Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-22 / 302. szám

1976. december 22. KELET-MAGYARORSZAG 3 1976 gazdasági munkája és a jövő év feladatai A megyei pártbizottság december 21-én megtárgyalta a gazdasági építőmunka idei eredményeit és jövő évi feladatait. Az alábbiak­ban közöljük a pártbizottsági ülés megállapításait. Építőmunkánk 1976-ban 1976-ban — ötödik ötéves tervünk in­duló évében — megyénk gazdasága eredmé­nyesen fejlődött. A termelés minden szint­jén erősödtek a pozitív vonások. Javult a hatékonyság, a népgazdaság nehezebb kö­rülményei, a kedvezőtlen időjárás ellenére tervszerűbb, fegyelmezettebb volt a munka. Iparunk termelése a tervezett 9 százalék helyett 12—14 százalékkal .növekedett 1975- höz képest. Üzemeink munkájára általában az ütemesség, a piaci viszonyokhoz való ru­galmas alkalmazkodás volt jellemző. Nagy­mértékben növelte termelését a nehézipar — várhatóan 17—18 százalékkal — és könnyű­iparunk — 15 százalékkal. Jól alakult az ér­tékesítés; a jelentősebb exportra termelő vállalatok teljesítik szerződéses kötelezettsé­geiket. Vállalataink egy része jól hasznosít­ja a tőkés export növelését segítő pénzügyi lehetőségeket. A megye iparában foglalkoztatottak szá­ma 1976-ban közel 3500-zal nőtt, s megha­ladja az 50 ezret. A magasabb termelési ér­ték forrása 50 százalékot meghaladóan — a nehéziparban pedig 70-75 százalékban — a termelékenység. Építőiparunk teljesítménye 6 százalék­kal haladja meg a múlt évit. A termelés nö­vekedését teljes mértékben a termelékenység javulásával érték el. 1976. beruházási munkájára jellemző; viszonylag kevés új beruházás indult, még mindig magas az áthúzódó létesítmények aránya, a beruházások egy része a tervezett­nél drágábban valósul meg. Kedvező viszont, hogy a kiemelt beruházások a tervezett ütemben valósulnak meg, s hogy javult az építési és gépi beruházások aránya. Mezőgazdasági üzemeink — a kedvezőt­len időjárás ellenére — várhatóan teljesítik termelési előirányzataikat. A kalászosok, a cukorrépa, a napraforgó, a dohány és az al­ma hozamai meghaladják a tervezettet és az elmúlt évit. Búzából például hektáronként 5 mázsával — összesen 50 ezer tonnával — termett több, mint tavaly. A téli alma ter­mése több, mint 40 ezer vagon. Az időjárás egyéb területeken jelentkező kedvezőtlen ha­tása, valamint a termelési költségek emel­kedése miatt üzemeink nyeresége mintegy 10 százalékkal lesz alacsonyabb a tervezett­nél. Mérsékelt a fejlődés az állattenyésztés területén. Különösen a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent a szarvasmarha- állomány. A felvásárolt tej mennyisége azonban 7 százalékkal több a múlt évinél 1976. eredményei igazolják, hogy ötéves tervünk céljai reálisak, teljesíthetők. Építő­munkánk 1977. évi feladatait a XI. kong­resszus, a megyei pártértekezlet, illetve a Központi Bizottság december 1-i határozatai jelölik meg. További fejlődésünk, a dolgo­zók élet- és munkakörülményeinek javulása a hatékony termeléstől, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb, takarékosabb fel- használásától, a piaci igényekhez jobban igazodó termékszerkezet kialakításának gyorsításától függ. Az előttünk álló időszak fő feladata az irányítás és a végrehajtás minden területén következetesen érvényesí­teni pártunk határozatait és az ötödik ötéves tervünkbe foglalt gazdaságpolitikai követel­ményeket. A gazdálkodás feltételei 1977-ben is ne­hezek. Céljaink akkor teljesülhetnek, ha megyénk minden munkahelyén növekszik a kezdeményezőkészség, jobban alkalmazkod­nak az új feltételekhez, helyesen tudják egyeztetni a népgazdaság, a vállalat és az egyén érdekeit. Gazdálkodó egységeink középtávú ter­veikben reális feladatokat tűztek ki. A fő energiát most a gyakorlati végrehajtásra, arra kell fordítani, hogy megyénk vala­mennyi üzemében elkészüljenek a középtá­vú elképzelésekre épülő 1977. évi tervek, cselekvési programok. A munkához szüksé­ges feltételeket — a gazdasági hatékonyság növelését, az ésszerű döntések meghozatalát — az érvényben lévő közgazdasági szabály­zók többsége jól szolgálja, azok azonban A sertésállomány egy év alatt 17 ezerrel nö­vekedett. Ebben nagy szerepe van a koráb­bi árintézkedéseknek és a kocakihelyezési akciónak. Az őszi betakarítás, szántás, vetés szer­vezettsége kielégítő, amelyhez jelentősen hozzájárult a nagy gépesítés. A kenyérga­bonát időben és megfelelő területen sike­rült elvetni, a vetések állapota jó. Javult a termelőüzemek, a felvásárló és feldolgozó vállalatok együttműködése is. Emelkedett megyénk lakosságának pénz­bevétele. Az iparban, építőiparban dolgozók átlagkeresete 6, a szállításnál, hírközlésnél dolgozóké 4,5-5, a kereskedelemben dolgo­zó alkalmazottaké 4 százalékkal javult. A termelőszövetkezeti tagok munkadíja vala­melyest meghaladja a tavalyit, a tervezettet azonban nem éri el. A kiskereskedelem forgalma idén meg­haladja a 10 milliárd forintot. Élelmiszerek­ből 11, ruházati cikkekből 2-3 százalékkal vásárolt többet megyénk lakossága. Az ellá­tás az egyes élelmiszer-, zöldség-, gyümölcs- és vegyicikkek kivételével — kiegyensúlyo­zott volt. A lakás, a kommunális, a szociális és az egészségügyi fejlesztési célok megvalósul­nak. Megépült mintegy 4600 lakás, ebből 630 állami célcsoportos. 345 kórházi ággyal, 675 óvodai és 150 középiskolai kollégiumi hely- lyel gazdagodtunk, 60 tanteremmel bővült az általános iskolai hálózat. A megyei pártbizottság megállapította: Szabolcs-Szatmár 1976-ra kitűzött gazdaság- politikai tervei megvalósulnak. A pártbizott­ság elismerését fejezte ki ezért a termelő kollektíváknak, a tervek teljesítése érdeké­ben dolgozó párt-, állami és társadalmi szer­vezeteknek. A pártbizottság ugyanakkor kimondta: a gazdálkodó egységek és az irányítás még nem minden posztján igazodnak megfelelő gyorsasággal a fokozódó követelményekhez. A szervezési tevékenység, a vezetés terüle­tén a jövőben gyorsabb minőségi változást szükséges elérni. Mind gazdasági irányító szerveink, mind pártszervezeteink nagyobb felelősséggel tartoznak a színvonalas gaz­dálkodási tevékenységért. Fokozottak tennivalóink az üzemek munkakörülményeinek, munkafeltételeinek javításában, az üzemi demokráciában rejlő lehetőségek kihasználásában, a munkaver- seny-mozgalom felkarolásában, a feladatok teljesítésére való mozgósításban. csak előrelátó vezetés, a dolgozók céltudatos és fegyelmezett munkája mellett érvényesül­hetnek. Ipar Ipari termelésünket 1977-ben 10-12 szá­zalékkal növeljük. Ennek alapja a kapaci­tások bővülése, a megyében kedvezőbb mun­kaerőhelyzet, a termékeink iránti kereslet. Az átlagot meghaladó ütemben növekszik a könnyűipar, továbbra is dinamikusan emel­kedik a gép- és vegyipar termelése. A me­zőgazdasági termelés várható javulása az élelmiszeripari termelés gyorsabb fejlődését indokolja. A feladatok megoldásához szükséges ja­vítani a termelés szerkezetét, műszaki szín­vonalát és minőségét, bővíteni az exportké­pes termékek körét. Fontos feladat az anya­gokkal — különösen az importból származó anyagokkal — és az energiával való takaré­kos, ésszerű gazdálkodás. Üzemeink fokozott figyelemmel törődjenek az üzem- és mun­kaszervezéssel, az eszközök intenzívebb hasznosításával. A műszakszámot ösztönzőbb bérpolitikával, műszakpótlék bevezetésével szükséges növelni. A vállalatok szervezetten és tervszerűen — a műszaki színvonalnak megfelelően — gazdálkodjanak a munkaerővel; hatékonyan oldják meg a képzést, továbbképzést. A he­lyenként nagyarányú munkásvándorlás csökkentésére tegyenek konkrét intézkedé­seket. Épülő, bővülő üzemeink gyorsítsák a beruházásokat, az új kapacitásokat hatéko­nyan hasznosítsák. A fejlesztési lehetősége­ket — különösen a szövetkezeteknél — fo­kozottabban a fejlett műszaki színvonalat nyújtó gépek, berendezések, technológiák be­vezetésére kell felhasználni. A belföldi igények kielégítése mellett növelni szükséges az exportot, különösen a tőkés piacra való termelést. Kiemelten kell ezért foglalkozni a gyártmányfejlesztéssel, a minőség javításával, a piackutatással. A ter­melés fejlesztését szolgáló gépeket elsősor­ban hazai és szocialista piacon szerezzék be. Fontos feladat a készletgazdálkodás ja­vítása, a forgási sebesség növelése. Üzeme­ink alkalmazzák következetesebben a mun­ka szerinti elosztás szocialista elvét. Növel­jék a teljesítménybérben dolgozók arányát, használják ki jobban a munkaidő-alapokat. Az intenzívebb termelés megköveteli az új, haladó normák bevezetését. Beruházás, építőipar, közlekedés Az építőipari termelést 6-7 százalékkal kell növelni. Vállalataink eszközeiket — szervezettebb munkával — összpontosítsák a már megkezdett beruházásokra. Első he­lyen rangsorolják azokat a beruházásokat, amelyek a népgazdaság és a megye fejlődése szempontjából fontosak. Ilyenek a lakás — ezen belül a munkáslakás — beruházások; a kiemelt üzemi fejlesztések, mint a Taurus nyíregyházi, az Egyesült Izzó kisvárdai, az Újpesti Gyapjúszövő újfehértói, a Budapesti Finomkötöttáru Gyár mátészalkai építkezése, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése, az oren- burgi gázvezeték építése; az export árualap növelésével összefüggő más fejlesztések; a mezőgazdasági, a szolgáltatás jellegű, vala­mint a szociális, kulturális, egészségügyi be­ruházások. A célcsoportos lakásoknál be kell tarta­ni az előírt költségnormákat. A lakások át­adásával párhuzamosan készüljenek el a já­rulékos, kapcsolódó beruházások is. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a Nyír­egyházán jelentkező kislakás-építési igényt szövetkezeti kivitelezésben elégítsék ki. A megye közlekedése szervezési intéz­kedésekkel, egyenletes és folyamatos rako­dással, a termelőkkel, felvásárlókkal és a szállító partnerekkel való hatékonyabb együttműködéssel 8-10 százalékkal növelje az áruszállítást. Tegyen további erőfeszíté­seket a városi személyszállítás, illetve a munkásszállítás színvonalának javításáért. Mezőgazdaság 1977-ben népgazdaságunk egyensúlyának megteremtésében kiemelt szerepe lesz a me­zőgazdaságnak. Mezőgazdasági üzemeink fő feladata a népgazdasági és a megyei igények kielégítése mennyiségben, minőségben és választékban. A megye mezőgazdasági ter­melését 4,5-5 százalékkal szükséges növel­ni. Ezen belül az állami gazdaságoknál 6,5, a tsz-eknél 5,5-6 százalékban kell meghatá­rozni a termelésnövekedési célokat. A párt- bizottság kimondta: a belső tartalékok fel- használásával, az irányító munka javításá­val ilyen arányban növelhetik a hozamokat, kielégíthetik a lakosság, a feldolgozó üzemek és külföldi piacok szükségletét. Folytatni kell a mezőgazdasági üzemek koncentrációját, együttműködését. Javítani lehet a meglévő társulások munkáját, új társulásokat is szükséges szervezni. Nagy le­hetőségek vannak a termőföld ésszerűbb hasznosításában, az üzemi terület tömbösí- tésében; el kell érni, hogy minden földterü­letet hasznosítsunk. Reális követelmény: újabb 4 ezer hektárral bővüljön az iparsze­rű termelési rendszerbe vont terület me­gyénkben. Létre kell hozni a napraforgó­termesztési társulást. Üzemeinktől azt várja az ország, hogy részleteiben is teljesítsék terveinket, tovább­ra is kiemelten kezeljék a gyümölcs, a bur­gonya, a dohány, a zöldség, a kukorica ter­mesztését. A burgonya termőterületét a nagyüzemekben 2 ezer hektárral szükséges növelni, zöldséget összesen 6800-6900 hektá­ron kell termelni. A gyümölcsrekonstrukci­ót 1500 hektáron valósítsák meg a gazdasá­gok. Megyénk almatermését 38-40 ezer va­gonban célszerű előirányozni. Megyénk mezőgazdasága fejlesztése igényli, hogy minden munkahelyen éssze­rűbben gazdálkodjanak a munkaerővel. Gazdaságaink tervezzék meg a munkacsú­csok munkaerő-szükségletét, az idegen munkaerő tervszerű foglalkoztatását. A vesz­teségmentes betakarítás fontos feltétele még az üzemek közötti együttműködés, a szerve­zési lehetőségek hasznosítása. Meg kell vizs­gálni a mezőgazdaság részére szükséges al­másláda társulásos alapon történő megyei gyártását. A termelő, felvásárló és feldolgozó vál­lalatok a kölcsönös érdekek figyelembevéte­lével alakítsanak ki tartalmas kapcsolatokat, fejlesszék tovább közös érdekeltségüket. Minden szinten javítani szükséges a szerző­déses fegyelmet. 'Mezőgazdasági nagyüzemeink fontos fel­adata növelni az állatállományt, állomá­nyuk szintentartásában segíteni a háztáji és kisegítő gazdaságokat. , Fontos a nagy értékű állattenyésztő te­lepek benépesítése. Legalább 2 ezerrel szük­séges növelni a tsz-ek tehénállományát, cél­szerű a felvásárolt tej mennyiségének 7 százalékos növelése. A vágósertés-termelést 12-15 százalékkal célszerű növelni. A mezőgazdaságunk előtt álló feladato­kat— a nagyüzemi gazdálkodás elsődleges­ségét szem előtt tartva — csak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és ház­táji-kisegítő gazdaságok együttes fejlődésé­vel oldhatjuk meg. Kereskedelem, szolgáltatás, életszínvonal A lakosság reáljövedelmét valamivel gyorsabban kell növelni, mint 1976-ban. A munka termelékenysége, hatékonysága ja­vulásával el lehet érni, hogy megyénk dol­gozóinak reálkeresete 3,5-4 százalékkal, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók bé­re átlagosan 7 százalékkal növekedjen. Fon­tos elv, hogy a keresetek a végzett munká­val összhangban emelkedjenek. Az országos nagyvállalatok megyei gyáregységeiben to­vább szükséges mérsékelni a keresetekben meglévő különbségeket. A kiskereskedelmi áruforgalom 8-9 szá­zalékkal növekedjen, ezen belül elsősorban a ruházati cikkek forgalma bővüljön. A keres­kedelmi szervek fő feladata az áruellátás biztonságának, a kereslethez való rugalmas alkalmazkodásának, az ésszerű kockázatvál­lalásnak, az iparvállalatokkal való jobb együttműködésnek, az olcsó és divatos áruk választékának megteremtése. 1977-ben 9 ezer négyzetméterrel bővüljön a kereskedelmi hálózat. A lakossági szolgáltatás értékét tíz szá­zalékkal szükséges növelni. A központi, me­gyei támogatásokból elsősorban az ellátatlan területeken javítsák a hálózatot. A lakosság életkörülményét a megépülő 4200-4300 lakás mellett a 915 óvodai férő­hely, a százszemélyes bölcsődei fejlesztés, a 25 új általános iskolai osztályterem javítja. A megye víztermelő kapacitását napi 1200 köbméterrel, a szilárd burkolatú úthálóza­tot 8000 méterrel bővítik. Két új általános orvosi körzetet hoznak létre. A megyei pártbizottság végezetül meg­állapította: a gazdasági életben meglévő ne­hézségek leküzdése azt igényli, hogy a fel­adatok megítélésében, a végrehajtásban minden szinten érvényesüljön az egységes szemlélet, a következetes, kezdeményező és fegyelmezett munka. A terv végrehajtása megyénk minden dolgozójától odaadást, fe­lelősségvállalást követel. Feltételezi, hogy valamennyi munkahelyen megértsék és el­fogadják a feladatokat, s tudásuk, szorgal­muk legjavát adva dolgozzanak azok meg­valósításáért. Döntő jelentőségű a párttagok példamu­tatása és kezdeményező készsége. Tovább kell erősíteni az alapszervezetek szerepét, politikai munkáját a célkitűzések végrehaj­tásában. A pártszervezetek segítsék elő, hogy az üzemi tervekben elsődlegesen a népgaz­dasági érdekek érvényesüljenek. Mozgósítsa­nak a helyi tartalékok feltárására, hasznosí­tására. Az 1977. évi célok teljesítése a megyé­ben dolgozó minden társadalmi, politikai és gazdasági szervezet hatékonyabb, összehan­goltabb és aktívabb tevékenységét igényli. Minden szinten szükséges törekedni arra, hogy a végrehajtásért felelős posztokon a követelményeknek megfelelő vezetők állja­nak. Fejlődésünk nélkülözhetetlen követel­ménye, hogy vezető funkcióba az új iránt fogékony, véleményüket nyíltan képviselő, szakmailag és politikailag felkészült embe­rek kerüljenek. A szakszervezetekben, a tömegmozgal­makban és a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták példamutatással, aktív szerve­ző tevékenységgel segítsék a megyei pártbi­zottság határozatának végrehajtását. Tekint­sék különösen fontos feladatnak a szocialis­ta munka verseny szervezését; hogy a ver­seny szorosan kapcsolódjon a tervekben megjelölt feladatokhoz, a minőségi, a terme­lékenységi és hatékonysági követelmények­hez. A KISZ-szervezetek mozgósítsák az if­júságot konkrét vállalások, helyi akciók szervezésére. Az agitációs és propagandamunka, a megyei és üzemi sajtó, a rádió segítse elő, hogy megyénk közvéleménye megismerje, értse és szorgalmas munkával támogassa az 1977. évi terv gazdaság- és életszínvonal­fejlesztést szolgáló céljait. A megyei pártbizottság felkéri a megyei tanácsot, a szakszervezetek megyei taná­csát, a KISZ és a Hazafias Népfront megyei bizottságait, a szövetkezetek megyei szövet­ségeit, hogy a határozatból adódó feladatai­kat vitassák meg és segítsék azok megvaló­sulását. A megyei pártbizottság meggyőződése, hogy Szabolcs-Szatmár 1977. évi terve elér­hető célokat határoz meg, s hogy annak megvalósítását megyénk valamennyi dolgo­zója odaadó, fegyelmezett munkával segíti. 1977 gazdaságpolitikai feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents