Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-16 / 297. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 16. MEGKÉRDEZTÜK 0 "n mit ajánl karácsonyra? Egyetlen kérdést tettek fel munkatársaink az idegenforgalmi, a művelődés, a kereskedelem, vendéglátó egy-egy szakemberének: „ön mit ajánl karácsonyra?” A válaszok programajánla­tot, ajándékjavaslatot, és receptet is tartalmaz­nak. Valamennyi karácsonyi meglepetés is lehet. ŰJ TELEFONELLENÖRZŐ MŰSZER. A Telmos Műszer- gyártó Szövetkezetnél el­készült a tartásidőmérd pos­tai műszer mintapéldánya. A táskaírógép nagyságú mű­szer önműködően számolja, illetve méri a telefonbeszél­getések mennyiségét és ide­jét. A szakemberek a mérési eredmények alapján a tele­fonközpont működésébe be­avatkozva csökkenthetik a gyakran sok bosszúságot oko­zó torlódásokat. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Miért szűnik meg a kertészkar Nyíregyházán Specializálják a mezőgazdasági főiskolákat Egy hidegtálat Kovács János szakács, Im- bisz Grill hidegkonyhai szak­üzlet, Nyíregyháza: — Otthon is könnyen el­készíthető vegyes hidegtálat ajánlok a háziasszonyoknak. Töltött dagadót, grillcsirkét, kaszinótojást, sonkateker­cset és citromos csabai ka­rajt készítsünk, s ezeket íz­lésesen helyezzük egy tálra. A kaszinótojást úgy készít­sük, hogy a megfőzött és kettévágott tojásokat fűsze­rezett, áztatott zsemlével, főtt burgonyával megtöltjük, a tetejére — fölmelegített aszpikba majonézt keverve — fehér zománc mártást ön­tünk. A sonkatekercset máj­krémmel vagy tortakrémmel töltsük. Az elkészített hideg­tálat tegyük hűtőszekrénybe — de 4—5 óránál tovább ne tartsuk ott, a hidegtálak is frissen legízletesebbek. Gép készítette beiglit, foszlós kalácsot Dr. Bartha Lajosba Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat főmérnöke: — Sima és kakaós foszlós kalácsot ajánlunk most is a karácsonyi reggeli tejeskávé­hoz. Az öt vagon kalács per­cek alatt készül el. Úgyneve­zett óriás csészékben 80 da­rab egykilós kalács tésztáját két perc alatt intenzív da- gasztással készíti el a gép, s aztán már csak a sütés kö­vetkezik. A karácsony ha­gyományos „slágere” a diós és mákos beigli. A miénk különbözik a házi készítésű­től, mert az alapanyaga zsí­ros, nem pedig kelt tészta. Diós és mákos beigliből öt­öt mázsát küldünk az üzle­tekbe — ez a karácsonyi adag — a többit húsvétra ké­szítjük el. Megy ej árás Beregben Csallány Géza, a megyei idegenforgalmi hivatal veze­tője: — A megyében lakóknak, elsősorban a nyíregyháziak­nak ajánljuk a karácsonyi ünnepek alatt családi prog­ramként a nyíregyházi Jósa András Múzeum meglátoga­tását, mely december 24-én tíztől háromig, 26—27-én tíz­től este hatig lesz nyitva. — A körutazások főként az autósoknak jelenthetik ka­rácsonynak — a család ünne­pének — egyik programját. A nyírségi körutazás útvona­laként ajánljuk a követke­zőt: Nyíregyháza—Nagykálló (Korányi-emlékház, ínség­domb), Nyírbátor (műemlék reformátos templom, Báthori István Múzeum: nyitva de­cember 24, 26, 27-én 10—18 óra között), Baktalórántháza, Vaja (Vay Ádám Múzeum, nyitva: december 24, 26, 27 10—14 óra között), Baktaló­rántháza „Fenyves” csárda— Nyíregyháza. — Bereg is sok látnivalót kínál. Egy ilyen kirándulás: Nyíregyháza, Vásárosna- mény (Beregi Múzeum: szőt­tesek és hímzett textíliák, vasöntvény-kiállítás. Nyit­va: december 24, 26, 27-én 10—14 óra között. Színházi estek Pankotai István, a Móricz Zsigmond Színház igazgatója: — Három bérletszüneti és négy bérletes előadás várja a színházbarátokat december 20—29. között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház­ban. „A hazudós” címmel Garas Dezső előadói estje nyitja a sort, december 20- án két programon, 18, illet­ve 20 órától. Másnap, 21-én is két alkalommal gördül fel a függöny. Kertész Ákos: Névnapjának előadásain. Ez utóbbi előadás a bérleteseké, csakúgy, mint a 22-i és a 28-i, amikor Juhász—Illés— Baranyi: Félbehagyott nők című művét adják. Ezt a da­rabot december 29-én mutat­ják be bérletszüneti előadá­son. A bérletes rendezvé­nyekre a helyszínen igen korlátozott számban kapha­tók jegyek. Film fiataloknak Kasza János, a moziüzemi vállalat osztályvezetője: — A nyíregyházi Krúdy mozi elsősorban a fiatalok­nak játszik, műsorra tűzték például a Régi idők rock ze­néje című filmet. A Béke mozi december 23—26 között két filmet mutat be, az első előadáson színes sportfilmet vetítenek a Copfos csoda címmel a szovjet tornásznők versenyszerepléseiről. A 6 és 8 órai előadásokon a Kilenc hónap című új magyar film szerepel, egy asszony sors­döntő vállalkozásáról. De­cember 27—29 között a mű- vészfilmnapok keretében ele­venítik fel a svéd Ingmar Bergman: Suttogások és si­kolyok című művét. A Mó­ricz Zsigmond mozi újra mű­sorra tűzi a Móricz-mű alap­ján készült Árvácskát, de­cember 23—26 között^ majd 27-én és 28-án a második vi­lágháború szerbiai esemé­nyeit feldolgozó filmet mutat be Uzsicei köztársaság cím­mel. A városmajori művelő­dési házban december 27-én látható ismét Az ötödik pe­csét. Gondoltak a legifjabb nézőkre is, a gyermekprog­ramok közül a Béke mozi december 25-i matiné műso­rát ajánlják: a Csipkerózsi­kát. Táncház a klubban Berentés Károlyné, a VMK munkatársa: — A városi művelődési központban karácsony táján is találkoznak a szakkörök, klubok tagjai, szokásos fog­lalkozásaikon. Ezek közül emelünk ki egy ünnepélyes programot, amelyre a nem klubtag érdeklődőket is vár­ják. Táncházat tartanak de­cember 18-án este, ahol fel­elevenítik a Luca-napi és ka­rácsonyi népszokásokat. Lu- caszékkészítés, időjóslás és férjjóslás, valamint számos más mulatság szerepel a programban. A talpalávaló- ról a modem népzenét mű­velő Igrice és a Zenith beat- együttes gondoskodik. — Kulturális program- ajánlatunkat a legszínvona­lasabbnak ígérkező karácso­nyi rendezvénnyel zárjuk: ez pedig a megyei művelődési központ hagyományos kará­csonyi koncertje. December 19-én este tartja hangverse­nyét a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar. Jó gyermekcipőt Fodor Andor, a nyíregy­házi Nyírfa Áruház igazga­tója: — Én most az áruház gyer­mekcipő- és ruhakínálatának örülök és ezt is ajánlanám áruházunk 36 millió forintos készletéből. Az őszi, téli sze­zonban jobb és folyamatos az ellátás a gyermekcipők­ből, s ez megyénkbeli gyár eredménye is: idén például 5 ezer párral többet kaptunk a nyírbátori Minőségi Cipő­gyártól. Az ünnepek előtt közel kétezer pár gyermek­cipő található az áruház pol­cain és raktárában, s most van olyan gyermekcipő is, amiben nyugodtan szánkóz­hatnak is a gyerekek — bír­ja a strapát... Az összeállítást készítették: A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola — és jogelőd­jén, a felsőfokú mezőgazda- sági technikumban — tizen­hét éve folyik a kertészka­ron gyümölcstermesztő üzem­mérnök képzés. Az 1977-es oktatási évben azonban nem indul kertészoktatás. Erről kérdeztük meg dr. Pethő Fe­rencet, a főiskola főigazgató­ját. — Az Oktatási Miniszté­rium felmérte a felsőfokú tanintézetekben végzett szak­emberek számát. Megállapí­tották, hogy hazánkban a mezőgazdaságon belül egyes szakterületeken túlképzés történt az elmúlt tíz évben, főként általános agronómus és kertészeti vonalon. Ezért határoztak úgy, hogy profil- tisztítást végeznek a mező- gazdasági főiskolákon és egyben csökkentik a beisko­lázottak létszámát. Ezt két részletben, az 1976 és 1977-es tanévben hajtják végre. — Mit jelent ez a nyír­egyházi főiskolának? — Az ország mezőgazdasá­gi főiskoláit szakterületekre specializálják. így egy-egy szak — legyen az kertész, gé­pész, vagy üzemszervező — elméleti és gyakorlati okta­tását egy helyen valósítják meg, ami feltétlenül a hall­gatók képzését segíti elő. Ezek szerint Nyíregyháza­lesz a gépészoktatás egyik központja. Persze a mező- gazdasági repülőgépvezetők képzése továbbra is nálunk marad. A kertészet oktatá­sát a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolája veszi át. így megszűnik Nyíregy­házán a kertészkar, de mi kértük, hogy az első és máso­dik év után az ötödik és ha­todik félévet itt végezzék el a hallgatók. Ehhez megvan a személyi és a tárgyi feltéte­lünk is. A kertészkaron belül az üzemszervezési szak is — amely pár évvel ezelőtt in­dult be — átkerül egy másik főiskolára, Gyöngyösre. — Mennyiben változik ezután a főiskola és a szabolcsi fiatalok helyze­te? — Több főiskolán előfor­dult az, hogy nagy többség­ben csak a közeli megyéből jelentkeztek a fiatalok. Ebből adódott, hogy kikerülve a főiskoláról egy adott helyen megnőtt a gyümölcstermesz­tők, vagy az üzemszervezők száma. A gazdaságokban ezek látták el a zöldségtermesztők, vagy éppen az állattenyész­tők szerepét. A koncentrált képzés szinte teljes egészé­ben kizárhatja ezt. Országos felmérés szerint évente 125— 160 kertész beiskolázására van lehetőség gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és dísznö­vénytermesztő szakokon. A főiskolán a megmaradt gé­pészkarra á következő tan­évben 100 hallgatót veszünk fel, akikből 30 mezőgazdasá­gi repülőgépvezető lesz. Nem kell megijedni azoknak a Zúzmarától terheltek a fák, ideális vadászidény. Bár a szezon „fácánra” augusztus elsején megkezdődött, a nagy „hajtásoknak” most van itt az ideje. A termést betaka­rították, kevesebb a búvó­hely és attól sem kell na­gyon tartani, hogy munká­ját végző ember kerül a go­lyó útjába. Idén a vadállomány köze­pes a megyében, de ahhoz bőven elegendő, hogy a ter­vezett darabszámot befogják, kilőjék. A 38 vadásztársaság 1200 vadászának terve: 6000 élőnyúlbefogás, 38 ezer fá­cánkakas, 1400 őz lelövése és 3500 fogoly befogása. A zsákmány nagy része a MAVAD-on keresztül ex­portra megy. Egy nyúl 400 forintot ér, mind a hatezret szabolcsi fiataloknak sem, akik kertész-üzemmérnöki képesítést akarnak szerezni. Nem lesz kisebb a főiskolá­ra való bejutás esélye Kecs­keméten 6em, mint itt volt. — Milyen a megye sfek- ember-ellátottsága, ho­gyan oldják meg a vég­zett szakemberek to­vábbképzését? — Ez a változás nem fog­ja hátrányosan érinteni a szabolcsi mezőgazdasági nagyüzemeket. Jelenleg ele­gendő üzemmérnök dolgozik a mezőgazdaságban, csak a nyugdíjba vonulókat kell pó­tolni. Nagyobb probléma az egyetemet végzettek hiánya. Itt főként a termelőszövet­kezetek vezetőinek kell vál­toztatni a helyzeten. Persze nem várható el, hogy min­den kisterületű szövetkezet több egyetemet végzett szak­emberrel rendelkezzék. Ezek­nél az egyesülés lehet a megoldás. Főiskolánk arra törekszik a megyei tanács­csal és a Mérnöktovábbkép­ző Intézettel közösen, hogy minden szakember lehetőleg ötévenként felújítsa ismere­teit. A mezőgazdaságnak minden szakágában szerve­zünk tanfolyamokat és or­szágos hírű előadókat is meg­hívunk. — Végezetül én bízom en­nek az új kezdeményezésnek az életrevalóságában, és re­mélem, hamarosan jelentke­zik az eredménye is. A de­mográfiai hullám emelkedé­seként pedig lehetőség lesz az újabb kertészképzés be­vezetésére Nyíregyházán. Sipos Béla külföldre viszik. A fácán egyenként 60 forint, 18 ezer leszállítására kötöttek szer­ződést a vadászok. Az őz da­rabja 800, a fogolyé 160 fo­rint. Így a megyéből expor­tált vadhús együttesen több mint 5 millió forint értékű. Január végén a dúvadirtás Is megkezdődik. Érdekesség, sok az olyán ragadozó, amely védett, elpusztításukat szigo­rúan büntetik. A védettség­re jellemző, hogy fekete hol­ló körülbelül tíz pár fészkel a megyében és igen nagy becsben tartják. Ha egy va­dász lelőné Mátyás király cí­mermadarát, 50 ezer forint pénzbírságot fizetne. A feke­te holló tehát ritka, mint a fehér holló, de az olyan em­ber is ritka, akinek megérné, hogy elejtse. (seres) Barakső Erzsébet, Marik Sándor, Tóth Kornélia A sonhádi határ vándora Sonkád után, a Túr-csatorna hídj át kö­vetően jobbra fordul el a kövesút. Ponto­sabban nem is fordul, hanem elágazik, hogy aztán a víz mentén fusson Kispalád felé. Errefelé indult reggel Gyene Árpád juhász is a háromszázhatvan állattal, hogy megle­geltesse őket. Régen úgy nevezték ezt a részt, hogy Bérlet, s mint erre köztudott, szomszédos a Kujbussal. Jó földek vannak itt, főleg búzával vetik be, de egy forduló- nyi repce is található. Nos, itt járatja és eteti a búzát Gyene Árpád, akinek két se­gítője is van. Legény és Bogár lesik a sze­mét a juhásznak, figyelik szavát. S máris hangzik a vezényszó, mely fordít a nyájon. „Eriggy azonnal! Idegyerre!” És a hangsú­lyos két „r”, mint puska robaja indítja a kutyát, összebújva jönnek a juhok. Gyap­júk szépen nő, jó kis bunda rajtuk, márci­usra kerül olló alá. Gyene nézi őket, köztük a saját húszát. Okával terelgeti a nyájat, úgy, hogy sávról sávra menjenek. Mert legel is a juh, trágyáz is egyben. Kettős hát a haszon. A dérben jól meglátszik a nyom. — A baj csak*az — mondja —, hogy már sárgul a búza. Meg aztán fagyott is. Nem szereti úgy az állat. És amíg mondja, botjára támaszkodik, s végtelen nyugalmat áraszt. Mintha nem is tél lenne, mintha nem is fújna a metsző szél. Botjának sárgaréz kampóját Miskolcon ko­vácsolták. Vigyáz is rá, meg büszke is. Mert juhásznak lenni tisztesség. Vállán átdobott tarisznyájában egy kis hazai. Hat éve járja így a sonkádi határt. Kevés szóval mondja amit akar, s mozdulatainak kimért pontossá­ga méltóságot sejtet. Bogár sántikálva, Legény legényesen ira­modik a nyáj után. Gyene rágyújt. Szemé­ben látszik a gondosság, az állat szeretete. Sárgaréz kampós botjára támaszkodva indul el a határ magányos vándora a Túr felé... (Hammel József felvétele) Aztán elindul a határ magányos vándora, barázdákon át, lassan a Túr irányába ... (bürget) Mennyit ér Mátyás iftsufeifät ....•; Hatezer nyúl külföldre távozik

Next

/
Thumbnails
Contents