Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-16 / 297. szám
1976. december 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Áz oktatásügy társadalmasítása A PÄRT OKTATÁSPOLITIKAI HATÁROZATÁNAK megjelenését követően fokozódott az érdeklődés, tudatosabb és eredményesebb lett a cselekvés az oktató-nevelő munka színvonalának emelésében, a szintkülönbség csökkentésében. Egyebek között így összegezte az MSZMP Nagykállói járási Végrehajtó Bizottsága azt a változást, ami oktatásügyünk fejlesztésében, a hátrányos helyzet megszüntetésében — a járásban bekövetkezett. Négy év eredményei igazolják, hogy a közép- és hosszabb távra szóló helyi feladatok reálisak, teljesíthetők. Bizonyossá vált, hogy a nevelőtestületi és társadalmi aktivitás annak a sokoldalú szemléletformáló munkának is az eredménye, melyet a párttagok, a pedagógusok, állami, társadalmi és tömegszervezetek irányítottak és végeztek. Tennivalóink ugyanakkor jelzik, hogy a megyei átlaghoz viszonyítva környezetbeli hátrányt, műveltségbeli elmaradást is le kell küzde- nünk. Széles körű felmérés és elemzés figyelmeztet: az oktatás-nevelés iskolán kívüli feladatainak teljesítését több helyen zavarja, lassítja a rossz megítélés. Gyakori az olyan vélemény, amely meghatározónak tartja az anyagi * támogatást, vagy felnagyítja a nehezítő körülményeket. Oktatási intézményeink tartalmi munkájának javítása, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése tehát sok helyi tényezőtől függ. Az év végi beszámoló taggyűléseken, tantestületi értekezleteken mind mélyebben elemzik az iskolai munka tartalmi korszerűsítését, a társadalmi felelősséget. A célok elérésében fontos szerepet tölt be a járás tíz is-‘ kólái alapszervezetében tevékenykedő 127 párttag pedagógus. Gond viszont, hogy pártszerveink munkájában, a feladatmeghatározásban esetenként az általánosítás, vagy a túlzott részletezés nyilvánul meg. PEDAGÓGUSAINK TÖBBSÉGÉ nagy érdeklődéssel, aktivitással vesz részt a helyi feladatok kimunkálásában, végrehajtásában. Ám van példa passzivitásra, önelégültségre is. Tapasztalható még, hogy jó feltételek között néhol kevésbé rendszeresen, ugyanakkor rosszabb adottság mellett — tanyai iskolában — gyakran nagyobb igyekezettel alkalmazzák a szemléltetést szolgáló, nagy értékű eszközöket. Járási és helyi feladatterveink fontos tennivalókat tartalmaznak, az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére. Középtávú fejlesztési céljaink a negyedik ötéves terv befejezésével időarányosan megvalósultak. Az óvodák száma néggyel, az iskolai tantermek száma tizennéggyel bővült. Ez idő alatt 10 tanyai kisiskola szűnt meg. A szakosellátottság az 1972. évi 57,4 százalék — 73,4 százalékra javult. A kállósemjéni és balkányi tanyai kollégiumban-lakó általános iskolai tanulók száma 172-ről 330-ra emelkedett. Ez egyben a gyermekek és szülők szemléletében végbement kedvező változást, a kollégiumi igazgatók és nevelők jó munkáját is jelzi. A napközis csoportok száma 20-ról 29-re nőtt. Lakásépítési hitellel 1975-ig járásunkban 85 pedagóguslakás épült. Óvodai ellátottságunk 53,9 százalékos. Három tanyán — Abapuszta, Cibakpuszta, Butyka — négy óvodai csoport működik. Az óvodai nevelési program megvalósítását szolgálja az „Egy üzem, egy óvoda” mozgalom, elsősorban eszközellátottság javításában, a szocialista brigádok, a szülői munkaközösségek közreműködésével. A személyi feltételek javítását segíti a jövőben a megyei beiskolázású nagykállói óvónőképző szakközépiskola. , OKTATÁSÜGYÜNK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK tennivalói között kiemelt feladatot jelent az általános iskola tartalmi munkájának javítása, színvonalának emelése. Ma már osztott, szak- rendszerű oktatásban vesz részt a tanulók 96,6 százaléka. A sajátos körülményeink miatt a gondok csökkentése érdekében az 1976/77-es tanévben 9 képesítés nélküli fiatallal kötöttek szerződést iskoláinkban. Tanterem-ellátottságunk pedig csak fokozatosan javul, főleg a megépülő nagykállói 12 tantermes iskolával. A bukás elleni nevelői tevékenység eredményeként, bukásmentes iskolává vált a nagykállói 2-es számú és a geszterédi iskola. Továbbtanulásra a 8. osztályt végzetteknek csupán 9 százaléka nem jelentkezett. (1972-ben 23 százalék.) A tanulók 66,8 százaléka szakmunkásképzőkben tanul tovább. Napközi otthonokban viszont — a fejlesztés ellenére is — a 6-14 éveseknek csak a 23,1 százalékát tudjuk elhelyezni. A legtöbb iskola könyvtár- és eszközelhelyezési gondokkal küzd. Középiskoláinkban növekedett a korszerű tudás iránti igény. Javult a tanár—diák viszony. Hatékonyabb a marxista világnézet kialakítására irányuló tevékenység. A dolgozók általános iskolájába négy év alatt 544 fő iratkozott be és a 8. osztályt 214 felnőtt végezte el. A középiskola esti tagozatán az előző tanévben 90 felnőtt vizsgázott sikeresen. Végrehajtó bizottságunk joggal állapította meg: a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek helyesen értelmezik a párthatározatból adódó tennivalóikat és ennek alapján többségük irányító, kezdeményező, szervező munkájában újabb lehetőségek, együttműködési törekvések fogalmazódnak meg. A témafeldolgozás és feladatmeghatározás, illetve a végrehajtás hatékonysága azonban nagy eltéréseket mutat. Ez azt jelzi, hogy még egy járáson belül is vannak feltételbeli különbségek objektív és szubjektív tényezőkben egyaránt. Ezeket a feltételeket igyekszünk javítani a szülői munkaközösségek aktivizálása, munkájuk elismerése útján is. Igényeljük és megkapjuk segítségüket — egyebek között — sportpálya létesítésében, szakipari munkában, iskolai rendezvényeken, kirándulásokon, a munka, a tanulás társadalmi értékének tudatosításában. MÉLYÜLT AZ ISKOLÁK ÉS ÜZEMEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT, ami a felnőtt- oktatás szervezésében, a szocialista brigádokkal való kapcsolatban, anyagi támogatásban, társadalmi munkában egyaránt megnyilvánul. A helyi üzemek, tsz-ek és a Balkányi Állami Gazdaság mellett szívesen emlegetjük a Hajdúsági Iparműveket, az Oroszlányi Szénbányákat, a Taurus gumigyárat, a Haj- dú-Bihar megyei AGROKER Mezőgazdasági Ellátó Vállalatot, a KEMÉV-et, a MOM esztergomi gyáregységét, a TITÁSZ-t. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy az együttműködés nevelési hatásait még nem hasznosítjuk megfelelően. Járásunk ötödik ötéves tervének megvalósítása minden területen, így az oktatás- politikai feladatok végrehajtásában tudatos, hatékony munkát kíván. Ez a felismerés és követelmény megsokszorozza pártszerveink, pedagógusaink, gazdasági egységeink, intézményeink, egész közéletünk felelősségét. Szűcs Imre, az MSZMP nagykállói járási első titkára A mezőgazdasági termelés- fejiesztés egyik alapvető feltétele az elegendő és jó minőségű vetőmag. Vetőmag- termesztéssel Szabolcs-Szat- márban 30 ezer hektáron, 4 állami gazdaság, 126 termelőszövetkezet és 2351 háztáji, egyéni kistermelő foglalkozik. Háromezer vagon vetőmag Kiss László, a vetőmagtermeltető vállalat igazgatója, az 1976. évi termeltetéssel kapcsolatban közölte, a tervet néhány tételtől eltekintve teljesítették. Kertészeti magvakból több mint ezer vagon, kalászosokból, hibrid kukoricából 1100 vagon, burgonyából 900 vagon mennyiséget vásároltak fel, (ez utóbbinál importbeszerzés is történt). Az 1977. évi vetőmagszükséglet, így — a megyei termesztésű és más területekről érkező magvakkal — biztosított. Az idei magfogás nagy eredménye, hogy lucernamagból 20 vagon a készlet és nemcsak a termelők telepítési igényét elégíti ki, de némi exportra is lehetőséget ad. Országos ellátásra Országos ellátásra náluk termesztik néhány növény teljes vetőmagigényét. Kis- várdai napraforgóból —nagy tömege miatt zöldtakarmány- és silókészítésre kiváló — a vetőmagot 100 százalékosan a megye adja. A háztáji és kisegítő gazdaságok kedvelt babfajtája, a karós bab vetőmagját teljes egészében a megyében termesztik. Pár éve a kender termőte-v rülete igen nagy volt a megyében. Több ok miatt a rostkendertermelés aránya csökkent, ellenben nőtt a magtermesztés. A kenderMEGÉRKEZETT az igazi HIDEG, az évszaknak megfelelő téliesre fordult az időjárás. Jőleső ilyenkor a meleg a lakásban. Nyíregyházán jelenleg 58S0 lakást fütenek a TITASZ hőerőművének energiájával. A távfűtési hőközpontból óránként 900 tonna meleg vízzel, az igényeknek megfelelően 100-tól 150 Celsius-fokig hevítve látják el a rendszerbe bekapcsolt lakások fűtését. A képen Márton Miklós távfűtési höközpontke- zelő a hőmérsékletet ellenőrzi. (Gaál Béla felvétele) maggal — ha kisebb mértékben is — úgy vagyunk, mint a jonatánalmával. Egész Európában nincs olyan jó fajta és jó minőségű mag, mint itt. A vetőmagtermeltető 1976-ra 75 vagon kendermag termeltetését és felvásárlását tervezte, de 130 vagonnal termett. Így az országos szükségleten túl mintegy 20 vagonnal exportra is jut, A napraforgón, kendermagon kívül a megye termeli meg a csillagfürt és számos kerti mag jelentős részét. A megyében termelt vetőmagvak értéke több mint 300 millió forint. Ennek nagy hányada hazai, illetve a megyei termeléshez kell. Nem elhanyagolható tétel azonban az export sem. A vetőmagtermeltető vállalat eddig 27,7 millió értékben mintegy 260 vagon növényi magvat exportált; szocialista országokba 8,2 millió, tőkésországokba 19,5 millió forintért. Decemberben további 200 vagon vetőmag exportálására kerül sor, főleg nyugati országokba. Nagy megrendelőnk, a Szovjetunió különösen bükköny és vöröshere tekintetében. Tőkéspiacokon keresettek az étkezési és fajtaborsók, csillagfürtök, napraforgó- és konyhakerti magvak. Az elmúlt évben az export értéke 40 millió forint volt, idén meghaladja az 50 milliót. A jó vetőmagvak iránti kereslet egyre növekszik. Nagyüzemi gazdálkodásban a fajtaváltás, egyéb vonatkozásban a hétvégi telkek, hob- bykertek, házikertek szaporodása támaszt nagy követelményeket. A fajtaváltásra jellemző az idei őszi kalászosok vetése. Segítség a háztájinak A háztáji és kistermelők, házikert-tulajdonosok vetőmagellátása nemcsak választékban, de feltételekben is javul. A vetőmagtermeltető vállalat 300 bolttal kötött szerződést vetőmag-árusításra és ezek a boltok már december közepétől folyamatosan árusítanak. Nyíregyházán a Búza tér nyugati oldalán a közeljövőben új vetőmagbolt is nyílik. A boltok összesen több mint 2 millió tasakolt vetőmagot forgalmaznak majd. 1976-ot írunk, de a vetőmag-termeltetésben már 1978 árutermelésére kell gondolni. Ehhez már 6 ezer hektár területre a vetőmagtermesztés szerződéskötése megtörtént és felkészül a vállalat további 18 ezer hektár különféle növény magfogásának szerződéskötésére. Mivel pillangós növényeknél korlátlan exportálási lehetőség van, ezek területe 6700 hektár lesz. A napraforgó, kender és borsófajták 7 ezer hektárral szerepelnek a termeltetési tervben. Seres Ernő Minden ügyfél ellenőr S zinte az egész megye lakosságát érintette az a tanácskozás, amelyet a Nyírségi Patyolat Vállalat szocialista brigádvezetői tartottak. Eredményesebb munkaversenyt, jobb szolgáltatást — talán ez is lehetett volna a tanácskozás jelszava. A vállalat a gyors fejlődés útjára lépett. Modern, automata gépek, új szalonok jelzik a fejlődés útját. Változnak a szolgáltatást végző emberek is, nem kevesebb mint hetven százalékuk iskolába, vagy tanfolyamra jár. A kedvező változásoknak is köszönhető, hogy az újságok bíráló rovatai levették napirendjükről a Patyolatot. A panaszos levelek helyébe az elismerő levelek léptek. S ezeket a leveleket — csak úgy mint a ritkán előforduló elmarasztalókat — névre lehet címezni. Mert a vállalatnál bevezették az „Add a neved” mozgalmat. Az önmeózás, s a ruhákon elhelyezett cédula jobb minőségű munkára serkenti a dolgozókat. Több receptet is találtak a serkentésre. Ettől az évtől a szocialista címet elérő brigádtagok 300 forint jutalmat kapnak, s maguk közül minden ötödik dolgozót Kiváló dolgozó címre terjeszthetik fel. Bevezették a mozgóbér rendszert, amely minőségi követelményeket is támaszt a dolgozók elé. Egyik brigádvezető azt fejtegette: a modern gépeken azért akadozik a termelés, mert a dolgozók szakmai rutinra még nem tettek szert. A másik felszólaló a raktárak szűk kapacitásával és az évszakváltozásoknál bekövetkező csúcsforgalommal magyarázta az esetenkénti kapkodást és a rossz minőséget. Ezeket az érveket az ügyfelek megértik, de elfogadni aligha tudják. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy minden ügyfél egyben minőségi ellenőr is. így van ez valamennyi szolgáltató vállalatnál. Mi ügyfelek azt várjuk a Patyolat brigádvezetőitől, hogy jövőre magasabb követelményekkel és tiszta lappal kezdjék az évet... N. L. H a rajtam állna, Zsíros Sanyit kitüntetném. Ha jó helyezést ért el a versenyben a gazdaság, akkor illenék őt is a dobogó valamelyik fokára állítani. De már hallom is az ellenvetést, hogy akkor évente kellene valamilyen „plecsnit” ennek az alig harminchárom éves főállattenyésztőnek a mellére tűzni. És azt meg mégsem lehet. De miért ne? Ha valaki annyit tesz le az asztalra, mint ő, akkor megérdemli. Régen ismerem ezt a fiatalembert. Hogy mikor ébred, és mikor pihen le, csak a családja, meg a tehenészek tudják. Huszonkilenc évesen került főállattényésztői beosztásba a Kemecsei Állami Gazdaságban. Ismer minden tehenet, tehenészt, ő alakítot- ta-formálta a brigádot olyanná, hogy a tejtermelési versenyben dobogós helyen vannak évek óta. Próbálom megkockáztatni a kérdést: el tudná-e viselni, hogy ne legyenek az elsők köösztöndíjasa. Ekkor még nem volt nős. „Aztán ez is gyorsan ment. Menet közben volt az esküvőm, a végzés előtt egy évvel.” Amikor államvizsgázott, Talpon éjjel-nappal zött? Mosolyog. Érzem, nem nyugodna bele, szégyennek érezné. Pedig a szakmában fiatalnak számít. Ez az első munkahelye. Itt, a gazdaságban töltötte gyakornoki idejét 1962-ben. Debrecenbe, az agráregyetemre már úgy került vissza, mint a gazdaság már megszületett a fia. Nem félt, nekivágott az életnek. Nem volt lakás, az anyósáék- nál húzódtak meg Kemecsén. Tanulmányi eredményétől függően kapta az ösztöndíjat. „Persze, hogy igyekezett az ember tanulni, már a családra is gondolni illett.” Gyűjtögettek, új fészket raktak. 1972-ben avatták az új házat. Segített a gazdaság is, 40 ezer forinttal. Megérdemelte. Precíz és pontos ember. Ott van az etetésnél, az adagokat pontosan összeállítja, tudja, melyik tehéntől mennyi tej várható. A Kemecsei Állami Gazdaság tehenészete 450-es létszámú. Idén tehenenként 4100 liter tejet produkálnak. De ő hozzáteszi a lényeget is: „4,7 százalékos tejzsírral!” Ez nem mindegy.” Ezzel kerültek dobogóra, ő és a tehenészei, persze csak képzeletben. „Országosan is az első húsz állami gazdaság között vagyunk.” Ezért éjszaka-nappal talpon kell lenni. Váltják a tehenészeket, de őt nem lehet. Főállattenyésztőből csak egy van. Keze alatt dolgozó tehenészeket tüntettek ki. Büszke rájuk, ügy érzi, őt is megbecsülték ezzel. Ismer minden csapást, minden kazlat, kijelöli, mikor melyik silóból etessenek, kigrammozza a takarmányt. Esténként számol, mennyi takarmányból mennyi tej várható. „Ide köt a munkám, az eredmények, az emberek.” Aztán humorosan a teheneket említi. „Sok elképzelésem van még ezzel az állománynyal.” Szeme pillantásából is értenek az emberek. Szeretik és tisztelik. „Úgy érzi jól magát az ember igazán, ha megbecsülik. Én fontosabbnak tartom az erkölcsi elismerést. Persze a pénzt sem vetem meg.” Elégedett. Kiváló dolgozó kitüntetése már van. Talán egyszer magasabbra is értékelik. Farkas Kálmán Szabolcsban terem, külföld is veszi Vetőmaa 50 millióért
