Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
1976. december 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Németh Károly: Á jövő évben gyorsítani kell a fejlődés ütemét (Folytatás a 2. oldalról) Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Kemény munkával végigdolgozott esztendő vége felé közeledünk. December elején a párt Központi Bizottsága áttekintette ezt a munkát, értékelte idei gazdálkodásunk tapasztalatait és meghatározta a jövő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek megfelelően jóváhagyta az 1977. évi népgazdasági tervet. Az országgyűlésnek most az a feladata, hogy a benyújtott és a jövő évi tervvel összhangban álló állami költségvetés tervezetét megvitassa és törvényerőre emelje. Előrebocsátom, hogy a törvénytervezettel és Faluvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén átfogóan vizsgálta és értékelte gazdasági helyzetünket. Megállapította, hogy népünk a XI. kongresz- szus útmutatásai alapján, eredményesen dolgozik a terv végrehajtásán. Gazdasági fejlődésünk fő tendenciái megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, de a növekedés üteme nem éri el a tervezetett, az 1976. évi terv fő előirányzataitól elmaradunk. Kedves .elvtársak! Előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem az idén négy százalékkal emelkedik. Ez elmarad ugyan a tervezettől, de figyelembe véve a munkát nehezítő körülményeket, elfogadható eredménynek tekinthető. A terv előírásának megfelelően — összhangban a kiegyensúlyozottabb fejlődésre irányuló törekvésünkkel — a belső fel- használás a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekszik. Mérsékeltebben nő a lakosság életszínvonala, mind a reálbér, mind a reál- jövedelem növekedése kiseob az előirányzottnál. Ebben szerepet játszik, hogy a mező- gazdasági terméskiesés miatt alacsonyabb a mezőgazdasági lakosság bevétele, továbbá az, hogy a fogyasztói árszínvonal, döntően a zöldségárak növekedése miatt, némileg meghaladja a tervezettet. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesz- szük, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette is fejlődik. Alapvetően kiegyensúlyozott az anyag- és energia- ellátás, lényegében zavartalan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény mértékben is — de emelkedett a lakosság életszínvonala, javultak az életkörülmények. A gazdasági egyensúly javításában is kezdeti eredményekről adhatunk számot. Köztudott, hogy egész sor, rajtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fejlődésünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elérnünk. Akadt azonban — és nem is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény, hogy az irányító, a végrehajtó munka színvonala, fegyelme még gyakran elmarad a követelményektől, és ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatok okozta kedvezőtlen körülményeket nem áll módunkban kedvezőre változtatni. Az viszont rajtunk múlik, tudunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy ezzel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meggyőződésem, hogy erre képesek vagyunk. Nemcsak a feladataink, de erőnk, lehetőségeink is nagyobbak annál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pártunk Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. Höveljük a felhalmozást Tisztelt országgyűlés! Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatának meghatározásakor figyelembe vettük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, elért színvonalát, adottságainkat, anyagi és szellemi erőforrásainkat. a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételeit. A terv előirányzatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét és ezzel összhangban nagyobb mértékben kell növelni a felhalmozást. Az a feladatunk, hogy a jövő év végéig időarányosan teljesítsük a tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. A terv a nemzeti jövedelem növekedését 6-6,5, a belföldi felhasználásét 4-5 százalékban határozza meg. Ez lényegesen meghaladja az idei várható teljesítést, de összhangban van gazdaságunk anyagi-műszaki lehetőségeivel és társadalmunk szellemi erőforrásaival és teljesítőképességével. Az ipari termelés növelésének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hangsúlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség követelményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, műszaki színvonalának, a termékek minőségének, a gazdálkodásnak olyan fejlesztésére kell alapoznunk, ami lehetővé teszi a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozását. Kárt okoznánk, ha a termelést úgy növelnénk, hogy az készlethalmozódáshoz vezessen. Az iparban ezért elsőrendű, a mennyiség növelését is megelőző követelmény, a minőség javítása. Iparunk, a kapacitását tekintve képes lenne a termelést több mint 6 százalékkal növelni. A népgazdaságnak azonban olyan termékekre van szüksége, amelyek tényleges igényeket elégítenek ki, jó minőségűek, minden piacon versenyképesek, tehát gazdaságosan értékesíthetők. A túlteljesítés csak akkor kívánatos, ha ezeknek a követelményeknek megfelel. Gazdasági fejlődésünk döntően a munka termelékenysége növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosítani a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. A termelőmunka hatékonyságának növelése a vállalatoktól, szövetkezetektől megköveteli, hogy javítsák az üzem- és munkaszervezést, a gazdasági egységek együttműködését, kooperációját, ésszerűen, takarékosan gazdálkodjanak a gépekkel, a berendezésekkel, az anyagokkal, a munkaerővel. Azt látjuk például, hogy a gépiparban, a könnyűiparban és másutt is a termelőberendezések színvonala lehetővé tenné a jelenleginél nagyobb mennyiségben a jobb minőségű, kedvezőbb feltételekkel értékesíthető, vagy importot ésszerűen megtakarító termékek termelését. E lehetőségeket eddig nem használtuk ki kellő mértékben, ez olyan feladat, aminek megoldásához gyors ütemben hozzá kell látnunk. Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés legfontosabb tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kívüli forrásai lényegében kimerültek. Egyszóval, nem lehetünk elégedettek a mozgósítható tartalékok feltárásával. Mindenki tudja, hogy anyagban, energiában szűkösek a hazai lehetőségeink, s a növekvő termelés növekvő importot követel. Mégis úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt nem veszik figyelembe. Hiszen elegendő, ha az ember egy- egy építkezést körüljár — tisztesség a kivételnek —, hogy lássa, milyen pazarló módon bánnak az importfával, -cementtel, szöggel és más anyagokkal. De hozzátehetem, hogy általában nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy javuljon a minőség, csökkenjen a selejt és ne menjen veszendőbe annyi, még hasznosítható hulladék, melléktermék. Itt az ideje, hogy mindenütt azokat kövessék —, mert ilyenek is vannak egyre nagyobb számban —, akik ésszerűen és nem a minőség rovására takarékoskodnak. Fontos, hogy a szigorú és ésszerű takarékosság az anyaggal, pénzzel és idővel — ezt taláh kétszer is alá kellene húznom — a gazdálkodás állandó, szerves tényezője le- gven, hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész életünket, társadalmunkban közüggyé váljék. Tisztelt országgyűlés! A szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk. Pedig ez a munkatermelékenység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának igen fontos eszköze. Sajnos, még sok vállalat és gyakran az irányító szervek sem tulajdonítanak kellő jelentőséget a szervezésnek, a jó példák követésének és elterjesztésének. Ezekért a példákért gyakran nem is kell külföldre, csak a szomszédba menni. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szervezési szakemberek képzésére, e tevékenység anyagi és erkölcsi ösztönzésére. Közös akarattal, összehangolt és konkrét intézkedésekkel el kell érnünk, hogy a foglalkoztatottak ott dolgozzanak, ahol erre a népgazdaságnak leginkább szüksége van. Abból kell kiindulnunk, hogy sem rövidebb, sem hosszabb távon nincs lehetőségünk a munkaerőforrások számottevő bővítésére. Gyökeres változás szükséges a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szemléletben, és gyakorlatban. Minden gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglévő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt célok megvalósításához, a feladatkör legésszerűbb ellátásához a létszámot. Meggyőződésem,' hogy ha így változtatjuk a sorrendet, kiderül: van még mozgósítható tartalékunk ebben is, aminek «agyon szép példáit mondta el Nóg- rád megyéből felszólaló Dancsák Lászlóné elvtársnő. Igaz, hogy itt az irányító szervekre, a párt- és a szak- szervezetek aktív segítségére is nagy szükség van. Ezzel párhuzamosan természetesen törekedni kell az élő munkát helyettesítő fejlesztések megvalósítására, különösen az anyagmozgatási és általában a kiszolgáló műveletek gépesítésére, termelékenységének fokozására. Mindenütt vissza kell állítani jogaiba a teljesítménybérezést, bővíteni kell az alkalmazásának körét. Ez szorosan összefügg a munkafegyelem, a munka minősége javításának feladatával. Hagy feladatok a mezőgazdaságban Tisztelt országgyűlés! Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7-8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és technológiai feltételek oldaláról ez megalapozott. Itt jegyzem meg, hogy a mezőgazdasági termelés ez évre előirányzott 4 százalékos növekedésének személyi és anyagi feltételei adottak voltak, hogy úgy mondjam: benne volt ez a mezőgazdaságban. Ha ez megvalósul és erre emelnénk most további 3-4 százalékos növekedést, ez is hasonló erőfeszítéseket követelne. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetés- szerkezet mellett — a termelési érték 10 százalékos növekedését irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az állatenyésztésben, különösen a sertéstenyésztésben kedvezőek az idei intézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az eredményeket meg kell őriznünk, gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvasmarha-tenyésztés, bővüljön a tehén- állomány, növekedjék a tejtermelés. Természetesen a teljesítés fontos tényezője, hogy minden érdekelt — az irányítóktól a végrehajtókig —megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki feltételek biztosítására, a termelési és az értékesítési biztonság fokozására. Támogatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fejlesztését szolgáló társulásokat és vállalkozásokat. Gondoskodni kell arról, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddiginél hatékonyabban használják ki a termelési adottságaikat. Fokozottabban gondoskodni kell a megtermelt értékek megőrzéséről, a termékek ütemes átvételéről, tárolásáról és feldolgozásáról. Általában jobb, színvonalasabb felvásárlási munkára, az értékesítés jobb megszervezésére van szükség. A teljesítés feltételei között kell említeni, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a korábbinál szervezettebben segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, termékeik értékesítését. Ez teljes mértékben megfelel pártunk agrárpolitikájának. Továbbra is mindent meg kell tennünk, hogy ez a kedvező folyamat erősödjék, tartóssá váljon. Nem kis feladatok ezek! Szorgalmas munkát kívánnak a mezőgazdaság dolgozóitól, de ugyanez a követelmény az egész gazdaságban. S itt is bőven rendelkezünk még hasznosítható tartalékokkal. Ilyen például a fajta jobb megválasztása, az agrotechnika helyes alkalmazása, a rendelkezésre álló gépek és berendezések gazdaságos üzemeltetése, a műtrágyák és növényvédő szerek jobb hatásfokkal történő felhasználása. Nagyobb szervezettséget a beruházásoknál Kedves elvtársak! A beruházásokról szólva megállapíthatjuk, hogy növekszik a száma azoknak a beruházásoknak, amelyek jól előkészítve, határidőre, a tervezett kapacitással, az előirányzott költségkeretek betartásával kezdik meg a termelést, lépnek üzembe. A jövő évben több nagy beruházás fejeződik be és mód nyílik arra, hogy az ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is, hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a helyzeten. A körelőkészítés, a kivitelezés hiányosságai továbbra is gondot okoznak. A körülményes eljárások, az engedélyező hatóságok nem kellően koordinált munkája: az, hogy még mindig a beruházási pénzforrások megszerzésében mutatkozik a nagyobb aktivitás, nem pedig a tervszerű kivitelezésben — fékezi a fejlődést. Előre kell lépnünk annak a fontos követelménynek az érvényesítésében, hogy általános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsége és felelőssége az ésszerű és kedvező költséges beruházási megoldásokban. Tisztelt országgyűlés! Népgazdasági tervünk teljesítése feltételezi, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munka- megosztásban. Erőfeszítéseinket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat. A szocialista export és import arányos, kiegyensúlyozott növelése mellett azonban igen nagy feladat a nem rubel elszámolású kivitel erőteljes növelése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb feladata, hiszen a terv 18 százalékos növekedést ír elő. Különösen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelében, az ipari — ezen belül a gép- és vegyiparicikkek exportjában kell előre lépnünk. A terv a lakosság fogyasztásának 3,7—4 százalékos növekedését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az életszínvonal ideinél gyorsabb emelkedésével számolunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gazdasági fejlődés és a személyi jövedelmek kiáramlásának üteme, továbbá sor kerül központi bérpolitikai és szűkebb körben központi szociálpolitikai intézkedésekre, és az ideinél mérsékeltebben növekszik a fogyasztói árszínvonal. A termelő vállalatoknál a bérpolitikai intézkedések alapvető formája a - műszak- pótlék emelése lesz. Az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban 1977. júliustól sor kerül — éppen a termelés hatékonyságát ösztönözve — a műszakpótlék egységesítésére, bevezetésére és jelenlegi átlagos mértékének növelésére. Ezzel egyidőben a vil- lamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelik. A lakosság jövedelme a jövő évben az ideinél erőteljesebben, bár a korábbi évekénél még mindig szerényebb mértékben emelkedik. Ilyen körülmények között még inkább alapvető követelmény, hogy a lakosság áruellátása kiegyensúlyozott legyen. A terv előirányzatai biztosítják a vásárlóerő és a megfelelő választékú árualap összhangját. A lakosság szükségletei hazai termelésből és importból javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan kielégíthetők. Ez fontos politikai követelmény is mindazokkal szemben, akiknek e téren feladataik vannak. Fontos feladat, hogy a fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között maradjon. Ennek érdekében fokozni kell az árak szigorú ellenőrzését, megakadályozva minden indokolatlan áremelést. Kedves elvtársak! Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a gazdaságban van szükség tervszerű, fegyelmezett munkára, hanem az élet minden területén, az igazgatásban, a szolgáltatásokban, a tudományos és kulturális életben éppúgy, mint az egészségügy és az oktatás területein, egyszóval mindenütt. A jövő évi terv sikeres teljesítésének az a legfontosabb feltétele, hogy egységes akarattal fogjunk munkához. Minden munkahelyen és minden beosztásban fegyelmezettebben hajtsuk végre feladatainkat. A terv megvalósításához jó feltételeket teremt, hogy a vállalati és szövetkezeti tervek többsége az év végéig jóváhagyásra kerülhet, a gazdasági szabályozók nagyobb arányú módosítására nem kerül sor, csak kisebb kiigazításokra, minden gazdasági egység világosan áttekintheti, értelmezheti feladatait. Annak tudatában kell munkához látnunk, hogy az 1977. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtása meghatározó jelentőségű az V. ötéves terv céljainak elérésében, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, az életszínvonal gyorsabb ütemű növelésének biztosításában. Ez megköveteli, hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemében következetesen érvényesüljenek a XI. pártkongresszus határozatának, az V. ötéves népgazdasági tervnek a gazdasági építőmunkával szemben támasztott magasabb követelményei. A kormánynak az a legfon- (Folytatás a 4. oldalon)
