Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-29 / 307. szám

Ipari üiemeinkből jelentjük Munka- védelem fegyénk termelő- szövetkezeteiben a tavalyi 1903 fő­vel szemben az idén 1858-an szenvedtek sé­rülést. A kiesett munka­nap 45 ezerről 42 800-ra csökkent, néggyel volt kevesebb a csonkulás és kettővel a halálos bal­eset. A statisztikai adatok alapján a termelőszövet­kezetek munkavédelmi helyzete az országos át­lagnak felel meg. Az eredmények ellenére a javulás lassú. Nincs arányban azzal a mun­kával és energiával, amelyet a különböző fel­ügyeleti és társadalmi szervek végeznek. Mind­ez több okra vezethető vissza. A termelésben bekö­vetkező változásokat nem mindig követi azon­nal a dolgozók felkészí­tése a biztonságos mun­kavégzésre. A termelő- szövetkezetek — olykor gazdasági helyzetükre hivatkozva — nem biz­tosítják a munkavéde­lem személyi és tárgyi feltételeit. Nagyobb gond a termelőszövetke­zeti tagok, dolgozók fe­gyelmezettebb munká­ra történő nevelése. Ha a baleseti okokat vizsgáljuk: a fegyelme­zett, körültekintő ^ mun­kavégzés hiányát és nem a véletlent igazolja, hogy 314-en sérültek meg, mert elestek, vagy valamiről leestek. 193 baleset az állatok gon­dozása közben. 149 bal­eset a rakodásnál tör­tént. Az elesés vagy _ le­esés nem mindig józan állapotban történt. Ha­lálát lelte például az a fogatos, aki ittasan a ba ­kon ülve akart kihajtani egy épületből és a szem­öldökfának szorult. A baleseteknek tehát nem a gép, illetve nem csak a gépesítés az oka. A munkagépektől mind­össze csak 180-an sérül­tek meg. mérgezéses bal­eset pedig egyáltalán nem fordult elő. Szigorítani kell az el­lenőrzést, növelni kell a szakmunkás képzettsé­gű dolgozók arányát, nem szabad megengedni, hogy hozzá nem értő, felkészületlen ember, olyan munkát végezzen, amellyel saját és mások testi épségét veszélyezte­ti. Ezekkel javíthatunk a helyzeten. Ö emberek egész­sége, épsége a döntő, de az sem mindegy, hogy 1976-ban 430 ezer munkaóra ve­szett el, ennek munka­bér-kihatása több mint 5 millió forint, termelési érték vonzata pedig több tízmillióra rúg. Seres Ernő Tiltakozási hullám Spa nyolország ba n t Baszk püspökök pásztorlevele Újabb letartóztatások Hétfőn este Madridba ér­kezett az Olasz Kommunista Párt küldöttsége, hogy a helyszínen kísérje figyelem­mel Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára letartóztatásának ügyét. Carmen Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt letartózta­tott főtitkárának felesége hétfőn barcelonai sajtókonfe­renciáján követelte férje, a többi letartóztatott kommu­nista vezető, és az összes po­litikai fogoly haladéktalan szabadon bocsátását, továbbá valemennyi párt, köztük a Spanyol Kommunista Párt elismerését. Santiago Carril­lo felesége hangsúlyozta, hogy a Spanyol Kommunista Párt vezetőinek december 22-én történt letartóztatásá­val a kormány gúnyt űzött abból a kinyilvánított törek­vésből, hogy a negyvenéves diktatúra után megvalósítják a demokráciát Spanyolor­szágban. Több baszk városban hét­főn tovább folytatódtak a tüntetések a politikai fog­lyok szabadon bocsátásáért. A baszk katolikus püspökök pásztorlevélben követelték az általános amnesztiát, va­lamint a baszk kulturális ha­gyományok elismerését. A Szakszervezeti Világszö­vetség táviratban követelte a spanyol kommunista vezetők szabadon bocsátását. A János Károly királynak és Adolfo Suareznek címzett távirat hangsúlyozza, hogy Santiago Carrillo, valamint a többi spanyol- kommunista politi­kus letartóztatása a személyi és politikai szabadságjogok elfojtását jelenti, és ellenté­tes a spanyol népnek ígért demokratizálással. Üjabb letartóztatásokról érkeztek hírek Spanyolor­szágból. A hatóságok őrizet­be vették és a San Sebasti- an-i börtönbe szállították Esteban Egurent, a Baszk Kommunista Párt egyik Ve­zetőjét. Valenciában demok­ratikus szervezetek nyolc aktivistáját tartóztatták le. Azt a vádat emelték ellenük, hogy részt vettek a politikai foglyok számára teljes am­nesztiát követelő tüntetés megszervezésében. A libanoni kormányfő Kairóban tárgyal Kedden Kairóba érkezett Szelim al-Hossz libanoni miniszterelnök. A kormányfő megérkezésekor kijelentet­te: egyiptomi látogatásának és általában az arab orszá­gokat érintő kőrútjának cél­ja támogatást szerezni az or­szág újjáépítéséhez. Szelim al-Hossz és Mamduh Szalem egyiptomi miniszter- elnök a délutáni órákban ta­nácskozott egymással. A li­banoni kormányfő a tárgya­lások megkezdése előtt nyi­latkozott a sajtónak. El­mondta: az országban jól halad a normalizálási folya­mat és „a biztonság, amelyet Szárkisz elnök a kenyérnél is fontosabbnak tart, szintén kielégítő”. Mint mondotta, si­került megegyezni a nehéz- fegyverek begyűjtésének a kérdésében, „s úgy tűnik, a nehézfegyverek átadásával nem lesznek különösebb problémák”. A Palesztinái el­lenállás és a libanoni kor­mány viszonyáról Szelim al- Hossz elmondta, hogy „ha­tályban lévő egyezmények szabályozzák ezt a viszonyt”, s hogy a megállapodások vég­rehajtása folyamatban van. A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet Központi Bi­zottságának tagja — Mah­mud Abbasz — Arafatnak, a PFSZ végrehajtó bizottsága elnökének üzenetével sorra felkeresi a kőolajtermelő arab államokat. Kedden Ku- vaitban tárgyalt. A KATARI hírügynökség Kuvaitból kel­tezett jelentése szerint „pa­lesztin körök” cáfolták azt a hírt, amely szerint a PFSZ tárgyalásokat kezdett Jordá­niával a kapcsolatok helyre- állítására. A PFSZ és Jordá­nia között az 1970 szeptem­beri véres összecsapás óta semmiféle kapcsolat sincsen. Véres összetűzések Dél-Afrikában A dél-afrikai rendőrség a keddre virradó éjjel újabb véres támadást intézett a faj­üldöző rezsim tüntető afri­kaiak ellen. Fokváros Langa nevű, afrikaiak lakta negye­dében a rendőrök tüzet nyi­tottak egy gyásztüntetés résztvevőire, akik közül leg­kevesebb ketten holtan ma­radtak a helyszínen. A keddi összecsapást a faj­üldöző titkosrendőrség és az áruló törzsi vezetők ügynökei provokálták ki azzal a céllal, hogy megzavarják az apart­heid rezsim áldozatait gyá­szoló afrikaiak tüntetését. A provokátorok védelmére ki­vonult rendőri alakulatok lő­fegyverrel és könnygázgráná­tokkal támadott rá a tünte­tőkre. Fokváros afrikai gettóiban továbbra is feszült a helyzet. Pretoriából sietve olyan to­vábbi rendőri egységeket ve­zényeltek a kikötővárosba, amelyeknek már van „tapasz­talatuk” az afrikai lakosság tömegmegmozdulásainak le­verésében. Teljesítette éves tervét a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregysége A Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárának 284-es munkaszalagján naponta 1100 pár lánykacipőt készítenek. (Gaál Béla felvétele) Két nappal az év vége előtt teljesítette emelt szintű éves tervét a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregysége. Lé­nyeges feladatuknak tekintet­ték a gyártás során a terme­lés növelését, a termékek mi­nőségének javítását és az esz­közök takarékos felhasználá­sát. Ennek köszönhető, hogy az eredetileg tervezett 943 ezer pár lánykacipőt és az év közben 8000 párral megnöve­kedett tervet határidő előtt teljesítették. Az év utolsó napjaiban még hatezer párat gyártanak, így éves tervüket 100,8 százalékra teljesítik. Az előállított termelési érték 174 millió forint. Ebben az évben 48 féle mo­dellt gyártottak és ebből 43 az új fajta. A minőség is ja­vult a múlt évihez képest. Az ez évi termelés kilencven százaléka első osztályú, öt százalékkal több, mint 1975- ben volt. A Nyírbátorban ké­szített lánykacipők kivétel nélkül belföldi piacra kerül­tek. A gyáregység, termelési profiljának megfelelően a fo­gyasztói keresletet és a di­vatigényeket szolgálják a gyermekcipők gyártásában. Naponta négyezer pár cipő készült a gyáregységben. Jö­vőre már 4600 pár gyártását tervezik egy nap, az éves terv pedig egymillió 234 ezer pár. Ezt a jobb munka- és üzem- szervezéssel, az anyagi ösz­tönzés fejlesztésével és a munkaidő jobb kihasználásá­val érik el. A Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységéből 120 tonna cere- lasztot szállítanak exportra. Legnagyobb megrendelőik Svédország és Gö­rögország, Hazai megrendelésre is jelentős mennyiséget gyártanak ebből az élelmiszeripari célokat szolgáló anyagból. Képünk: Márkus Sándor és Nagy Károly a cerelaszt táblásítását végzik. (Elek Emil felvétele) A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet szigetelőműhelyében Lukács Ilona automata géppel szigeteli a rézdróíot a transzformátortekercsekhez. (Gaál Béla felvétele) XXXIII. évfolyam, 307. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. december 29., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents