Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 25. HÉTFŐ: Országos tanácskozás Pekingben a mezőgazdaság problémáiról. — Szadat egyiptomi és Asszad Szíriái elnök tárgyalásai Kairóban. KEDD: Befejezte Lázár György miniszterelnök romániai tárgyalásait. — Harold Brown lett az új amerikai hadügyminiszter. SZERDA: Madridban letartóztatták Carrillót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. — A Közös Piac döntése a marhahús behozatali tilalmának felfüggesztéséről. CSÜTÖRTÖK: összeült a libanoni parlament. — Véget ért az ENSZ-közgyűlés, de tavasszal folytatja a munkáját. — Carter összeállította kormányát. PÉNTEK: Kormányalakítási tárgyalások Japánban. — Khala- favi szíriai miniszterelnök Romániában.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------■N A HARMINCEGYEDIK ENSZ-KÖZGYÜLÉS A VILÁG- SZERVEZET ÉLETÉBEN NEM KÉPVISELT KÜLÖNÖSEBB MÉRFÖLDKÖVET. AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK SZÜRKÉBB HÉTKÖZNAPJAI KERETÉBEN IS BŐVEN AKADNAK AZONBAN ÉRDEKES ÉS IZGALMAS KÉRDÉSEK. A világ oszthatatlan A hét 2 kérdése: a spanyol „demokrácia” hírverői az utóbbi hetekben-hónapok- ban egyre azt bizonygatták, hogy János Károly király és Suárez miniszterelnök nyílegyenesen halad a framcois- ta rendszer felszámolásának az útján. Érveik között nemcsak az szerepelt, hogy a december 15-i népszavazáson az alkotmányreformra nagy többségükben „igen”-t mondtak a spanyol választók, hanem az is, hogy Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára illegálisan az országban tartózkodik, ám a rendőrség mégsem eredt a nyomába. Nos, a hét közepén Madrid egyik utcáján detektívek léptek Carrillo mellé és a biztonsági rendőrség épületébe vitték, ahol őrizetbe vették. Miért vállalta a spanyol kormány, hogy világméretű tiltakozást keltve újra a „kemény kéz” politikája érvényesüljön Madridban ? A második kérdés egyszerre vonatkozik egy személyre, egy pártra és egy kormányra: nem közömbös a világ szempontjából, hogy merre halad Fukuda Takeo, az új kormányfő vezetésével a tőkés világ második leggazdagabb hatalmának, Japánnak új kabinetje? A „kemény kéz” újra érvényesül Madridban? Két hete Brüsszelben, a NATO folyosóin — ahol arról vitatkoztunk, vajon Spanyolország előtt nyitva áll-e az Atlanti Szövetséghez csatlakozás lehetősége — egy sor nyugati kollegám bizonygatta: János Károly király és a Suárez-kormány már félúton tart a polgári demokrácia megvalósításának útján. Azt mondták: ha a jövő tavasszal a spanyol választásokon megfelelő eredmény születik, akkor tulajdonképpen a madridi kormány már kérhetné is a belépés feltételeinek közös megtárgyalását. Persze érdekes volt hallani, hogy még jobboldali, polgári újságírók is szükségesnek mondották a Spanyol Kommunista Párt részvételét a választásokon. (Természetesen csak a részvételét! Az ideális helyzet szerintük az lenne, ha a spanyol kommunisták szabadon indulhatnának jelöltjeikkel a választásokon, de — csupán elvétve jutnának mandátumhoz! Az SKP vegyen részt a választásokon, de semmi esetre sem a hatalomban!) Mi történhetett, hogy a madridi kormány most egyelőre lemondani látszik a „demokratikus máz” újabb rétegeinek felrakásáról Spanyolország új politikai portréján? Először is azt kell figyelembe venni, hogy a néhai Franco hazájában — bármit mutatott is a népszavazás eredménye, a politikai, gazdasági és katonai körök egy tekintélyes része még mindig elkeseredetten demokráciaellenes. Ami nyilván együttjár a vad kom- munistaellenességgel. Ezek a szélsőséges elemek felháborodtak, hogy Carrillo visz- szatérhetett, hogy sajtókonferenciát is tartott s hogy Madridban összeült a Spanyol KP Központi Bizottsága a parlamenti választásokon indítandó jelöltek személyének meghatározására... Végig lehet gondolni azt is, hogy vajon a mai Spanyolországnak sürgős-e a nyugati gazdasági és katonai integrációba való beilleszkedés? A Közös Piacon amúgy- sem várják tárt karokkal a madridi üzletembereket, akik Madridban letartóztatták Santiago Carrillót a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. déligyümölcsöt, étolajat vagy éppenséggel olcsó iparcikkeket akarnának eladni. S egyáltalán: a NATO-nak szüksége lenne-e Spanyolországra? Katonailag aligha, hiszen a spanyolországi támaszpontok — kétoldalú megállapodás értelmében — az USA légierejének és haditengerészetének bázisai már most is. Kölcsönösen húzhatják az időt — Madridban és Brüsszelben, a NATO, illetve a Közös Piac fővárosában. Amíg a spanyol belső helyzet konszolidálódik — remélik a spanyol uralkodó körök, meg a NATO urai. Viszont a világméretű felháborodás, amely Carrillo letartóztatása nyomán kélt, már súlyosabb következményekkel járhat a madridi vezetők számára a külpolitikában, a spanyol dolgozók visz- szacsapása pedig a belpolitikai helyzetet fordította a kormány kárára. Merre halad az új japán kormány? Japánban furcsa végeredménnyel zárul a december 5-i választások után kiéleződött politikai küzdelem: hiába szenvedett vereséget az eddigi kormányzó párt, a liberális demokrata párt, legfeljebb csak személycserére került sor a pártelnöki és (ami ezzel automatikusan együttjár) a miniszterelnöki székben. Miki Takeo helyet Fukuda Takeo alakít kormányt — a japán üzleti körök szája íze szerint. Az új kormányfőtől azt remélik, hogy a gazdasági élet fellendítésére hoz megfelelő (azaz a tőkéseknek kedvező) intézkedéseket. Fukuda Takeo — a japán kommunisták véleménye szerint — az előző konzervatív kormányokban is a legfőbb támogatója volt a monopóliumokat kiszolgáló politikának, valamint a japán—amerikai katonai együttműködésnek. Ebből következik, hogy vezetése alatt az új kabinet lényegesen nem tér el az eddigi vonaltól, tehát az Egyesült Államokhoz fűződő szoros szövetségtől, ugyanakkor a vele a gazdasági versengést folytatja. Kínával új, szorosabb kapcsolatokat szerettek volna kialakítani a japánok, de a pekingi hatalmi harc várakozásra késztette a tokiói vezetőket; az egyszer már fejlődésnek indult szovjet—japán kapcsolatokat a választási kampány idején átmenetileg megzavarta számos incidens. Fukuda Takeo megbízatása két évre szól. Nincs sok ideje és sok alkalma arra, hogy a válsággal terhes japán bélés külpolitikában újításokkal szolgáljon. Feltehetően jobbára csak a személyes ambícióját tudja kiélni: már kétszer próbálkozott a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztség megszerzésével, most harmadjára sikerült neki. Pálfy József Lemondás az erőszakról A leszerelésért, a nemzetközi enyhülésért folytatott küzdelemben például a szocialista államok és az el nem kötelezett országok közös fellépése, a szovjet kormány új javaslata az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra vonatkozó nemzetközi egyezmény megkötésére, a colombói értekezletnek • a leszerelési világkonferenciát s a leszereléssel foglalkozó speciális közgyűlést támogató határozata hozott új elemeket és teremtett kedvezőbb feltételeket. Az ENSZ főtitkárának legutóbbi jelentése szerint az 1950 és 1975 közötti negyedszázad során mintegy 6000 milliárd dollárt költöttek a világ államai fegyverkezésre. Huszonöt esztendő alatt több mint egy esztendő világtermelése esett ki a hasznos célokat szolgáló fogyasztás köréből. Jelenleg évente 300 milliárd dollárt fordítanak fegyverkezésre a világ államai. Ez is szorosan összeköti a leszerelést a fejlődés problémáival. Hiszen ha a fegyverkezésre költött csillagászati összegeknek csupán 10 százalékát a fejlődő országok megsegítésére, termelő beruházásokra fordítanák, ez lehetővé tenné ezen országok termelésének megkétszerezését. Ezért is fogadták el nagy többséggel azt a szovjet javaslatot az ENSZ politikai bizottságában, hogy az államok nemzetközi kapcsolataikban mondjanak le az erőszak alkalmazásáról. Az ENSZ 31. közgyűlése is igen nagy figyelemmel és igen sokoldalúan foglalkozott a harmadik világ politikai és gazdasági problémáival, s a fejlődés meggyorsításához szükséges legkedvezőbb nemzetközi feltételek megteremtésével. Válsággócok Az ENSZ munkájában a múltban is kulcsfontosságú volt a gyarmati rendszer felszámolásának, a gyarmati népek felszabadításának elősegítése. Az új nemzetközi erőviszonyok egyszersmind lehetőséget teremtettek több, mint száz új ország megszületésére a gyarmati rendszer romjain. Az új országok létrejötte új helyzetet teremtett az ENSZ-ben. Most a gyarmati rendszer maradványainak végső felszámolása van napirenden Afrika déli részén. A fajüldöző rendszerek eddig semmibe vették az ENSZ-közgyűlés határozatait, a tagállamok együttes fellépését pedig megakadályozta a dél-afrikai rendszer külső támogatóinak ellenállása. Az ENSZ- ben érezhető hatású, a tényleges erőviszonyokat tükröző világhelyzet is jelentős szerepet játszott abban, hogy Zimbabweval kapcsolatban Genfben tárgyalások indultak meg. A másik válsággóc, a közel-keleti kérdés vitájában is jelentős előrelépés történt azzal, hogy a közgyűlés nagy szótöbbséggel kimondta a palesztin nép nemzeti államalapítási jogát s arra konkrét javaslatot is tett. A fejlődő országok és a világgazdaság A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés nagy teret szentelt annak is, hogy mit tett az ENSZ a nemzetközi gazdasági kapcsolat fejlesztése és különösen a fejlődő országok helyzetének javítása érdekében. A fejlődő országok képviselői már az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának nyári ülésén is élesen támadták a titkárság által készített világgazdasági helyzetjelentést. Azt mondották, hogy elkendőzi, elködösíti a tényleges helyzetet. Nem mutatja meg a világgazdasági válság várható következményeit a maguk teljes súlyosságában. A titkárság ennek nyomán módosította megállapításait és a vitához új anyagokat nyújtott be. Az eredeti beszámolókból nem tények hiányoztak, hanem az ok és okozati összefüggések értékelése nem volt megfelelő. Hiányzott a belső társadalmi összefüggések és a nemzetközi függőségi viszonyok feltárása. A titkárság tisztviselői, akik a jelentést készítették, még nem tudtak kellően alkalmazkodni az új követelményekhez. A titkárság beszámolója súlyos tényeket közölt a világgazdasági helyzetről. A világtermelés 1975-ben alig emelkedett. A fejlett tőkésországok termelése hanyatlásának hatására lelassult a gazdasági fejlődés a harmadik világ országainak nagy részében. Mindez a nemzetközi kereskedelemre is hatott, amely a múlt esztendőben 7—9 százalékkal volt alacsonyabb az 1974-esmél. A helyzet 1976- ban csak keveset javult. Három világtanácskozás Ebben az évben három világtanácskozás zajlott le. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának negyedik ülésszaka Nairobiban lehetőséget adott a világkereskedelem és a gazdasági fejlődés ösz- szefüggéseinek átfogó elemzésére és — a történelemben először — elvi megállapodás született arról, hogy konkrét lépéseket kell fenni a nemzetközi kereskedelem szervezettebbé tételére. A foglalkoztatottsági világkonferencia felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 200 millió munkanélküli van a világon. Hatalmas feladatként fogalmazta meg, hogy 2000-ig bolygónkon egymilliárd új munkaalkalmat kell teremteni. Célul tűzte ki ennek érdekében olyan gazdasági fejlődés előmozdítását, amely biztosítani tudja a világ lakói számára az alapvető szükségletek kielégítését. Az ENSZ emberi települési problémákkal foglalkozó világtanácskozása a városi fejlődés, a lakásviszonyok javítása terén jelölt meg hatalmas feladatokat. Abból indult ki, hogy évezredünk végére a világ lakosságának több mint fele városi településeken él majd. A nagy urbanizációs fordulatra elsősorban a fejlődő országokban kerül sor. A közgyűlés előtt álló egyik kérdésként szerepelt az is, miképpen lehetne az ENSZ szervezetét jobbá tenni annak érdekében, hogy rugalmasabban reagáljon a változásokra. Az ENSZ gazdasági és szociális intézkedésekkel foglalkozó részlegeinek átszervezésére tett szakértői javaslatok ezt a feladatot kívánják megoldani. A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés fontos eseménye volt a főtitkár megválasztása. A választási harcban három jelölt indult: Eche- verria volt mexikói elnök, Amarha Sing Sri Lanka-i politikus és természetesen Kurt Waldheim, a jelenlegi főtitkár. Végül is Wald- heimet választották meg. Csak néhány témát említettem a több mint 130- ból, amelyek a mostani közgyűlés előtt szerepeltek. Ezek a kérdések is azt bizonyítják, hogy a szervezet — nehézségeik és gyengeségei ellenére is — növekvő fontosságú fórumként szolgál a mai, ellentmondásokkal terhes, de egyre több közös gonddal és közös feladattal összekötött világ számára. Dr. Simái Mihály a Magyar ENSZ-társaság főtitkára, az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke Bukarestben megkezdődtek a tárgyalások a Lázár György vezette magyar és a Manea Manescu vezette román delegáció között (Kelet-Magyarország teiefoto). P BaHTm - Ja! ffi: Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára Moszkvába érkezik (Kelet-Magyarország teiefoto).
