Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 17. Hosszú László sza bolcs-szatmá r i képviselő felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) és személyi feltételek oldaláról megalapozott. A következő esztendőkben a ’mező- gazdaságra váró nagy feladatok elvégzését — az ár- és pénzügyi intézkedéseken felül — elősegíti, hogy számottevően gyarapodik a nagyüzemekben a sertés- a szarvasmarha- és a juhférő- helyek száma, új öntözőtelepek épülnek. Kiegészül a géppark traktorokkal, kombájnokkal, tehergépkocsikkal, pótkocsikkal, traktorekékkel és más speciális gépekkel. A most lezajlott szövetkezeti kongresszus állás- foglalásai azzal biztatnak, hogy a nagyüzemek megbecsülik az államtól kapott sokoldalú támogatást és jól fognak élni lehetősegeikkel. Gazdasági fejlődésünk előA pénzügyminiszter a továbbiakban rámutatott: Azzal számolunk, hogy a vállalatok és szövetkezetek 1977-ben 285 milliárd forintot fizetnek be az állami költségvetésbe, ami a költségvetési bevételeknek kereken 80 százalékát teszi ki. Különösen a nyereség — s ennek következtében a nyereségadó — gyors, mintegy 12 százalékos növekedésére számítunk. Ezt részben a termelés és a forgalom bővülése teszi lehetővé, de jórészét a jövedelmezőbb gazdálkodásnak kell eredményeznie. Gondosabban, takarékosabban kell bánni az anyagokkal, gépekkel és nem utolsósorban az emberi munkával! Az elmúlt években végrehajtott termelői áremelések már ösztönzik a vállalatokat a takarékosabb anyaggazdálkodásra. 1977-ben a belföldi termelői árakban további kiigazítások érvényesülnek, igaz, csak szűk körben. Többek között emelkedik a vegyipari benzin és a vegyipari gáz, továbbá a gördülőcsapágy termelői ára. Kisebb jelentőségű árkiigazításokra is sor kerül például a könnyűiparban és egyes nem kieléaítő jövedelmezőségű termékeknél más ágazatokban is. Több gyárban volna lehetőség az első műszak teljes kihasználása mellett a második. esetleg a harmadik műszakban is a termelésre, inint ahány helyen élnek vele. Érthető, hogv mindenki szívesebben dolgozik az első. a délelőtti műszakban. Ellenben. ha növeljük a több műszakban dolgozók iövedel- mét. valószínűleg többen vállalják a változó munkabeosztást. Ezért az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban 1977 folyamán emeliük a második és harmadik műszakban, valamint a folyamatos üzemekben dolgozók bérét. Ez az intézkedés több A beruházási többletek számottevő részét a megvalósítás alatt álló nagy energetikai fejlesztéseinkre, így a paksi atomerőműre, a 750 kV_ os távvezeték építése és a szénbányákra kötjük. A vállalati és szövetkezeti beruházásokhoz mintegy 3,5 milliárddal több állami támogatást adunk. Ebből nagy összegeket fordítunk — mint már említettük — a mező- gazdasági gépek beszerzésére, az építőanyag-gyártó kapacitások fejlesztésére, továbbá a ruházati ipar általános felújítására. Kedves képviselő elvtársnők és elvtársak! A tervnek az életszínvonalat meghatározó előirányzatai kedvezőnek mondhatók. A keresetek az ideinél gyorsabban, a fogyasztói árak pedig mérsékeltebben emelkednek. Ezek együttes hatására az egy főre jutó reáljövedelem 3,5-4 százalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s irányzott gyorsulása ese • tén az ideinél nagyobb mer tékben bővülhet a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása. Az összes anyagi fogyasztás és a lakosság fogyasztása is mintegy 4 százalékkal, a beruházások — szintén összehasonlítható áron számítva — 4-5 százalékkal haladhatják meg az 1976. évit. Minthogy a termelés és a nemzeti jövedelem gyorsabban emelkedik, mint a belföldi felhasználás, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbb lesz. Ezekkel számolva az állami költségvetés előirányzott bevételei 1977-ben kereken 359 milliárd forintot, kiadásai 362 milliárd forintot tesznek ki. Így a költségvetés hiánya 3 milliárd forint lesz, amit hitelforrásokból fedezünk. mint 600 ezer dolgozót érint. A helyes bérpolitikát és a munkaerő-gazdálkodás javítását segíti elő, hogy korszerűsítjük a vállalati dolgozók munkaköri és besorolási rendjét, módosítjuk a bértarifákat. Ezt a vállalatok fokozatosan — az eredmények alakulásával összhangban — alkalmazhatják. Az alsó és a felső bérhatárokat az átlagosnál jobban emeljük a nehéz fizikai munkát végzőknél, a kedvezőtlen körülmények között dolgozóknál, valamint a magas szakképzettséget igénylő munkakörökben. Ez évben a jobb munkaerő-gazdálkodást szigorúbb központi intézkedésekkel is elősegítettük. Ennek kedvező hatásai mutatkoztak is: a túlzott munkaerőmozgás és az indokolatlan másodállások lényegesen csökkentek, az adminisztratív létszám növekedését sikerült megállítani. A felvételi zárlatnak adminisztratív munkaterületen azonban nem kívánatos hatásai is jelentkeztek: megnehezítette a fiatal szakemberek munkába állítását és a dolgozók egészséges munkahely-változtatását, nehéz helyzetbe hozta a kis létszámú szervezeteket. Most az alapelgondolást megtartva, rugalmasabb és tartósabb megoldásra térünk át: a létszámzárlatot létszámnövelési tilalommal váltjuk fel, ami továbbra is takarékos létszámgazdálkodást kíván, gátolja a létszámbővítést, de lehetővé teszi a minőségi cseréket. az eltávozok pótlását. Tisztelt országgyűlés! A szocialista szektor beruházásai folyó áron mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv szerint összesen 164 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 13-14 milliárddal többet, mint ebben az évben. A költségvetés beruházási kiadásai 15 százalékkal nőnek, mert az állami beruházások részaránya emelkedik. eléri az ötéves tervben 1977- re tervezett ütemet. Központi fogyasztói árintézkedésre az idén jóval szű_ kebb körben kerül sor. Költségvetési támogatással, a termelés ösztönzésével és árellenőrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak emelkedése a 3,8—4 százalékot ne haladja meg. Hozzátehetjük: ebből több mint 1 százalékot az idén év közben végrehajtott húsáremelésnek most már egész évre számított hatása tesz ki, amit a bérben, a nyugdíjban, és a családi pótlékban részesülőknél külön ellensúlyoztunk. A fogyasztás növekedésének megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom folyóáron 8-9 százalékkal emelkedhet. Az élelmiszerekben folyamatos és zavartalan áruellátással lehet számolni. A téli—tavaszi burgonyaellátást — részben importból ugyan — de biztosítjuk, bővült a déligyümölcs- behozatal. Javul a kínálat a ruházati és egyéb iparcikkekből. A belkereskedelem a jobb áruellátás és a gazdagabb választék érdekében bővíti a fogyasztási iparcikkek behozatalát. A vállalati jövedelemszabályozás keretei között átlagosan mintegy 5 százalékos béremeléssel számolunk, ugyanúgy a költségvetési szerveknél is. Ezen felül 500 millió forint úgynevezett bérkedvezményt nyújtunk egyes tervcélok megvalósítására. Növekszik a villamosenergiaipar és a ruházati ipar fizikai dolgozóinak bére az említett általános szabályokon túl is. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb — úgynevezett „minimális” — bérét a jövő évtől 200 forinttal emeljük. Tennivalóink között tartjuk számon, hogy enyhítsünk az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglévő béraránytalanságokon. A termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresetének tervezett 2,5—3 százalékos növekedése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés a mezőgazdasági termelés növekedésében. Külön adómentességgel segítjük a zöldségtermelés növelését, öt évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, korábban nem művelt földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a tanácsok a jövőben a földterület után az adót több évre előre állapítják meg valamennyi kistermelőnél. A kisközségekben és a városok ellátatlan területein szolgáltató tevékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős vagy csökkent munka- képességű kisiparosok és kereskedők adója is. Mindezek hatására a lakosság adó- és illetékbefizetései mintegy 600 millió forinttal csökkennek, részarányuk a költségvetésben majdnem 2 százalékra mérséklődik. A jövő évben 88 ezer — az ideinél 3 ezerrel több — lakás épül, ebből állami erőből 31 ezer. A magánlakásépítéshez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a munkáslaAz egészségügyi intézmények közül a kórházak befogadóképessége újabb 1500 hellyel bővül. Az Országos Kardiológiai Intézet új épületének megnyitása a szívbetegségek gyógyításához nyújt kedvezőbb feltételeket. Az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni az anya-, a csecsemő- és a gyermekegészségügyi ellátásra fordított kiadásokat. Az oktatást tekintve: az állami oktatásban fokozzuk erőfeszítéseinket az általános iskolai végzettség teljesebb megvalósítására. A kor követelményeinek megfelelően módosítják a tanterveket. Az új tankönyvek kiadása, a pedagógusok szakmai és módszertani előkészítése természetesen anyagi költségvetési erőfeszítést is kíván. Növekszik a diákszociális juttatásban részesülő tanulók száma: közel 700 új napközis csoportban mintegy 23 000 tanuló részére nyújtható ellátás, elsősorban az ipari településeken. A tudományos kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból változatlanul a nemzeti jövedelmet meghaladó ütemben — közel 10 százalékkal — növeljük a kiadásokat. A költségvetés mind nagyobb mértékben támogatja a közművelődési intézményeknek a szocialista köz- gondolkodást és életmódot alakító tevékenységét. Tisztelt országgyűlés! Az V. ötéves tervben meghatározott társadalompolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása a jövő évben lendületesebb és következetesebb munkát kíván minden gazdasági szervezettől. Erre megvan a készség és kás-építéshez. A kormány rendszeresen foglalkozik a lakásépítés helyzetével. Legutóbb a budapesti lakásépítés áttekintése szerepelt napirendjén. Értékelte a tervekben meghatározott feladatok végrehajtását és határozatokat hozott a beruházások előkészítésének és lebonyolításának javítására a lakásépítkezések műszaki, munkaerő- és pénzügyi feltételeinek rendezésére. Hasznos volna, ha e határozatok tanulságait az egyes megyékben és megyei városokban már levonnák. Az életkörülmények javulásához hozzájárul, hogy a költségvetésből származó pénzbeli társadalmi juttatások együttes összege 1977- ben 5 milliárd forinttal, 11 százalékkal lesz több az ideinél; s ez a növekedés gyorsabb, mint a lakosság munkából származó jövedelmének emelkedése. örvendetesen szaporodik a két- és többgyermekes családok száma, így hetven- nyolcvanezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A nyugdíjakat — csakúgy, mint idén — 2 százalékkal, de legalább havi 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most sincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A jövő évtől kezdve minden szakszövetkezeti tag jogosult a termelőszövetkezeti járadékkal azonos ellátásra. A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti utazási kedvezményt. Most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjasra, s évente négyszeri utazásra. Az egészségüavi, szociális és kulturális intézményhálózatra, valamint a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális intézmények tevékenységére fordított kiadások együttesen 8 százalékkal nőnek. lehetőség, s ezt idei eredményeink bizonyítják. Gazdaságpolitikánk kulcskérdései — a hatékonyabb termelő munka, a gazdaságosabb, exportképesebb termelési szerkezet, az ésszerű takarékosság és a színvonalasabb irányítás — világosak. Ezeket a kulcskérdéseket kell megragadnunk és ezeket az alapfeladatokat kell megoldanunk abban a szellemben, ahogyan ezt a XI. pártkongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi határozatai megjelölték. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak any- nyit, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetői jobban értsék a népgazdaság helyzetét, bátran éljenek a lehetőségekkel, legyenek még kezdeményezőbbek, 'igazodjanak az új követelményekhez és segítsék a kollektívákban meglévő tenni akarás tehetségkibontakozását. A jövő évi terv és költség- vetés ebben bízva határoz meg szocialista jövendőnkhöz méltó, bátor, előrevivő célokat, amelyeknek elérésében munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész dolgozó népünk megértésére és támogatására számítunk! Faluvégi Lajos expozéja után felszólalt a vitában Sas Károly (Heves), Dancsák Lászlóné (Nógrád), dr. Tóth János (Budapest) és Vincze József (Bács-Kiskun) megyei képviselő. Ezután Németh Károly, (Bp. 10. választókerület) az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szól- lásra. (Folytatás a 3. oldalon) Megyénk képviselője csütörtök délutáni felszólalásában a többi között elmondta : A kormány által az országgyűlés elé beterjesztett 1977. évi költségvetési törvényjavaslat magába foglalja azokat a legfontosabb társadalompolitikai célokat, gazdasági feladatokat, amelyek maradéktalan megvalósítása eredményeként a népgazdasági egyensúly javításában előbbre léphetünk. A Szabolcs-Szatmár megyei tapasztalatok alapján arról tudom tájékoztatni a tisztelt országgyűlést, hogy a megyénkben működő társadalmi szervek, gazdálkodó egységek megértették a nép- gazdasági terv nagyobb követelményeiből adódó feladatokat és törekednek azok gyakorlati érvényesítésére. Megyénk gazdasága kiegyensúlyozottan fejlődött, alapvetően a pozitív tendenciák a jellemzők. Megyénk gazdasága fejlődésének eddigi tapasztalatai alapján azt mondhatom el, hogy az 1977. évi tervből ránk vonatkozó feladatok reálisak és teljesíthetők. Tisztelt országgyűlés! Teljes mértékben egyetértve a törvényjavaslat megállapításával, mely szerint az 1977. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtása meghatározó jelentőségű az V. ötéves terv céljainak elérésében, úgy látjuk, ez a korábbinál szigorúbb követelményeket támaszt a gazdálkodás összes területén. Szabolcs-Szatmár megyében is az a törekvésünk, hogy iparvállalataink, mezőgazdasági üzemeink a középtávú tervekben előirányzott célokat figyelembe véve, jobban és hatékonyabban törekedjenek a népgazdasági igények kielégítésére. Gazdaságunk valamennyi szférájában nagy tartalékokkal rendelkezünk: az a mi feladatunk is, hogy e tartalékokat feltárjuk és az eddigitől jobban hasznosítsuk. Megyénk mezőgazdaságában nagy lehetőségek vannak. Célunk, hogy a mező- gazdasági termelés növekedése 1977-ben haladja meg a korábban előirányzott növekedési ütemet. Elképzeléseinket a mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki feltételei és az érdekeltséget javító intézkedések megalapozzák. A zöldség-gyümölcs termelésre, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fellendítésére vonatkozó kormányintézkedések ilyen irányú feladataink végrehajtását elősegítik. Mezőgazdasági nagyüzemeink középtávú terveikben már számításba vették ezeket a lehetőségeket. Mezőgazdasági termelés- fejlesztési céljaink között szerepel, hogy fokozzuk nagyüzemeink gazdasági együttműködését, tartalmasabbá tegyük a meglévő társulások működését, tervszerűen valósítsuk meg a termőföld racionálisabb kihasználását, jobban hasznosítsuk az üzemi területek tömbösítésében rejlő lehetőségeket. Megyénkben reális lehetősége van annak, hogy az iparszerű termelési rendszerbe vont terület nagyüzemeinknél a jövő évben legalább 10 százalékkal bővüljön. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szántóföldi növénytermesztés területén a kenyér- gabona, cukorrépa, napraforgó és dohány vetésterületének 1976-tal azonos szintű tervezését. A burgonyatermesztés területén nagyüzemeinknél 25-30 százalékos termőterület-növelést kívánunk biztosítani, a zöldségtermelés-fejlesztési célkitűzésünk megyei szinten 10 százalékos területnövekedést irányoz elő. Mezőgazdaságunkban is mindinkább előtérbe kerül a minőségi termelés. A munkaigényes növények termesztésénél fontos a szervezettség fokozása, az értékesítés jobb megszervezése, az öntözés hatékonyságának növelése. Azt is lényeges dolognak tartom, hogy a még meglévő érdekellentétek feloldásához a közös érdekeltségű szerződéses kapcsolatok bővítése, a szerződéses fegyelem mindkét részről történő megtartása mellett a szemléletet is változtatni kell. A dohánytermesztés terén a termelési kedv fenntartásához, fokozásához feltétlenül javítani ajánljuk az ipar és a termelőüzemek kapcsolatát. A zöldségtermesztés fejlesztésénél fontosnak tartom, hogy a felvásárló szervezetek, a konzervgyárak az eddigitől jobban vegyenek részt az üzemek zöldségtermesztésének gépesítésében. A zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztését elsősorban a nagyüzemekben lehet és szükséges megoldani. Ezért úgy gondolom, helyes, ha ilyen vonatkozásban szélesítjük a bázisgazdaságok körét. Megyénk továbbra is kiemelt feladatának tekinti az országos burgonyaigények kielégítéséhez való aktív hozzájárulást. Ügy látjuk, hogy a biztonságos burgonyatermesztés alapját a vetőgumótermeltetés és -szaporítás korszerű feltételeinek hazai megteremtésével lehet csak gazdaságosan megoldani. A feladat jellege miatt ebben országos döntést várunk, a végrehajtáshoz szükséges anyagi-műszaki-pénzügyi lehetőségek megteremtéséhez központi elhatározás kezdeményezését ajánljuk. A képviselő végezetül elmondta: az érvényben lévő közgazdasági szabályozó- rendszer döntő többségében elősegítette a megye mező- gazdasága termelési színvonalának javulását, fejlődését. A munkaigényes növények gazdasági ösztönzése azonban nem minden esetben felelt meg az üzemi, szövetkezeti érdekeknek. Ennek egyik vetülete, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményessége az utóbbi két évben csökkenő tendenciájú volt. Ugyanis a költségszintek növekedése, az árarányok alakulása azt eredményezték, hogy a munkaigényes növényféleségek termesztésének csökkent a jövedelmezősége. Ügy gondolom, hogy ezzel a nagyon fontos kérdéssel ágazati szinten tovább kell foglalkozni. Tisztelt országgyűlés! A költségvetésről szóló törvényjavaslat megítélésem szerint biztosítja a mezőgazdaságnak nyújtott támogatáson keresztül az 1977. évi tervcélok elérését. Jelentős intézkedések történtek, illetve történnek a mezőgazdaság egyes ágazatainak fejlesztésére. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság támogatásával összefüggő közgazdasági szabályozó- rendszer megfelelő lehetőséget és biztosítékot nyújt ahhoz, hogy tartalékainkat feltárva az 1977. évi népgazdasági tervből ránk háruló feladatokat maradéktalanul végrehajtsuk. Több műszak — nagyobb jövedelem Intézkedések a béraránytalanságok megszüntetésére * Nagyobb támogatást kapnak a közművelődési intézmények
