munkahelyen. A továbblépés hogyanja ezért olyan társadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csupán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Másutt viszont igyekezni kell az adósságok törlesztésével, mert éppen a jók példája bizonyítja a kongresszusi útmutatás igazát, „munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ.” Népgazdasági, s vállalati mértékben egyaránt. NAPIRENDEN: az 1977. évi feladatok A hitelpolitikai irányelvek — A létszámgazdálkodás új rendje Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteken ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1977. évi nép- gazdasági tervről, és meghatározta a végrehajtással kapcsolatos feladatokat. A Minisztertanács megtárgyalta az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Megbízta a pénzügyminisztert, hogy a törvénytervezetet terjessze az országgyűlés elé. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meghatározta a jövő évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A beruházási hiteleket jövőre is elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának, a bármely piacra gazdaságosan exportálható áruk termelésének elősegítésére kell összpontosítani. A munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter jelentést tett az alkalmazotti létszám csökkentésére vonatkozó határozat végrehajtásáról, az igazgatási és adminisztratívügyviteli létszámfelvételi zárlat tapasztalatairól, és javaslatot tett a létszámgazdálkodás új rendjére. A Minisztertanács a jelentést és a javaslatokat elfogadta. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a vállalati dolgozók munkaköri és bérbesorolási rendszerének módosítására. A módosított besorolási rendszer a jövő év január elsejével lép életbe, az újonnan megállapított also bérhatárok 1979-ben válnak kötelezővé. A Miniszter- tanács a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság jövő évi áruellátásának tervszerű biztosítása érdekében (Folytatás a 4. oldalon) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a szívélyes, baráti légkörben lezajlott látogatás és a hivatalos tárgyalások a magyar—finn baráti kapcsolatok jelentős eseményei, megnyilvánulásai voltak. Hozzájárult a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítéséhez, tovább mélyítette hagyományos kulturális kapcsolatainkat. Elősegítette a békés egymás mellett élés, az európai biztonság és együttműködés célkitűzéseinek gyakorlati megvalósulását. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a lakosság községfejlesztési hozzájárulása rendszeréről szóló 1967. évi 28. sz. törvényerejű rendeletnek a A záhonyi átrakókörzetben az év végére megnövekedtek a feladatok. Ezért december 2-től két hétre 440 MÁV-dol- gozót irányítottak át a körzetbe az átrakási munkák segítésére. A vasút valameny- nyi részéről érkeznek munkások, részt vesz a munkában a MÁV Tisztképző Intézetének 220 hallgatója is. A nyíregyházi és a mátészalkai pályafenntartási főnökségekről pedig 120-an dolgoznak. A kéthetes munka legfontosabb célja, hogy minél több, a Szovjetunióból áruval rakottan érkező széles nyomtávú vagont átrakjanak, a kirakott vagonokat mielőbb visszaküldjék. Az áruszállíközségfejlesztési hozzájárulás egyéni mérsékléséről és törléséről szóló hatásköri rendelkezését. Az igazságszolgáltatás indokolt szervezeti egyszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács járásbíróságokat és járási ügyészségeket szüntetett meg. Az intézkedés következtében — amely 1977. január 1-én lép hatályba — egyes igazságszolgáltatási szervek területi illetékessége úgy módosul, hogy a csornai, a bonyhádi, a móri, a zala- szentgróti, valamint a celldö- mölki járásbíróság és járási ügyészség megszűnik, feladatkörüket a győri, a szekszárdi, a székesfehérvári, a zalaegerszegi járásbíróság és városi-járási ügyészség, valamint a sárvári járásbíróság, és járási ügyészség veszi át. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyekben döntött, továbbá más, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt tási feladatok nagyságára való tekintettel a vasút vezetése kiemelt segítséget nyújt a záhonyi körzetnek, az átlagnál több üres vagont irányítanak az átrakópályaudvarokra. A záhonyiak kommunista műszakok szervezésével járulnak hozzá az átrakási teljesítmények növeléséhez. Ezért minden szombaton és vasárnap — az év végéig — önként jelentkezőkből 10—15 brigád dolgozik az átrakóban. A számítások szerint a kommunista műszakban részt vevő mintegy háromezer dolgozó legalább 400 széles vagon átrakását végzi el. (lb) Összeül a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága Á Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága 1976. december első felében Szófiában tartja soron következő ülését. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződés katonai szervei tevékenységével összefüggő kérdéseket. (MTI) DECEMBERI „CSÚCS“ Kommunista műszakok Záhonyban Hatvanmilliós támogatással Transzformátorgyár épül Nyíregyházán A megye és a város életében nagy fontosságú szerződés aláírására került sor december 3-án a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben. A budapesti Ganz Villamossági Művek a szövetkezettel arra kötött szerződést, hogy kölcsönös összefogással a nyíregyházi üzemet transzformátorgyárrá fejlesztik. Az ünepélyes szerződéskötésen részt vett Hosz- szú László, a megyei pártbizottság titkára, Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Sándor József, a megyei tanács osztályvezetője és Czimbalmos István, a KI- SZÖV elnöke. A szerződés szerint 1979 közepéig a Ganz Villamossági Művek 60 millió forinttal támogatja a szövetkezet fejlesztését, a KISZÖV a terv íj szerint 4 millió forinttal járj rul hozzá a fejlesztéshez, ter- ß mészetesen a szövetkezet a I saját fejlesztési alapjából is jelentős összeget fordít az Transzformátortekercseket gyárt bérmunkában a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet a Ganz Villamossági Műveknek. Felvételünkön: Hrabina Sándor és Ember József SEW—1500— 3000/20 kV-os Booster-tekercset készít. (Gaál Béla felvétele) építkezésekre. Jövő tavasszal hatalmas üzemcsarnok építését kezdik el a szövetkezet területén a Derkovits utcán. 1979-ig modern, szociális létesítmény is épül a csarnok mellé. Az új csarnokban kétmű- szakos lesz a termelés. Az európai szinten is korszerű gépek kezelésére főleg női munkaerőt tanítanak be; Természetesen számos új férfidolgozót is alkalmaznak a nagyüzemmé fejlesztett ipari szövetkezetben. Üj termékként gyártják majd a nyíregyháziak a pabitcsövet és a kartonászt. A jövő év végéig a GVM-ben megszüntetik a szigetelést, s ezzel a munkával csupán a nyíregyháziak foglalkoznak majd. A szerződés aláírása előtt a GVM vezetői elmondták: érdemesnek és hasznosnak tartják a befektetést, mert a szövetkezet dolgozói eddig is szorgalmasan és jó minőségben dolgoztak a fővárosi üzemnek. A szerződést Papp György, a GVM vezérigazgatója és Hajdú László, a szövetkezet elnöke írta alá. BXXXIII. évfolyam, 287. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. december 4., szombat»
