Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 17. Németh Károly felszólalása (Folytatás a 3. oldalról) tosabb feladata, hogy ellenőrizze a gazdasági élet főbb folyamatait és ha szükséges, időben intézkedjék, hogy az eves terv teljesítésének fő arányai megfeleljenek a számításainknak. Ez az ágazati irányításnak is fontos feladata. A minisztériumok a vállalati hatáskörbe tartozó ügyekbe szükségtelenül ne avatkozzanak be, de gondoskodjanak arról, hogy a vállalati terveket a népgazdasági tervben foglalt követelményekkel összhangban hajtsák végre. Kedves elvtársak! A XI. kongresszus megállapította, hogy gazdaság- irányítási rendszerünk jót szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósítását A nehezebbé vált gazdasági feltételek közepette még inkább az a feladat, hogy érvényt szerezzünk bevált alapelveinek. Ezért a terv- szerűség javítása érdekében, egyidejűleg erősítjük a központi irányítást és a helyi önállóságot, felelősséget. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó kollektívákat mindenütt rendszeresen tájékoztassák az országos és a helyi gazdasági feladatokról, igényeljék javaslataikat, .ámogassák kezdeményezéseiket. Egyszóval még jobban kell élnünk minden munkahelyen a szocialista demokrácia nagy lehetőségeivel. A szocialista társadalom építésében népünk sok nagy feladatot megoldott, számos nehézséget leküzdött. Ha csak a legutóbbi két évtizedre tekintünk is vissza, mindenki tudja; hogy pártunk és kormányunk teljesítette a nép szolgálatában vállalt feladatait. Népünk becsüli, nagyra értékeli a közös munkával elért eredményeinket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseinket, amelyekért érdemes odaadással, becsülettel dolgozni. Népgazdaságunk, társadalmunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjaival. Ma mindenki maradéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelőssége, a jövő évben sikerrel megoldjuk feladatainkat. Németh Károly beszéde után szólalt fel Inokai János (Budapest), dr. Técsi János (Komárom), dr. Hegedűs Lajos (Szolnok), Teleki Istvánná (Borsod) megyei képviselő, majd dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter mondta el felszólalását. DR. BÍRÓ JÓZSEF: Tervszerűen fejlődik külkereskedelmünk Dr. Bíró József bevezetőben hangsúlyozta: A külkereskedelem helyzetét természetszerűleg nem tekinthetjük át belső gazdasági fejlődésünktől függetlenül. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok társadalmi-gazdasági életünkkel szoros ösz- szefüggésben állnak. A termelés és a fogyasztás, valamint az export dinamikus kapcsolatban van egymással, ezért a külkereskedelem feladata nem lehet egyetlen ágazat — a külkereskedelmi ágazat — ügye. Nyilvánvaló: a külkereskedelmi forgalom gazdaságos növelése messzemenően függ attól, hogyan tudunk beilleszkedni a világ- gazdaság fejlődési folyamatába, mennyire tudjuk ipari és mezőgazdasági termelésünket alkalmassá tenni a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek optimális kihasználására. — Az 1976. évi külkereskedelmi forgalmunkat értékelve már ma biztonsággal megállapíthatjuk — mutatott rá —, hogy gazdaságunkban helyes irányú fejlődés indult meg. Gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban erősödött a végrehajtás terv- szerűsége, a népgazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. — A kedvező folyamatok erőteljesebb kibontakozását azonban gátolta, hogy a világgazdaságban végbemenő pénz- és árupiaci változások továbbra is kedvezőtlenül érintették népgazdaságunkat és hogy a szélsőséges időjárás a mezőgazdasági termelésben károkat okozott. Mindezek mellett, vagy hatására bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. A miniszter az 1976. évi népgazdasági terv legfontosabb külkereskedelmi előirányzatainak várható teljesítéséről szólva elmondta: — A KGST-országokkal külkereskedelmi forgalmunk tervszerűen fejlődik. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés miatt friss és tartósított gyümölcs- és zöldségszállítási kötelezettségeinket nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Emiatt a teljes export értéke is valamelyest a tervezett alatt marad. Kötelezettségeinknek azonban minden más területen pontosan eleget téve, exportunkat a tervnek és az államközi megállapodásokban foglalt kereteknek megfelelően teljesítjük. Az import elmarad a tervben előirányzottól. Megalapozottan feltételezzük, hogy ez a nem várt csökkenés szorosan összefügg a gazdaság, ezen belül a termelés és; a felhalmozás tervezettnél kisebb ütemű növekedésével. Szerepe van ebben természetesen az alacsonyabb világpiaci áraknak és a múlt évihez hasonlítva egyes, tavaly jelentős volument képviselő cikkek, mint például a cukorbehozatal mennyiségi csökkenésének is. — Az exportban — a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiviteltől eltekintve — a terv teljesítésével, esetleg némi túlteljesítésével számolunk. Tisztelt országgyűlés! — Az 1977. évi tervben foglaltak szerint fokozni kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A nép- gazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megoldása, a gazdasági egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a kereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export. — 1977-ben is különösen jelentős a KGST-országokkal, köztük kiemelten a Szovjetunióval, kialakított kapcsolatunk fejlesztése. Ehhez alapvető politikai érdekeink mellett gazdasági érdekek is fűződnek. E kapcsolatokban megtestesülnek a szocialista nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök, ezek biztosítják a tervgazdálkodásunk szempontjából felbecsülhetetlenül fontos termelési, értékesítési és beszerzési biztonságot. A KGOT-országokkal való együttműködés a magyar gazdaság fejlesztési céljaival összhangban álló export és import árustruktúrában valósul meg. — A nem rubel elszámolású viszonylatok között kiemelt figyelmet fordítunk a fejlődő országokkal fennálló, vagy kialakítandó kapcsolatainkra, amelyek már ma is nagy jelentőségűek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés feltételei mind több országgal valósíthatók meg. — Mindezeket a tőkés világgazdaság adott politikai és gazdasági helyzetéből fakadó légkörben kell megvalósítani. Reálisan sok esetben továbbra is számolnunk kell a tőkés gazdaság fokozódó nehézségeiből eredő olyan magatartással, amely exportunk növelése elé akadályokat gördít: vámhátrányokkal, esetenként exportunk mennyiségi korlátozásával is. Jogosan merül fel a kérdés: milyen feltételek mellett lehet e feladatoknak eleget tenni? 1977-ben gazdasági szabályozóink lényegében nem változnak. Eredményeinket tehát színvonalasabb irányítással, jobb munka- szervezéssel, a korszerű termelési formák alkalmazásával, a népgazdaság egyéb irányú tartalékainak feltárásával kell megalapoznunk. Lényeges előbbre lépés szükséges a vevőszolgálat, a szerviz, az alkatrészszállítás és általában a külső piaci szervezet fejlesztésében. — A termelőfelhasználás szükségleteinek kielégítésére a termelővállalatok között nem alakultak ki a munkamegosztás stabil rendszeréi, ami a végtermék-kibocsátás megbízhatóságát (a határidő megtartását, a minőséget stb.) károsan befolyásolhatja és negatívan hat külpiaci versenyképességünkre is. — A terv irányelvei kiemelt feladatnak tekintik a cserearányok kedvező alakítását. A Külkereskedelmi Minisztérium által kiadott irányelvek alapján a külkereskedelmi vállalatok éppen ezekben a napokban vizsgálják meg újra ármunkájukat, s éves programot készítenek a munka továbbfejlesztését célzó intézkedések kidolgozására és végrehajtására. A külkereskedelmi ármunka irányításának és ellenőrzésének hatékonyabbá tétele minisztériumunk tevékenységének egyik kiemelt feladata lesz 1977-ben is. összefoglalóan megállapítható, hogy az 1977. évi terv feszített. Teljesítése minden gazdasági szervezettől összehangolt tevékenységet, széles körű összefogást igényel. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a terv reális. Idei eredményeink bizonyítják, hogy népgazdaságunk a megváltozott körülmények között is képes nagyobb feladatok ellátására. Az elmúlt év eredményei, tapasztalatai jó alapot és biztatást adnak 1977. évi feladataink megoldásához. Tisztelt országgyűlés! — Felszólalásomat azzal, a bevezetőben már érintett gondolattal szeretném befejezni, hogy a külkereskedelmi tevékenység nemcsak a szorosan vett külkereskedelmi apparátus, hanem az egész népgazdaság tevékenysége. Ilyen értelemben annak eredményességéért, hatékonyságáért, a tervben kitűzött célok eléréséért egyetemlegesen felelős a gazdasági élet minden ága. E felelősség DOzitív jelei már az idén érzékelhetők voltak. Véleményem szerint azonban ez csak kezdetét jelenti annak a tevékenységnek és összefogásnak, melynek célja az V. ötéves terv maradéktalan teljesítése, a gazdasági egyensúly biztosítása, egyszóval a népgazdaság dinamikus fejlődése — mondta a miniszter. s az 1977. évi költségvetést az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután dr. Petri Gábor (Csongrád), Balogh László (Békés), Hosszú László (Sza- bolcs-Szatmár), Avar István (Budapest) és dr. Cselőtei László (Pest) megyei képviselő szólalt fel. Ezzel az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Péter János, Raffai Sarolta és Inokai János — véget ért. A tanácskozás ma a költség- vetésről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatódik. TELEX... BELGRAD A Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség országos választmányának vendégeként jelenleg Jugoszláviában tartózkodik a Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével és Belgrádban csütörtökön megkezdte tárgyalásait a vendéglátókkal, akiknek delegációját Azen Vlasi, az országos választmány elnöke vezeti. A tanácskozáson a két fél tájékoztatta egymást szövetségeik helyzetéről és feladatairól, megbeszélést folytattak ezenkívül a kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A magyar delegáció Belgrádba érkezése előtt látogatást tett Újvidéken, ahol találkozott és beszélgetést folytatott a Vajdasági Szocialista Ifjúsági Szövetség vezető képviselőivel. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka szerdán este egyhangúlag felvette a világszervezet tagjai sorába Nyu- gat-Szamoát. Felvételét a Biztonsági Tanács javasolta. A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetország az ENSZ 147. tagállama. Nyugat-Sza- moa, amely 1962 óta független (1899-től 1914-ig), német gyarmat volt, azután új-zélan- di katonák szállták meg és így brit fennhatóság alá került, később a népszövetség, illetve az ENSZ mandátumos területe lett. 1959-ben helyi autonómiát kapott, majd 1962-ben elnyerte teljes függetlenségét. Napi külpolitikai kommentár Waldheim kairói meghívása Az egyiptomi sajtó hírül adta, hogy Iszmail Fahmi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, amelyben felkéri, hogy a genfi békeértekezlet előkészítése érdekében januárban látogasson el a Közel-Keletre és vegye fel a kapcsolatot a válságban érdekelt valamennyi féllel. Kairó eme kezdeményezése logikusan illeszkedik be az ENSZ-közgyűlés legutóbb hozott két, Közel-Keletre vonatkozó határozatába. Mint ismeretes, a világszervezet első — elvi jelentőségű — határozata arra szólított fel, hogy a közvetlenül érdekelt felek (Egyiptom, Szíria, Jordánia, a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet, valamint Izrael) részvételével — a Szovjetunió és az Egyesült Államok társelnökletével 1977. márciusában — újítsák fel a közel-keleti békével foglalkozó nemzetközi konferencia munkáját. A másik, ehhez szorosan kapcsolódó ENSZ-hatá- rozat arra kérte fel a világszervezet főtitkárát, hogy az előbbi cél előkészítése érdekében lépjen kapcsolatba mindazokkal a felekkel, amelyekkel ez ügyben korábban már tárgyalt. A tagállamok túlnyomó többsége által elfogadott határozatok ellen szavazott Izrael és az Egyesült Államok. Washingtonnak számolnia kell az arab világban fennálló jelentős érdekeivel is. Azzal viszont, hogy ismételten szolidaritást vállalt védence, Izrael merev álláspontjával: némileg megkötötte önmaga kezét. Egyiptom ugyanis egy hónappal korábban amerikai közvetítőt kért a térségbe. Az USA ENSZ- beli állásfoglalása után azonban egy ilyen kezdeményezés csupán üres gesztus lehetne. Fahmi egyiptomi külügyminiszter az elmúlt napokban ez ügyben háromszor is találkozott az amerikai nagykövetség vezetőjével, csak ezután hívta meg Kurt Waldheimet. Washington tartózkodó magatartásában erősen közrejátszhat az a tény, hogy — a kormányzati őrségváltás lebonyolításáig — egyelőre nem is tud magas szintű politikai személyiséget küldeni a térségbe. Akárminek is köszönheti azonban Kurt Waldheim kairói meghívását: ezt pozitív fejleményként értékelhetjük. Az ENSZ főtitkárának, miután a genfi békekonferencia változatlanul a világszervezet égisze alatt áll, feltétlenül szerepet kell biztosítani a tanácskozás előkészítésében. LONDON Az angol kormány váratlanul bejelentette, hogy jövőre népszavazást rendeznek Skóciában és Walesben a két országrész tervezett önkormányzatáról. Az egyesült királyság történetében ez lesz a második népszavazás a közös piaci tagságról rendezett első szavazás után. A hírt John Smith, a decentralizálás ügyeiért felelős beosztott miniszter jelentette be az alsóházban a vonatkozó törvényjavaslatról rendezett általános vita utolsó napján. A decentralizálási törvény, a két országrész korlátozott önkormányzata csak akkor lép életbe, ha a skót és walesi lakosság azt szavazatával megerősíti. Bonnban az ismét Helmut Schmidt kancellárral az. élén megalakult új nyugatnémet kormány letetíe hivatali esküjét a parlament elnöke előtt. (Kelet-Magyarország telefotó) Szeberényi Lehel |4 féfff REGÉNY 92. S magában azt kérdezte: „Mit nem ért? Lehet, hogy a nagy háborút?” Ha minden igaz, ez se lehetetlen. Honnan is tudhatná, mi a neve annak az időnek az emberek között, amikor még gyermek volt? És hogy annak más neve van, mint a mostani időnek... Tudja-e csakugyan a mostani idő nevét? És hogy most nem ugyanúgy van a világban, mint akkor volt?... Miért ne hihetné az ellenkezőjét: hogy minden úgy van! És miért “hinne mást... ha ő, Anyicska az első ember, akivel azóta beszélt? Ki választotta szét számára az időket itt a rengetegben?... Szédült a lány, és azt mondta: „Ha minden igaz...” És igaz volt. A sejtés — mely több volt már annál — egy perc múlva bizonysággá lett. Az ember küszködve kereste a szavakat, míg halk pattogással feslett, nyiladozott előtte a tüzes fa, sötétvörösen rózsállott, kihunyóban. — Nem láttam többet, nagy ház. Anyácska, fenyő, fenyő, fenyő... Apám lakott velem itten, nem messze, túlsó hegy... Ott nagy rét... — Kakkuk-rét — rebegte a lány, de a férfi nem hederített rá. — Virág, virág, virág... Körül erdő... A lengyel tanya volt az... a Lengyel-erdő... — szólott elfúlva a lány, s hangja úgy remegett, mint a túlfeszített húr, és nyakán izmai is úgy remegtek. Ä férfi nem hallotta, ré- vülten a tűzbe meredt. Szavai, mint monoton loccsanások, hulltak a hunyorgó parázsra, mintha kioltani akarnák. — Anyácska kaptam szép asszony, jó asszony... Kicsi testvérek, játszottunk réten... A szakáll megelevenedett. Megtelt csillogással. Aztán patakárkok támadtak benne, bővizű árkok. Melle zilált, tüdeje mintha kiszakadni akarna. A lány borzadva nézte, borzadva, elfúlva mondta:— De hiszen ott mindenki meghalt!... Ott mindenkit megöltek. A lány így tudta az elbeszélésekből. Mindenki így tudta. Mert tudta mindenki, ha nem is volt napi beszéd a nép közt, miként a háború se volt az. Nem nyúlt kasza a fűhöz, ami benőtte a Lengyel-tanyát. Nem nyúlt kasza a fűhöz, ami benőtte a háborút. Mindenkit megöltek ott — tudta a lány, s ezt mindenki így tudta. E tudat állt útjában a bizonyosságnak. S a férfi magatépő, kiáltozó zokogása most elseperte: — Én, csak én!... Földön bujdosó!... Futok, futok... Hallagtom, jönnek... Látom nekik kést!... Eltakarta szemét. Remegő karja közt himbált a feje. Kiszakad mindjárt tövestül, önkívületében. Hörögve ömlött a szava, mint a vér: — Jaj, mit én láttam... Vérük láttam... anyácska láttam, kicsi testvérek láttam... Apám akasztottak ágra, jaj, jaj... Az idegen katonák bosz- szultak őt... Kést szúrni, jaj, nekem akarta. Ablak ott volt, én ugrottam... Nem tudom aztán, csend, csend... Jaj, jönnek... jönnek ott!... Kés!... Kés!... Kék vacogás verte ki szája cserepét, puha szakállára hab torlódott. (Folytatjuk)
