Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 30. mmHEffiTniin szülőknél EGY NEB-YIZSGÁIÁTTANULSÁGAI Mintegy kétezer-nyolcszáz gyerek van állami gondo­zásban Szabolcs-Szatmár megyében. Számuk évről évre növekszik, mivel újabb és újabb apró gyerekek fejlődése kerül veszélybe a szülők italozása, esetleg bűnözése miatt, válásuk után, vagy a szülők halála esetén. A nevelőotthoni hálózat meglehetősen korlátozott, nincs minden állami gondo­zott számára elegendő hely. De ez nem is elsődleges, hi­szen az intézet nem pótol­hatja teljes egészében a gye­rek számára a családot, a nevelő, a pedagógus sem pó­tolhatja a szülőt. Ezért alakí­tották ki a nevelőszülői rend­szert. Megyénkben több, mint kilencszáz gyerek él ne­velőszülőknél, öt és fél száz családban ünnepelték a ka­rácsonyt állami gondozott gyermekek. Eredményes a nevelő­J szülők munkája 1976-ban széles körű vizs­gálatot végzett a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság a já­rási bizottságok bevonásával. Azt vizsgálták, milyen lég­körben, milyen körülmények között nevelkedik a vér sze­rinti családjából kiszakadt kisfiú, kislány... A lehető­ségekhez mérten pótolja-e az édes szülőt a nevelőszülő, ön­álló, értelmes, egészséges gyermekké fejlődik-e- a rossz körülmények közül kiemelt, sokszor már sérült személyi­ségű gyerek... A vizsgálat megállapításai­nak alaphangja pozitív: a nevelőszülői hálózat betölti hivatását, a legtöbb helyen jó körülmények között, meg­felelő módszerekkel, egészsé­ges szellemben nevelkedik az állami gondozott gyermek. Feltártak viszont több olyan hiányosságot is, melyek nem egy esetben azonnali intéz­kedést követeltek, vagy meg­oldandó feladatot jelentenek a gyermek- és ifjúságvéde­lemmel foglalkozók számára. Találkoztak a vizsgálatot végzők olyan nevelőszülők­kel is, akiknél rossz lakás- körülmények között, magára hagyatva, sivár érzelmi kör­nyezetben nevelkedett a gyerek. A megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet azon­nal intézkedett: öt nevelőszü­lőtől elvették az állami gon­dozottakat, több helyen pe­dig erősebb ellenőrzéssel, több tanáccsal, segítséggel bírták változtatásra a ne­velőszülőket. Óhatatlanul felmerült persze a kérdés: miért csak a NEB-vizsgálat derített fényt az ilyen ese­tekre? A válasz is megvan, sajnos: a nevelőszülői fel­ügyelők, az intézet dolgozói túlterheltek. Egy-egy fel­ügyelőre átlagban 46 család, 102 gondozott gyermek rend­szeres ellenőrzése vár — ép­pen kétszer annyi, mint az országos átlag! Ugyanakkor az is gondot okoz, jelezte a vizsgálat, hogy a felügyelők jó része nem rendelkezik megfelelő pedagógiai vég­zettséggel. Igaz, sokuknak már több évtizedes tapaszta­lata van, a szakmai képzés azonban nem hiányozhat: ezért ez év szeptemberétől már tervszerű, rendszeres to­vábbképzést kapnak. Ne legyen „egyenruha“ Egy másik, csaknem min­den kihelyezett gyereket érintő gondot is felvetett a vizsgálat — konkrét megol­dást javasolva. Az állami gondozottak ruhát kapnak minden évben. A nevelőszü­lőknél lévő gyerekek szük­ségleteit a felügyelők a szü­lőkkel megbeszélve felmérik, és így igényelnek ruhát-cipőt az intézet raktárából. A köz­ponti vásárlás miatt sok a panasz a méretekre, a vá­lasztékra, az „egyenruhás- ságra”... A nevelőszülők többsége emellett maga is vásárol ruhát a gyerekeknek! Azt javasolta a NEB: ne kész ruhát, hanem vásárlási utal­ványt adjon a nevelőszülő­nek az intézet! Az utalvány- rendszert a megye több já­rásában már be is vezették. Több fiatal ÉJSZAKA AZ ORVOSI ÜGYELETÉN A karácsonyi ünnepek alatt és a közelgő újévi ün­nepek előtt zavartalan a tej- és tejtermékellátás városunkban. A Szabolcs megyei Tejipari Válla­lat nyíregyházi tejüzemében dolgozóktól maximá­lis helytállást igényel a több napos ünnepi ellá­tás. Felvételünk a tejföl- és tejkiszerelő üzemben készült. (Elek Emil felvétele) Kommentárunk w Érettségi és szakma Segítség az első hívó szóra Több diákparlamenten szóvá tették a fiatalok, hogy a szakközépiskolában végzők — ha nem akarnak tovább ta­nulni — segédmunkásként helyezkedhetnek el. A négyéves szakközépiskolai tanulás, az érettségi mellett ugyanis itt nem szerezhetnek egyúttal szakmunkás-oklevelet is. A megyékben is több száz fiatalt érintő gonddal az országos oktatási szer­vek már korábban is foglalkoztak. Most jelent meg viszont az új rendelet, amely 1977. január 1-én lép hatályba, s amely lehetővé teszi a szakközépiskolákban a szakmunkásképzést. Miért volt szükség a módosításra? Nemcsak a fiatalok elhelyezkedése, egyéni boldogulása, hanem a népgazdaság szakember-szükségletének jobb kielégítése miatt is. A ta­pasztalatok meggyőzték a szakembereket arról, hogy ez az is­kolatípus többet ígért, mint amennyit nyújtani tudott. Sok­féle munkakör betöltésére és valamennyi szakirányú főisko­lai oktatási intézménybe történő felvételre kívánta felkészí­teni a fiatalokat. Az új rendelet szellemében született cél je­gyében ezután egy szakmára, illetve a szakirányú továbbta­nulás egy adott útjára készíti fel a fiatalokat, az eddigi gya­korlatnál jóval alaposabban. A most napvilágot látott rendelet a szakmai oktatás­képzés alapvető követelményeit a szakközépiskolákban is a szakmunkásokkal szemben támasztott általános követelmé­nyek alapján határozza meg. A szakmai képzést ezekben az intézményekben is a szakmai szintre építi, a szakmunkás- képző iskolák bevált gyakorlatát követve lépcsőzetes (szak­mai alapképzés, speciális képzés) rendszerben. A gyakorlati oktatást a fiatalok az első két évben iskolai tanműhelyben, míg a harmadik és negyedik évben vállalatnál, a termelő- munka folyamatában kapják. A rendelet gondoskodik a szakközépiskolai tanulókat megillető juttatásokról is. A szakközépiskolások is kapnak például munkaruhát, szakmai tankönyvet, védőeszközt és védőfelszerelést, rájuk is vonatkoznak a szakmunkás- képzésre általában érvényes egészség- és munkavédelmi elő­írások. Pénzbeli juttatásként ösztöndíj illeti meg őket, termé­szetbeni juttatásként pedig étkeztetés. A rendelet mellékle­teként jelentették meg azoknak a szakmáknak a jegyzékét, amelyekből szakközépiskolai szakmunkásképzés szervezhe­tő. Az új típusú képzést elsősorban kijelölt szakirányú szak- középiskolákban szervezik meg, egy-egy helyen több szakmá­ban is. Érdekessége a január 1-én hatályba lépő rendeletnek, hogy külön jegyzékben tünteti fel azokat a szakközépiskolá­kat, amelyekbe 1978 szeptemberétől kezdődően csak szak­munkásképzési céllal szabad tanulókat felvenni. (P. G.) Az éjszakai orvosi ügyele­tet Nyíregyházán két orvos látja el. Amíg a város békés álmát alussza, addig egyikük a gyermek, másikuk a fel­nőttek egészségét vigyázza. Összetört lakás és karambol — Se nem öltem, se nem loptam. Engem egyenest a belgyógyászatra kellett volna szállítani, — békétlenkedik az egyik őrizetes. A másik őrizetes is nyugtalan. Csak határozott parancsra ül le. Az orvos elsőnek H. F-et szólítja. A vizsgálat megálla­pítja a másodfokú ittasságot. A páciens otthoni garázdasá­gáért került az ügyeletre. Hat deci pálinkától lett olyan erős, hogy nagy családja — tíz gyerek — ellenére tört, zúzott a lakásban. Munkahe­lye nincs. A vérvétel, a vizs­gálatok eredménye: ráveze­tik papírjára a „fogdázható”- határozatot. A következő páciens má­sodszor került ittas gépjár­művezetés miatt az ügyelet­re. Jogosítványa most is a rendőrségen pihen, de ő en­nek ellenére saját gépkocsi­jával okozott karambolt. A helyszín elhagyásában az in­tézkedő • rendőrök állták út­ját. Az orvosok szinte minden este csak az ilyen „betegek” ellátása után kezdhetik a gyógyító munkát. Aztán a gyerekek következnek egy­más után. A panasz: megfá­zás, magas láz, hányás. Vizs­gálat, injekció, tanácsok. Utánuk a felnőttek jönnek, új vagy régen hordott be­tegségek tüneteivel. Vizsgá­lat, gyógyszerfelírás, szak- rendelésre utalás. Nehéz a külterületen! — Ellátunk mindenkit, ez természetes. — kezdi a be­szélgetést dr. Gulyás István ügyeletes orvos. — A telefon- hívásokból nem mindig tud­juk megállapítani a beteg­ség mértékét, a sürgősségi fokát. Az ügyelet lényege az elsősegélynyújtás, nem pedig a körzeti orvosi ellátás. — Nyíregyháza hihetetle­nül rendezetlen város — mondja Czene Lajos gépko­csivezető. — Nyíregyházát és határát ábrázoló térkép nincs. Az orvos és a gépko­csivezető helyismeretére van utalva. Berreg a telefon. Az Ósző­lő utca 7-ből gyerekhez ér­kezik hívás. Mire visszaté­rünk, új hívás vár. A Dózsa György utca 21-be egy fel- nőtthöz nehéz légzés, fulla- dásos tünetek miatt kellett sietnie az orvosnak. Kerékpáron has- hártyagyulladással ... Füzesbokorból a kis is­kolás Franczel Irénkével két­ségbeesetten érkeznek a szülők. A gyereket az apa ke­rékpáron hozta. A korábban falusi körzetet ellátó két gya­korlott orvos türelmetlenül várja, hogy a gyereket a szükséges mértékig levetkez­tessék. A kőkemény hasfal és az egy koppantás mindent elárul. Elhanyagolt, perforált vakbélgyulladás. A két or­vos egymásra néz. Míg a gyerekrendelést ellátó dr. Sá­ri Pál a kórházi beutalót ír­ja, addig Gulyás doktor hív­ja a mentőket. Az éjjeli ügye­letre érkezéstől 15 perc telik el, és a gyerek már a kórhá­zi sebészeti vizsgálóban van. A kórházi diagnózis: perfo­rált vakbél hashártyagyulla- dással. A gvereket azonnal viszik a műtőbe. Mentik az életét... Azt kérdi Fityfiritty, hogy mondjam már, mi az iszák magyar megfelelője? — Aztán minek neked az iszák? — Mert feladat. Az iskolá­ban a feladatlapra be kell írni az iszáknak meg a fej­adagnak a megfelelőjét. — És te mire gondolsz Fityfiritty? — Hát, hogy megisszák, meg hogy nagy fej. — A megisszák, az nem egészen pontos, de hogy nagy fej volt, aki ezt a fel­adatot megfogalmazta, az biztos. Annyira nagy fej, csoda hogy el nem sült. Nem értette a gyerek sem az évődést, sem a bosszúsá­got. A megoldásra, a megfe­lelőre várt. Magyaráztam hát türelmesen. — Az iszák helyesen bőr­ből készült átalvető, azaz ta­risznya, de ma már nemigen használják sem a tarisznyát, sem az átalvetőt. Erős hörghuruttal került O. Józsika az orvos kezébe. Űjabb páciens érkezik. Amíg az orvosírnok felveszi az ada­tokat, addig Gulyás doktor telefonon a kórház sebészetét kéri: a Franczel kislány után érdeklődik. — Műtik a kislányt. El­múlt az életveszély! — Az éjszakai orvosi ügyeletre érkezők először ve­lem találkoznak — mondja az orvosirnok. — Én veszem fel az adatokat. Hangosan is­mételve leírom a panaszt. Vannak, akik indokolatlanul akarják kihívni az orvost. Kért már orvosi segítséget unatkozó nő, és álmából fel­riadt férfi. Jóval éjfél után vagyunk. Beteg érkezik Üjfehértóról. Aztán újabb hívás. A doktor elindul. Alszik a város. Or­vosok ügyelnek, az első hívó szóra viszik a segítséget... * Az éjjeli ügyeletet ellátó stáb szerint csendes volt az éjszaka. 43 beteget láttak el. A létszámban a gyerekek ve­zettek. Tíz telefonhívásra szálltak ki és valamennyi in­dokolt volt. Pihenésre az idejükből nemigen futotta. Az orvosok reggel felváltva borotválkoztak: 8 őrsikor körzetükben kezdték a ren­delést ... Sigér Imre — A fejadag, ez egy kicsit körülményesebb: rendkívüli időben közfogyasztási cikkek­ből meghatározott időre egy főre megállapított mennyi­ség. — Mi az, hogy rendkívüli idő? — Háború, földrengés, vagy tűzvész. Akkora tűz­vész, amely sok embert érint, sok mindent elpusztít. — Fityiszt. Tegnapelőtt nem azt mondtad, amikor anyu azt akarta, hogy elvi­gyél bennünket a moziba. Akkor igenis azt mondtad, nézz ki szívem az ablakon, rendkívüli az idő, esik és fúj. — Na igen. Akkor rosszul mondtam, illetve helytelenül fejeztem ki magam, mert nem az idő, hanem az időjá­rás volt rendkívüli. nevelőszülő kellene A nevelőszülők ötödrésze hatvan éven felüli, s az átla­gos életkoruk is magas: 52 év. Ez a szám önmagában is sokatmondó. Több olyan ne­velőszülő van a megyében, akik már szinte maguk szo­rulnának gondozásra, de mégis szívesen gondozzák- nevelik a gyerekeket. Az okozza az igazi gondot, hogy ezek az idős emberek már több állami gondozott gyere­ket is felneveltek, 15-20 év óta nevelőszülők, s nem lehet kizárólag adminisztratív úton intézkedni. Meg kell győzni őket, hogy sajnos, már nem alkalmasak gyermeknevelés­re... Évek óta gond a megyé­ben a nevelőszülők „fiatalí­tása”, a hálózat szélesítése. Gondos munkát igényel egy- egy nevelőszülő kiválasztása — s ez nem lehet kizárólag a gyermek- és ifjúságvédő in­tézet feladata. A különböző állami és társadalmi szer­veknek az eddiginél nagyobb részt kell vállalniuk: a taná­csoknak, népfrontbizottsá­goknak, az iskoláknak ... Olyan családokat kell keres­ni, ahol az állami gondozott gyerek felnevelkedhet, egész­ségesen fejlődhet. Ahol új családot, új szülőt talál a gyerek, ahol otthon érezheti magát, játszhat, tanulhat, örülhet, csintalankodhat. Olyan lehet, mint szerencsé­sebb kis társai, akik nem ma­radtak édesapa, édesanya nélkül. Tarnavölgyi György — Az időjárás meg az idő nem egy? — Nem. Az idő a valóság­nak az a vonása, hogy az egymás után bekövetkező mozzanatok összefüggő folya­matát történésnek fogjuk fel. Tehát sok-sok mozzanat az idő. Az időjárás viszont a légkörnek az alsó levegőré- tegekbeli jelenségéi összes­ségéből adódó állapot. Tehát valami történik az alsó leve­gőrétegekben és eső, hó, zi­vatar, szél keletkezik. Látom, hogy Fityfiritty unja a dolgot. Köröz a lábá­val, piszkálja a körmét és ki­tartóan nézi a mennyezetnek egy meghatározhatatlan pont­ját. — Figyelsz te, Fityfiritty? — I-i-igeen — kántálta bi­zonytalanul a gyerek és újra kérdezte: — De hát, mi az a fejadag?- — Már mondtam, már megmagyaráztam. — Az hosszú. Nekünk egy szóval kell kifejezni, mert nincs több hely a feladatla­pon, ahová be kell írni. — Egy szóval? — Igen. — Egy szóval a fejadagot nem lehet kifejezni, ha­csak ... — Hacsak? — Hacsak azt nem írjuk, hogy nélkülözés. — Az jó. — Jó, jó, de nem pontos. A fejadagot olyan szépen ki­találták, annyira pontosan utal a lényegre, hogy azt job­ban leírni már nem lehet. — Kár, apa. Nagy kár, mert én azt hittem, hogy te mindent tudsz. De ha nem, hát nem. Akkor legalább azt mondd meg, miért nevezel engem mindig Fityfiritty- nek? — Ej, kislányom, attól kér­dezd meg ezt, aki az iszák és a fejadag azonos értelmű megfelelőjét követeli egy harmadik osztályos gyerek­től. A gyermek csalódottan tá­vozott és miután sejtettem, hogy a Fityfirittyre nem igen kap választ, később kö­zöltem vele: — A Fityfiritty, ha gyer­mekre mondják, kedveskedő dolog, azt fejezi ki, hogy ki­csi, élénk, kedvesen csacsogó leánygyerek. Ha már felnőtt ember az a Fityfiritty, akkor gúnyos értelmet kap a szó és azt je­lenti: jelentéktelen, de feltű- nősködő ember. — Ezt nem mondtam a kislányomnak, mert még azt hiszi, hogy va­lakire komolyan gondolok. Seres Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents