Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

1976. december 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Németh Károly: Á jövő évben gyorsítani kell a fejlődés ütemét (Folytatás a 2. oldalról) Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Kemény munkával végig­dolgozott esztendő vége felé közeledünk. December elején a párt Központi Bizottsága áttekintette ezt a munkát, ér­tékelte idei gazdálkodásunk tapasztalatait és meghatároz­ta a jövő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek megfelelően jóváhagy­ta az 1977. évi népgazdasági tervet. Az országgyűlésnek most az a feladata, hogy a benyújtott és a jövő évi tervvel össz­hangban álló állami költségve­tés tervezetét megvitassa és törvényerőre emelje. Előrebo­csátom, hogy a törvényterve­zettel és Faluvégi Lajos elv­társ előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetér­tek, azt elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak is elfo­gadásra ajánlom. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén átfogóan vizs­gálta és értékelte gazdasági helyzetünket. Megállapította, hogy népünk a XI. kongresz- szus útmutatásai alapján, eredményesen dolgozik a terv végrehajtásán. Gazdasági fej­lődésünk fő tendenciái meg­felelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, de a növekedés üteme nem éri el a tervezetett, az 1976. évi terv fő előirányzataitól elmaradunk. Kedves .elvtársak! Előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem az idén négy százalékkal emelkedik. Ez elmarad ugyan a tervezet­től, de figyelembe véve a munkát nehezítő körülmé­nyeket, elfogadható ered­ménynek tekinthető. A terv előírásának megfelelően — összhangban a kiegyensúlyo­zottabb fejlődésre irányuló törekvésünkkel — a belső fel- használás a nemzeti jövede­lemnél kisebb mértékben nö­vekszik. Mérsékeltebben nő a lakosság életszínvonala, mind a reálbér, mind a reál- jövedelem növekedése kiseob az előirányzottnál. Ebben sze­repet játszik, hogy a mező- gazdasági terméskiesés miatt alacsonyabb a mezőgazdasági lakosság bevétele, továbbá az, hogy a fogyasztói árszín­vonal, döntően a zöldségárak növekedése miatt, némileg meghaladja a tervezettet. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesz- szük, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette is fej­lődik. Alapvetően kiegyensúlyo­zott az anyag- és energia- ellátás, lényegében zavarta­lan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény mértékben is — de emelkedett a lakos­ság életszínvonala, javultak az életkörülmények. A gaz­dasági egyensúly javításában is kezdeti eredményekről ad­hatunk számot. Köztudott, hogy egész sor, rajtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fejlő­désünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elér­nünk. Akadt azonban — és nem is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény, hogy az irányító, a végrehaj­tó munka színvonala, fegyel­me még gyakran elmarad a követelményektől, és ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági életben végbeme­nő folyamatok okozta ked­vezőtlen körülményeket nem áll módunkban kedvezőre változtatni. Az viszont raj­tunk múlik, tudunk-e gyor­sabban és olyan módon al­kalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy ezzel csök­kentsük az árarányok meg­változásából származó hátrá­nyokat. Meggyőződésem, hogy erre képesek vagyunk. Nem­csak a feladataink, de erőnk, lehetőségeink is nagyobbak annál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pár­tunk Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jö­vőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. Höveljük a felhalmozást Tisztelt országgyűlés! Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatának meg­határozásakor figyelembe vet­tük népgazdaságunk jelenle­gi helyzetét, elért színvonalát, adottságainkat, anyagi és szellemi erőforrásainkat. a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételeit. A terv előirányzatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatá­rozott gazdaságpolitikai cé­lokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét és ezzel összhangban nagyobb mértékben kell növelni a fel­halmozást. Az a feladatunk, hogy a jövő év végéig időarányosan teljesítsük a tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmara­dást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. A terv a nemzeti jövede­lem növekedését 6-6,5, a bel­földi felhasználásét 4-5 szá­zalékban határozza meg. Ez lényegesen meghaladja az idei várható teljesítést, de összhangban van gazdasá­gunk anyagi-műszaki lehető­ségeivel és társadalmunk szellemi erőforrásaival és teljesítőképességével. Az ipari termelés növelé­sének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hang­súlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésé­nek olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a ha­tékonyság, a minőség köve­telményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, mű­szaki színvonalának, a ter­mékek minőségének, a gaz­dálkodásnak olyan fejleszté­sére kell alapoznunk, ami lehetővé teszi a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődé­sének megalapozását. Kárt okoznánk, ha a termelést úgy növelnénk, hogy az kész­lethalmozódáshoz vezessen. Az iparban ezért elsőrendű, a mennyiség növelését is megelőző követelmény, a minőség javítása. Iparunk, a kapacitását tekintve képes lenne a termelést több mint 6 százalékkal növelni. A népgazdaságnak azonban olyan termékekre van szük­sége, amelyek tényleges igé­nyeket elégítenek ki, jó mi­nőségűek, minden piacon versenyképesek, tehát gazda­ságosan értékesíthetők. A túlteljesítés csak akkor kívá­natos, ha ezeknek a követel­ményeknek megfelel. Gazdasági fejlődésünk dön­tően a munka termelékeny­sége növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó sze­repe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosí­tani a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrá­sokat. A termelőmunka haté­konyságának növelése a vál­lalatoktól, szövetkezetektől megköveteli, hogy javítsák az üzem- és munkaszervezést, a gazdasági egységek együtt­működését, kooperációját, ésszerűen, takarékosan gaz­dálkodjanak a gépekkel, a berendezésekkel, az anya­gokkal, a munkaerővel. Azt látjuk például, hogy a gép­iparban, a könnyűiparban és másutt is a termelőberende­zések színvonala lehetővé tenné a jelenleginél nagyobb mennyiségben a jobb minő­ségű, kedvezőbb feltételekkel értékesíthető, vagy importot ésszerűen megtakarító ter­mékek termelését. E lehető­ségeket eddig nem használ­tuk ki kellő mértékben, ez olyan feladat, aminek megol­dásához gyors ütemben hoz­zá kell látnunk. Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálko­dunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés legfontosabb tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kívüli forrá­sai lényegében kimerültek. Egyszóval, nem lehetünk elé­gedettek a mozgósítható tar­talékok feltárásával. Min­denki tudja, hogy anyagban, energiában szűkösek a hazai lehetőségeink, s a növekvő termelés növekvő importot követel. Mégis úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt nem veszik figyelembe. Hiszen elegendő, ha az ember egy- egy építkezést körüljár — tisztesség a kivételnek —, hogy lássa, milyen pazarló módon bánnak az importfával, -cementtel, szöggel és más anyagokkal. De hozzátehetem, hogy általában nem fordí­tunk elég figyelmet arra, hogy javuljon a minőség, csökkenjen a selejt és ne menjen veszendőbe annyi, még hasznosítható hulladék, melléktermék. Itt az ideje, hogy mindenütt azokat kö­vessék —, mert ilyenek is vannak egyre nagyobb szám­ban —, akik ésszerűen és nem a minőség rovására ta­karékoskodnak. Fontos, hogy a szigorú és ésszerű takaré­kosság az anyaggal, pénzzel és idővel — ezt taláh két­szer is alá kellene húz­nom — a gazdálkodás ál­landó, szerves tényezője le- gven, hogy az ésszerű taka­rékosság áthassa egész éle­tünket, társadalmunkban közüggyé váljék. Tisztelt országgyűlés! A szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk. Pedig ez a munkatermelé­kenység növelésének, mun­kaerőgondjaink megoldásának igen fontos eszköze. Sajnos, még sok vállalat és gyakran az irányító szervek sem tu­lajdonítanak kellő jelentősé­get a szervezésnek, a jó pél­dák követésének és elterjesz­tésének. Ezekért a példá­kért gyakran nem is kell külföldre, csak a szomszédba menni. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szervezési szakemberek képzésére, e tevékenység anyagi és er­kölcsi ösztönzésére. Közös akarattal, összehangolt és konkrét intézkedésekkel el kell érnünk, hogy a foglal­koztatottak ott dolgozzanak, ahol erre a népgazdaságnak leginkább szüksége van. Abból kell kiindulnunk, hogy sem rövidebb, sem hosszabb távon nincs lehető­ségünk a munkaerőforrások számottevő bővítésére. Gyö­keres változás szükséges a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szemléletben, és gyakorlatban. Min­den gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglé­vő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt célok megvalósításá­hoz, a feladatkör legéssze­rűbb ellátásához a létszá­mot. Meggyőződésem,' hogy ha így változtatjuk a sorren­det, kiderül: van még moz­gósítható tartalékunk ebben is, aminek «agyon szép példáit mondta el Nóg- rád megyéből felszólaló Dancsák Lászlóné elvtársnő. Igaz, hogy itt az irányító szervekre, a párt- és a szak- szervezetek aktív segítségé­re is nagy szükség van. Ezzel párhuzamosan ter­mészetesen törekedni kell az élő munkát helyettesítő fej­lesztések megvalósítására, különösen az anyagmozgatási és általában a kiszolgáló mű­veletek gépesítésére, termelé­kenységének fokozására. Mindenütt vissza kell állíta­ni jogaiba a teljesítmény­bérezést, bővíteni kell az al­kalmazásának körét. Ez szo­rosan összefügg a munkafe­gyelem, a munka minősége javításának feladatával. Hagy feladatok a mezőgazdaságban Tisztelt országgyűlés! Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7-8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és techno­lógiai feltételek oldaláról ez megalapozott. Itt jegyzem meg, hogy a mezőgazdasági termelés ez évre előirányzott 4 százalékos növekedésének személyi és anyagi feltételei adottak voltak, hogy úgy mondjam: benne volt ez a mezőgazdaságban. Ha ez megvalósul és erre emelnénk most további 3-4 százalékos növekedést, ez is hasonló erőfeszítéseket követelne. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetés- szerkezet mellett — a ter­melési érték 10 százalékos növekedését irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyü­mölcstermesztésben. Az állatenyésztésben, külö­nösen a sertéstenyésztésben kedvezőek az idei intézkedé­sek nyomán előállott válto­zások. Ezeket az eredménye­ket meg kell őriznünk, gon­doskodva arról is, hogy fej­lődjék a szarvasmarha-te­nyésztés, bővüljön a tehén- állomány, növekedjék a tej­termelés. Természetesen a tel­jesítés fontos tényezője, hogy minden érdekelt — az irányí­tóktól a végrehajtókig —meg­különböztetett figyelmet for­dítson a mezőgazdasági terv­ben előirányzott anyagi-mű­szaki feltételek biztosítására, a termelési és az értékesíté­si biztonság fokozására. Tá­mogatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fej­lesztését szolgáló társuláso­kat és vállalkozásokat. Gondoskodni kell arról, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddiginél hatékonyabban használják ki a termelési adottságaikat. Fokozottab­ban gondoskodni kell a meg­termelt értékek megőrzésé­ről, a termékek ütemes átvé­teléről, tárolásáról és feldol­gozásáról. Általában jobb, színvonalasabb felvásárlási munkára, az értékesítés jobb megszervezésére van szük­ség. A teljesítés feltételei kö­zött kell említeni, hogy az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek a koráb­binál szervezettebben segítik a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelését, termékeik ér­tékesítését. Ez teljes mértékben meg­felel pártunk agrárpoliti­kájának. Továbbra is min­dent meg kell tennünk, hogy ez a kedvező folya­mat erősödjék, tartóssá vál­jon. Nem kis feladatok ezek! Szorgalmas munkát kí­vánnak a mezőgazdaság dol­gozóitól, de ugyanez a köve­telmény az egész gazdaság­ban. S itt is bőven rendelke­zünk még hasznosítható tar­talékokkal. Ilyen például a fajta jobb megválasztása, az agrotechnika helyes alkalma­zása, a rendelkezésre álló gépek és berendezések gaz­daságos üzemeltetése, a mű­trágyák és növényvédő sze­rek jobb hatásfokkal történő felhasználása. Nagyobb szervezettséget a beruházásoknál Kedves elvtársak! A beruházásokról szólva megállapíthatjuk, hogy nö­vekszik a száma azoknak a beruházásoknak, amelyek jól előkészítve, határidőre, a ter­vezett kapacitással, az elő­irányzott költségkeretek be­tartásával kezdik meg a ter­melést, lépnek üzembe. A jö­vő évben több nagy beruhá­zás fejeződik be és mód nyí­lik arra, hogy az ideinél töb­bet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is, hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a hely­zeten. A körelőkészítés, a ki­vitelezés hiányosságai to­vábbra is gondot okoznak. A körülményes eljárások, az engedélyező hatóságok nem kellően koordinált munkája: az, hogy még mindig a beru­házási pénzforrások megszer­zésében mutatkozik a na­gyobb aktivitás, nem pedig a tervszerű kivitelezésben — fékezi a fejlődést. Előre kell lépnünk annak a fontos kö­vetelménynek az érvényesí­tésében, hogy általános gya­korlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsége és fele­lőssége az ésszerű és kedvező költséges beruházási megol­dásokban. Tisztelt országgyűlés! Népgazdasági tervünk tel­jesítése feltételezi, hogy to­vább fokozzuk részvételün­ket a nemzetközi munka- megosztásban. Erőfeszíté­seinket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szo­cialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazdasági kapcso­latainkat. A szocialista export és im­port arányos, kiegyensúlyo­zott növelése mellett azon­ban igen nagy feladat a nem rubel elszámolású kivitel erőteljes növelése. Ez lesz ta­lán a jövő év legnagyobb feladata, hiszen a terv 18 százalékos növekedést ír elő. Különösen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelében, az ipari — ezen belül a gép- és vegyipari­cikkek exportjában kell elő­re lépnünk. A terv a lakosság fogyasz­tásának 3,7—4 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az életszín­vonal ideinél gyorsabb emel­kedésével számolunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gazdasági fejlődés és a sze­mélyi jövedelmek kiáramlá­sának üteme, továbbá sor ke­rül központi bérpolitikai és szűkebb körben központi szo­ciálpolitikai intézkedésekre, és az ideinél mérsékelteb­ben növekszik a fogyasztói árszínvonal. A termelő vállalatoknál a bérpolitikai intézkedések alapvető formája a - műszak- pótlék emelése lesz. Az ipar­ban, az élelmiszer-kiskereske­delemben és a vendéglátóipar­ban 1977. júliustól sor kerül — éppen a termelés haté­konyságát ösztönözve — a műszakpótlék egységesítésé­re, bevezetésére és jelenlegi átlagos mértékének növelé­sére. Ezzel egyidőben a vil- lamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbé­reket is emelik. A lakosság jövedelme a jövő évben az ideinél erő­teljesebben, bár a korábbi évekénél még mindig szeré­nyebb mértékben emelkedik. Ilyen körülmények között még inkább alapvető köve­telmény, hogy a lakosság áruellátása kiegyensúlyo­zott legyen. A terv előirány­zatai biztosítják a vásárló­erő és a megfelelő választékú árualap összhangját. A lakos­ság szükségletei hazai ter­melésből és importból javu­ló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan kielégíthetők. Ez fontos poli­tikai követelmény is mind­azokkal szemben, akiknek e téren feladataik vannak. Fontos feladat, hogy a fo­gyasztói árszínvonal a terve­zett keretek között maradjon. Ennek érdekében fokozni kell az árak szigorú ellenőr­zését, megakadályozva min­den indokolatlan áremelést. Kedves elvtársak! Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a gazdaság­ban van szükség tervszerű, fegyelmezett munkára, ha­nem az élet minden terüle­tén, az igazgatásban, a szol­gáltatásokban, a tudományos és kulturális életben épp­úgy, mint az egészségügy és az oktatás területein, egy­szóval mindenütt. A jövő évi terv sikeres teljesítésének az a legfontosabb feltétele, hogy egységes akarattal fogjunk munkához. Minden munka­helyen és minden beosztás­ban fegyelmezettebben hajt­suk végre feladatainkat. A terv megvalósításához jó feltételeket teremt, hogy a vállalati és szövetkezeti ter­vek többsége az év végéig jóváhagyásra kerülhet, a gaz­dasági szabályozók nagyobb arányú módosítására nem kerül sor, csak kisebb kiiga­zításokra, minden gazdasági egység világosan áttekintheti, értelmezheti feladatait. An­nak tudatában kell munká­hoz látnunk, hogy az 1977. évi népgazdasági terv ered­ményes végrehajtása megha­tározó jelentőségű az V. öt­éves terv céljainak elérésé­ben, a kiegyensúlyozott gaz­dasági fejlődés, az életszín­vonal gyorsabb ütemű növe­lésének biztosításában. Ez megköveteli, hogy az irányí­tás és a végrehajtás minden láncszemében következete­sen érvényesüljenek a XI. pártkongresszus határozatá­nak, az V. ötéves népgazda­sági tervnek a gazdasági építőmunkával szemben tá­masztott magasabb követel­ményei. A kormánynak az a legfon- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents