Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-03 / 286. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 3. Levél pálcikaügyben § A tiszabezdédi Kossuth Termelőszövetkezetet a megyei bíróság — majd másodfokon a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága — 600 0Ó0 forint gazdasági birság megfizetésére kötelezte, mert a Budapesten működtetett takarító és szakipari részleg vezetői olyan munkáért is pénzt vettek fel, amit nem végeztek el, vagy amit elvégeztek, azért a megengedettnél többet számoltak. Ennyi a hír, amelyik a tiszabezdédi tsz-tagoknak komoly gondot okoz, másoknak azonban tanulságul szolgálhat. Zöldségárusítás helyett takarítás Történt még a 60-as évek közepén, hogy a termelőszövetkezet egy zöldségboltot nyitott a főváros egyik piacán. Zöldséget ugyan nem termeltek, almán és burgonyán kívül mást nem is szállítottak Budapestre, de a boltvezető ügyes ember volt és ellátta ott magát áruval. A melléktevékenység egy ideig ennyi volt, aztán a boltvezető ottani emberekből egy takarító, lomtalanító melléküzemágat szervezett. Vállaltak, s végeztek a patkányirtástól a szakipari munkáig sokmindent, s úgy látszott, jó nyereséget adnak a pestiek a tiszabezdédi konyhára. Ezt a látszatot keltették a szövetkezet eredményei is: 1972-ben és 73-ban 3 és fél millió, 1971-ben és 74-ben több, mint négymillió volt az eredményük. Aztán következett 1975, amikor a 800 000 forintot sem érte el ez a szám, s kiderült, hogy ezt nemcsak a rossz időjárásnak köszönhették. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága felfedezte: több, mint kétmillió forint adóval tartoznak az államnak. A felfedezés nemcsak az adóhátralék megfizetését jelentette, hanem birságot is, amelyet először 700 ezer forintban állapítottak meg, majd méltányosságból négyszáz- ezerre csökkentettek, s elengedtek egy bizonyos összeget az adóhátralékból is. Mindezek ellenére több, mint másfél millió forintot kell ezért az adóeltussolásért fizetni a közös gazdaságnak. leg megszüntetésére, pedig már tisztán láthatták, hogy az évekig ellenőrzés nélkül működő részleg nem a termelőszövetkezet érdekeit szolgálja: saját zsebre dolgoznak, amihez tulajdonképpen csak a szövetkezet bélyegzőjére van szükségük. Még tartott a büntetőeljárás, még nem született ítélet a gazdasági birság ügyében, amikor sokasodni kezdtek a gondok az otthoni gazdálkodásban is. Tavasszal 100 hektáron kellett kiszántani az ősszel későn elvetett búzát; az évek óta nem frissített gépállomány többet állt, mint dolgozott, s a vezetőség — előrelátás híján — még mindig az elavult, 5—10—20 hektáros vetésszerkezet mellett döntött. Közben az elnök elérte a nyugdíjkorhatárt. Elköszönt, az új vezetés pedig egy seregnyi gond kellős közepébe csöppent. Az első intézkedés a tsz tevékenységétől idegen, kétes eredményeket produkáló melléküzemág megszüntetése Nemcsak pénzkérdés A tiszabezdédiek esete nemcsak ennek az egy tsz-nek tanulság. Sorolhatnánk a példákat más termelőszövetkezetekből is, ahol a jó üzletnek látszó melléküzemág vált a későbbi veszteségek okozójává, pedig a szakemberek már évek óta e tarthatatlan szemlélet megváltoztatásáról akarták meggyőzni a hasonlóan gondolkodó közös gazdaságok vezetőit. Arról, hogy a termelőszövetkezetekben elsősorban az alaptevékenységgel kell — méghozzá komolyan foglalkozni. A mának élés most megbosszulta magát Tiszabezdé- den, s akik miatt ez bekövetkezett, már nem törődnek a közös sorsával. Hibáikat, mulasztásaikat utódaiknak kell helyrehozni, amire csak akkor lesznek képesek, ha a tagság az új vezetőséggel együtt ezért dolgozik. Balogh József Az ország papíripari vállalatainak szakmunkás- tanulói mérték össze szakmai és politikai felkészültségüket a Nyíregyházán rendezett vetélkedőn. A lányok versenyét Olasz Matild nyíregyházi papíripari szakmunkástanuló nyerte meg. (Hammel József felvétele) volt, de ez már nem változtatott a működése alatt elkövetett visszaélések miatt akkor még csak várható szankción. Csak később derült ki, hogy a rossz időjárás nem kedvez az alaptevékenységnek, s így a termelő- szövetkezet valószínűleg veszteséggel zárja az évet. A nyíregyházi repülőtér műszaki bázisán a növényvédő repülőgépek rádióberendezéseit javítja Hurai István és Gál János műszerész. (Elek Emil felvétele) Magyar— szovjet vízügyi tárgyalás A nemzetközi határvízegyezmény alapján magyar— szovjet vízügyi meghatalmazott helyettesi találkozót tartottak december 1-én Nyíregyházán. A tárgyalást szovjet részről Pljuses SZ. F., az ungvári vízügyi hivatal igazgatója, magyar részről dr. Szeifert Gyula vízügyi igazgató vezette. A találkozón többek közt az együttműködés keretében adódó felada. tokát beszélték meg. A közeljövőben szovjet szakemberek utaznak Magyarországra különböző meliorációs feladatok, ezen belül talajjavító munkák elvégzésére. E munka terveit, valamint magyar szakemberek szovjetunióbeli vízellátási, csatornázási, építési munkáinak végrehajtását vitatták meg a küldöttek a szerdai találkozón. nem hoztad el, pedig mondtam. És a kisgyermek válaszolhatta, sírva: pedig elhoztam, óvó néni. De hát ki hitte el neki? Ha elhozta, hát hová lett? Elveszett. Mert elvitte, s tessék utólag elhinni neki, hogy otthonról még pálcikával indult el. Higgyük el, mert a kisöreg talán csak éppen egy hógolyót gyúrt a maradék fehérségből, s akkor esett ki a zsebéből vagy kezéből. Higgyünk neki, hiszen a pálcika megvan. Ismeretlenül is megsajnáltam a kis emberkét. Meg hát, hiszen annyira meg tud ijedni mindegyik, ha ilyesmi történik. Pillanat alatt fátyolos a szem, mert olyan gyakran „Húsnyár“ Csengerben Csak a bíróságtól tudták... És ezután jött a 600 ezer forintos gazdasági birság a takarító és szakipari részleg vezetőinek űzelmei miatt, amelyekről a tsz vezetői csak a büntetőeljárás megkezdésekor szereztek tudomást. A nagy távolság miatt ugyanis jóformán semmit nem tudtak pesti részlegükről, legföljebb az időnként érkező pénz elkönyvelése adott némi munkát. A tsz vezetői azonban még ekkor sem gondoltak a részKedves óvó néni! Az úgy történt, hogy reggel munkába menet találtam egy csomó összekötött pálcikát. Azt a számolópálcikát, amellyel a gyerekeknek oktatják azt, hogy sok, meg kevés, meg kettő, három. Ott volt az Űz utcán, a földön. Tudom, nem iskolásé volt, hiszen nem volt több, mint 10 darab, meg aztán az iskolások többnyire táskát hordanak. Szóval megtaláltam, és elképzeltem, hogy egy kis leányka vagy legényke szorult emiatt. Mert hát nem volt nála a pálcika. Biztos mondta neki: ejnye, ejnye, miért Az etetőkocsi zörgésére rö- fögéssel, hangos visítással ugranak fel az addig nyugodt állatok. Messziről megismerik gondozójukat is. Naponta kétszer tolja végig az épületen Deák Ferenc állat- gondozó a táppal telt kocsit. — Jó étvágyuk van — mondja, miközben vedérrel szórja a 150 férőhelyes kocaszálláson az állatok elé a tápot —, alig győzöm kielégíteni mohóságukat. De meg is látszik az evés eredménye : egészséges, életerős malacokat fialnak. Egy évvel ezelőtt került az első kocasüldő a Húsipari Hizlaló Vállalat csengeri üzemébe. Azóta már 950 te- nyészkoca van a telepen. Ez év februárjában történt az első mesterséges megtermékenyítés. Eddig jó átlageredményt értek el: előhasú kocáknál 9 a fialási átlag. A malacelhullás mértéke a teljes szaporulat esetében mindössze 5,6 százalék, ami hízókorban egy százalék alá csökken. — Második éve üzemel a sertéstelep — mondja Fekete István üzemegység-vezető. A sertéshústermelést az ISV, az Iparszerű Sertéstartó Vállalkozás technológiája alapján végezzük. Ennek lényege, hogy a tenyészkocákat mesterségesen termékenyítjük, majd a malacok 24 napos korukban utónevelő battériákba, 80 napos korukban pedig a hizlalókba kerülnek. Hat hónap alatt elérik a 95-105 kilogrammos súlyt, és ezután szállítjuk a vágóhídra. nem hisszük el nekik a kis igazságaikat. Pedig a pálcikát el lehet veszíteni, még akkor is, ha ez rendetlenségnek tűnik. Most itt morzsol- gatom a kezemben a gumival átkötött kis nyalábot, s szívesen visszaadnám kis gazdájának. Hogy meglegyen, s hogy higgyenek neki. Tessék megmondani a kis gazdájának: letisztítottam a sarat is róla. Már újra lehet vele számolgatni. Köszönöm, hogy most már hisz a kis gyermeknek. Emberkének meg üzenem: ha kell, hát jöjjön el a pálcikáért. Addig is vigyázok rá. Bürget Lajos Balettzene a színházban A század közepén talán még nem mindenki tudta, de ma már a legszélesebb közönség is látja, hogy az orosz zeneszerzők sorában egészen mélyről jövő hangokat ütött meg Hacsaturján és Sztravinszkij művészete. Hacsaturján Gajane és Sztravinszkij Tűzmadár c. balettje, illetve az ezekből készült szvitek ezt a mélyről jövő, a néplélekből fakadó zenét szólaltatták meg november 30-án, kedden este a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar által a színházban Breitner Tamás karmester vezényletével. Hacsaturján szovjet-örmény zeneszerző, — aki az örmény s általában a keleti népzene új dallami, ritmikai és hangzásbeli szépségeit tárja fel hallgatósága előtt — a Boldogság c. balettjének átdolgozásából készítette a Gajane c. balettet, melyet 1924-ben adtak elő. A szerző három zenekari szvitet állított össze a balett zenéjéből, s a szép orosz kolhozparaszt leány: Gajane történetét viszi benne színpadra. Maros Rudolf fagottversenyét hallottuk második számként Janota Gábor fagottművész előadásában. Az Erkel-díjjal háromszor is kitüntetett zeneszerző Kodály növendéke volt, aki részben a magyar népzene hatására az ötfokú diatónia felhasználásával, részben a modern szerkesztési módok alkalmazásával komponálja a műveit. A hangszerszerűen megírt versenyműnek különösen a második és harmadik tétele tetszett. Igor Sztravinszkij Tűzmadár c. balettjét 1910-ben mutatták be a párizsi operában. Szergej Gyagilev, az orosz balett nagyhírű mestere irányította rá Sztravinszkij figyelmét a balettre. S ez a zene szinte korszakot nyit a század zenéjében. A kitűnő hangszerelés, a káprázatos ritmuskultúra, a színgazdagság ősi, népi energiákat szabadít föl. Hatása érezhető Bartóktól Brittenig a mai zenében is. A különleges hangzású, nem könnyű műveket jó előadásban, hiteles tolmácsolásban hallhattuk a Debreceni MÁV Filharmonikusoktól a kitűnő pécsi karmester, Breitner Tamás vezényletével. Vikár Sándor Jelenleg 4500 malac van a telepen, amiből az év végén 1600-at adnak át. Egy év múlva már 12 ezer hízottsertés hagyja el az üzemet. így az évi termelés megközelíti a negyvenmillió forintot. — A jelenlegi 950 tenyész- kocából 150-et kiselejtezünk — tájékoztat dr. Biri Géza körzeti állatorvos. Az állandó kocautánpótlást a telepen végezzük, jugoszláv fehér koca és fehér kan keresztezésével. így változatlan marad a vérvonal és biztosítani tudjuk a megfelelő tenyészállatokat, az utónpótlást, a jó fajtajelleg elterjesztését. A technológia kidolgozásakor a sonka és a karaj mennyiségének növelését tartották szem előtt. A sertések állandó állatorvosi ellenőrzés alatt állnak: vérvizsgálatot végeznek rajtuk, vitamininjekciót kapnak. — Már 2—3 napos korukban — mondja Bakk Antal tenyésztési szállásvezető — beoltjuk a malacokat. Az állategészségügy függ a takarmányozástól is. Mátészalkáról és Zaj tárói megfelelő Bakk Antal megelőző vitamininjekciót ad be. mennyiségű és minőségű tápot és takarmányt kapunk, így naponta átlagosan fél kilogrammal gyarapodnak a hízók. Sipos Béla „Gazdasági bírságot kell kiszabni, ha a vállalat jogszabályba, vagy hatósági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon jelentős anyagi előnyre tesz szert, illetőleg jelentős kárt okoz, különösen ha árdrágítással, tisztességtelen haszonszerzéssel jut jelentős anyagi előnyhöz. (A Minisztertanács 20/1973. (VII. 25.) számű rendelete.) Egy gazdasági bírság háttere Vitamininjekció a sertésnek Csak a bélyegző kellett
